Gépjárműjavítási rendelet: Jogszabályi útmutató a fogyasztók és szolgáltatók számára
Az utóbbi időben megszaporodtak azok a jogviták, amelyek tárgya valamilyen szerviz, javító szolgáltatás nem megfelelő, hibás teljesítése, vagy éppen egy elhúzódó javítás. Mit tehetünk ilyen esetekben? Meddig vagyunk kötelesek tűrni az elhúzódó javítást? És hogyan, mi alapján lehet felelősségre vonni a szervizt, ha nem megfelelően végzi munkáját? A D.A.S. JogSzerviz szakértője válaszol minden kérdésre.
Jelenleg hatályos jogszabályaink között egyáltalán nem egyszerű eligazodni miközben a fenti kérdésekre keressük a választ - fejtette ki dr. Bálint Boglárka.
A legáltalánosabb jogszabályunk a témában a Polgári törvénykönyv, ha más speciális szabályt az adott helyzetben nem tudunk alkalmazni, akkor a hibás teljesítés klasszikus szabályaihoz kell visszanyúlnunk.
Speciálisabb, ám sok esetben alkalmazható jogszabály az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Kormányrendelet.
Ezt a jogszabályt akkor kell használnunk, hogyha fogyasztói szerződés keretében olyan új, tartós fogyasztási cikket vásároltunk, ami felsorolásra került a rendelet mellékletében és ennek jótállás alá tartozó javításáról van szó.
Kárbejelentés Aegon biztosítónál
Harmadik jogszabályként pedig az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Kormányrendelet szabályait kell figyelembe venni. Ezen jogszabály akkor alkalmazandó, hogyha a rendelet mellékletében felsorolt javító szolgáltatást rendelt meg a fogyasztó és a szolgáltatás díja meghaladja a bruttó húszezer forintot.
Szerviz - A Polgári törvénykönyv (Ptk.)
A Polgári törvénykönyv hibás teljesítésre, kellékszavatosságra vonatkozó szabályai nem csak az adásvételi szerződésekre vonatkozik, hanem mindenféle szolgáltatás nyújtására is.
Egészen pontosan minden olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. Kellékszavatossági kötelezettség terheli tehát a szervizeket is az általuk elvégzett munka után.
A kellékszavatosság időtartama főszabály szerint egy év, fogyasztói szerződések esetén két év. Fontos kiemelni, hogy kellékszavatosság esetén azt, hogy hibás teljesítésről van szó annak kell bizonyítania, aki erre hivatkozással kíván kijavítási, kicserélési vagy egyéb igényt érvényesíteni.
Kivétel ez alól fogyasztói szerződések esetén a kellékszavatosság első hat hónapja, ebben az időszakban ugyanis a szolgáltatás teljesítőjének, tehát például a szerviznek kell bizonyítania azt, hogy nincs szó hibás teljesítésről.
A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa
Kellékszavatosság esetén a kijavítási idővel összefüggésben pontos időszakot nem határoz meg törvénykönyvünk. Ezzel kapcsolatosan pusztán annyit mond ki a jogszabály, hogy a kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.
Ezt a szabályt pontosítja egy miniszteri rendelet, ami kimondja, hogy fogyasztói szerződések esetében a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.
Ha a kijavítás vagy a kicserélés időtartama a tizenöt napot meghaladja, akkor a vállalkozás a fogyasztót tájékoztatni köteles a kijavítás vagy a csere várható időtartamáról. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy a javítás nem haladhatja meg a 15 napot, pusztán azt, hogy törekedni kell a 15 nap betartására.
Összefoglalva tehát, ha más speciális jogszabályt nem találunk, akkor a Polgári törvénykönyvet kell alkalmaznunk. A szerviz az általa elvégzett javítás után kellékszavatossági kötelezettséggel tartozik.
Amennyiben a szerviz hibásan teljesít, az általa vétett hiba kijavítására megfelelő határidőn belül köteles, fogyasztói szerződések esetében törekednie kell a 15 napos határidő betartására.
A Járműmérnöki Képzés részletei
Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállás
Ahogyan említettük, egyes új termékek adásvétele során a vállalkozást kötelező jótállás terheli. A jótállás esetében a vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy nem beszélhetünk hibás teljesítésről. A jótállás időtartama egy, kettő vagy három év attól függően, hogy az adott terméket milyen vételáron vásárolta a fogyasztó.
A jótállás időtartama a termék vételárától függ.
Amennyiben ilyen, kötelező jótállás alá tartozó termék, jótállási időn belüli javításáról van szó, úgy egész konkrét szabályokat találunk a kormányrendeletben.
