A Gépjármű Leírási Kulcs Fontossága Magyarországon

Magyarországon a gépjárművek értékcsökkenésének elszámolása fontos szerepet játszik a vállalkozások számviteli és adózási gyakorlatában. Az eszközök értékének csökkenését, más néven amortizációját a vállalkozások elszámolásukban is meg tudják jeleníteni. Ezt a jog értékcsökkenési leírásnak nevezi, ez alapján a vállalkozásban használt immateriális javak vagy tárgyi eszközök üzembe helyezésétől vagy rendeltetésszerű használatának kezdetétől elszámolható azok értéke, vagy annak egy része.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) eltérő szabályokat tartalmaz az értékcsökkenés elszámolására. Ennek megfelelően az eszközök Szt. szerinti könyv szerinti értéke, illetve a Tao. tv. szerinti számított nyilvántartási értéke eltérhet egymástól. Az eltérés oka, hogy a számvitel ismeri a maradványérték fogalmát, míg a társasági adó nem, illetve a leírási kulcsok is eltérhetnek.

Az Szt. 52. § (1) bekezdése alapján az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják (értékcsökkenés elszámolása). Az Szt. szerinti értékcsökkenést a maradványértékkel csökkentett bekerülési értékre vetítve kell alkalmazni, ezzel szemben a társasági adó maradványértékkel nem számol; utóbbinál a teljes bekerülési értékre vetítjük az amortizációs kulcsot.

A Tao. tv. 1. számú mellékletének 5. pontja lehetőséget biztosít az adózónak arra, hogy az ott felsorolt esetekben, a Tao. tv. mellékleteiben szabályozott leírási kulcsok helyett válassza az Szt. szerinti terv szerinti értékcsökkenés szabályainak az alkalmazását. Ilyenkor az adózónak két lehetősége van; vagy a Tao. tv. szerinti leírási kulcsokat alkalmazza, vagy választhatja az Szt. szerinti terv szerinti értékcsökkenés alkalmazását. Továbbá a Tao. tv. 1. számú mellékletének 5/a. pontja általános jelleggel azt mondja ki, hogy az adózó választhat a Tao. tv. mellékleteiben meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsoknál alacsonyabb leírási kulcsot, de az így érvényesített értékcsökkenés nem lehet kevesebb, mint az Szt. A Tao. tv. melléklete szerinti leírási kulcs tehát egy maximum érték.

Személygépkocsira kötött nyílt végű lízingszerződés esetén gyakran merül fel kérdésként, hogy a Tao. tv. 2. számú mellékletének IV. pontja alapján kell-e a személygépkocsira értékcsökkenést elszámolni. Ugyanakkor a számviteli értékcsökkenés alkalmazható a közúti személyszállításhoz használt járműveknél (Tao. tv. I. melléklet 5. pont h) alpont). Ez tehát azt jelenti, hogy személygépkocsi esetén az adózó választásán múlik, hogy a Tao. tv., vagy az Szt, szerinti értékcsökkenést számolja el a társasági adóban az adózás előtti eredmény csökkentéseként.

Kárbejelentés Aegon biztosítónál

Az adózónak a számvitelben elszámolt értékcsökkenéssel az adóalapját meg kell növelnie a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés b) pontja alapján, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenés csökkenti az adózás előtti eredményt a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés d) pont szerint. Amennyiben viszont az adózó a Tao. tv. 2. számú mellékletének IV. b) pontja szerint évi 20 %-os leírási kulcsot alkalmaz a társasági adóban, az említett összeggel csökkentheti az adózás előtti eredményét a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés d) pontja alapján, míg az Szt. szerinti értékcsökkenés összegével az adóalapot növelnie kell.

Megjegyezzük továbbá, hogy lízingszerződés esetén előfordul, hogy a lízingbevevő a lízingszerződésben rögzítettnél magasabb maradványértéket határoz meg (erre jellemzően a piaci árak miatt kerülhet sor). Ez azt jelenti, hogy kevesebb értékcsökkenés elszámolására kerül sor. Ebben az esetben a futamidő végén a könyv szerinti érték és a maradványérték közötti különbözetet a gazdálkodónak terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolnia, ami növeli az adózás előtti eredményt a Tao. tv. 8. § (4) bekezdése alapján.

