Gépjármű lízing számvitele és adózása: Részletes útmutató vállalkozásoknak

A lízing mind a lakosság, mind a gazdálkodók körében egyre kedveltebb, bár elég drága finanszírozási forma. A gépjármű lízingek és bérletek számviteli elszámolása szigorú szabályok szerint történik. A gépjármű pénzügyi lízingje és bérlete a vállalkozások számára gyakran használt eszközbeszerzési módszerek, számviteli elszámolásuk pedig nagy figyelmet igényel. E speciális finanszírozási konstrukció kapcsán a legnagyobb problémát az okozza, hogy Magyarországon a lízingügyletekre vonatkozó önálló jogszabályok nem léteznek. A jogalkotók különböző helyeken határozzák meg a lízingre vonatkozó törvényi előírásokat, de egyértelmű meghatározás nincs. Ennek következtében az adóztatási kérdések megoldása sem egyszerű.

A lízing lényege az adásvétel, a bérleti ügylet és a hitelügylet kombinációja. A lízing típusát és egyben adójogi kezelését az dönti el, hogy a három ügyletből melyik a domináns. Ahhoz, hogy teljesen megértsük a nyílt- és zártvégű lízingfinanszírozás működését, érdemes tisztában lenni a legfőbb fogalmakkal.

Mi a lízing és kik a szereplői?

A lízing egy olyan eszközfedezetes finanszírozási forma, melyben a lízingbe adó kizárólag abból a célból szerzi meg a lízingtárgy (jármű, berendezés, gép vagy ingatlan) tulajdonjogát, hogy lízingdíj fizetési ellenében azt a lízingbe vevő számára használatba (lízingbe) adja. A vállalkozások más tulajdonát képező eszközt akkor tudnak használatba venni, ha a szükséges eszközt bérlik vagy lízingelik, netán megvásárolják azt.

Kezdjük a legfontosabb szereplőkkel: ki a lízingbeadó és ki a lízingbevevő? A lízingbeadót akár finanszírozónak is hívhatnánk, mert ő vásárolja meg az autót és adja tovább használatra a lízingbevevőnek. A Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonjog ebben az esetben az autókereskedőről a pénzintézetre száll, a cég pedig üzembentartóként szerepel majd a forgalmi engedélyben. Ez azért fontos, mert üzembentartóként korlátozottabbak a vállalkozás jogai: természetesen nem adhatja el az autót, és nem hajthat rajta végre átalakításokat.

A lízing értelmezésénél a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (továbbiakban: Hpt.) meghatározásából érdemes kiindulni, hiszen a legtöbb jogszabály erre a két törvényre utal.

Kárbejelentés Aegon biztosítónál

A lízing típusai és számviteli kezelésük

Ha egy vállalkozás pénzügyi lízing mellett határoz, akkor nyílt- és zártvégű konstrukciók közül választhat. A lízingügyletek kapcsán sokféle adózási kérdés merülhet fel, hiszen a folyamat az eszköz beszerzésétől annak visszaadásáig vagy a tulajdonjog átszállásáig tart. A lízing lebonyolítása során több adózási pont is megjelenik.

Operatív lízing (tartós bérlet)

Az operatív lízing csak elnevezésében lízing, tartalmát tekintve bérleti ügyletnek minősül. Az operatív lízingre vonatkozó előírások az ügylet bérleti jellege miatt a Ptk. szabályai között találhatók. Ez az ügylet szolgáltatásnyújtásként kezelendő, a számlázása is ennek megfelelően történik. Az operatív lízing díja havonta, negyedévente stb. fizetendő. Az operatív lízing az Áfa tv. 58. §-a szerint kezelendő szolgáltatásnyújtásnak minősül.

Az operatív lízing számviteli és adózási jellemzői:

• A kérdéses eszköz a lízingbe adó könyveiben szerepel.
• Az értékcsökkenést is a lízingbe adó számolja el.
• A bérbe vett eszköz ilyenkor nem jelenik meg a vállalkozás mérlegében.
• A bérleti díjakat a vállalkozás költségként számolja el az adott időszak eredménykimutatásában.
• Az általános forgalmi adó a lízingdíjakhoz kapcsolódik.
• Operatív lízing esetén, amikor az eszköz használati joga megszűnik, a bérleti díjak elszámolása befejeződik.

