Átfogó Útmutató a Gépjármű Átíráshoz és Tulajdonosváltáshoz

A gépjármű átírás az a folyamat, amikor egy autó (vagy más jármű) eladása során a tulajdonosváltást hivatalosan is bejegyeztetjük az okmányokba, vagyis a régi tulajdonostól átkerül papíron is az új tulajdonos nevére. Ez egy hivatalos ügyintézés, ami minden autó adásvétel után kötelező, a vásárlónak 15 naptári napon belül kell kezdeményeznie.

Használt gépjármű vásárlásakor számos teendőt kell elvégeznünk annak érdekében, hogy a kiválasztott autó hivatalosan is a miénk legyen. Az autóvásárlás nem zárul le a szerződéskötéssel: további kiadásokkal és adminisztrációval is számolnod kell. A gépjármű átírás menete néhány egyszerű lépésből áll, melyekre odafigyelve különösebb bonyodalom nélkül a nevünkre kerülhet az adott gépjármű.

Még mielőtt neki látunk az átírás folyamatának, három kihagyhatatlan lépést kell megtennünk. A zökkenőmentes gépjármű-átírás lebonyolításához néhány egyszerű szabályt kell szem előtt tartanunk. Érdemes ügyelni a részletekre, hogy az átírás is gördülékeny legyen és a későbbiekben se okozzon problémát néhány elfelejtett tennivaló.

A Gépjármű Eladás Menete és az Átírás Főbb Lépései

A gépjármű eladás menete a következő:

1. Megszületik az adásvételi szerződés.
2. Az új tulajdonos azonnal kötelező biztosítást köt.
3. A vevőnek (új tulajdonosnak) 15 naptári napja van, hogy elvégezze az eredetiségvizsgálatot, majd a saját nevére írassa az autót.
4. Az autót eladó tulajdonosnak nyolc naptári napja van arra, hogy az eladást bejelentse online, egy okmányirodában vagy egy kormányablaknál.

A gépjármű eladás bejelentése a gépjármű átírásnál egyszerűbb folyamat és szerencsére pénzbe sem kerül. 8 napon belül az adásvételi szerződéssel el kell menni a Kormányablakba. Természetesen legyenek nálunk azok az iratok, melyek alapján a szerződés ki lett töltve.

Kárbejelentés Aegon biztosítónál

1. Az Adásvételi Szerződés Elkészítése

A gépjármű átírása esetén az egyik legfontosabb lépés az adásvételi szerződés elkészítése. Ha az árról már megalkudtunk az eladóval, akkor a pénz átadásával egy időben ki kell tölteni az adásvételi szerződést. Ez egy olyan okirat, amely igazolja a gépjármű tulajdonosváltását.

Rég vége van annak az időnek, amikor egy szombati autóvásáron a motorházra dobott fecnin készülhetett az autó adásvételi szerződés. Ma kormányrendelet írja elő, hogy a szerződésnek mit kell pontosan tartalmaznia.

Ha nem akarunk felesleges köröket futni, akkor négy példányban készítsük el a gépjárműátírásról szóló szerződést, és ne feledkezzünk meg arról sem, hogy mind a négy példányon az eredeti (tehát nem fénymásolt, beszkennelt és kinyomtatott autóátírási papírok) aláírások szerepelnek. A gépjármű adásvételi szerződés figyelmesen legyen kitöltve, 4 példányban. Ebből 2 az eladónál marad, 2 pedig a vevőhöz kerül. A boltban kapható adásvételi szerződés aláírás része nem indigós, tehát mind a 4 példányt külön alá kell írni.

A szerződésben kötelező feltüntetni az adásvétel pontos dátumát és időpontját, valamint a jármű aktuális kilométeróra-állását. A szerződésen fel kell tüntetni, hogy a „jogügylet” ingyenes, vagy visszterhes - azaz kap-e pénzt az eladó (ingyenes is lehet, ha pl. valaki a gyerekére íratja át az autóját).