Autóértékcsökkenés magyarázata: A szomorú igazság

Értékcsökkenési Leírás a Személyi Jövedelemadóban

Az önálló tevékenység - és így az ingatlan bérbeadás - bevételével szemben elszámolható költségek körét az Szja tv. 3. számú melléklete tartalmazza. E melléklet I. fejezetében kerültek ismertetésre a jellemzően előforduló költségek, azonban a felsorolás nem taxatív jellegű, így költségként figyelembe vehető minden olyan más kiadás, amely az adott tevékenységgel - esetünkben az ingatlan bérbeadással - összefüggésben merül fel, és annak elszámolását az Szja tv. nem korlátozza.

Fontos, hogy az adóév során felmerült költség kizárólag az adott tevékenységből származó bevétel összegéig számolható el (a jövedelem negatív összeg nem, legfeljebb nulla lehet). Értékcsökkenési leírás azonban kizárólag olyan üzemi célú ingó tárgyi eszközök esetében kezdhető meg a tevékenység kezdésének évében, amelyet ezen időpontot megelőző három évnél korábban szerzett be a bérbeadó magánszemély.

Fontos azonban, hogy értékcsökkenés elszámolására csak saját tulajdonú ingó és ingatlan esetében van lehetőség. Ezen belül is van azonban egy szűkítő feltétel, 2015. január 1-jétől ugyanis nem számolható el értékcsökkenési leírás azon tárgyi eszközök (ingó, ingatlan) után, amelyek megszerzése ingyenesen (pl. örökléssel, ajándékozással) történt. Mindez azt is jelenti, hogy a 2015. január 1-jétől ingyenesen szerzett ingatlanok után nem számolható el értékcsökkenési leírás.

A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa

Az amortizáció elszámolása telepít bizonyos adminisztrációs többletkötelezettséget is a tevékenység végzőjére. A magánszemély ugyanis az Szja tv. 5. számú melléklete és a törvény előírásainak megfelelően alap- és kiegészítő nyilvántartásokban, időrendben, folyamatosan nyilvántartani és rögzíteni köteles minden olyan adatot, amely az adókötelezettség megállapításához és utólagos ellenőrizhetőségéhez szükséges. A bevételeket és a kiadásokat igazoló bizonylatokat és a nyilvántartást 5 évig kell megőrizni.

Az Szja tv. 11. számú mellékletének 3. pontjában meghatározott leírási kulcs szerint számolható el. A leírási kulcsok jegyzékében az adott tárgyi eszköz mellé rendelt százalékarány az egy naptári évben érvényesíthető leírási kulcsot tartalmazza, ez az épület jellege alapján hosszú élettartalmú szerkezetű épület esetében 2 százalék, közepes élettartalmú szerkezetű épület esetében 3 százalék, rövid élettartalmú szerkezetű épület esetében 6 százalék.

A kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszköz, nem anyagi javak tekintetében értékcsökkenési leírás az üzembe helyezés napjától számolható el, adóév közben történő üzembe helyezés esetén az értékcsökkenési leírás összegét - bizonyos kivételekkel - napi időarányosítással kell kiszámítani.

Fenti szabályok együttes értelmezéséből az következik, hogy amennyiben az ingatlan bérbeadására átmenetileg - például új bérlő keresése miatt - nem kerül sor, azaz az ingatlant a bérbeadó nem hasznosítja, akkor bevétel hiányában ezen időszakra az értékcsökkenési leírás sem számolható el.

A Társas Vállalkozások Gépjárműveinek Költségelszámolása

A társas vállalkozások tulajdonában, üzemeltetésében lévő gépjárművek beszerzésével, fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos kiadások elszámolására vonatkozó szabályokat alapvetően a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény tartalmazza.

A Járműmérnöki Képzés részletei

A személygépkocsinak megkülönböztetett jelentősége van a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. számú törvény alkalmazásában, mivel az úgynevezett cégautó után a kifizetőnek adót kell fizetnie, ha az autót magáncélra is használják.