Pénzügyi lízing

A pénzügyi lízing egy olyan szerződés, amely során a lízingbe vevő hosszú távon használja az eszközt, és a futamidő végén gyakran a lízingelt eszköz tulajdonosává válik. A finanszírozó cég a lízingbe vevő megbízásából az általa kijelölt eszközt megvásárolja, s azt lízingbe adja neki. A lízingbe vevő a kezdő lízingrészlet befizetése után, általában havi részletekben törleszti vissza kötelezettségét a lízingbe adónak.

A pénzügyi lízing számviteli jellemzői:

A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa

• Az eszköz megjelenik a lízingbe vevő könyveiben.
• Az értékcsökkenést is a lízingbe vevő számolja el.
• Pénzügyi lízing során a lízingbe vevőnek az eszközt eszközként, a lízingdíjakat pedig kötelezettségként kell szerepeltetnie a mérlegben.
• A futamidő végén, amikor a lízingbe vevő megszerzi az eszköz tulajdonjogát, a pénzügyi lízing számviteli elszámolásait le kell zárni.
• Az eszköz könyv szerinti értékét és az addig elszámolt értékcsökkenést továbbra is nyilván kell tartani, és az amortizáció folytatódik.

Nyílt végű pénzügyi lízing

A nyílt végű pénzügyi lízing szolgáltatásnak minősül, mert a szerződés nem rögzíti egyértelműen, hogy a futamidő végén a lízingbe vevő megszerzi-e a tulajdonjogot. Ez a szerződéstípus opciós jogot tartalmaz, amely háromféle döntési lehetőséget biztosít. Azért nevezik nyíltvégűnek, mert a futamidő végén három döntési lehetőség közül választhat a cég. Határozhat úgy, hogy visszaadja az addig használt gépjárművet a lízingbeadónak, de akár dönthet a tulajdonszerzés mellett is. Ez a három eset számviteli és adózási szempontból eltérően kezelendő.

A nyílt végű pénzügyi lízing leginkább egy bérlethez hasonló finanszírozási forma, emiatt az Áfa tv. rendszerében szolgáltatásnyújtásnak minősül. A nyíltvégű konstrukciónál minden esetben önerőt kell letenni az asztalra. A lízingdíjakról szóló számlákat kötelező kiállítani, a lízingdíj havonta, negyedévente, stb. fizetendő. Az általános forgalmi adót minden egyes számlázott részletre külön-külön kell felszámítani. A számla tartalmazza, hogy a kifizetett összegből mekkora a tőketartozás, a felszámított kamat, illetve mennyi az általános forgalmi adó összege. A lízing futamideje alatt az eszköz a lízingbe adó tulajdonát képezi, viszont a lízingbe vevő tartja nyilván a könyveiben. Az értékcsökkenést is a lízingbe vevő számolja el.

A nyíltvégű lízing sajátossága a futamidő végén fizetendő, ún. maradványérték, melynek megfizetésével akár a cég, akár az általa kijelölt harmadik személy megszerzi a gépjármű tulajdonjogát. A lízingbe vevő olyan döntést is hozhat, hogy megszerzi az eszköz tulajdonjogát. Ez esetben óvatosan kell kezelni az áfát, mert a tulajdonjog megszerzésére ekkor kerül sor.

Zárt végű pénzügyi lízing

A zártvégű pénzügyi lízingszerződésben az adásvételi ügylet dominál. A szerződés opciós jogot nem tartalmaz. A lízing futamidejének végén lízingbe vevő mindenképpen tulajdonjogot szerez a lízingtárgy felett. Ez az ügylet adásvételként kezelendő. Ugyanakkor a zárt végű pénzügyi lízing mindig adásvételhez kapcsolódik, így az Áfa tv. vonatkozó rendelkezései szerint termékértékesítésnek minősül. Az Áfa tv. 10. § a) pontja értelmében a fizetendő áfa a gépjármű birtokbaadásakor keletkezik (teljesítés napja).

Ennek következtében az eszköz nettó ellenértékére számított áfa teljes összege az első számlában szerepelni fog. A későbbi részletek megfizetésekor tehát újabb számla nem kerül kibocsátásra. Zárt végű pénzügyi lízing esetén a szerződés megkötése után a lízingbe vevő a teljes vételárról kap számlát, mely alapján, ha a lízingbe vevő a jogszabályi feltételeknek megfelel, jogosult az Áfa egyösszegű visszaigénylésére. A lízingdíj ebben az esetben nem csak a használat, hanem a későbbi tulajdonjog megszerzésének ellenértékét is képezi. A lízing futamideje alatt az eszköz a lízingbe adó tulajdonát képezi, viszont a lízingbe vevő tartja nyilván a könyveiben. Az értékcsökkenést is a lízingbe vevő számolja el.

