Járműgyártáskori Paraméterek Lekérdezése
Bármikor adódhat olyan helyzet, hogy tudni szeretnénk a motorunk gyártási évét, a modell információt. Ez nem egy olyan dolog, amit minden nap csinál az (átlag)ember, ezért némi bizonytalanságot okozhat, hogy egyáltalán mit is kell keresni, hol, és különben is, mire kell figyelni.
A járművek egyedi azonosítója az alvázszám, amit úgy is szokás nevezni, nemzetközi rövidítése alapján, hogy VIN. Kétféle szabvány létezik ezekre a kódsorokra, az egyik az európai, a másik az Észak-Amerikában használatos.
VIN kód felépítése
Az első három karakter arra szolgál, hogy a gyártómű világkódját megtudjuk, majd Európában a 4-9. számok a részletekről is beszámolnak, a sorszám pedig a 10-17. szám. Amerikában ez némileg máshogy áll, itt a tizedik karakter (betű) segít meghatározni a modellt. Ahogy láthatjuk tehát, az alvázszám gyakorlatilag mindent elárul a motorunkról is, tehát ez az, amit érdemes megtalálnunk először.
A lényeg, hogy az alvázszám ellenőrzése az első dolgunk legyen, amikor motorkerékpárt vásárolunk, mert bármekkora szakértők vagyunk, könnyen átverhetnek egy jól összeragasztott motorral. Mivel általában egyedül nehéz boldogulni ezekkel a számokkal, érdemes lefuttatni a keresést, hiszen rengeteg információt tudhatunk meg.
Kárbejelentés Aegon biztosítónál
Használt Gépjárművek Előéletének Ellenőrzése
A magyar használtautó-vásárlók még mindig elég ritkán ellenőrzik a kiszemelt példány előéletét. Bíznak benne, hogy nem tekerték az óráját, nem két autóból rakták össze, és nem lopott. Aztán vagy bejön, vagy nem. Kipróbáltunk két alkalmazást, amely csökkenti a lyukra futás valószínűségét külföldről behozott használt autó vásárlásánál.
A gépjárműelőélet-kutatás erősen behatárolt tudomány, a fellelhető információ menyisége nagyban függ az autó származási helyétől. Amerika és Kanada az előélet-vizsgálat aranybányája, mert ebben a két országban központosítottak a nyilvántartások, amelyekbe regisztrálják az autóval kapcsolatos eseményeket. Ezek lehetnek káresetek, visszahívások, lopott autó nyilvántartásban való szereplés vagy kilométeróra állása.
Az alvázszám járműveink legjellemzőbb azonosítója, hiszen a rendszám és a tulajdonos cserélődhet, de a 17 jegyű azonosító ideális esetben az autó teljes élettartama alatt ugyanaz. Az angol nevén VIN-ként hivatkozott azonosító (Vehicle Identification Number) 1980 óta szabványos, hogy megkönnyítsék a gyártók és a hatóságok munkáját.
Európában a Benelux államok számítanak megbízható forrásnak, ezen belül is Hollandia az egyik legaprólékosabb nyilvántartó. Itt akár 15-20 éves használt autók előélete is visszakövethető, ugyanis elég régóta működik az országban a nyomon követés, a vizsgált járműállomány is viszonylag kicsi, kis országról beszélünk.
A magyar vevők Németországból és Ausztriából hozzák be a legtöbb használt autót. Ez a hatalmas választékra vezethető vissza, és arra, hogy a magyarok közmondásosan vonzódnak a német prémiumautókhoz. A baj csak az, hogy főként Németországban tartományról tartományra eltérnek a nyilvántartó szervek. A lekérdezés alapossága tehát azon múlik, melyik országból érkezik a jármű.
A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa
A kilométeróra-állás fontosságát talán már nem is kell magyarázni, annyi anyagunk foglalkozott a leggyakoribb használt autós átveréssel. Az alvázszám alapján azt is megtudhatjuk, hogy az adott autó milyen felszereltséggel hagyta el a gyárat. Ez azért hasznos, mert előfordulhat, hogy egy baleset után a drágább alkatrészeket egyszerűbbel pótolják.
Érdemes megjegyezni, hogy 2018 elejétől hasonló lekérdezésekre nemcsak külföldi, hanem itthon futó autókkal kapcsolatban is lesz lehetőségünk.