A számviteli törvény előírása szerint a személygépkocsi beszerzési árát azokra az évekre kell felosztani, amelyekben azt előreláthatóan használni fogják (az értékcsökkenés elszámolása). A Tao. törvény külön rendelkezést tartalmaz a társaságiadó-alap meghatározása szempontjából az érvényesíthető értékcsökkenési leírási kulcsra. A Tao. törvény meghatározza a személygépkocsi fogalmát, amely megegyezik az általános forgalmi adóról szó törvényben és a személyi jövedelemadóról szóló törvényben használt értelmezéssel.

A cégek tulajdonában lévő, általuk üzemeltetett személygépkocsikkal kapcsolatos költségek elszámolása külső és belső bizonylatok (számlák) alapján történik. Az anyagköltséget üzemanyagköltség címén csak a kiadást igazoló számla alapján lehet elszámolni, mivel a számviteli törvényben érvényesülő valódiság elvének az felel meg, ha a kiadások ténylegesen kapcsolódnak a gazdasági eseményhez.

Az üzemanyagköltség elszámolásához szabályszerű bizonylat az üzemanyag-vásárlást igazoló számla és a felhasználást alátámasztó dokumentum. Az üzemanyag-felhasználás költségének meghatározásánál a személygépkocsi tényleges fogyasztását lehet figyelembe venni.

Így a társaságiadó-alap meghatározásakor nem számít a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak az adózó által 1996. december 31. napját követően 6 millió forintot meghaladó beszerzési értéken használatba vett, üzembe helyezett személygépkocsi javítási, karbantartási költségéből, biztosítási díjából a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás kivételével, továbbá a terv szerinti értékcsökkenési leírásból a 6 millió forintot meghaladó értékkel arányos összeg.

Az Szja. törvény rendelkezése szerint természetbeni juttatásnak minősül a kifizető belföldi forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott személygépkocsija magáncélú használatára tekintettel keletkező jövedelem. A természetbeni juttatás után az adó a gépkocsi beszerzési évétől és beszerzési árától függő adótétel, amelyet a tárgyhónapot követő hónap 12-éig a személygépkocsi forgalmi engedélyében bejegyzett tulajdonos kifizetőnek kell megfizetnie.

A kifizetőnek a magáncélú használat hiányának igazolásához írásban (szabályzatban) meg kell tiltania a személygépkocsi magáncélú használatát és a személygépkocsi menetteljesítményéről rendelkezésre álló dokumentumoknak, például útnyilvántartás, egyértelműen igazolniuk kell, hogy valóban nem történt magánhasználat. (Útnyilvántartást tehát csak akkor kell vezetni, ha cégautóadó megfizetése nem történik meg.)

Az Áfa. törvény szerint nem vonható le az előzetesen felszámított adó, ha az adóalany a terméket és a szolgáltatást egészben vagy részben nem az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységéhez használja fel, hasznosítja.

E rendelkezés alapján, amennyiben a cégautót magáncélra is használják és azt a magánszemély megtéríti, úgy az előzetesen felszámított általános forgalmi adó abban az esetben vonható le, ha az ügyletben alkalmazott ellenérték az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értékéhez hasonlítva aránytalanul nem alacsony. Ez azt jelenti, hogy az Szja. törvény szerinti adókötelezettséget is figyelembe kell venni az áfa levonhatóságának vizsgálatakor.

Egyéni Vállalkozók Gépjárműveinek Adózása

Az egyéni vállalkozók az Szja. törvény hatálya alá tartoznak, amely külön rendelkezéseket tartalmaz az egyéni vállalkozó mint magánszemély tulajdonában lévő (és az általa bérelt) személygépkocsi és egyéb gépjárművek adózására vonatkozóan. A gépjárművek beszerzésével, fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos szabályokat illetően az egyéni vállalkozóknak kizárólagosan az Szja. törvény rendelkezései az irányadóak.

Az egyéni vállalkozók közül az úgynevezett vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazókra - akik költségeiket tételesen bizonylatok alapján számolják el - irányadóak a gépkocsi-elszámolásra vonatkozó törvényi szabályok.