A Járműmérnöki Képzés részletei

A zártvégű lízingszerződésnél ugyanis a teljes vételárat ki kell fizetni ez idő alatt, a végén pedig az autó a vállalkozás tulajdonába száll - választási lehetőség tehát ilyenkor egyáltalán nincs. A zárt végű lízing legfőbb előnye, hogy egyszerűbb az elszámolása és nyugodtan tekinthető egy sima részletre történő vásárlásnak.

Maradványérték a lízingben

A lízingszerződésnek tartalmaznia kell, hogy a felek az autó maradványértékét hogyan kezelik. Két fő opció létezik:

1. A maradványérték beépül a lízingelt eszköz ellenértékébe és a törlesztőrészletek ennek megfelelően kerülnek meghatározásra (lényegében egy utolsó díj).
2. A maradványérték nem épül be az eszköz ellenértékébe és így a törlesztőrészletek alacsonyabb összegben kerülnek meghatározásra. Ebben az esetben a maradványértéket külön ki kell számlázni. Ez azonban már egy sima vevőkövetelésként kerül elszámolásra.

A maradványérték egy kalkulált érték, ami azt mutatja meg, hogy az autó - rendeltetésszerű használat mellett - minimum mennyiért lesz értékesíthető a jövőben. Ez az összeg lényegesen alacsonyabb is lehet, mint a hasonló paraméterekkel (évjárat, futásteljesítmény, felszereltség, motorizáltság stb.) rendelkező autók piaci értéke, hiszen a maradványérték egyfajta kockázat a lízingbeadó részéről. Gondoljunk csak bele, mi történne, ha a lízingbevevők mindegyike visszaadná a nyíltvégű lízingszerződéseik végén az autókat?

ÁFA és egyéb adók lízingelt gépjárművek esetén

A lízingügylethez szinte mindig kötődik valamilyen vagyonbiztosítás. Izgalmas kérdés, hogy a biztosítási díj áfaalapot képez-e. A lízingdíj megszabható magyar forintban, devizában, devizához kötötten is, de extrém esetben a kriptodeviza is megjelenhet. A lízingügyletek kapcsán sokféle adózási kérdés merülhet fel.

ÁFA kezelése

A nyílt végű és a zárt végű pénzügyi lízing között alapvető különbség áfa rendszerében az, hogy míg a zárt végű pénzügyi lízing az Áfa tv. 124. § (1) d) pont alapján termékértékesítésnek minősül (az áfa nem vonható le), addig a nyílt végű lízing szolgáltatásnyújtásnak, és emiatt az Áfa tv. 124. §-a szerinti szabályok vonatkoznak rá. Az Áfa tv. 259. § 4. pontja értelmében pedig bérbevételnek minősül a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek (nyílt végű pénzügyi lízing).

Személygépjárművek áfa-kezelése:

• Ez alól az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a személygépkocsi alapesetben kivételt jelent.
• Ezzel szemben nyílt végű pénzügyi lízing esetén csak a törlesztőrészletek Áfa-tartalma igényelhető vissza a fizetési ütemezésnek megfelelően, azonban személygépkocsi esetén figyelemmel kell lenni az Áfa tv. 124. § (4) bekezdésében rögzített 50 %-os levonási korlátra.
• Nyíltvégű szerződésnél az áfát mind az önerőnél, mind a havi törlesztőknél meg kell fizetni, és a hatályos jogszabályok figyelembevétele mellett igényelheti vissza. Ez azonban személygépjármű esetén nem igaz a maradványértékre: ha a futamidő végén a tulajdonszerzés mellett dönt, ennek áfáját nem vonhatja le.
• A 2019. január 1-jétől fontos változás, hogy az Áfa tv. 124. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt 50%-os levonási tilalom alkalmazása során az adóalany elsősorban azt köteles vizsgálni, hogy a személygépkocsi bérbe vétele bármilyen mértékben szolgálja-e az adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységét. Amennyiben igen, akkor a továbbiakban az üzleti és magáncélú használat egymáshoz viszonyított arányát már nem szükséges meghatározni, hanem - az adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységhez történő hasznosítás tényének megfelelő igazolása mellett - az adóalany (függetlenül az üzleti- és magánhasználat tényleges arányától) az Áfa tv. 124. § (4) bekezdés b) pontja szerint az áfa 50 %-át levonhatja.
• Az Áfa tv. 125/A. §-a lehetőséget biztosít arra is, hogy az adóalany az üzleti és magáncélra egyaránt használt személygépkocsik bérbevétele esetében eltérjen az 50 %-os levonási tilalomtól. Ez akkor lehet előnyös, ha az üzleti használat aránya igazoltan magasabb, mint 50%.
• Az áfa csak olyan arányban vonható le, amilyen arányban a gépkocsit az adóköteles tevékenységhez használják.
• A számla áfa tartalmát fő szabályként levonásba helyezni nem lehet.
• Több személyautó bérbevétele esetén autónként lehet dönteni az áfa levonás módszeréről. Az autónkénti elszámoláshoz viszont szükséges, hogy a lízing szerződésben külön gépkocsinként szerepeljenek a fizetendő lízing díjak.
• A jogosulatlan Áfa-levonás kockázatának csökkentése érdekében a kezdeti nagyobb összegű lízingdíj Áfa-ját gyakran nem helyezik azonnal levonásba, hiszen a magán- és üzleti célú használat tényleges aránya ekkor még nem ismert.
• Amennyiben a bérbeadó (operatív vagy opciós lízingbe adó) nemcsak bérleti/lízing díjat számláz, hanem szervízszolgáltatást vagy asszisztencia szolgáltatást is, az Áfa tv. szerinti kezelése külön figyelmet igényel.

Tehergépjárművek áfa-kezelése:

• Tehergépjárművek esetében a zártvégű pénzügyi lízing áfáját a klasszikus szabályoknak megfelelően lehet levonásba helyezni.
• Természetesen figyelembe véve a figyelési időszak szabályait is.
• Tehergépjárművek esetében a klasszikus áfa-levonási szabályok alkalmazandók.

Egyéb adók

Ugyancsak sajátos adójogi kérdések merülnek fel a társasági adóval kapcsolatban is. Pénzügyi lízingre vonatkozóan a Tao. tv. (társasági adótörvény) sem ad önálló definíciót, ezért a Számviteli törvényre utal. A kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (továbbiakban: Kiva tv.) alapján a kisvállalati adóalap a társasági adóalaptól eltérően határozható meg. Kérdésként merül fel, hogy a lízingügylet befolyásolja-e a kisvállalati adóalapot. Az értékcsökkenés elszámolásra kerül, de az elszámolt amortizáció nem befolyásolja a kisvállalati adó alapját.

A Tao tv. 22/A. § szerinti adókedvezmény:

Kamat kedvezmény: pénzügyi lízing során - függetlenül attól, hogy zárt vagy nyílt végű pénzügyi lízingről van-e szó - a lízingelt eszköz a futamidő alatt végig a lízingbeadó tulajdonában van, de a lízingbe vevő könyveiben szerepel. Ebből kifolyólag, ha pénzügyi lízing formában történik az ügylet, úgy a lízingbe vevő a tv. 22/A. § szerinti adókedvezmény igénybevételére - az egyéb feltételekre is figyelemmel - jogosult. Ez azt jelenti, hogy a hitelszerződés - ideértve a pénzügyi lízinget is - megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitelt) kamata után - a hitelszerződés megkötése időpontjától függően, az adóévben fizetett kamat függvényében adókedvezményt vehet igénybe. Az adózó az adókedvezményt a Tao tv. 22/C. §-a szerint veheti igénybe. A kkv kedvezmény kapcsán nagyon körültekintőnek kell lennünk. Az adókedvezmény csak azon eszközök után vehető igénybe, melyek a vállalkozás tevékenységét közvetlenül szolgálják, azaz a műszaki berendezések között szerepelnek a könyveinkben. Ide tartozik pl. a taxi vagy a bérbeadással foglalkozó vállalkozások bérbe adott járművei.

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) 17/B. § (2) bekezdése egészen konkrétan rögzíti, hogy a pénzügyi lízingbe adott, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya a pénzügyi lízingbe vevő. Tehát ezen adókötelezettségről se feledkezzünk meg.

Gépjármű fogalma adózási szempontból

Személygépkocsin áfa szempontjából a 8703 vámtarifaszám alá sorolt gépjárműveket kell érteni. Cégautó adó tekintetében személygépkocsi: négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor. (Szja tv. 3. § 45.)