Veterán Járművek Minősítése
Sokan kérdezik, meg merjék-e venni az e-bayen látott öreg autót, ha be akarják hozni veteránként. Vagy előtúrják-e a nagyapja garázsából a húsz éve leadott rendszámú autót, hogy oldtimerként újra forgalomba állítsák.
Fontos tévhit: attól, hogy egy jármű harminc éves, még nem lesz automatikusan oldtimer. Egy harminc, negyven, vagy akár száz éves autó is az újakkal együtt, ugyanazon paraméterek szerint vizsgáztatandó. A harminc év önmagában nem jelent egyéb kedvezményt, mint - ha klubtag valaki, és átközi a járművét - olcsóbb kötelező biztosítást.
Az igazi előnyök csak az oldtimer-vizsga megszerzése után járnak.
A Járműmérnöki Képzés részletei
Ha csak simán külföldről vásárolunk öreg autót, motort, annál a kalkulált regisztrációs adót meg kell fizetni, a kocsinak meg kell felelnie a környezetvédelmi vizsgálaton, lámpáiban E-jelzésnek kell lennie, s ezer más követelmény is vonatkozik rá, még ha káprázatosan gyönyörű, hamvas állapotú is. Hiszen úgy csak egy autó, nem oldtimer.
OT-Vizsga
Ez a saját, magyar veteránvizsgánk, aminek külső látható jele az OT-rendszám és egy rézplakett, amit valahol elhelyeznek a járművön. Nem örökérvényű; ötévenként vagy tulajdonosváltásnál újra kell minősíttetni az autót, motort, buszt, teherautót.
Az OT-vizsga még a hagyományos, flottás alapon működő oldtimer-biztosításnál is kedvezőbb kötelezőt jelent, az ilyen jármű után nem kell teljesítményadót fizetni, céges tulajnak cégadót sem, a műszaki vizsga öt évre szól (bár, ha jól tudom, rövidesen csak négyre fog), nem kettőre.
Továbbá a járműnek nem kell megfelelnie környezetvédelmi vizsgálaton, és ha a saját korában nem létezett még a lámpáiban E-jelzés, biztonsági öv, ablakspricni, index, duda, kürt, kipufogó, kerék, mittomén, felmentést kaphat ezek felszerelése, tehát mindennemű, autótmotortúthengert elcsúfító átalakítás alól.
Ha az ember olyan klubban tag, amely a Mavamsz-hálózathoz tartozik, a fenti vizsga alig huszonötezer forintból megvan. Sikeres OT-vizsga birtokában az EU-ból behozott autóra nem kell regisztrációs adót fizetni, tulajdonosváltáskor az OT-vizsgának része egy eredetiségvizsgálat is, tehát azt sem kell megfizetni. De OT-minősítéssel még a végleg kivont autó is visszaállítható forgalomba akár tíz év után, sőt, az okmányukat vesztett járművek forgalomba állítására, illetve azonos típusú járművek részeiből egy komplett összeépítésére is legális mód nyílik - indokolt esetben.
Elég szép kedvezményadag, nem? Csupa olyan dolog, amit új autóval soha nem lehetne.
FIVA-Vizsga
Létezik egy másik fajta vizsga is, a FIVA. Ez a nemzetközi veteránvizsga neve, birtokában a járművel kiemelt nemzetközi versenyeken lehet indulni. Ez drágább, tízévenként kell megújíttatni az érvényességét, s tulajdonosváltáskor ez is elveszíti a hatályát.
Szintén extra kedvező biztosítás, adómentesség, környezetvédelmi vizsgálat alól való mentesség, ritkább műszaki vizsgáztatás a kapott előny - tehát ugyanaz, mint az OT-nál, csak hosszabb ideig érvényes a veteránvizsga, és külföldre is szól.
A FIVA-vizsga egyben - mint a hitelességet, eredetiséget, minőséget igazoló legmagasabb szintű európai dokumentum - értéknövelő tényező is. Ha az ember Mavamsz-tag klubban van, 160 euró a díja (különben a duplája), de ha az autó megbukik, a díj visszajár.
Mikor lehet hivatalosan veterán egy jármű?
