Közokirat-hamisítás: Különösen a Gépjármű Forgalmi Hamisítás Esetei és Jogi Következményei
A közbizalom a társadalmi élet résztvevőinek egymás közötti kapcsolatainak zavartalanságát fejezi ki. Ezen kapcsolatok gyakran okirati formát öltenek, melyekkel szembeni bizalom nem csak az egyének mindennapjainak, hanem a gazdasági életnek is nélkülözhetetlen feltétele. Az okirathamisítás témaköre számos területet érint, és súlyos jogi következményekkel járhat. Egy szemfüles ellenőr például kiszúrta, hogy egy édesanya középiskolás lányának arcképes autóbusz-bérletével közlekedett, és feljelentést tett ellene. Az édesanyát próbára bocsátotta a bíróság, súlyosabb esetekben azonban akár 5 év szabadságvesztést is kaphat valaki okirathamisítás miatt.
Mi minősül közokiratnak?
A közokirat az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző, vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv állított ki ügykörén belül, a megszabott alakban. Ez az okirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, és az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját.
Ilyen például a hatósági határozat, a bírósági ítélet, engedély, igazolvány, bizonyítvány, hivatalos nyilvántartás - így az ingatlan-nyilvántartás, gépjármű-nyilvántartás és a cégnyilvántartás - a személyazonosító igazolvány, vagy a születési anyakönyv. Ugyancsak közokiratnak minősül az adóigazolvány, a lakcímkártya, a diákigazolvány, a gépjárművezetői engedély, az úgynevezett TAJ kártya és a forgalmi engedély is. A technika fejlődésével a közokirat-hamisítás elkövetési tárgya kibővült az elektronikus okiratokkal. A közokirat nem csak papíralapú lehet, léteznek az elektronikus közokiratok, illetve a papíralapú közokiratoknak elektronikus másolatai, amiknek a hamisítását szintén bünteti a törvény.
Közokiratok fajtái: Bizonyító és rendelkező okiratok
A közokiratok között megkülönböztethetünk bizonyító valamint rendelkező okiratokat. A bizonyító közokirat teljes közhitelességgel tanúsítja a benne foglalt tények, nyilatkozatok és adatok formai és tartalmi valóságát. Ilyenek többek között a nyelvvizsga bizonyítvány, diploma, oklevél, iskolai bizonyítvány, anyakönyv, személyazonosító igazolvány, jogosítvány, földhivatali nyilvántartás. A rendelkező közokiratok is alkalmasak annak bizonyítására, hogy az ott írt hatóság a megjelölt helyen és időben a rendelkező részben írt határozatot hozta, ezzel kapcsolatban milyen rendelkezést tett, azonban a bizonyító erejük nem terjed ki a határozat tartalmára, arra, hogy az abban foglalt ténymegállapítások, ténybeli és jogi érvelések helyesek.
Magánokiratok
Magánokiratok alapvetően a magánjogi szerződések, így az adásvételi szerződés, illetve cég üzletrész átruházására vonatkozó szerződés. Ugyancsak ebbe a körbe tartozik a végrendelet és a munkaszerződés is, de ilyen a munkáltatói jövedelemigazolás, az utazásra jogosító bérletek, de például nem tartozik ebbe a körbe az úgynevezett „étkezési utalvány”. A magánokiratok kapcsán fontos kiemelni, hogy ennek készítése, meghamisítása csak akkor bűncselekmény, ha az illető fel is használja.
Kárbejelentés Aegon biztosítónál
A Közokirat-hamisítás Elkövetési Magatartásai és Példái
A közokirat-hamisítás bűncselekménye többféle magatartással megvalósulhat:
- Hamis közokirat készítése: Olyan közokirat jön létre, amely korábban nem létezett, és az elkészítője nem azonos a kiállítóként feltüntetett személlyel. A hamisítás pedig azt jelenti, hogy pedig egy eredeti, valódi közokiratot valaki megváltoztat, más adatokat ír bele, vagy akár töröl.
- Közokirat tartalmának meghamisítása: Az elkövető már létező, valódi közokirat tartalmát változtatja meg. Ilyen lehet az okiratban lévő fénykép kicserélése, szöveges rész módosítása stb. Fontos megjegyezni, hogy közokirat-hamisítás megállapítása szempontjából közömbös, hogy jó minőségű vagy rossz minőségű hamisításról van-e szó.
