A gépjárművek elektromos berendezései energetikai szempontból: Részletes áttekintés

A modern gépjárművek, különösen az elektromos és hibrid meghajtású modellek, egyre komplexebb elektromos berendezésekkel rendelkeznek. Az energetikai szempontú áttekintés elengedhetetlen a működésük, a fenntartásuk és a szélesebb energiarendszerbe való integrálásuk megértéséhez. Ez a cikk a gépjárművek elektromos rendszereinek alapjaitól kezdve, az elektromos járművek töltési infrastruktúráján és az üzemeltetésüket érintő gazdasági-adóügyi kérdéseken keresztül, egészen az intelligens hálózatokkal való kapcsolatukig mutatja be a legfontosabb tudnivalókat.

A gépjárművek alapvető elektromos rendszere

Minden gépjármű működéséhez elengedhetetlen egy stabil elektromos rendszer. A fogyasztók működtetéséhez szükséges villamos energiát a generátor - alternátor állítja elő. Amikor a motor nem működik, akkumulátor működteti a fogyasztókat. A gépkocsi motorjának indítórendszere az indítómotor és az indító-berendezés. Az akkumulátor össze van kötve a gyújtáskapcsolóval és az önindítóval. A másik vezeték a gépkocsi fémváza. A kontaktkulcs zárja az áramkört, az akkumulátorból erős áram indul az indítómotor felé és az áram a gépkocsi fémvázán keresztül zárul. Az akkumulátorból kábel vezeti az áramot a gyújtáskapcsolón keresztül a gyújtótekercsbe, ahol nagyfeszültségű áram keletkezik, amely az elosztófejen keresztül össze van kötve a gyertyával. A vezetékek rugalmasak, lakkszigetelésűek.

Elektromos és hibrid gépjárművek: Fogalommeghatározások és energetikai jellemzők

Az elektromos autózás térnyerésével egyre fontosabbá válnak a vonatkozó definíciók és az energetikai paraméterek. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint személygépkocsi a négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, és az önjáró lakóautó is. Ahogyan az látható, az egyéb feltételek fennállása esetén az elektromos és hibrid gépjárművek is megfelelnek az Szja tv. definíciójának. Fontos tisztázni továbbá azt is, mit tekinthetünk hibrid vagy elektromos meghajtású járműnek. Azt, hogy milyen gépkocsi tartozik az elektromos gépkocsik kategóriájába, a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. b) Korm. rendelet szabályozza. Ide tartozik többek között a külső töltésű hibrid elektromos gépkocsi (plug-in hibrid gépkocsi), amely gyári kialakítása szerint rendelkezik olyan csatlakozóval és áramátalakítóval, ami lehetővé teszi az elektromos energiatárolójának külső elektromos energiaforrásból történő feltöltését, elektromos üzemben a hatótávolsága - az ENSZ-EGB 101. szabályzat szerint - meghaladja a bizonyos értéket.

Az elektromos töltési infrastruktúra fejlődése és kihívásai

Az elektromos autózás terjedésével párhuzamosan nyilvánvalóvá válik, hogy a töltőállomások üzemeltetésének jelenlegi, ingyenességre épülő rendszerét fel kell váltaniuk a rentábilis üzleti modelleknek. 2017. július 15-én lépett hatályba az elektromos gépjárműtöltési szolgáltatás egyes kérdéseiről szóló 170/2017. (VI. 29.) Korm. rendelet, amely a hazai szabályozásban is a nemzetközi példák szerinti választási szabadságot tükrözi az elektromos töltési szolgáltatás árazása körében. A Kormányrendelet 4. §-a megadja a nagy teljesítményű elektromos töltőpont definícióját, amely olyan elektromos töltőpont, amely 22 kW-nál nagyobb töltési teljesítmény mellett teszi lehetővé egy elektromos meghajtású jármű villamosenergia-tároló rendszerének feltöltését. A nemzetközi tapasztalatok szerint alapvetően a minimum 50 kW teljesítményű villámtöltők iránti kereslet nő, amíg a normál 22 kW-os teljesítményt meg nem haladó töltők piaca stagnál. A nagy teljesítményű töltés (villámtöltés) teszi az elektromos járműveket valóban vonzó és életképes alternatívává, így fel kell készülni arra, hogy a jelenlegi DC 50 kW helyett hamarosan a 150 kW töltési teljesítmény lesz a mérvadó a közúti e-mobilitásban. A Kormányrendelet értelmében az elektromobilitás felhasználó az elektromobilitás szolgáltatóval elektromos meghajtású gépjármű feltöltésére irányuló szerződést köthet, amely alapján a szerződésben meghatározott elektromos töltőponton és feltételekkel töltheti fel elektromos meghajtású gépjárművét.

Elektromos és hibrid járművek üzemeltetésének gazdasági és adózási szempontjai

Az elektromos járművek beszerzését és üzemeltetését számos kedvezmény ösztönzi. A kedvezmények egy része a piaci szereplők (pl.: ingyenes parkolás, ingyenes töltés), másik része az állam (pl.: illetékmentesség, adómentességek, vissza nem térítendő állami támogatás a vásárláshoz stb.) oldaláról biztosított, végeredményben jelentős költségektől megkímélve a vállalkozásokat. Tagadhatatlan azonban, hogy költségek ettől függetlenül felmerülnek az üzemeltetés során. A Gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) azonban kimondja, hogy a környezetkímélő gépkocsi nem képezi a cégautóadó tárgyát. A cégautóadó mentességen túl további adómentességeket is biztosít az állam a környezetkímélő járművek beszerzése esetén, így nem terheli sem visszterhes vagyonszerzési illeték, sem regisztrációs adó az ilyen gépjárműveket.

Kárbejelentés Aegon biztosítónál

Költségelszámolás egyéni vállalkozók esetében

Az Szja tv. különbséget tesz saját tulajdonú és nem saját tulajdonú jármű között a költségelszámolás tekintetében, amikor kimondja, hogy saját tulajdonú vagy a magánszemély által zárt végű lízingbe vett járműnek kell tekinteni a ténylegesen a vállalkozó tulajdonában álló vagy általa lízingelt autón túl, a közeli hozzátartozó tulajdonát képező vagy a közeli hozzátartozó által zárt végű lízingbe vett járművet is. A szabályozás ebben a formában 2018. január 1-től hatályos, és a korábbiaknál nagyobb teret enged az üzemeltetőknek. Egészen 2017. december 31. napjáig ugyanis csak a vállalkozó és a házastársa tulajdonában álló (és általuk lízingelt) járművek esetében tette lehetővé a saját tulajdonú gépjárművekre vonatkozó kedvezőbb elszámolási lehetőségeket az Szja tv. Ezt a kört egészítette ki a jogalkotó a közeli hozzátartozók tágabb körével, amely a házastárson túl magában foglalja az egyenesági rokonok, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermekek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülők, és a testvérek népes csoportját is. A tulajdonjog fennállásának tényén túl fontos azonban annak igazolása is, melynek szabályai szintén módosultak az idei év elején. Az elmúlt években az egyéni vállalkozó a saját tulajdonú gépjármű tulajdonjogát az Szja tv. bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályainak betartásával, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvénnyel igazolta. Ez azonban a jogalkalmazás során több nehézséget okozott, így 2018. január 1-jétől már a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott törzskönyvvel, a törzskönyv visszavonása esetén a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott igazolással igazolandó a tulajdonjog. Ezzel kapcsolatban érdemes pár szót ejteni a zárt végű pénzügyi lízinggel érintett esetekről. Ebben az esetben ugyanis a törzskönyv nem a lízingbe vevő magánszemélynél van, azt a lízingbe adó (pénzügyi intézmény) őrzi. E körülmény nem jelenti azonban azt, hogy a lízingbe vevő vállalkozó ne alkalmazhatná az Szja tv. említett rendelkezéseit.

Az Szja tv. szabályozási rendszere megkülönbözteti továbbá a kizárólag és a nem kizárólag üzemi célt szolgáló járműveket is. Egyéni vállalkozók esetében a részletes útnyilvántartás szolgál a költségelszámolás alapjául azzal, hogy abba csak a hivatali célból megtett utakat lehet beírni. Előbbi elszámolás nem alkalmazható akkor, ha az egyéni vállalkozó az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény rendelkezései alá esik. A közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. § (1) bekezdése alapján nincs lehetőség a kizárólag elektromos, illetve hibrid járművek alapnormájának meghatározására. Így tehát ezen gépjárművek esetében nem beszélhetünk alapnorma-átalányról sem. Az ilyen típusú gépkocsik esetén a Rendelet 2. § (2) bekezdése az irányadó. Eszerint a Rendelet 1. mellékletében fel nem tüntetett típusú, valamint az 1/A. mellékletében feltüntetett típusú gépjárművek üzemanyag-fogyasztása igazolás nélkül elszámolható mértékének meghatározása a közlekedési területeken végzett szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokról szóló 14/2010. (II. 5.) Korm. rendelet 3. § b) pontja szerint az eljáró hatóság, a területi mérnöki kamara által kijelölt szakértő feladata. A másik, nagyobb költségkategória az ún. üzemeltetési költségek csoportja. Ezek lehetnek akár egyszeri, akár rendszeres, de mindenképpen a személygépkocsi használata és üzemben tartása során felmerült költségek. Amennyiben az üzemeltetett személygépkocsi nem esik a kizárólag üzemi célt szolgáló kivételek csoportjába, akkor nem számolhatóak el a számla szerint igazolt üzemeltetési költségek teljes mértékben.

Használt Elektromos Autó Behozatal Külföldről – Jó ötlet?

Amennyiben az egyéni vállalkozó kisebb adminisztratív teherrel járó megoldásban gondolkodik, akkor érdemes lehet az ún. általános személygépkocsi normaköltség alkalmazását megfontolnia. Ebben az esetben 15 Ft/km átalány számolható el az útnyilvántartás adataitól függetlenül. A választást értelemszerűen meg kell előznie egy pénzügyi tervezési fázisnak, ahol például mérlegelendő a számlával igazolt fenntartási költségek nagysága. A hibrid vagy elektromos meghajtású személygépkocsipark viszonylag újnak mondható, típustól függően változhat azonban az, hogy hányszor és milyen költséggel szükséges azokat javíttatni. A tervezés során nem árt azt sem szem előtt tartani, hogy a választás egész évre és a vállalkozó teljes járműflottájára szól. Amennyiben az egyéni vállalkozó az 500 km alapján történő elszámolást választja, akkor a fenntartási költségek kizárólag a kilométerenkénti 15 forint általános személygépkocsi-normaköltség alkalmazásával számolhatók el. A fentieken túl a vállalkozás működése során felmerülhetnek olyan egyéb költségek is, melyek nem tartoznak szorosan a fentebb részletezett üzemeltetési költségek közé. Ezek közül a legtipikusabb a különböző közutak, közterületek használatával kapcsolatban felmerülő díjak, mint például az autópályadíj, kompdíj vagy parkolási díj.

Értékcsökkenés elszámolása

A kizárólag üzemi célt szolgáló személygépkocsik szűk körében, a beszerzési árral szemben évi 20 százalékos értékcsökkenés elszámolására van lehetőség, gyakorlatilag a teljes beszerzési ár erejéig. Abban a gyakoribb esetben, ha a személygépkocsi nem kizárólag üzemi célt szolgál, akkor átalányban érvényesíthető az értékcsökkenési leírás. Az átalány szerinti elszámolás a következő módon érvényesíthető: a gépjármű azonosítására alkalmas megnevezését, beszerzési árát, beszerzésének és használatbavételének időpontját tartalmazó nyilvántartás vezetése mellett a vállalkozó éves bevételének 1 százaléka, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának a 10 százaléka számolható el, mely több gépjármű esetén sem haladhatja meg az 1 százalékos mértéket. Egy adott személygépkocsi értéke alapján csak egy ízben, a használatbavétel évében vehető figyelembe ez az átalány. Ez az összeg azonban az egyéb, nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenésén felül érvényesíthető. Speciális szabályok vonatkoznak arra az esetre is, ha a vállalkozó bérli vagy lízingeli a személygépkocsit.

Az intelligens hálózatok szerepe az e-mobilitás energetikájában

A digitális kommunikációs technológiák alkalmazásával az intelligens hálózat, mint intelligens villamosenergia-hálózat biztosítja a villamos energia termelésének, elosztásának és fogyasztásának optimalizálását. Az intelligens hálózat lehetővé teszi a termelők és a fogyasztók közötti kétirányú cserét. A hagyományos villamosenergia-hálózat központosított termelésen és könnyen kiszámítható villamosenergia-áramláson alapult. Az energetikai átalakulás következtében a termelés decentralizáltabbá és változékonyabbá válik. A fotovoltaikus rendszerek és a szélerőműtelep még nagy léptékben is nagy termelési kapacitást biztosítanak bizonyos esetekben, bár nagyon ingadozó mértékben. A nap nem süt éjjel-nappal, és a szél is kiszámíthatatlan több napon keresztül. A hagyományos villamosenergia-hálózatot nem úgy tervezték, hogy optimálisan kezelje ezeket a dinamikus változásokat és az ingadozó betáplált teljesítmény nagy arányát. Az intelligens hálózat az energiarendszer valamennyi összetevője közötti hálózatba kapcsolással és információcserével működik. Az alapelv a valós idejű adatgyűjtés és -elemzés, valamint az ezek alapján történő döntéshozatal képessége. Az elektromos hálózatban elhelyezett érzékelők figyelik a vezetékek állapotát, az áramáramlást és a feszültséget. A rugalmas fogyasztók, gyakran a saját termeléssel rendelkező pro-fogyasztók (termelők és fogyasztók) kulcsszerepet játszanak a hálózati infrastruktúra hatékony használatában, mivel viselkedésüket a hálózat javára alakítják. Az intelligens fogyasztásmérők, más néven intelligens villanyórák fontos elemek. Az intelligens fogyasztásmérők képesek mérni a villamosenergia-fogyasztást és a betáplálást, és ezeket az adatokat digitálisan továbbítják a mérőhely üzemeltetőjének. Ez utóbbi továbbíthatja az adatokat a hálózatüzemeltetőnek is. A villamosenergia ára az aktuális rendelkezésre állástól és a kereslettől függően változhat, a megfelelő villamosenergia-szerződéssel. A fogyasztók így aktívan ellenőrizhetik fogyasztásukat. Z. Használjon például energiaigényes készülékeket, amikor csak lehet, amikor sok megújuló villamos energia van a hálózatban és az árak alacsonyak. Az intelligens hálózatvezérlés az intelligens hálózat agya. A múltbeli és jelenlegi energiaáramlásokat elemző algoritmusok előrejelzik a várható termelést és fogyasztást, esetleg mesterséges intelligencia segítségével. A PV-rendszerek általában közvetlenül a hálózatba táplálják a villamos energiát. Sok, fotovoltaikus rendszerrel rendelkező háztartás optimalizálja önfogyasztását, különösen azok, amelyek tárolórendszerrel és szabályozható fogyasztókkal rendelkeznek. Az intelligens hálózatok bevezetése számos előnnyel jár.

A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa

Az intelligens hálózatok előnyei

A megújuló energiák fokozottabb integrációja: Az intelligens hálózatok különösen fontos előnye, hogy képesek a megújuló energiák nagy arányú, biztonságos és stabil integrálására a villamosenergia-hálózatba. Mivel a szél- és napenergia természetes módon ingadozik, rugalmas és intelligens hálózatra van szükség, amely képes kompenzálni ezeket az ingadozásokat. Az intelligens hálózatok lehetővé teszik a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia decentralizált betáplálásának kezelését a termelés és a fogyasztás valós idejű összehangolásával.
Az energiafogyasztás és a költségek optimalizálása: Az intelligens hálózatok lehetővé teszik a villamos energia hatékonyabb felhasználását, és hosszú távon költségmegtakarítást eredményezhetnek. A megfelelő fogyasztásmérő rendszerek és a dinamikus villamosenergia-tarifák lehetőséget adnak a fogyasztóknak arra, hogy aktívan szabályozzák energiafogyasztásukat, és azt az alacsonyabb árakhoz igazítsák.
A decentralizáció és a részvétel előmozdítása: Az intelligens hálózatok támogatják a villamosenergia-termelés decentralizálásának tendenciáját. Lehetővé teszik a háztartások és a vállalatok számára, hogy ne csak villamos energiát fogyasszanak, hanem azt maguk is előállítsák és betáplálják a hálózatba. "Prosumerekké" válnak. Ez erősíti a helyi értékteremtést és elősegíti a helyi energiaközösségek fejlődését.

Technikai és infrastrukturális kihívások

Az átállás jelentős beruházásokat igényel a meglévő infrastruktúra korszerűsítése érdekében. Ez magában foglalja a hagyományos villamosenergia-mérők millióinak intelligens mérőkre történő cseréjét, a kommunikációs hálózatok bővítését, valamint az összetett szoftverek és vezérlőrendszerek bevezetését. Emellett a kiberbiztonság különösen fontos, mivel a digitalizált és hálózatba kapcsolt villamosenergia-hálózat sebezhetőbb lehet a hálózat integritását veszélyeztető kibertámadásokkal szemben.

Szabályozási és társadalmi szempontok

A technikai akadályok mellett szabályozási és társadalmi szempontokat is figyelembe kell venni. A jogszabályokat úgy kell kiigazítani, hogy megteremtsék az intelligens hálózatban történő üzemeltetés és számlázás keretfeltételeit. Ez vonatkozik például a törvény a megújuló energiákról. A fogyasztók általi elfogadottság szintén döntő fontosságú. Az adatvédelemmel, a költségekkel és a bonyolultsággal kapcsolatos aggodalmakat átlátható kommunikációval és egyértelmű előnyökkel kell eloszlatni. E kihívások ellenére egy dolog egyértelmű: az intelligens hálózat az energiaellátásunk jövője. Ez a sikeres energetikai átalakulás és társasági tagunk szén-dioxid-mentesítésének elengedhetetlen alapja. Az intelligens hálózat több mint egyszerű technológia. Az intelligens hálózat kulcsfontosságú az energetikai átalakulás és a fenntartható ellátás szempontjából. Hatékonyan és rugalmasan integrálja a megújuló energiákat. A hálózatba kapcsolás és az intelligens vezérlés révén a hálózati résztvevők kínálatát és keresletét valós időben koordinálják. Ez növeli a hálózati stabilitást és lehetővé teszi a fogyasztók aktív részvételét.

A Járműmérnöki Képzés részletei

tags: #gepjarmu #elektromos #berendezeseit #energetikai #szempont #áttekintés