A gyártásától számított harmincadik betöltött naptári évtől, tehát idén az 1980-as autókkal lehet nevezni a minősítésekre. A „veterán” egyébként a magyar köznyelvben használt szó ezekre az öreg járművekre, szokás még az „oldtimert” is használni, ami elméletileg angolul van, de az angolok az ilyen járműveket „classic”-nek mondják, és nem értik, mit hablatyolunk az oldtimerrel.
Egyébként kor függvényében léteznek antik, veterán, klasszikus és nosztalgia kategóriák, meg ezeknek mindenféle alkategóriái is, de ezeket leginkább csak a múzeumi nyelvezetre adók használják.
Hol és hogyan végzik a minősítéseket?
Veteránminősítés nincs minden nap, ez jóval ritkább és kevésbé keresett dolog, mint a műszaki vizsga. Éppen ezért a Mavamsz naptárából ki kell szemelni egy helyet és egy időpontot (Budapesten, Miskolcon, Szegeden, Veszprémben, Zalaegerszegen, Nyíregyházán, Sopronban és Kaposváron vannak bázisok), fel kell emelni a telefont, így, a saját kezünkkel (mutatom) és szóban jelentkezni kell.
A minősítéseken elméletileg négy szervezet szakemberei vesznek részt, egy fő az Autóklubtól (ők adják a vizsgáztatás műszaki hátterét), egy fő a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól (ők adják a jogi hátteret, ők vannak tisztában azzal, kellett-e például akkoriban a járműre E-jel, volt-e benne biztonsági öv), egy fő a Mavamsztól (ők a veterános szakértelemért felelnek), egy fő a Közlekedési Múzeumtól (általában nincs ott).
Akár OT-, akár FIVA-vizsga, mindkettőnek alapeleme a műszaki vizsga is, tehát a szokásos fékpados, futóműrángatós, szélvédő-kavicsfelverődéses, most jobbrateddki a zindexet Bélám-stílusú rész. Itt a gyártáskori paramétereknek kell megfelelnie az autónak, tehát a féloldalas fék, elrozsdásodott tartóelem, kopott gumi garantált bukta, de például a biztonsági öv hiánya nem, ha gyárilag nem tettek olyat a kocsiba.
A másik rész a veteránminősítés. Ez is két alvizsgálatból áll: a műszaki-esztétikai felmérésből és a muzeális eredetiség megállapításából. A hibákért a minősítők pontokat vonnak le, a végén pedig a százalékos aránynak mindkét alvizsgálatnál külön-külön el kell érnie a 75 százalékot.
A műszaki vizsgálatnál olyan dolgokért jár levonás, amelyek miatt ugyan még megadható lenne a forgalmi vizsga, de esztétikailag nem korrekt a jármű: ilyen a vastag alvázvédőréteg, a felületén végig rozsdás lengőkar, a horpadt dísztárcsa, a narancsos fényezés.
A muzeális vizsgálatnál a kocsi korhűségét nézik: matt-króm helyett fekete ablaktörlőlapátért, az eredetitől eltérő kipufogódobokért, szériában nem passzoló ülésekért, utólag feltett, oda nem való firlefrancokért, hangszórókkal telifurkált kalaptartóért komoly levonások járnak.
Nagyon szigorúan veszik a jármű egyedi azonosítóinak meglétét, azok korrektségét: a vázszám és a motorszám nem lehet átütött, áthegesztett, hiányos, takart.
Csak újszerű autók kaphatnak veteránvizsgát?
Nem eszik olyan forrón a kását. Régebben valóban a csitti-fittiség volt az irány, de javulni látszik a helyzet. A nemzetközi gyakorlat már évek óta az, hogy a szép állapotban megmaradt, soha fel nem újított, de kellemesen patinás, kissé megöregedett, műszakilag jól karbantartott járművek többet érnek, mint a restauráltak.
Ez a szemlélet szivárog át lassan a magyar köztudatba, és a Mavamsznál is igazodnak ehhez - íme a tavaly áprilisban erről kiadott közlemény: „…a Muzeális Minősítésnek nem feltétele a restaurált, illetve frissen restaurált állapot, a Bizottság az ápolt, de patinás járművet legalább olyan, ha nem nagyobb becsben tartja, mint az előbbit.”
