A Gépjárművek Kötelező Jótállási és Szavatossági Szabályai
A fogyasztói jogok védelme kiemelt fontosságú, különösen olyan jelentős értékű termékek esetében, mint a gépjárművek. Az elmúlt években, különösen 2021. január 1-jétől, valamint 2024 tavaszán és nyár elején ismét változások történtek a kötelező jótállás szabályaiban Magyarországon. Ezek a módosítások a jótállási időkön túl, a tartós fogyasztási cikkek körét, az elektronikus jótállási jegyet és a javítási, cserélési, visszafizetési szabályokat is érintették. A jogszabályváltozások célja a fogyasztók jogainak még hatékonyabb védelme.
Jótállás és Szavatosság - A Két Fontos Fogalom
A szavatosság és a garancia a köznyelvben sokszor szinonimaként használt szavak. Pedig a joggyakorlatban ezek eltérő jelentéssel bíró fogalmak. Fontos kiemelni, hogy a szavatosság és a garancia nem azonos tartalommal bíró fogalmak.
A jótállás (közismert nevén garancia) egy szerződést biztosító mellékkötelezettség, amelyet a hibás teljesítés egyik jogkövetkezményének tekinthetünk, hasonlóan a szavatossághoz és a kártérítéshez. A lényege, hogy az eladó (vagy szolgáltató) a szerződés hibátlan teljesítéséért vállal felelősséget, és ez szigorúbb kötelezettséget jelent, mint a szavatosság. A jótállásnál ugyanis fordul a bizonyítási teher: ha a vevő a jótállási idő alatt hibát észlel, és ezt jelzi az eladónak, a jog úgy vélelmezi, hogy a hiba már az átadáskor is fennállt. Ebben az esetben az eladónak kell bizonyítania, hogy a hiba a teljesítés után keletkezett. Ha ez nem sikerül, az eladó nem mentesülhet a jótállásból fakadó felelőssége alól.
A jótállás csak a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott fogyasztási cikkekre érvényes. A jótállást a vállalkozások általában önként vállalják, de bizonyos termékek (tartós fogyasztási cikkek) esetén azt jogszabály is kötelezően előírja.
Szavatosság körében az eladó köteles a hibát saját költségén kijavítani vagy a terméket kicserélni. Új autó vásárlásakor is megilleti a vevőt a szavatosság. Ez azt jelenti, hogy ha a jármű hibásnak bizonyul, a vevő elsősorban kérheti a kijavítást vagy a kicserélést. Végső esetben - ha a javítás vagy csere nem megoldható, vagy a vevőnek már nem áll érdekében - a vásárló elállhat a szerződéstől, és így visszakaphatja a vételárat.
Kárbejelentés Aegon biztosítónál
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése is, ha a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelős. A kötelezett akkor is felel, ha az összeszerelést a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte el, és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza. A kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik. Ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.
A Kötelező Jótállási Idők Változásai és Termékkörök
Az egyik legfontosabb változás a kötelező jótállás szabályaiban a jótállási idők változása. 2024 májusától megszűnt az 1 éves kötelező jótállási időt előíró kategória, amely a 10.000,-Ft-ot elérő, de 100.000,-Ft-ot meg nem haladó termékekre vonatkozott. Ezentúl a legrövidebb kötelező jótállási idő 2 év. Ez a 10.000,-Ft-ot forintot elérő, de 250.000,- forintot meg nem haladó eladási árú termékekre vonatkozik.
A módosítás egyrészt a már eddig is kötelező jótállás alá eső termékcsoportokat érintette. Több termékcsoport esetén a kötelező garancia alá eső termékek példálózó felsorolásába bekerültek olyan termékek is, amelyek eddig nevesítve nem szerepeltek. Például a villamos energiával működtetett konyhai kisgépek felsorolásában korábban nem szerepelt nevesítve a kávédaráló, a turmixgép, a tejhabosító. Az egészségmegőrző és gyógyászati termékek között korábban nem szerepelt nevesítve az elektromos fogkefe. Új termékkategóriaként jelent meg a kedvtelésből tartott állatok villamos energiával működtetett felszerelése.
Főbb kötelező jótállási időtartamok (2024-től érvényes kategóriák):
Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállás szabályait a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet tartalmazza. A rendelet szabályai szerint jótállási kötelezettség a Magyar Köztársaság területén fogyasztói szerződés keretében értékesített, a rendelet mellékletében felsorolt új, tartós fogyasztási cikkekre terjed ki.