- Hamis, hamisított, illetve más nevére szóló valódi közokirat felhasználása: A felhasználás tulajdonképpen nem más, mint a közokirat bizonyító erejének érvényesítése, vagyis amikor az elkövető a közokiratot az abban foglaltak bizonyítása érdekében bemutatja, felmutatja. Fontos leszögezni, hogy nem számít közokirat-hamisításnak, ha valaki a hamis, hamisított közokiratot magánál tartja, de nem használja fel.
- Közreműködés valótlan adat közokiratba foglalásában: Az elkövető közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba.
A hamisítás módja és a hamisítvány minősége igen változó lehet, az egészen egyszerű fénymásolatoktól kezdve az igen bonyolult számítástechnikai rendszeren keresztül történő hamisításokig nagyon széles a skála. Ennek tükrében az is változó, hogy mennyire könnyű megállapítani egy okirat valódiságát vagy valótlanságát. Érdekesség, hogy közokirat-hamisításnak minősül a helytelen adatok helyesre cserélése, hiszen a közokirat-hamisítás a közokirathoz fűződő közbizalmat sérti.
Gyakori esetek és példák
- Ha valaki az ellene indított büntetőeljárásban más személynek adja ki magát, az szintén közokirat-hamisításnak minősülhet.
- Ugyancsak gyakori eset, hogy az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés írásba foglalása során hamis adatokat tüntetnek fel és ezt benyújtják a földhivatalhoz, így az ingatlan-nyilvántartásba valótlan adatok kerülnek. Ehhez kapcsolódóan azonban meg kell jegyezni, hogyha „csak” a vételár valótlan, akkor nem valósul meg közokirat-hamisítás, mivel az ingatlan-nyilvántartás szempontjából a vételár közömbös.
- Több esetben előfordult, hogy parkolási jogosultság megszerzéséhez hamisított rokkantsági igazolványokat használtak fel az elkövetők.
- A költségvetési (adó) csalás kapcsán az adóbevallások meghamisítása, illetve a fiktív számlák felhasználása igen gyakori.
- Közokirat-hamisításnak minősül az is, ha a nyelvvizsgázó az elégséges tudás hiányában, de megfelelő készpénz ellenében olyan hiteles nyelvvizsga-bizonyítványhoz jut, amely a nyelvtudását a valóságtól eltérően igazolja. Mivel a nyelvvizsga-bizonyítványt általában meghatározott céllal szerzi meg az elkövető, így a bizonyítvány további felhasználásával az ismételt közokirat-hamisításon túl további bűncselekményeket is megvalósíthat a tudtán kívül.
- Az intellektuális közokirat-hamisítás egyik másik nagyon gyakori példája, ha egy fiktív cégeladás történik. A közhiteles cégnyilvántartásnak a tulajdonváltozásra, a cég tulajdonosi körére, ügyvezetőjének személyére vonatkozó bejegyzései olyan adatoknak tekinthetők, amelyek valóságát a közokirat - az ellenkező bizonyításáig - igazolja.
- A vádirat szerint 2023. június 8-án egy lengyel állampolgárságú vádlott tehergépjárművel kívánta elhagyni Magyarországot a nyírábrányi határátkelőhelyen, majd egy másik határátkelőhöz menve, Létavértesnél jelentkezett kilépésre Románia irányába és az ellenőrzéskor átadta az általa hamisított okmányt. A Debreceni Járási Ügyészség a tettét beismerő férfit közokirat-hamisítás bűntettével vádolja.
Kivételek a lakcímbejelentés esetében
2022. január 1. óta nem minősül bűncselekménynek, ha a polgárok személyi- és lakcímadatait tartalmazó nyilvántartásba történő lakcímbejelentés a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény rendelkezéseivel ugyan nem áll teljes mértékben összhangban, de a bejelentésre a szállásadó tudtával és hozzájárulásával kerül sor. Úgyszintén kivételt képez a közokirat-hamisítás köréből, ha a lakcímbejelentés a saját tulajdonú ingatlanba történik. Fontos hangsúlyozni, hogy a fenti kivétel nem zárja ki a büntetőjogi felelősségre vonást az olyan cselekmények vonatkozásában, ahol a valóságot nem fedő lakcímbejelentést szándékoltan bizonyos kedvezmények, juttatások jogosulatlan igénybevételére, vagy egyes kötelezettségek alóli jogalap nélküli kibújásra használják fel, amely által megvalósul más bűncselekmények tényállása (pl. költségvetési csalás).