Az eszközök kivezetése a lízing futamidejének végén

Az eszközök szabályos kivezetése a számviteli törvény alapján szigorú előírásokhoz kötött. Erre az eszköz eladása, megsemmisülése vagy végleges használhatatlansága esetén kerül sor. A kivezetést az eszköz eredeti beszerzési értékének, az időarányos amortizációnak és a könyvekben nyilvántartott maradványértéknek a figyelembevételével kell elvégezni. A kivezetést csak megfelelő dokumentációval lehet működtetni. Az eszköz még fennmaradt nyilvántartási értékének kivezetése a könyvekből akkor esedékes, amikor az eszköz véglegesen kikerül a vállalkozás használatából. Ilyen például, amikor az eszköz értékesítésre, selejtezésre vagy megsemmisítésre kerül. Az eszköz könyv szerinti értékét, vagyis az eredeti beszerzési érték és az elszámolt értékcsökkenés különbözetét el kell számolni a megfelelő költségnemek között. Az időbeli elhatárolás, azaz az adott időszakra vonatkozó bevételek és költségek elszámolása akkor történik, amikor azok gazdaságilag felmerülnek, függetlenül attól, hogy a pénzügyi teljesítés mikor történik. A pénzügyi lízing és bérlet esetén a lízingdíjak időarányosan kerülnek elszámolásra.

Előfordulhat, hogy egy zárt végű lízingügylet a futamidő alatt a lízingbe vevő nem fizetése okán megszűnik, és a szerződés megszüntetése után a szerződés megszüntetésével, valamint a lízingbe adó által visszavett lízingtárgy értékesítésével kapcsolatos költségeket a lízingbe adó gyakran megtérítteti a lízingbe vevővel.

Összehasonlító táblázat: Operatív vs. Pénzügyi Lízing

Döntési szempontok vállalkozások számára

Bármilyen területen működik egy cég, és bármekkora méretű is, alighanem szükség lesz több vagy kevesebb gépjárműre. Aki követi az autópiac helyzetét, az pontosan tudja, hogy jelentősen megdrágultak az új és használt autók egyaránt, így tehát komoly kiadást jelent egy flotta felállítása. Ezért is kulcsfontosságú, hogy ismerjük az autófinanszírozási lehetőségeket. Ez lehet hagyományos banki kölcsön, készpénzes vásárlás, tartós bérlet, flottakezelés vagy éppen a cégek számára elérhető lízingfinanszírozás.

A legdominánsabb lízingtárgyak a termelőberendezések, a gépjárművek és az ingatlanok. Hosszú lenne felsorolni minden okot, amiért egy cégnek szüksége van cégautóra. Lehet, hogy az a fő szempont, hogy minél előbb jusson a cég autóhoz. Az is egy fontos szempont lehet, ha jelen pillanatban csak kisebb összeget tud céges autó beszerzésre fordítani vagy az, hogy minél kevésbé terhelje meg a vállalkozás jövőbeni bevételeit, esetleg mindkettő. Bizonyára az is fontos, hogy el lehet-e számolni a költségeket vagy sem.

A készpénzes vásárlás a legkevésbé számít pénzügyileg helyes döntésnek, de ha körülményeink legfontosabb szempontja a tulajdonjog azonnali megszerzése és a szükséges források felhasználása nem okoz likviditási zavart, akkor ez is jó megoldás lehet. A bankhitel az alacsonyabb tőkebefektetés felé mutat, mely biztosítja a vállalkozás számára a tulajdonjogot, egyben a működése szempontjából oly fontos likviditást is.

Ahhoz, hogy a vállalkozás számára a legelőnyösebb döntés születhessen meg, az alábbi kérdéseket még érdemes átgondolni. Ha a rugalmasság kiemelt helyen szerepel egy vállalkozás prioritásai között, akkor a nyíltvégű konstrukció preferálandó, mert itt a futamidő végén többféleképpen is dönthet. A tulajdonjog egy önálló szempont lehet a lízingszerződés végén.

tags: #gepjarmu #lizing #szamvitel

• Vezérléscsere Toyota Yaris autóknál
• Gumiabroncsok a VW Sharanhoz
• 2009-es Peugeot 308 SW Fűtés Útmutató
• Honda történelem és típusok
• A San Felipe hajómodell építése