És hogy a romok azért így se kapjanak veteránvizsgát: „…a Muzeális Minősítési vizsgálat szabályzata szerint kizáró oknak minősül, ha a motortér, illetve futómű és fenéklemez olajsáros, szennyezett, erősen elhanyagolt állapotú.”
Tehát lehet öreg, lemattult, fényezésű, megszürkült, esetleg kicsit kráteres krómozású, itt-ott repedezett gumikéderes, de nem lehet tyúkólból előrángatott, nagyjából lepucolgatott, lukas, olajos, kéken füstölgő fostalicska.
A nagypapa megkímélt Ford Taunusa (egy-két szilent, talán lámpabura cseréje után) átmegy, a falu szélén ötvenezerért megvett, agyonkittelt, Zsiguli-felnis Fiat 850 nem. Legalábbis én ezt olvasom ki mindebből - de én sem a nagypapa Taunusát, sem a faluvégi 850-tyúkólat nem vittem még vizsgázni.
Egyébként egy ideje a korabeli utólagos extrák megléte sem okvetlenül von maga után pontlevonást, tehát ha tudunk produkálni egy 1976-os képet olyan Zsiguli-sportkormányról, egy 1969-es prospektust azokról a Bogár-alufelnikről, amik autónkon vannak, átmegy.
A buggy-k jellemzően a Volkswagen Bogarak módosított, átépített verziói voltak, VW-vázszámmal, -technikával.
A dolog igazából egyszerű: műszakilag korrekt, tákolatlan járművel kell odaállítani, megfelelő szakkönyvekkel felfegyverkezve. A rendelet és a szabályzat értelmében - típus leírás hiányában - a tulajdonos (kérelmező) által bemutatott műszaki dokumentáció képezi a hiteles alapját a gyártáskori műszaki jellemzők megállapításának.
Örömmel tudósítunk arról, hogy még egyszerűbbé vált a historikus járművek első forgalomba helyezése, miután júniusban módosították a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt. A változtatás értelmében 2023.07.22-től mentesülnek az egyedi forgalomba helyezési eljárás alól azok a külföldi forgalmi engedéllyel rendelkező járművek, melyek az első hazai minősítés alkalmával teljesítik a muzeális járművekre vonatkozó feltételeket.
A megfelelt eredményű gépek tulajdonosainak nem kell külön felkeresniük valamely Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőségének vizsgálóállomását, mert a Magyar Autóklub vizsgabiztosai - a muzeális jármű-igazolás kiállítását követően - elvégezhetik az úgynevezett forgalomba helyezés előtti vizsgálatot.
Amennyiben tehát a gépkocsi a hatósági műszakin is sikerrel szerepel, az ügyfél - a muzeális jármű-igazolás és a műszaki adatlap birtokában - bármelyik kormányhivatal okmányirodájában kiválthatja a magyar forgalmi engedélyt és az OT rendszámot.
A muzeális minősítés és műszaki vizsga 5 évig érvényes az OT rendszám esetén.
Dokumentációk és Ellenőrzés
Általános tájékoztatót adnak a muzeális minősítés folyamatáról: milyen adatokra van szükség az előjegyzésre, milyen műszaki dokumentációt kell hozni és bemutatni, alapkritériumok a megfeleltséghez a jármű iratokhoz és dokumentumokhoz, alapkritériumok a megfeleltséghez jármű műszaki jellemzőiről és a jármű esztétikai állapotáról.
A jármű iratait átnézik, esetlegesen helyszínen lévő műszaki dokumentációt áttekintik.
Esztétikai szemrevételezés - Az átvizsgálásra állított jármű egyedi azonosító számát, fődarab számait megvizsgálják. A jármű műszaki jellemzőinek átnézik.
A szolgáltatáshoz tartozik a jármű esztétikai állapotának szemrevételezéssel (+jármű megemelésével vagy aknáról alulról) történő vizsgálata.
A vizsgálat megállapításait és javaslatait jegyzőkönyvbe foglalva kapja meg a megrendelő, amely alapján fel tudja készíteni járművét a sikeres muzeális minősítésre.
Az előzetes veterán átvizsgálás nem helyettesíti és nem garantálja a muzeális minősítést.
tags: #gepjármű #gyártáskori #paraméterek #lekérdezése