Gépjármű Forgalmi Hamisítás és a Járműnyilvántartás
A gépjárművek átírásával kapcsolatos nyilvántartás és az ezzel kapcsolatos iratok közokiratnak minősülnek. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (Tv.) célja, hogy meghatározza a közúti közlekedési nyilvántartás adattartalmát, működési szabályait, az annak adatai alapján kiállított, a közúti járművezetésre jogosító, a jármű tulajdonjogát (üzemben tartását) és a közúti forgalomban való részvételre jogosító okmányok adattartalmát. A jogalkotó deklarált célja volt, hogy a nyilvántartás a jármű tulajdonára vonatkozó adatokat is közhitelesen tanúsítsa. A járműnyilvántartás a járműtulajdonos (üzembentartó), a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény alapján nyilvántartott jármű, illetve járműokmány adatait tartalmazó nyilvántartás.
Így töltsd ki az adásvételit! A tulajdonosváltás buktatói...
Tipikus esetek a jármű átírásával kapcsolatban
Ha a jármű átírásával kapcsolatos ügyintézés során olyan adásvételi szerződést nyújtanak be az illetékes rendőrhatósághoz, amely a jármű korábbi tulajdonosát nem a valóságnak megfelelően tünteti fel, és ennek következtében a járműnyilvántartásba is a valóságnak meg nem felelő adat kerül, az egyéb törvényi feltételek megléte esetén a Btk. szerinti közokirat-hamisítás valósul meg. Ennek a cselekménynek akkor is van tényleges társadalomra veszélyessége, ha a nyilvántartások és az okiratok (törzskönyv, forgalmi engedély) a tekintetben valósak, hogy a jármű tényleges és jogos tulajdonosát, a jármű jogszerű megszerzőjét fogják a valóságos helyzetnek megfelelően tulajdonosként feltüntetni. Nem vitás ugyanis, hogy társadalmi érdek fűződik ahhoz is, hogy a tényleges "jogelőd"-től származás kerüljön a nyilvántartásba, mivel ez a megszerzés jogszerűségével, közelebbről annak ellenőrizhetőségével szoros kapcsolatban álló kérdés.
A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa
A bíróságok által elbírált esetekben ugyanazt a gépkocsit többször is eladták. A vevők, az új tulajdonosok azonban nem íratták át a gépkocsit a nevükre, így az utolsó vevő nem a forgalmi engedélyben tulajdonosként feltüntetett személytől vásárolt. Mivel e vevő a gépkocsit a nevére akarta íratni, az átíráshoz szükséges szerződésben eladóként nem a tényleges eladót, hanem a forgalmi engedélyben feltüntetett legutóbbi tulajdonost jelölte meg, e személy aláírását ráhamisította a szerződésre, és azt benyújtva kérte a gépkocsi átírását. Egy esetben a szerződést benyújtó, az átírást kérő személy nem tudott arról, hogy a szerződést nem az eladóként feltüntetett személy írta alá.
A gépjármű elidegenítésekor teendők
A jármű elidegenítése esetére az eladó és a vevő kötelezettségeit a R. 33. §-ának (5) és (6) bekezdése tartalmazza. E szerint a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást a régi tulajdonos 15 napon belül, nyomtatványon a forgalmi engedély személyi lapjának csatolásával a lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási helye), székhelye, telephelye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz köteles bejelenteni. A rendőrhatóság - kérelemre - a bejelentés tényéről hatósági bizonyítványt ad ki. A jármű elidegenítésekor az új típusú állandó forgalmi engedély üzembentartói és a bejelentőlapjának adásvételre vonatkozó adatait az eladó, illetőleg a vevő tölti ki, és írja alá. A törzskönyvet, valamint az új típusú állandó forgalmi engedély műszaki és aláírt üzembentartói lapját a jármű jogszerű megszerzőjének át kell adni. A régi tulajdonos kötelezettségét a forgalmi engedély kitöltött bejelentőlapjának rendőrhatósághoz történő eljuttatásával teljesíti.
A Közokirat-hamisítás Btk. Szerinti Szabályozása és Büntetése
A Büntető Törvénykönyv (Btk.) két fő kategóriát különböztet meg a közokirat-hamisítás tekintetében:
- Bárki által elkövethető közokirat-hamisítás (Btk. 342. §):
- Ez a bűncselekmény alapesetben 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
- Az előkészület, ha a Btk. 342. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott közokirat-hamisításra irányul, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ilyen előkészület lehet a közokirat kiállításához szükséges nyomtatványok, igazolványok nyomdai vagy fénymásolás útján való elkészítése, hatósági bélyegző, különleges nyomtató- vagy író eszközök beszerzése.
- Ha az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közokirat-hamisítást gondatlanságból követik el, vétség miatt elzárással büntetendő.
- Befejezett a cselekmény a hamis, hamisított közokirat létrejöttével. A második fordulat a felhasználással is befejezetté válhat.
- Annyi rendbeli bűncselekményt kell megállapítani, ahány közokiratra a cselekményt elkövették, kivéve ha több közokirat csak egymással együtt képes a joghatást előidézni.
- Hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás (Btk. 343. §):
- Ez a súlyosabb eset, amely 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
- Megvalósul, ha a hivatalos személy hivatali hatáskörével visszaélve hamis közokiratot készít, illetve közokirat tartalmát meghamisítja, valamint ha lényeges tényt hamisan foglal közokiratba.
- Az elkövetés módja a hivatali hatáskörrel való visszaélés, melynek előfeltétele, hogy a hivatalos személy jogosult legyen közokiratok kiállítására. Alanya csak az a hivatalos személy lehet, akinek hivatali hatáskörébe tartozik a közokirat kiállítása.
- Csak szándékosan követhető el.
Büntetési tételek összefoglalása
| Kategória | Büntetés | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Közokirat-hamisítás (alapeset, Btk. 342. §) | 3 évig terjedő szabadságvesztés | Bárki elkövetheti |
| Előkészület (Btk. 342. § (1) a) vagy b) pont) | 1 évig terjedő szabadságvesztés | Vétség, például technikai eszközök beszerzése |
| Gondatlan elkövetés (Btk. 342. § (1) c) pont) | Elzárás | Vétség |
| Hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás (Btk. 343. §) | 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés | Hivatali hatáskörrel való visszaélés |
A bűncselekmény megkezdése
A bűncselekmény elkövetése akkor kezdődik meg, amikor az elkövető a hamis szerződést a rendőrhatóságnak benyújtja. A közokirat-hamisításnak már az előkészülete is büntetendő.
Közvetett tettesség
Sajátos közvetett tettesség valósul meg, ha a benyújtó (felhasználó) úgy tudja, hogy a szerződésen a valódi eladó van feltüntetve, és ő is írta alá a szerződést, de ez ténylegesen nem így van. Ilyenkor közvetett tettes az, aki a hamis szerződést benyújtás céljából átadta másnak, ő pedig nem tudva annak hamis voltáról - benyújtja. Ezért nem büntethető személy is: a magánokiratot "feldolgozó" hivatalos személy, akit a hamis magánokirattal megtévesztenek, és akinek közvetlen (de nem büntethető) magatartása révén kerül a nyilvántartásba és az okiratokba a valóságnak meg nem felelő adat.
A Járműmérnöki Képzés részletei
Közokirat-hamisítás Btk. elkövetésével vádolják Önt, vagy hozzátartozóját? Tapasztalt ügyvéd a megoldás! Kérjen konzultációs időpontot dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvédtől és értékeljék ki a helyzetét. A Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédei határozott büntetőjogi védelmet nyújtanak ügyfeleik számára a büntetőeljárás minden szakaszában. Ne késlekedjen! Lépjen kapcsolatba dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvéddel. Készen áll arra, hogy megkezdjük a védekezést? Hívja most a (+36) 30 357-2124-es telefonszámot és kérjen konzultációs időpontot.