A Gépjármű Költségtérítés Követelésének Feltételei Magyarországon
A napi munkába járás költségeinek egy részét a munkáltató köteles megtéríteni, másik részét megtérítheti, ha belső szabályzata erről rendelkezik. Az utazással kapcsolatban azonban több-kevesebb költsége merül fel, amelyek egy részét a munkáltató köteles megtéríteni, másik részét pedig megtérítheti, ha belső szabályzatában erről rendelkezett.
A költségtérítés módjait, korlátait, tilalmait a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának írása ismerteti. A munkavégzési kötelezettség teljesítéséhez a munkavállalónak rendszeresen el kell jutnia a lakóhelyéről munkahelyére.
Kiket Illet Meg a Költségtérítés?
A költségtérítés kizárólag azokat a munkavállalókat (próbaidős, határozott vagy határozatlan munkaviszonyú, teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatással bíró) illeti meg, a lakóhelye és a munkahelye nem azonos helységben van, vagy a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni.
Jogszabályi Háttér
A költségtérítés részletszabályait a 39/2010 (III.26.) Korm.rendelet írja elő. Az adómentesség feltételeit pedig a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) rögzíti.
Kárbejelentés Aegon biztosítónál
A kormányrendelet értelmében napi munkába járás címén történik a költségtérítés akkor, ha a dolgozó naponta utazik a munkahelyére, illetve munkarendjétől függő gyakorisággal rendszeresen utazik oda és vissza. A munkába járás fogalmába beletartozik az átutazás céljából igénybe vett helyi tömegközlekedéssel történő utazás is.
A Munkáltató Szabályozási Lehetőségei
A munkáltató belső szabályzatában korlátozhatja az utazási költségtérítés fizetését azon napok vonatkozásában, amikor a munkáltatónál munkavégzés nem történik (pl. szabadság, betegállomány, munkavégzés alóli felmentés stb.). Az utazási költségtérítés korlátozása havibérlet esetében nem szükségszerű. A bérlet teljes ára is kifizethető. Tömegközlekedési eszköz használatára jogosító utazási jegy árának kifizetése, ezeknek a napoknak a vonatkozásában adómentesen nem lehetséges.
A Munkáltató Kötelezettségei
A 39/2010 II.26 Kormányrendelet 3.§ (2) bekezdés értelmében a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes áru, valamint utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett bérlet vagy menetjegy árának legalább 86 %-át bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében. A kötelezettség nem terjed ki a kedvezmény igénybevételére jogosító kártya árának megtérítésére, csak a kártya birtokában megvásárolt jegy (bérlet) árára.
A költségtérítés jogszabályi mértéke belső szabályzattal nem korlátozható, azonban napi egy utazástól több utazás költségének megtérítése sem követelhető.
Vasúti Utazás
A Kormányrendeletben csak a közforgalmú vasút másodosztályú kocsijában történő utazás szerepel. belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. Az utazás a gyorsvonat és az intercity-járat másodosztályon is történhet, azonban ezeken a járatokon az utazás csak pótjeggyel vehető igénybe. A munkáltató adómentesen megtérítheti - bár erre nem kötelezhető - a gyorsvonati pótjegy árát, sőt a térítés kiterjedhet az I. osztályra is.
A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa
Elszámolás
A költségtérítés elszámolása előtt a dolgozót nyilatkoztatni kell a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e. A költségtérítésre való jogosultsághoz a lakóhelyen életvitelszerűen kell tartózkodni. A lakcímbejelentés és az életvitelszerű tartózkodás nem ugyanazt jelenti.
Az Szja tv. 25. § (2) a) pontja a munkába járás költségtérítésének adómentességéhez tömegközlekedési eszköz igénybevétele esetén az utazási bérlettel/utazási jeggyel vagy a munkáltató nevére szóló számlával történő elszámolás kötelezettségét írja elő. Az Szja tv. nem zárja ki, de nem is teszi kötelezővé, hogy a munkáltató mindkettőt kérjen a dolgozótól.
Abban az esetben, ha a munkáltató az áfa teljes egészét vagy annak egy részét levonásába kívánja helyezni, akkor a bérlet, jegy mellett a munkáltató nevére szóló számla beszerzése is szükségessé válik. Előfordulhat olyan eset is, amikor a munkáltató vásárolja meg a bérletet, de csak a kötelező mértékű költséget kívánja viselni. Ebben az esetben a bérlet árának 14%-át a munkavállaló részére ki kell számlázni. A munkavállaló részére kiszámlázott 14%-ra jutó áfa fizetendő adó lesz, viszont a bérlet teljes árát terhelő áfa előzetesen felszámított adóként viselkedik.
QuickBooks Online: Alkalmazotti költségtérítések és kilométerdíjak (lépésről lépésre)
Összefoglaló Táblázat
| Tétel | Munkáltató Kötelezettsége | Munkáltató Lehetősége |
|---|---|---|
| Bérlet/Menetjegy | Legalább 86%-ának megtérítése | Teljes ár megtérítése |
| Pótjegy (gyorsvonat, IC) | Nem kötelező | Adómentesen megtéríthető |
| Első osztályú jegy | Nem kötelező | Megtéríthető |
A cikk szerzője Sándorné Új Éva, okleveles adószakértő (GBA Consulting Kft.), a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója.
A Járműmérnöki Képzés részletei
tags: #gepjármű #költségtérítés #követelése #feltételei