Kimondja ugyanis a jogszabály, hogy ha a kijavítási igény vállalkozás részére való közlésétől számított harmincadik napig nem kerül sor, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül kicserélni. Amennyiben a cserére nincs lehetőség, úgy a vállalkozás köteles a vételárat visszafizetni.
Szintén fontos szabály, hogy ezen termékek esetén ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható a vállalkozás köteles a terméket nyolc napon belül kicserélni, ha ez nem lehetséges, akkor a vételárat visszafizetni.
Ezen túlmenően pedig, hogyha a terméket háromszor javították már a jótállás időtartama alatt, az pedig negyedszerre is elromlik, úgy szintén nyolc napon belül köteles a vállalkozás azt kicserélni, ennek hiányában a vételárat visszafizetni.
A kormányrendelet hatálya alá tartozó termékek jótállási időtartamon belüli javítása esetén tehát jóval szigorúbb határidők vonatkoznak a szervizekre, a fogyasztó jelzésétől számított 30 napon belül kötelesek a javítást elvégezni.
Az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállás
Az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló kormányrendelet szintén csak fogyasztói szerződések esetén alkalmazandó. Alkalmazásának további feltétele, hogy a rendelet mellékletében felsorolt szolgáltatásról legyen szó és a szolgáltatás díja a bruttó húszezer forintot meghaladja.
A rendelet alapján a jótállás időtartama hat hónap, tehát hat hónapig a szervizt terheli a bizonyítási teher, neki kell azt bizonyítania, hogy nem hibás teljesítésről van szó.
Sajnos azonban ezen rendelet nem tartalmaz a jótállás alapján elvégzendő javítás időtartamára konkrét határidőket, pusztán visszautal a Polgári törvénykönyv általános szabályára, miszerint a javítást megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.
Természetesen ebben az esetben is törekedni kell a 15 napos határidő betartására, ám annak túllépése nem feltétlenül jár bármilyen szankcióval.
Összefoglalva tehát egyáltalán nem mindegy, hogy a szerviz milyen javítást végez el, pontosan mit javít és az sem, hogy fogyasztói szerződésről van-e szó vagy sem.
Sokszor elkerüli a járműtulajdonosok figyelmét, hogy amennyiben szervizbe viszik a gépjárművüket valamilyen hiba, sérült elem, vagy akár csak egy rendszeres karbantartás miatt, a nem megfelelő szolgáltatásra jogszabály alapján kötelező jótállás jár. Fontos, hogy ezen jog az ún. fogyasztói szerződéseknél él, tehát amikor a magánszemély fogyasztó egy vállalkozásnál vagy egyéni vállalkozónál veszi igénybe a javító-karbantartó szolgáltatást.
Ha a javítás-karbantartás után, a jótállási idő alatt következik be a hiba és ezt a tényt bejelenti a fogyasztó a vállalkozásnak, csak akkor nem kell helytállnia és akkor mentesül a jótállási kötelezettsége alól a szerviz, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás időtartama hat hónap. Ez jogvesztő határidő, ami azt jelenti, hogy elévülésnek, az elévülés nyugvásának vagy megszakításának nincsen helye.
Fontos, hogy a vonatkozó jogszabály kötelező a vállalkozásokra nézve, érvényesen nem zárhatják ki a kötelező jótállás biztosítását a gépjármű javító-karbantartó szolgáltatásoknál. Csak a fogyasztó előnyére térhetnek el. A jogszabály a vállalkozás oldalán jótállási jegy átadási kötelezettséget ír elő - ennek elmaradása azonban a jótállás érvényességét nem érinti.
Kiemeljük, hogy ha igénnyel lép fel a fogyasztó, ne halogassa a bejelentést, mert a jótállással haladéktalanul, igazolható módon keresnie kell a javítóműhelyt. Miután a fogyasztó megteszi a bejelentést, minden esetben jegyzőkönyvet kell hogy kapjon erről. Amennyiben nem ismeri el a hibát a szerviz, azt a jegyzőkönyvben indokolni köteles, és fel kell tüntetnie a jogorvoslati lehetőségeket is.
Végezetül kiemeljük, hogy nemcsak a személygépkocsik javítása tartozik az érintett jogszabály hatálya alá. A fenti eseten kívül a fogyasztói jogokat nyolc szolgáltatási területen védi ez a jogszabály.
Fogyasztóvédelmi jogok
Műhelynyitás feltételei
Egy autószerelő műhely megnyitásához - a fentieken túl - természetesen mindenképpen rendelkeznünk kell a megfelelő anyagi tőkével, a szükséges eszközökkel, illetve a legfontosabbal: magával a telephellyel, melyet megvásárolhatunk, de bérbe is vehetjük azt. A rendelet szerint gépjármű karbantartás csak külön jogszabály szerinti telken, épületben, vagy egy épületen belül elkülönített helyszínen végezhető.