- 10.000,- Ft-ot elérő, de 250.000,- Ft-ot meg nem haladó eladási árú termékekre: 2 év
- 250.000,- Ft-ot elérő, de 500.000,- Ft-ot meg nem haladó eladási árú termékekre: 3 év
- 500.000,- Ft-ot meghaladó eladási árú termékekre: 5 év
A jótállás időtartama egy év, amennyiben a rendeletben foglaltaktól eltérő, de fogyasztóra kedvezőbb feltételeket nem vállal a forgalmazó.
A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa
A jótállási jegy és annak átadása
A jogszabálymódosítás pontosította a jótállási jegy átadására vonatkozó szabályokat. A forgalmazó köteles a fogyasztónak a fogyasztási cikkel együtt - külön kérés nélkül - jótállási jegyet átadni. A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni. A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető. A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét. A jótállásból eredő jogok főszabály szerint a jótállási jeggyel érvényesíthetőek, amelynek nem tehető feltételévé a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának a fogyasztó általi visszaszolgáltatása. Ha az elektronikus jótállási jegyet a vállalkozás nem közvetlen megküldéssel (pl. e-mail) adja át, a jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása esetén a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha a számlát vagy nyugtát a fogyasztó bemutatja. Az elektronikus formában átadott jótállási jegyen már nem kell szerepelnie a kiállító elektronikus aláírásának.
Javítási, Cserélési és Visszafizetési Szabályok
A fogyasztók jogainak védelmében szigorodtak a javítási, cserélési és visszafizetési szabályok is. A vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb 15 napon belül elvégezze. A vállalkozás a fogyasztót tájékoztatni köteles a kijavítás vagy a csere várható időtartamáról.
Továbbra is érvényes az a szabály, hogy ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik - a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában -, valamint ha a fogyasztó nem igényli a vételár arányos leszállítását, és a fogyasztó nem kívánja a fogyasztási cikket a vállalkozás költségére kijavítani vagy mással kijavíttatni, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket 8 napon belül kicserélni. Ha a kicserélésre nincs lehetőség, akkor a vételárat 8 napon belül vissza kell téríteni a fogyasztónak. A vételár visszatérítésénél elsődlegesen a jótállási jegyen kötelezően feltüntetendő vételár összegét kell figyelembe venni.
EU vállalati megfelelőség: Hogyan alkalmazkodik Magyarország és Ciprus?
Kötelező Jótállás a Gépjárművekre
Garancia tartós fogyasztási cikkek körében kötelező, amennyiben a tartós fogyasztási cikket vállalkozás értékesítette a vásárlónak. Ide tartoznak a személygépjárművek is.
Új autó vásárlása esetén
Új autó vásárlása esetén az eladó köteles garanciát vállalni a jogszabályban meghatározott minimum 3 évre. Ezalatt a gyártó vagy az eladó köteles helytállni a meghibásodásokért, és bizonyítani, ha a hiba a vásárlás után keletkezett. Új autó esetében jogszabály határozza meg a kötelező jótállás idejét (3 év), amelynél hosszabbat is kínálhatnak egyes autómárkák.
A Járműmérnöki Képzés részletei
Használt autó vásárlása esetén
Használt autó vásárlásakor a vevőnek fokozottan figyelmesnek kell lennie. A vevő a megvásárolni kívánt gépjárművet megtekintheti, megvizsgálhatja. Ezzel a lehetőséggel érdemes élni, mivel ennek elmaradása esetén is, azokra a hibákra, amelyeket a vevő kellően gondos, észszerű megtekintés mellett felismerhetett volna (ezek az ún. felismerhető hibák), az eladón utólag nem számon kérhetőek. Ilyen, az eladón utólag nem számon kérhető hibák azok is, amelyeket a vevőnek az eladó tájékoztatása, a szerződéskötés körülményei, illetőleg a gépjármű életkora, állapota és használtsági foka alapján egyébként számításba kellett vennie.
Ha tehát a későbbiekben olyan hibát észlel a vevő, amelyről a vásárláskor nem tájékoztatták, illetőleg azt fel sem kellett volna ismernie, az ilyen hibáért felel az eladó. Ha magánszemélytől vásárolunk használt autót, akkor a kellékszavatossági kötelezettsége 1 évig áll fenn az eladónak. Ha kereskedőtől vásárolunk, a szavatosság 2 évig illeti meg a vevőt, ebből az első 6 hónapban az eladónak kell bizonyítania, hogy a hiba oka az adásvétel időpontja után keletkezett. Eladóként így nem érdemes trükközni: az autó bármilyen ismert hibáját jelezzük a vevőnek és rögzítsük is azt a szerződésben. Ha a használt autó még gyári garanciális, akkor a vevő a garancia dokumentumaival közvetlenül a gyártóhoz vagy az autorizált szervizhez fordulhat.
