Gépjármű-kereskedők illetékmentessége: Feltételek és tudnivalók
A gépjármű-forgalmazókat és lízingcégeket meghatározott feltételek teljesítése esetén illetékkedvezmény, illetve -mentesség illeti meg. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) az úgynevezett forgalmazási célú vagyonszerzéseket kedvező illetékszabályokkal segíti.
Fontos tisztában lenni azzal, hogy bizonyos termékkör esetén (ide tartoznak a gépjárművek, pótkocsik) nemcsak az adóról, hanem az illetékről is szót kell ejteni.
Ebbe a körbe tartozik az is, hogy a gépjármű-forgalmazók és a lízingcégek visszterhes gépjármű- és pótkocsi-szerzése illetékmentes (Itv. 26. §).
Ki minősül gépjármű-forgalmazónak?
Az illetéktörvény alkalmazásában az a vállalkozó tekinthető gépjármű-forgalmazónak, amelynek előző adóévi nettó árbevétele legalább felerészben gépjárművek és pótkocsik értékesítéséből származott.
A használt autók forgalmazásával foglalkozók kihasználják azt a lehetőséget, hogy nem kell illetéket fizetniük. De vajon minden esetben?
Kárbejelentés Aegon biztosítónál
A kezdő ingatlanforgalmazókhoz hasonlóan az adóévben kezdő gépjármű-forgalmazók sincsenek kizárva a kedvező illetékszabály alkalmazásából, amennyiben nyilatkoznak arról, hogy a nettó árbevétel-megoszlásuk előreláthatóan megfelel - az 50 százalékos - törvényi kritériumnak.
A nyilatkozat tartalma és határideje
Ha a nyilatkozattétel június 1.-je előtt történik, arról kell nyilatkozni, hogy előreláthatólag gépjármű-forgalmazónak minősül-e az előző évi árbevétel adatok alapján.
Mivel az éves beszámoló összeállításának határideje május 31. ez indokolja a június 1-jei dátumot, hiszen ezt megelőzően még nem lehet semmi biztosat tudni az előző évi adatokról.
Ha később, a beszámoló összeállítása után kiderül, hogy a nyilatkozatban foglaltak nem teljesültek, akkor azt június 15-éig be kell jelenteni az adóhatóságnak, amely a meg nem fizetett illetéket 50%-kal növelten előírja a vagyonszerző terhére.
Amennyiben a nyilatkozat valótlanságát az adóhivatal tárja fel, a meg nem fizetett illeték kétszeresét írja elő.
A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa
Kezdő vállalkozók is tehetnek ilyen tartalmú nyilatkozatot az adóhivatalnak, ebben az esetben arról kell nyilatkozni, hogy a tevékenység megkezdésének adóévében árbevételük legalább 50 %-a várhatóan gépjármű és pótkocsi értékesítésből fog származni.
Következő év június 15-éig kell bejelenteni, ha a számításuk végül nem vált be és nem sikerült annyi gépjárművet értékesíteni, hogy elérjék az 50 %-os árbevételt.
Ekkor a NAV a fentiek szerint jár el, tehát a törvényben meghatározott mértékű illetéket 50 %-kal növelten írja elő.
Példa a gyakorlatban
Egy több éve működő gépjárműszerviz tevékenysége bővül, ez év szeptember 1-től új szgk. forgalmazásával is foglalkozik. 2016. évre megkérte a visszterhes vagyonátruházási illeték-mentességet (GJFORGNYIL), indoklásképp jelezte, hogy kezdő vállalkozásként a nettó árbevételének legalább 50%-a gépjármű-forgalmazásból fog származni. Várható éves nettó árbevétel (gk.-értékesítést is tartalmazza) 380 000 E Ft, ebből gk.-eladás árbevétele (de ez csak 2016. 09. 01-től) 120 000 E Ft, nettó árbevétel 50%-a 190 000 E Ft. Nem teljesül az 50%-os szabály.
Felmerül a kérdés, hogy figyelembe vehető-e a gépkocsieladás árbevétele és nettó árbevétel évesítve?
A Járműmérnöki Képzés részletei
[Éves nettó árbevétel (380-120 = 260+360) 620 000 E Ft, éves gk.-eladás árbevétele (120 millió Ft x 3) 360 000 E Ft, nettó árbevétel 50%-a 310 000 E Ft.]
Ha arányosítunk/évesítünk, megfelelünk a feltételeknek. És ha megfelelünk idén ily módon az illetékmentesség feltételének, akkor 2017 januárjában is, ugyanis akkor az előző évet kell alapul venni.
A Számviteli Levelekben 2016. december 15-én (357. […] rendelkezés b) alpontja szerint a gépjármű-forgalmazást adóévben kezdő vállalkozó arról tehet nyilatkozatot, hogy nettó árbevételének legalább 50%-a gépjármű-forgalmazásból fog származni.
Az Itv. hivatkozott, releváns rendelkezéseiből nem következik az, hogy a gépjármű-forgalmazást adóévben kezdő vállalkozás esetén időarányosan lehetne figyelembe venni a mentességi feltételt, azaz a kérdéses árbevételi arányt ne a teljes adóévre, hanem csak az adóév azon időszakának árbevételére kellene alkalmazni, amelyben a vállalkozás gépjármű-forgalmazást (is) folytatott. (Az Itv. említett rendelkezései nem tartalmazzák az "időarányosan", "évesítve", "évesített" kitételeket.)
A kérdésből az tűnik ki, hogy a vállalkozás 2016-ban tett nyilatkozatot az adóhatóság előtt, és a mentességet igénybe vette. Ezzel összefüggésben az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének b) alpontja olyan értelmű rendelkezést is tartalmaz, miszerint ha a feltétel nem teljesül, akkor annak tényét az adózónak az adóévet követő év hatodik hónapjának 15. napjáig (jelen esetben 2017.
tags: #gepjarmu #kereskedo #illetekmentessege #feltetelek