Személygépjármű Bérbeadás és Kifizetői Igazolás: Részletes Útmutató az Adózási és Jogi Tudnivalókhoz

A személygépjárművek bérbeadása összetett jogi és adózási kérdéseket vet fel, mind vállalkozások, mind magánszemélyek részéről. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a témakör legfontosabb tudnivalóit, kiemelve a kifizetői igazolások szerepét és az elszámolási szabályokat.

Vállalkozások Személygépjármű-bérbeadása és Bérlése

A vállalkozások számára a személygépjárművek bérlése és bérbeadása számos adózási szempontot érint, a forgalmi adótól a helyi iparűzési adóig.

Általános Forgalmi Adó (ÁFA) Kérdések

Egy általános forgalmi adózást alkalmazó kft. személygépkocsit bérelhet egy német GmbH-tól, amely a leányvállalata, piaci áron. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 37. §-a tartalmaz idevonatkozó rendelkezéseket.

Gépjármű-kereskedő cégek esetében, amelyek új és használt gépkocsik értékesítésével egyaránt foglalkoznak, felmerül a kérdés, hogy a készletre megvásárolt és új/használt gépkocsikat bérbe adhatják-e. Nyilvánvalóan eltérés van abban és akkor, ha egy cég esetenként ad bérbe gépkocsit vagy rendszeresen.

A személygépkocsik értékesítése kapcsán is felmerülhetnek ÁFA-kérdések. A kiválással létrejött jogutód szeretné értékesíteni néhány autóját, amelyeket most az érvényben lévő rendelkezések szerint áfásan kellene értékesítenie. Az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontja szerint mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha az értékesítést megelőzően a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó az Áfa-tv. 124. és 125. §-ai szerint nem vonható le.

Kárbejelentés Aegon biztosítónál

Helyi Iparűzési Adó (HIPA)

A Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) szabályozza a helyi iparűzési adót. Társaságunk tevékenysége saját tulajdonú személygépjárművek tartós bérbeadása és teljes körű üzemeltetése, flottakezelése. A Htv. 35. §-a és 37. §-a (1) bekezdése alapján az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség a vállalkozó székhelye, telephelye szerinti településen áll fenn. A Htv. a székhely fogalmát az 52. §-a 41. pontjában határozza meg.

Társaságunk fő tevékenysége személygépkocsi-bérbeadás flottakezelési szolgáltatás keretében. Felmerülhet a kérdés, hogy levonható-e a társaság tulajdonában lévő, adóköteles tevékenységvégzésre használt személygépkocsira megvásárolt autópálya-matrica 7,5%-a a HIPA összegéből. A Htv. 40. §-a tartalmazza az erre vonatkozó szabályokat.

Lízing és Bérlet Elhatárolása

Fontos különbséget tenni a lízing és a bérlet között az elszámolási feladatok során. A válasz elején meg kell jegyezni, hogy a kérdező nagyon rosszul értelmezi a lízinggel, illetve bérlettel kapcsolatos elszámolási feladatokat, valójában az érdemileg eltérő szabályokat összekeveri.

Nyílt végű pénzügyi lízing lejártakor a lízingbe vevőnek joga van 3. személyt kijelölni vevőként. Az Áfa-tv. 14. §-ának (2) bekezdése alapján az ingyenes jogátengedés kapcsán adókötelezettsége nem merül fel.

Magánszemélytől Történő Járműbérlés Adózási és Elszámolási Tudnivalói

Amennyiben egy Kft. vagy más vállalkozás magánszemélytől bérel személygépkocsit, számos adózási és adminisztratív kötelezettség keletkezik a bérbeadónál és a bérlőnél egyaránt.

A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa

Jövedelem és Adókötelezettség Magánszemély Részére

Ha az ügyvezető bérbe adja a személygépkocsiját a kft.-nek, akkor bérbeadásból származó jövedelme keletkezik. Az Szja tv. 16. §-a értelmében az ingó bérbeadás önálló tevékenység bevételének minősül. Az így keletkezett jövedelme után 15 százalék személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett.

Gépjármű bérbeadása esetében a probléma tovább bonyolódik. Még bonyolultabb a helyzet, ha személygépjármű bérbeadásáról van szó. Ebben az esetben a gépjármű adó mellett megjelenhet a cégautóadó is - ide nem értve a környezetkímélő gépkocsit.