Mit tehet a vásárló, ha hiba van az autóval?
A vevő választása szerint kijavítást vagy kicserélést kérhet, kivéve, ha teljesítése lehetetlen, vagy ha az az eladónak aránytalan többletköltséget eredményezne. A vevő az ellenszolgáltatás arányos leszállítását is igényelheti. Továbbá - a kereskedőtől való vásárlás kivételével - a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja. A vevő a szerződéstől akkor állhat el, ha az eladó a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, annak megfelelő határidőben nem tud eleget tenni, vagy ha a vevőnek a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. Így például, el lehet állni a szerződéstől többszöri, eredménytelen javítás után, vagy ha a gépjármű az életkorához és a futásteljesítményéhez képest rendkívül gyakran, sorozatosan meghibásodik, és a javítás többször is eredménytelen. Ha a kijavítást választja a vevő, a hiba kijavításának várható költségét akkor is követelheti, ha a kijavítás ténylegesen még nem történt meg.
Használtautó vásárlásakor több szempontot is érdemes figyelembe venni, annak érdekében hogy elkerülhetőek legyenek a későbbi problémák és viták. Legfontosabb lépés, hogy alaposan ellenőrizze le a gépjármű állapotát, ehhez érdemes szakember segítségét kérni. Vigyen magával esetleg egy szerelőt aki a helyszínen felületesen leellenőrizheti az autót. Ezzel lehetősége nyílik arra, hogy kiszűrje az esetleges rejtett hibákat, amelyek szabad szemmel vagy hozzáértő szakértelem nélkül nem feltétlenül lennének észlelhetők. Ilyen lehet például a motor, a váltó vagy az elektronikai hiba, amelyeket az eladó esetleg nem jelez. Amennyiben a vásárlás után derül fény rejtett hibákra, a vevő jogosult jogi lépéseket tenni. A rejtett hibák olyan problémák, amelyekről az eladó nem tájékoztatta a vevőt, és amelyek a vásárlás pillanatában, a szerződés megkötésének az időpontjában már fennálltak. Ilyen esetekben a vevő szavatossági igénnyel léphet fel. A szavatossági igény azt jelenti, hogy a vevő kérheti a hiba kijavítását, a termék kicserélését, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a vételár leszállítását, sőt akár a szerződéstől való elállást is. Minden esetben az adott hibával arányban álló megoldást kell választani.
Esetpéldák a jótállás és szavatosság gyakorlatában
Gépjármű tűzeset szervizelés után
Egy felperes gépjárműve a garázsban állva kigyulladt. A gépjárművet felperes az alperestől vásárolta, és szervizelését is mindig az alperes végezte. A gépkocsi 90 000 km-t követő átvizsgálásáért az alperes jótállást vállalt. Miután a tűz nyolc nap múlva a riasztó áramkörében kialakult műszaki hiba miatt keletkezett, és a felperes szerint az alperes a riasztó átvizsgálását elmulasztotta, ezért a felperes a tűzeset folytán keletkezett kárának megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
Az elsőfokú bíróság ítéletében helyt adott a felperes kereseti kérelmének, és kötelezte az alperest 1 174 303 forint és kamata megfizetésére. Két szakértő együttes véleménye alapján megállapította, hogy a hiba oka elektromos eredetű, és az alperes nem bizonyította, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A felek között az átvizsgálásra vállalkozási szerződés jött létre, amelynek részét képezte a világítás és a jelzőberendezések ellenőrzése is. A másodfokú bíróság az alperes fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletében az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította.
A Legfelső Bíróság azonban rámutatott arra, hogy a felperes helyesen idézte a jótállás szabályait, és megalapozottan állította a jogszabálysértés fennállását. Az átvizsgálási szolgáltatást az alperes leszámlázta, azért jótállást vállalt, ezért a jótállás időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A lefolytatott szakértői bizonyítás alapján az alperes nem tudta bizonyítani a fentieket, ezért érdemben az elsőfokú bíróság ítélete helyes. Annak bizonyítása, hogy egy gépkocsi adott hibája nem garanciális jellegű, a garancia vállalóját vagy - jogszabályon alapuló kötelezettség esetén - a "garanciakötelezettet" terheli.
A hamis alvázszám esete
Az eladó és a vevő között 2013. december 19-én egy adásvételi szerződés jött létre, amelynek keretében a vevő 6 775 000 forintért megvásárolta az alperestől a per tárgyát képező gépjárművet. A szerződés megkötésekor mindkét fél jóhiszeműen járt el, ugyanis sem az eladó, sem a vevő nem tudott arról, hogy a gépjármű alvázszáma hamisított volt. Az alvázszám meghamisítására jóval a szerződéskötés előtt került sor. A gépjárművet 2014. május 19-én a nyomozóhatóság lefoglalta, miután igazságügyi szakértői vizsgálat megállapította, hogy a jármű egyedi azonosítóját meghamisították. Kiderült, hogy a gépjárművet 2010-ben ismeretlen elkövetők tulajdonítottak el Budapesten.
Miután 2015 januárjában a nyomozó hatóság tájékoztatta a vevőt az alvázszám hamisításáról, a vevő 2015. január 12-én kelt levelében a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseire hivatkozva elállt a szerződéstől. Felszólította az eladót, hogy fizesse vissza a gépjármű teljes vételárát, mivel a hamisított azonosítójelek és a gépjármű gyári adatoktól való eltérése miatt a jármű nem felel meg az elvárásoknak.
A használt autó vásárlás esetében az adásvételi szerződés kapcsán a kiindulópont minden esetben az, hogy a kötelezett akkor teljesít szerződésszerűen, ha a szolgáltatás alkalmas a szerződésben meghatározott célra. Jelen eseteben ez azt jelenti, hogy a gépjármű képes és alkalmas közlekedésben jogszerűen részt venni. Egyebekben hibás teljesítésnek minősül minden olyan szolgáltatás, amely ennek a célnak a megvalósítására alkalmatlan. A szerződés alapján a szolgáltatott dolog rendeltetése szerinti követelmény és egyúttal a szerződés célja értelemszerűen a gépjármű közforgalomban való legális (jogszerű) használhatósága volt, amelynek mellőzhetetlen kelléke az eredeti egyedi azonosító (a hiányzó eredeti alvázszám) megléte. Ennek hiányában a gépkocsi nyilvánvalóan nem teljesítette a rendeltetése szerinti követelményt, azaz nem felelt meg az előírt törvényes tulajdonságoknak. Erre tekintettel az eladó teljesítése hibás volt, ami kellékszavatossági felelősséget vont maga után. Ami azt jelenti, hogy a vásárló elállása esetén a vételárat köteles visszafizetnie az eladónak.
A Kúria álláspontja szerint az egyedi jellegre tekintettel, az adott ügyben sem a kijavítás, sem pedig a kicserélés nyilvánvalóan nem jöhetett szóba. Az árleszállítás sem volt alkalmazható, tekintettel a hiba jellegére és arra, hogy az adásvétel tárgyát a rendőrhatóság lefoglalta és korábbi tulajdonosának rendelte kiadni. Ilyen körülmények között az egyedül érvényesíthető elállási jog gyakorlása indokolt és arányos volt, nem volt akadálya az elállásnak, annak ellenére sem, hogy a jogosult felperes a dolgot nem tudta visszaszolgáltatni. Miután az elállási jogát a felperes jogszerűen gyakorolta, ez az adásvételi szerződést felbontotta, ami a vételár visszafizetésének kötelezettségét vonja maga után.
Ismétlődő motorhiba új autó esetén
Egy új gépjármű, az átadását követően számos alkalommal meghibásodott, ismétlődően jelentkező „Motorhibát” pedig az eladó nem tudta véglegesen megszüntetni. A vevő emiatt nem tudta a járművet - az új, tehát először forgalomba helyezett személygépkocsik esetében elvárható módon - folyamatosan, megszakítás nélkül használni. A már bekövetkezett meghibásodások és javítások ráadásul, a gyakori előfordulás miatt, nyilvánvalóan kényelmetlenséget és időveszteséget okoztak a vevő számára. Mindezekre tekintettel a vevő jogszerűen állt el az adásvételi szerződéstől. Az elmúlt időszakban bekövetkezett meghibásodások gyakorisága önmagában okot adott a jótállás által nyújtott elállási jog gyakorlására a vevő részéről. Amennyiben az ok, a gépjármű adásvételi szerződés teljesítését megelőzően keletkezett, és emiatt a vevő nem tudja a gépkocsit az elvárható megbízhatósággal, folyamatosan, tartósan üzemeltetni, jelentős súlyú szerződésszegésnek minősül.
Tájékoztatás és Képzés
A Consumer Law Ready egy uniós szintű program, amely ingyenes képzéseket kínál a fogyasztói jog témájában mikrovállalkozások, illetve kis- és középvállalkozások részére.