Egy autószerelő műhelynek meg kell felelnie a jogszabályi követelményeknek.
Mielőtt megkezdenénk a munkánkat az adott telephelyen, ki kell töltenünk egy formanyomtatványt, melyet az illetékes hatóságokhoz kell benyújtanunk. Manapság már aránylag egyszerűen és gyorsan találhatunk igényeinknek megfelelő műhelyt, amit ki tudunk bérelni - természetesen teljesen legális keretek között (máshogy nem is működhetne a dolog). A telephely mellé - ha nem akarunk, vagy nem tudunk nagyobb összeget fordítani a vásárlásra - bérelhetünk is felszerelést és eszközöket.
A tevékenységhez, amit szeretne végezni, egyrészt engedélyhez köteles, ami azt jelenti, hogy kell a telephelyengedély, vagy bejelentéshez köthető, és szakmai képesítéshez kötött. Kezdjük az elején, szakmai képesítési követelményt a 1990. (IX. 29.) KHVM rendelet 3. §(2) szabályozza: „ A közúti forgalomban üzemképtelenné vált járművek - mozgó járműjavító szolgálat, illetőleg országúti segélyszolgálat keretében történő - helyszíni javítását csak olyan személy végezheti, akinek legalább mesterszakmunkás, kisipari mestervizsga.
Ha van telephelyengedélye a műhelyre, nincs gond. Ha nincs, a telephely engedélyezési folyamat rendkívül költséges, nagyon sok szabálynak kell megfelelni, attól függően, hogy mire terjed ki a végzendő tevékenység, olyan hatóságtól kell engedélyezési eljárás keretein belül megszerezni a szükséges papírokat, mint például a közlekedési hatóság, mérésügyi-, és műszaki bizottság, környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság, klímavédelemért felelős hatóság, tűzvédelmi hatóság, stb.
Van ahol csak be kell jelentkezni, van ahol engedélyeztetni kell, és van ahová éves hatósági díjat is kell fizetni. Ez már bonyolultabb, mert itt a TEÁOR kódoknak fontos szerepe van. Tehát miről fog számlát kiállítani! Mert ha féket javít, kellene a fékpad, ha klímát, van e rá képesítése, és van zöldkártyája, ha futóművet, van e futóműpad, ha motort, van e zöldkártya .
Fontos, hogy vannak e a gépeknek műbizonylatai (hidraulikus, stb), vegyszerek tárolásának szabályzatai, tárolásosának lehetősége, szerződés kötés a használt olaj elviteléről, és még sorolhatnám. Nagyon sok szabályzatot is el kell készíteni. És igen, egy jól felszerelt műhelynek, ha szeretné, hogy telephelyengedélye legyen rá, kell a mosdó, zuhanyzó, öltözőszekrény, mosható falfelület, stb.
Persze megkockáztathatja, hogy egy egyszerű bejelentéssel az egyéni vállalkozásába csak a 452008 teáor kóddal a Gépjármű részegység és alkatrész javítást írja be, de mélyedjen bele, hogy ez a tevékenység mit takar, és miről állíthat ki számlát.
Ami a kamarát, ipát illeti, minden vállalkozásnak be kell jelentkeznie, és fizetnie a kapcsolódó díjat, és adót.
A pénztárgéppel kapcsolatban pedig az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése hiányában nyugtaadási kötelezettségüknek - 2017. január 1-től - kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 1. 3. Gépjármű fenntartó tevékenységet végző szervezet bejelentése.
Járműfenntartó tevékenységet végző szervezet illetve egyéni vállalkozó előzetes bejelentése alapján, vagy egyéb módon a hatóság tudomására jutott járműfenntartó tevékenységet végző vállalkozás nyilvántartásba vételére irányuló eljárás. A hatóság a feltételek teljesítését a vállalkozás telephelyén ellenőrzi. Megfelelés esetén a vállalkozást nyilvántartásba veszi, nem megfelelés esetén a tevékenységet megtiltja. A hatóság a tevékenység végzését, a feltételek meglétét rendszeresen ellenőrzi.
A járműfenntartó tevékenység bejelentéséhez szükséges bejelentőlap.
Az eljárás díjmentes.
Ügyintézési határidő: 60 nap.
Jogorvoslat: Fővárosi Törvényszék - közigazgatási per.
Fontosabb jogszabályok
- A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
- A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet
- A gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet
- A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény
- Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
- Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
- Az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet
- A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet
tags: #gepjarmu #javito #rendelet #jogszabaly