Fel kell tüntetni az autó valamennyi fontos azonosítóját (gyártmányt pontosan megnevezve, rendszámot, alvázszámot). Fel kell jegyezni az eladó és a vevő adatait is: családi és utónevüket, születési helyet és időt, anyjuk születési nevét, személyi igazolványok számát, lakcímet. Ha az eladó, vagy a vevő jogi személy, akkor ennek megfelelően kellenek az adatok, beleértve a cégjegyzék-számot, meg a képviselő személyes adatait.

A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa

Kötelező feltüntetni az adás-vételi szerződésen a forgalmi engedély és a törzskönyv sorszámát is. Ezek átvételéről a szerződésben nyilatkozni is kell. A szerződésen még egy dátumnak szerepelnie kell, ez pedig a szerződés hatályba lépésének napja (nem biztos, hogy azonos az autó átadásának napjával!).

Fontos, mindezt teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, azaz az adásvételi szerződést legalább két tanúval is alá kell íratni, feltüntetve a tanúk nevét és lakcímét is. A szerződés aláírása előtt minden szükséges adat hitelességéről alaposan győződjünk meg. Aláírások nélkül a szerződés nem érvényes! Ha valami adatot elírunk, máshova írunk az adásvételi szerződésen és nincs tartalék belőle, akkor sincs katasztrófa.

2. Kötelező Gépjármű-felelősségbiztosítás Megkötése

Az adásvétel megtörténte után először a kötelező felelősség biztosítást kell megkötni. Ezt célszerű mihamarabb - konkrétan aznap - intézni, mert a biztosító büntetést (ún. fedezetlenségi díjat) számol fel, melyet a MABISZ-nak kell megfizetnünk a kötelező biztosítás hiányában. A kötelező biztosítást az új tulajdonosnak az adásvétel napján kell megkötnie, ellenkező esetben fedezetlenségi díjra számíthat.

A biztosítást minél előbb (az adás-vétel előtt) lehetőleg úgy kell megkötni, hogy az érvényessége (kockázatviselés kezdete) az adás-vételi szerződés aláírása napján kezdődjön. Biztosítás nélkül az átírási ügyintézés nem végezhető el. Amennyiben olyan járművet veszünk, melynek le van járva a műszakija, akkor is szükséges a saját nevére egy új kötelezőt kötni, mert az ügyintézéskor kelleni fog, sőt a műszaki vizsgára sem lehet elvinni, amíg nincs érvényes biztosítás.

Az eladó feladata az is, hogy felmondja az autóra kötött kötelező felelősségbiztosítását. Ezt más körülmények között csak évente egy alkalommal, az évfordulón tehetné meg.

A Járműmérnöki Képzés részletei

3. Eredetiségvizsgálat

Végül, de nem utolsósorban hátra van még az eredetiségvizsgálat (vagy ahogy sokan nevezik: eredetvizsga). Ez egy kötelező eljárás Magyarországon, amikor használt autót vásárolsz, és azt a nevedre szeretnéd íratni. Ez az erre a célra kijelölt műszaki vizsgaállomásokon történik, érdemes a lakóhelyünkhöz közeli helyszínt választani.

A vizsgálatot csak erre jogosult szervizek végezhetik, és az eredménye szükséges az adásvételi szerződés alapján történő tulajdonosváltás ügyintézéséhez az okmányirodában. A vizsgálat körülbelül 10-15 percet vesz igénybe, a költségét pedig a helyszínen kell rendezni - ezt az eladó és a vevő is megteheti. Maga a vizsgálat körülbelül 20-30 percig tart, de időpontfoglalással és szervezéssel együtt 1-2 napot is igénybe vehet.

Fontos tudni, hogy az eredetvizsga nem minden tulajdonosváltásnál kötelező. Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy az eredetvizsga nem minden esetben kötelező. A legtöbb tulajdonjogszerzés valóban úgy néz ki, hogy egy magánszemély egy idegentől vásárol egy már forgalomban lévő gépjárművet, ebben az esetben természetesen szükség van eredetvizsgára. Ilyen például közeli hozzátartozók közötti adásvételnél (szülő-gyermek) vagy egyes céges átszervezéseknél elmaradhat. Gyártótól származó járműkísérő lappal nem rendelkező új gépjármű esetén is kell.