Kizárólag üzemi célt szolgálnak azok a tárgyi eszközök és nem anyagi javak, amelyeket a magánszemély önálló tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja, és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják.

A járműhasználat költségelszámolásának alapja a járművenként vezetett útnyilvántartás. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, valamint a fogyasztási normát. Fel kell tüntetni továbbá az év első és utolsó napján a kilométeróra állását (ha a költségelszámoláshoz ez szükséges, akkor ezt az adatot havonta kell bejegyezni). Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell az utazás időpontját, az utazás célját (honnan hova történt az utazás), a felkeresett üzleti partner(ek) megnevezését, a közforgalmú útvonalon megtett kilométerek számát.

Fontos szabály, hogy az üzemanyagköltség meghatározásánál nem lehet figyelembe venni a gépjármű tényleges fogyasztását. Az üzemanyag-fogyasztási norma meghatározása a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. kormányrendelet alapján történik.

Amennyiben a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet szerinti alapnorma nem állapítható meg, akkor az üzemanyagköltség a NAV által közzétett üzemanyag-fogyasztási norma alapján számolható el.

Abban az esetben, ha a járművet az általános üzemeltetési módtól eltérően üzemeltetik, a kormányrendelet 2. számú mellékletében felsorolt korrekciós tényezőkkel lehet növelni az alapnormát. Így pl. hegymenetben, száraz földúton, nem portalanított makadámúton, városi forgalomban, terepen, téli üzemeltetésnél, akadályozott forgalomnál, járművezetés oktatásánál.

A kenőanyag-felhasználás költsége külön, az üzemanyag-felhasználási alapnorma 7 ezrelékének és a motorolaj árának a szorzataként számolható el.

Elszámolható a beszerzési ár után az értékcsökkenési leírás abban az esetben is, ha a vállalkozó a tárgyi eszközt kizárólag üzemi célra használja.

Speciális Szabályok az Értékcsökkenési Leírásban

A tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, az élettartam növekedésével kapcsolatban felmerült kiadás, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítással kapcsolatban felmerült kiadás a felmerülés évében elszámolható, vagy az adózó választhatja azt is, hogy az értékcsökkenési leírás alapját növeli.

A szálláshely-szolgáltató és vendéglátó tevékenységet végző egyéni vállalkozó a kizárólag e célból üzemeltetett hosszú élettartamú szerkezetű épület esetében 3 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet.

Az épületbe beépített technológiai gépek és berendezések, az ezeket kiszolgáló vezetékek leírását az épülettől függetlenül, a gépeknél, illetve vezetékeknél megadott leírási kulcsok alapján kell megállapítani.

A HR 8471 vtsz. alá tartozó általános rendeltetésű számítástechnikai gép, berendezés esetében az egyéni vállalkozó 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet.

A tenyészállat leírási kulcsát kötelező jelleggel adja meg, annak idejét a várható hasznosítási idő figyelembevételével a termelő maga határozhatja meg azzal, hogy ha az adott tárgyi eszközre a leírási kulcsot megállapította, akkor attól az adott eszköz teljes leírásáig eltérni nem lehet.

A kétszázezer forint egyedi beszerzési, előállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33 százalékos norma alá besorolt tárgyi eszközök (például számítógép) beszerzési ára két év alatt 50-50 százalékban számolható el, tehát az évközi beszerzés miatti időarányosítással nem kell számolni.

A 33 és a 14,5 százalék leírási kulcs alá sorolt, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökre szintén 50 százalék értékcsökkenés alkalmazható, továbbá ugyanez érvényes a kizárólag film- és videógyártást szolgáló gépek és berendezések esetén is.

Az újonnan vásárolt, az egyéni vállalkozói tevékenységet közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök esetében kisvállalkozói kedvezmény is érvényesíthető, ami adózónál bevétel csökkenthetőségét jelenti az Szja tv. 49/B. § (6) bekezdésének d) pontja alapján.

Az alábbi táblázat összefoglalja a különböző épülettípusok értékcsökkenési leírási kulcsait: