Gépjármű kötelező felelősségbiztosítás magánterületen és közúton: szabályok és kártérítés

A felelősségbiztosítás önálló fajtája a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, amelynek létét nem csupán a gépjármű veszélyes üzemi jellege indokolja, hanem az a tény is, hogy a gépjárművek használata különösen nagy károkozások eszköze lehet. A gépjárművek használata olyannyira elterjedt a magánszemélyek körében, hogy az így okozott károk gyakran fedezet nélkül maradnának, amennyiben nem létezne biztosítás, és a magánszemélyek vagyona nyújtana egyedül kielégítési alapot. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) nem „mindenre jó” biztosítás. A legfontosabb tudnivaló, hogy a KGFB elsősorban a másoknak okozott károkat téríti meg, nem pedig a saját autónk sérüléseit.

A kötelező felelősségbiztosítás törvényi szabályozása

A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (KGFB) szükséges, mert a törvény előírja, és ezt a kötelező biztosítás szabályozása szabályozza. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) alapvető fontosságú a közúti közlekedés biztonságának fenntartásában Magyarországon. Ezt a kötelezettséget a 2009. évi LXII. törvény szabályozza, amely egyértelműen meghatározza, hogy minden forgalomban részt vevő gépjárműnek érvényes kötelező biztosítással kell rendelkeznie. Nem, Magyarországon szabálysértésnek minősül a biztosítás nélküli autós közlekedés.

A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának, valamint azon gépjármű tulajdonosának, melynek rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó - a biztosító díjtarifájának megfelelő - ajánlatát köteles elfogadni. A biztosító a biztosítási időszak kezdetét hatvan nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időpontot megelőzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen. A határozatlan tartamú szerződések esetében a biztosítási időszak egy év.

A törvényben használt főbb fogalmak:

Biztosított: a gépjármű biztosítással rendelkező üzemben tartója és a gépjárművet vezető személy.
Károsult: a gépjárművel okozott kár esetén kártérítésre jogosult személy vagy szervezet.
Díjtarifa: miniszteri rendeletben meghatározott gépjármű-kategóriánként és - a flotta kivételével - bonus-malus osztályonként a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényező összessége.
Fedezetlenségi díj: az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének - a szünetelés időtartamának kivételével - díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (fedezetlenség időtartama) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa meghatározott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj.

Kártérítési szabályok és a felelősség megoszlása

A kötelező biztosításról szóló törvény nem részletezi, hogy a kgfb-nek milyen károkra kell fedezetet nyújtania. A törvény átfogó jelleggel azt írja elő, hogy a biztosítás mindazon megalapozott kártérítési igények kielégítésére kiterjed, melyeket a biztosított személlyel szemben, a jármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak. A biztosító kötelező biztosítás tekintetében a vonatkozó jogszabályok szerint teljesít kifizetést. Számíthatunk rá, hogy azonban a biztosítónk kizárólag olyan esetekben téríti meg a károsultnak a biztosítási összeget, amikor teljes biztonsággal megállapítható, hogy ügyfele, tehát a kárt okozó személy egyértelműen felelősségre vonható a károkozás kérdésében.

Baleset esetén fontos, hogy a baleset helyszínén tisztázva legyen a a károkozás felelőse, a részes felekkel szükséges kitölteni a baleseti bejelentő (kék-sárga) nyomtatványt. A felelősség tekintetében három forgatókönyv léphet életbe:

Kárbejelentés Aegon biztosítónál

Ön a vétkes fél: Ha Ön hibázott és ezt a másik sofőr is elismeri, két módon intézheti a kárrendezés folyamatát. Megegyezés alapján azonnal kifizetheti a károsultat vagy igényelheti a Biztosító közbenjárását KGFB szerződése alapján.
A másik a vétkes fél: Ebben az esetben a helyszínen megegyezhet a károkozóval vagy a kár rendezését igényelheti a károkozó gépjármű KGFB szerződése alapján. Károsultként a káreseményt - annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított - 30 napon belül köteles bejelenteni a Biztosítónak.
Mindketten hibásak: Ha a rendőr vagy Ön a másik féllel közösen úgy ítéli meg, hogy a baleset körülményei tekintetében mindketten hibáztak, a két biztosítótársaság aszerint téríti meg a keletkező károk összegét, hogy ki és mekkora mértékben felelős a helyzet kialakulásáért. Ennek megállapítása jellemzően jogi úton történik.

A biztosító nem fizet végtelen összeget ki, ez lehet 500 millió forintos határ dologi kár esetében.

Mire nem terjed ki a KGFB? (Kizárások és mentesülések)

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás nem terjed ki a saját járművében keletkezett károkra, a sofőr személyi sérüléseire, vagy szándékosan okozott károkra. A törvény ugyanakkor tartalmaz néhány olyan konkrét kizárást, melyekre semmiképpen nem vonatkozik a kártérítés:

Egyáltalán nem fizet a biztosító a kárt okozó gépjárművében keletező károkra.
A kötelező biztosítás fedezete nem terjed ki a károkozó járművében az adott időpontban elhelyezett tárgyakra, kivéve, hogyha ezek az járműben utazók valamelyikének személyes használati tárgya.
Nem fizet a biztosító, ha a kár egy álló járműre való felrakodás, illetve lerakodás idején keletkezik (például teherjárművek esetén a nem megfelelően rögzített rakomány ledől a platóról és megrongálja a mellette álló autót).
Nincs fedezet olyan eseményre, mely a gépjárművel való versenyen, vagy ezzel összefüggő edzésen következik be.
Toxikus vagy sugárzó anyagok hatására történő kár esetén sem nyújt fedezetet a kötelező.
Nem követelhető a kgfb alapján kártérítés, ha a kár folyamatos állagrongálással történt.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás nem fedezi a természeti erők, például vihar vagy jégverés okozta károkat.

Minden járművezetőnek fontos tudnia, hogy a kötelező biztosítás csakis azokban az esetekben téríti meg az általunk okozott balesetben a károsultnak a pénzt, ha az adott időben alkohol befolyása alatt nem álltunk, vagy, ha nem álltunk kábítószer és gyógyszer hatása alatt, s ha érvényes és rendezett gépjármű felelősségbiztosítással rendelkeztünk. Ha a járművet olyan személy vezette, aki nem rendelkezett érvényes vezetői engedéllyel, a biztosító szintén visszakövetelheti a kifizetett összeget.

Károk magánterületen és munkavégzés közben

Különösen érdemes ügyelni a munkagépekkel és a nem közúti közlekedés során okozott károkra. Például a kötelező felelősségbiztosítás terhére nem térül a kár, ha a hótoló „munkagép” üzemben, leeresztett tolólapáttal okoz kárt. Térül viszont a felemelt tolólappal, gépjárműként közlekedve okozott kára. Hasonlóképpen, ha javítás közben leesik az autó az emelőről és megsérül egy szerelő, vagy a szerelőre ráesik egy nehezebb autóalkatrész, a KGFB alapján nem követelhető kártérítés.

Ha egy szerelytlen manőver alatt egy parkoló autóban okoz kárt (akár magánterületen, parkolóban is), hagyja az autó szélvédőjén a kárrendezési folyamathoz szükséges adatait vagy az elérhetőségét, így a károsult gépjármű tulajdonosa könnyedén elindíthatja a biztosítási eljárást. Érdemes az okozott kárt a károsult gépjármű azonosítására alkalmas módon lefotózni a visszaélések elkerülése érdekében.

A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa

Mi a teendő, ha a károkozónak nincs biztosítása vagy ismeretlen?

Igen, kártérítésre abban az esetben is lehetőség van, hogyha a károkat biztosítatlan - KGFB nélküli - autó okozta. Amennyiben a másik fél hibázott és nincs biztosítása, neked nem kell aggódnod az anyagiak miatt. A kárrendezés ugyanúgy történik, mintha lenne az autónak érvényes biztosítása. A különbség annyi, hogy nem a másik autós biztosítójához nyújtod be a kártérítési igényt, hanem a MABISZ által kezelt Kártalanítási Számla terhére fizetik ki a kártérítést.

A Kártalanítási Számla (Garanciaalap) feladata a biztosítási kötelezettség ellenére biztosítással nem rendelkező üzemben tartó gépjárműve által vagy az e törvényben meghatározott korlátozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által, valamint az ismeretlen gépjárművel okozott károk megtérítése. Akkor, amikor a károkozó személye ismeretlen (a távollétében történt a baleset és a károkozó nem hagyta meg az adatait az Ön számára) a Casco biztosítás fedezi a keletkezett kár költségeit.

Kárrendezési határidők

A károsult a káreseményt - annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított - 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított egy hónapon belül a kártérítési igényben szereplő egyes jogcímekkel összefüggésben kártérítési javaslatot tenni a károsultnak.

A biztosítási esemény bekövetkezéséből eredő igények a követelés esedékességétől számítottan általánosságban 5 év alatt évülnek el.

A Járműmérnöki Képzés részletei

tags: #gepjarmu #kotelezo #felelossegbiztositas #maganteruleten #szabalyai #es