4. Ügyintézés a Kormányablakban

Amint meg van kötve a biztosítás és elvégeztük az eredetiségvizsgálatot, jöhet a hivatalos ügyintézés. Az eredetvizsga befejeztével kapunk egy igazolást, amit a többi okmánnyal együtt el kell vinni a Kormányablakba.

Az átírást az okmányirodában vagy kormányablaknál lehet elintézni. Az átírást a Kormányablakban el is végzik, illetve ott kell befizetni az átírási költség további tételeit. Ezek között megtalálhatóak a vagyonátruházási illeték (ez alól pl. mentesülnek a környezetkímélő gépkocsit vásárlók), az új forgalmi engedély és az új törzskönyv díja.

Ezt megtehetjük postai csekkel, amit ott a helyszínen adnak, vagy lehetőség van bankkártyás fizetésre is. A KGFB díj és az eredetiségvizsgálat költségét leszámítva ezeket az okmányirodában kell befizetnünk.

Sikeres ügyintézés után az új forgalmi engedélyt jellemzően már aznap kézhez kapja a vevő, azonnal megkapjuk. Az új törzskönyvet nem helyben adják át, azt postai úton küldik ki az új tulajdonos részére, ami általában 2 hetet vesz igénybe. Ezzel a tulajdonosváltozás bejelentése és a gépjármű-átírás megtörtént, az adásvételi folyamat pedig valóban lezárult.

A gépjármű átírás folyamatát bármelyik Kormányablakban el lehet intézni. Lényeg, hogy a fenti dokumentumok és fizetnivalók időben rendelkezésre álljanak.

Mire van szükség az átíráshoz?

Számos dokumentumra szükségünk lesz az autó átírása során. Ezek fő célja, hogy az előzetes teendők elvégzését igazolják. Ehhez szükség van:

• A kitöltött adásvételi szerződésre.
• A személyes iratokra (személyi igazolvány, lakcímkártya).
• A forgalmi engedélyre.
• Törzskönyvre.
• Érvényes műszaki vizsgára.
• Az eredetiségvizsgálat elvégzéséről szóló dokumentumra.
• A kötelező biztosítás megkötéséről szóló dokumentumra.
• A vagyonszerzési illeték befizetését igazoló dokumentumra, vagy a mentességet igazoló okiratra (pl. az előzetes eredetiségvizsgálat megtörténtét igazoló határozatot).

Mekkora Összegre Számíthatunk? Az Átírás Költségei

Az átírási költség több tételből állhat össze. Ide tartozhat a vagyonátruházási illeték, az új forgalmi engedély díja, az új törzskönyv díja, adott esetben az eredetiségvizsgálat költsége, valamint a kötelező biztosítás díja is. Utóbbi kettő minden esetben 6-6000 Ft.

A Kormányablak az új, saját névre szóló forgalmi engedélyért, illetve a tulajdonjog bejegyzéséért illetéket kell fizetni. Belsőégésű motorral működő gépjárművek esetén a vagyonátruházási illeték díja a gépjármű kora és teljesítménye alapján kerül kiszámításra, míg az eredetvizsga díja a lökettérfogat nagyságától függ, vagyis ezek a költségek gépjárművenként változnak.

A gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a jármű hajtómotorjának teljesítménye, valamint a jármű gyártás évétől számolt kora szerint alakul a fent közölt táblázat szerint, ahol fontos tudni, hogy a 120 kW feletti járművek esetében az illeték számítása úgy zajlik, mintha az adott gépjármű 120 kW-os teljesítménnyel bírna. Tehát az átírás mértékének meg van szabva a felső határa.

Ha a motor teljesítménye nem kW-ban, hanem lóerőben van csak megadva, akkor a lóerőben adott értéket 1,36-tal kell elosztani, vagy a LE/kW átváltás kalkulátorral egyszerűen ki is számolhatja. A gépjármű átírási illeték számításakor, amikor a jármű teljesítményét nem tudjuk, csak lóerőben, abban az esetben a számítások során ezt a lóerőt el kell osztanunk 1,36-al, majd a kapott eredményt egész számmá kell alakítani. Az átírási kalkulátornak ezt a kapott adatot, valamint a jármű korát kell megadni és ezek alapján tud a program kalkulálni.

A hatályos törvényi előírás alapján készített 2026-os átírási költség kalkulátor segítségével gyorsan kiszámolható, hogy mennyibe kerül az adott személyautó, vagy motorkerékpár átírása. Az átírási költség kalkulátorban mindhárom adatot meg kell adni, ha a gépjármű fajtája normál személyautó, vagy motorkerékpár. Tisztán elektromos személyautó és maximum 3,5T össztömegű kis tehergépkocsi esetén pedig csak az első két adatot.

FONTOS! A kalkulátorban szereplő adatok tájékoztató jellegűek, nem vonatkoznak elektromos gépjárművekre, nem jelentenek teljes körű tájékoztatást és azokért felelősséget nem vállalunk.

Illetékmentesség és Különleges Esetek

Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a gépjárműadóról szóló törvény szerinti környezetkímélő gépkocsi tulajdonjogának, valamint ilyen gépjárműre vonatkozó vagyoni értékű jognak a megszerzése. A zöld rendszámra jogosult környezetkímélő gépkocsi fogalmát a 6/1990 (IV.12.) KöHÉM rendelet 2. §-a szabályozza.

Szintén illetékmentes az a gépjármű átírás, amikor a vagyonszerző fél „Z” ideiglenes rendszámot kér külföldre való kivitel céljával, a tulajdonszerzési bejelentés megtételével azonos időben. Másképp is alakulhat a gépjármű átírási illeték, például, amikor mentességről lehet szó. Ilyen eset lehet többek között, amikor olyan gépjármű, vagy pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséről beszélünk, ahol a tulajdonjogot olyan vállalkozó szerzi meg, akinek az előző évi nettó árbevétele legalább fele arányban gépjármű és pótkocsi értékesítésből adódott.

Családon belüli átírás esetén azonban egyenes ági rokonok között, testvérek között valamint házastársaknál illetékmentesség áll fenn. A családon belüli átírás egyik legfontosabb sajátossága, hogy közeli hozzátartozók között bizonyos esetekben nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni. Fontos ugyanakkor, hogy az illetékmentesség nem jelenti azt, hogy az átírás teljesen költségmentes. Az új tulajdonos nevére szóló kötelező biztosítást az átírás előtt meg kell kötni.

Tehergépjárművek átírása annyiban különbözik a személygépkocsik átírásától, hogy a 3,5 tonna össztömeg feletti teherautó, autóbusz, nyergesvontató, pótkocsi átírásakor nem kell illetéket fizetni, ha a vevő gazdálkodó szervezet. Ezzel elsősorban a fuvarozással, szállítással foglalkozó vállalkozások számára igyekezett kedvezni a kormány. Teherautók és autóbuszok átírása viszont továbbra sem teljesen ingyenes, hiszen számolni kell az eredetiségvizsgálat díjával és az okmányok kiállításának költségével.

Határidők és Következmények

Nagyon fontos, hogy az adásvételt követően 15 nap áll rendelkezésünkre, hogy a gépjármű átírást elintézzük. A nem megfelelő ügyintézés akár azzal is járhat, hogy a járművet a hatóság kivonatja a forgalomból, ezért nagyon fontos ügyelni az apró részletekre és határidőkre is. Ahhoz, hogy az ügyintézés a későbbiekben ne okozzon problémát, a legfontosabb a 15 napos gépjármű átírási határidő betartása. Az adásvételi szerződés keltétől számítva 15 naptári nap alatt kell az átírásnak megtörténnie.

Ha a vevő kicsúszik a 15 napos határidőből, az átírást a hatóság még elvégzi, de szabálysértési eljárást indít, és a NAV mulasztási bírságot szabhat ki, amely akár a 100 000 forintot is elérheti. Ha valaki csúsztatja a befizetés határidejét, igencsak jó eséllyel fog ráfizetni a pótdíjakkal, késedelmi kamatokkal együtt, még abban az esetben is, ha „csak” a műszaki vizsgára indult el az autóval.

A 15 napon túli késedelmes intézésekor csak abban az esetben tekintenek el a büntetéstől, ha a tulajdonos teljes mértékben igazolni tudja, hogy önhibáján kívül került ebbe a helyzetbe. A jármű tulajdonjogának átírása hiányában az új járműokmányok nem kerülnek kiállításra valamint, a Kormányablak az új tulajdonos bejelentésének elmulasztása esetén intézkedik a jármű forgalomból történő kivonásáról.

Az autó eladását a régi tulajdonosnak is be kell jelentenie az okmányirodában, méghozzá a szerződés keltétől számított 8 naptári napon belül. Ez a kötelezettség őt is védi: ha a vevő nem intézné el időben az átírást, az eladó így akkor is igazolni tudja, hogy az autó már nincs a birtokában. A közlekedési hatóság az eladó bejelentése alapján is indíthat eljárást, ha az új tulajdonos határidőre nem íratta át az autót. Ekkor felszólítják a kötelessége teljesítésére, és erre 5 napos határidőt kap.

Egyéb Fontos Tudnivalók

A gépjármű átírást elvégezheti a kereskedő vagy te is. A kereskedő jellemzően (de nem törvényszerűen - kereskedése válogatja) akkor vállalja az ügyintézést, ha az eladó autó ki van vonva a forgalomból, vagy ha megkéred rá. Ilyenkor a szerződéskötéssel egyidejűleg kötnöd kell az autóra egy kötelező biztosítást (legalább egy biztosítási ajánlat szükséges az ügyintézéshez). Kifizeted a kereskedőnek az eredetiségvizsgálat díját, a vagyonszerzési illetéket, a forgalmi engedély és a törzskönyv kiállítási díját (6-6000 Ft) és aláírsz egy meghatalmazást, hogy a nevedben eljárhasson. A kereskedő elintézi a forgalomba helyezést, eredetvizsgát, és az átírást. Ha magadnak intézed az átírást, ugyanezeket a lépéseket kell neked is végigjárnod.

Újdonság, hogy a folyamat ma már a Digitális Állampolgár mobilalkalmazáson (DÁP) keresztül is elvégezhető, amely végigvezeti az eladót és a vevőt az adásvétel teljes menetén. Az alkalmazás nemcsak a szerződés előkészítésében és aláírásában segít, hanem a tulajdonosváltás bejelentését is automatikusan elvégzi az eladói oldalon, sőt támogatja az illetékfizetést és az új okmányok igénylését is.

Amennyiben az autó külföldről érkezik, az átírás folyamata további lépésekkel egészül ki. Ilyenkor szükség lehet a külföldi okmányok hiteles fordítására, honosítási műszaki vizsgára, valamint a regisztrációs adó megfizetésére. Emellett gondoskodni kell az ideiglenes rendszámról vagy a jármű szállításáról is. Fontos, hogy ezek elvégzése előtt a kötelező biztosítás még nem köthető meg, és az átírás sem intézhető. Külföldről behozott autó esetén a folyamat egy plusz lépéssel bővül, mivel ilyenkor regisztrációs adót is kell fizetni. Ennek mértéke nem egységes összeg, hanem több tényezőtől függ (például a jármű környezetvédelmi besorolásától, motorjának teljesítményétől és korától), de használt személyautóknál jellemzően nagyjából 50 000 és 300 000 Ft közötti összeggel érdemes számolni.

tags: #gepjarmu #atiras #jogutod #atalakulas #útmutató

• Magyar asztalitenisz versenyek
• Részletek a Dacia szolgáltatásokról és szervizről
• A kipufogó kerámia bevonatolásának előnyei
• Melyik iker furgon a legjobb választás?
• a Lada Samara kormányoszlop csapágyának szerepe és elhelyezkedése