A Gjt. 17/C. § (2) bekezdése értelmében a magánszemély tulajdonában álló, hatósági nyilvántartásban szereplő bérbe adott személygépkocsi után cégautóadó fizetési kötelezettség keletkezik, azon napot követő hónap 1. napján, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után a tartós bérletbe vevő költséget számolt el. A Gjt. 18. § 30. pontja alapján tartós bérletbe adott személygépkocsi az a személygépkocsi, amelyet egy éven túli időszakra vagy határozatlan időre adtak bérbe, feltéve, hogy a bérbe vevő üzembentartói jogát a hatósági nyilvántartásba bejegyezték.

Abban az esetben, ha a bérbe vett gépjármű üzembe tartója a bérbevevő lesz, akkor a bérbevevőnek gépjárműadót kell fizetnie, ugyanis a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 2. §-a szerint.

A Kifizetői Kötelezettségek és az Igazolás Kiállítása

Ha vállalkozásnak adunk bérbe, akkor az eddig leírtak annyiban változnak meg, hogy ott a bérbevevő vállalkozásnak kutya kötelessége bérszámfejteni a bérleti díjat olyan rendszerességgel, ahogyan az kifizetésre kerül, akár számlázzuk, akár csak szimplán adóazonosító jellel adunk bérbe. Ilyenkor a vállalkozásnak le kell vonnia az adót, és azt a NAV felé elutalni, a magánszemélynek pedig csak a nettó bérleti díjat szabad kifizetnie.

A Járműmérnöki Képzés részletei

A kifizetőnek az adólevonással kapcsolatban igazolás kiállítási kötelezettsége keletkezik a bérbeadó felé. Természetesen ugyanúgy, mint egy bér esetében, az éves kifizetésekről legkésőbb következő év január 31-ig ki kell adnia az ’M30-as igazolást' a magánszemély részére, aki ez alapján el tudja készíteni az SZJA bevallását május 20-ig.

Az adóelőleget ugyanis a kifizető számolja ki, vonja le, vallja be, és fizeti meg havonta az állami adóhatóságnak. A kifizető további kötelezettsége az Art. 46. §-a szerint. Amennyiben valamely okból a kifizető nem vonna le adóelőleget a bérleti díjból, akkor a bérlőnek továbbra is igazolás kiállítási kötelezettsége keletkezik, a kiállítandó igazolással kapcsolatban pedig fel kell tüntetnie a bérbeadót érintő és a bérbevevő által befizetendő előzetesen le nem vont adó összegét az Szja törvény 75. § (6) és (7) bekezdés, valamint az Szja törvény 46. §-a alapján.

Ha a bérbevevő magánszemély lenne, akkor a bérbeadónak kell a levont adót előlegként megfizetnie a NAV-hoz, ami annyit jelent, hogy negyedévet követő hónap 12-éig kell a befizetéseket teljesíteni. Fontos, hogy ezzel kapcsolatban bevallást nem kell benyújtani, csak a befizetést kell rendezni.

Számlázás és Bizonylat Kiállítása

Társaságunk magánszemélytől ingatlant és személygépkocsit bérel. A magánszemély a bérbeadásokról számlát állít ki. A bérleti díj összegét társaságunknál bérleti díjként vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként kell könyvelni? A jövedelem ingatlant, ingó vagyontárgyat hasznosító tevékenységből származik, hacsak másként nem rendelkezik.

Mire figyelj a számlázásnál? Számlázás tekintetében azt kell tudni, hogy amennyiben csak adóazonosító jellel adunk bérbe, akkor nem kell és nem is tudunk számlát kibocsátani a bérbeadásról. Adómentes ingatlan bérbeadás esetén számla helyett alapvetően a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti számviteli bizonylat kibocsátása is elegendő. Az adóalanyt (a bérbeadót) az adószám hiánya - tekintettel az adómentes körbe tartozó tevékenységre - nem akadályozza a számviteli bizonylat beszerzésében, illetve előállításában és kibocsátásában.

Amennyiben a magánszemély számlát kíván kibocsátani, akkor adószámmal kell rendelkeznie. Ez azonban nem jelenti azt, hogy áfásan kell számláznia. Ha viszont már adószámosként adunk bérbe - vagy azért, mert régről van adószámunk, vagy egyéni vállalkozók is vagyunk stb. -, akkor azt az összes többi tevékenységünktől elkülönülten érdemes számlázni. Habár az adóhatóság álláspontja az, hogy ez utóbbi esetben is elegendő a számviteli bizonylat, kiállíthatunk számlát is.

Fontos, hogy ha egyéni vállalkozó vagy mellette, akkor ez mindenképpen másik fiók kell legyen, mint amit most használsz, hiszen ezeken a számlákon kizárólag a neved, címed és adószámod szerepelhet. Míg az egyéni vállalkozásod számláin neved mögött az E.V. megjelölés szerepel.

Az alapdokumentum így a Számviteli törvény szerinti számviteli bizonylat lesz, a Számviteli törvény 166. § (1) bekezdése valamint az Áfa törvény 165. § (1) bekezdés a) pontja alapján. Természetesen szerződést kötni kell, és a szerződésben rögzíteni is kell, hogy a kiszámlázás a számviteli bizonylat kiállításával történik.

Költségelszámolás Módjai Magánszemélyeknél

Az adószámos magánszemély a bérleti díjjal szemben valós, elismert, igazolt költséget, vagy 10 százalék mértékű költségátalányt számolhat el. A bérbeadás bevételéből a jövedelem megállapítása az alábbi két módon történhet:

1. 10 százalékos költséghányad alkalmazásával, vagy
2. Tételes költségelszámolással.

A 10 százalékos költséghányad alkalmazása esetén a bevétel 90 százalékát kell jövedelemnek tekinteni, s ezután kell a 15 százalékos személyi jövedelemadót megfizetni. A 10 százalék költséghányad alkalmazásának időszakában a jövedelemszerző tevékenységéhez használt tárgyi eszközök, nem anyagi javak erre az időszakra jutó értékcsökkenési leírását elszámoltnak kell tekinteni, vagyis további költségek elszámolására nincs lehetőség.

Például, ha a bevétel összege 149 500 forint, 10%-os költségelszámolás alkalmazásával a jövedelem összege 134 550 forint (149 500 - 14 950 forint), amely után 20 183 forint (134 550 × 0,15) a személyi jövedelemadó összege.

Tételes költségelszámolás során elismert költségként a magánszemély csak a bevételszerző tevékenységével közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében felmerült, az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadást veheti figyelembe. A költségek a bevétellel szemben - legfeljebb az adott tevékenységből származó bevétel mértékéig - számolhatók el.

A személyi kedvezmény tekintetében a magánszemélynek írásos nyilatkozattételi kötelezettsége létezik, melyben összegszerűen indokolni köteles a levonás jogalapját és mértékét. A lehetséges költségelszámolást illetően, amely szintén előzetesen nyilatkozatköteles a magánszemély részéről az igazolható költségek az irányadóak a bevételi összeg (bérleti díj) 50%-ig. Ha léteznek igazolható költségek, akkor ezek a költségek csökkentik az adóelőleg alapját, de csak maximum 50%-ig. Amennyiben nem léteznének igazolható költségek, akkor a magánszemély érvényesítheti a 10% költséghányadot, amelyhez nem kell semmilyen igazolást sem benyújtania.

Az alábbi táblázat összefoglalja a két költségelszámolási módszer főbb jellemzőit:

Egészségügyi Hozzájárulás (EHO)

2018. januárjától szerencsére már nem kell fizetni EHO-t, előtte is csak akkor kellett, ha a bérleti díjból származó jövedelem éves szinten 1 millió Ft felett volt. Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem nem alapja a kifizető esetében a szociális hozzájárulási adónak, ezért a bérleti jogviszony nem érinti a Szocho fizetési kötelezettséget a Szocho törvény 455. § (2) bekezdés h) pontja, és (4) bekezdés i) pontja alapján.

Arról se feledkezzünk meg, hogy a bérbeadással foglalkozó magánszemély nem minősül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint biztosítottnak, ezért 14 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetésére is kötelezett lehet. Az eho alapja a bérbeadásból származó jövedelem. (Megjegyzés: Az itt hivatkozott EHO szabályok az eredeti szöveg keletkezésekor voltak érvényesek, a jelenlegi jogszabályok eltérhetnek.)

Amennyiben az eho nyilatkozat alapján a magánszemély eho fizetésére kötelezett, akkor a kifizetőnek az szja mellett 14 százalék egészségügyi hozzájárulást is le kell vonnia, és a költségvetésbe be kell fizetnie. Amennyiben nincs ilyen eho nyilatkozat, de az adott kifizetőtől származó göngyölített jövedelem (nem a bevétel!!!) meghaladja az 1 millió forintot, akkor a kifizetőnek a 15 százalék szja mellett szintén le kell vonnia a 14 százalék eho-t is. Az eho nem csak az 1 millió forint feletti jövedelemrészt terheli, hanem a teljes összeget. Ezeket a kötelezettségeket nem befolyásolja, hogy az adószámos magánszemély számlát állít ki.

tags: #gepjarmu #berbeadasrol #kifizetoi #igazolas #tudnivalók

• Részletes útmutató Peugeot 405 bölcsőhöz
• Citroën gépjárműjavítás Keszthelyen
• Hátsó lökhárító csere lépésről lépésre
• Útmutató a Lada sebességváltó karbantartásához
• E60 M5 PDF Útmutató