Miért húz jobbra az autó futómű beállítás után? A futómű hibák okai és megoldásai
A futómű beállítása nem túl költséges, mégis sokan elhanyagolják, pedig ez meglehetősen rossz szokás. A helytelenül beállított futómű a gumiköpenyek idő előtti kopását okozza, és vezetéstechnikai szempontból sem biztonságos.
Ebben a cikkben megtudhatod, hogy mit jelent pontosan a futómű beállítás, és miért annyira fontos, illetve miért húzhat jobbra az autód a beállítás után is.
Mi az a futómű beállítás?
A futómű beállítás során megvizsgáljuk, hogy az autó kerekei a gyártó által megadott értékeknek megfelelően, egymással összehangolva futnak-e az úton. Ellenőrzük, hogy a futómű a gyártó által megadott értékekre van-e beállítva, eltérés esetén elvégezzük a szükséges beállításokat.
A futómű beállításának időtartama elsősorban a jármű kategóriájától függ, tehát hogy személyautóról vagy teherautóról van szó. Gyártói útmutatás általában nincsen a futómű beállítás gyakoriságát illetően. Ugyanakkor mi azt javasoljuk, hogy a magyar utak állapotára tekintettel legalább évente, de inkább félévente, a szezonális kerékcsere után mindig ellenőriztesd a futómű beállításait.
A 4 kerék megfelelő futómű-beállítása csökkenti a gumiabroncsok kopását, segít növelni azok élettartamát és teljesítményét és javítja az üzemanyag-takarékosságot.
Sokan gyakran összetévesztik a futómű-beállítást és a kerékkiegyensúlyozást, pedig a két művelet teljesen különbözik egymástól.
A futómű-beállítás vagy más néven nyomtávbeállítás során úgy állítják be a kerekek szögeit, hogy merőlegesek legyenek a talajra és párhuzamosak legyenek egymással.
Ha azt veszi észre, hogy a gépjármű vízszintes úton jobbra vagy balra húz, amikor egy másodpercre leveszi a kezét a kormányról, el kell vinnie a gépjárműt egy autószerviz műhelybe vagy egy szerelőhöz futómű-beállításra. A művelet során beállítják az elülső és a hátsó kerékfelfüggesztést.
A szervizhez való fordulás előtt mindenképpen ellenőrizze a gumiabroncsainak a nyomását, ugyanis már kis eltérés a gyári guminyomástól, a gumiabroncshoz meghatározott nyomástól is problémát okozhat.
Bár ritka, az elállítódás akkor történhet, ha a jármű menet közben a járdaszegélynek ütközik vagy nagy sebesség mellett kátyúba fut. Súlyosabb körülmények, például balesetek, is okozhatják a futómű elállítódását.
Vizsla Utca: Futómű Beállítási Tippek
Ha a futómű-beállítás nem megfelelő, a gumiabroncsok szélei gyors kopásnak indulnak, ami befolyásolhatja a gépjármű vezethetőségét.
A futómű-beállítás során beállítják a kerekek szögeit, hogy megfelelő legyen az összetartásuk és a dőlésük.
A kerékösszetartás a gumiabroncsok elülső és hátsó része közötti távolság különbsége. Kerékösszetartásról akkor beszélünk, amikor a gumiabroncsok elülső végei közelebb vannak egymáshoz. A kerékösszetartás kanyarban alulkormányozottságot okoz.
Kerékszéttartásról akkor beszélünk, amikor a gumiabroncsok hátsó végei közelebb vannak egymáshoz. A kerékszéttartás kanyarban túlkormányozottságot okoz, és olyan érzés, mintha a gépjármű túl élesen, 'bólintva' venné be a kanyart. Ha a kerekek széttartanak, a kopás belülről kezdődik el.
A kerékdőlés a kerék dőlésszöge a gépjármű eleje felől nézve. A pozitív kerékdőlés az, amikor a kerék felső része elhajlik a gépjárműtől. A negatív kerékdőlés az, amikor a kerék felső része a gépjármű felé hajlik. A kerékdőlés szögét gépjárművenként eltérően tervezik meg és állítják be, hogy a gumiabroncsok egyenletesen érintkezzenek a talajjal gördülés közben.
A futómű hibákat nem szabad félvállról venni, mert komoly bajok forrása is lehet. Bár sokan erre csak legyintenek, mondván, nem okoz gondot a motorban, vagy más alkatrészben, ami bizonyos esetekben valóban így is van, viszont a rossz futómű meglehetősen balesetveszélyes.
A futómű hibáinak jelei
Mivel a futómű számos alkatrészből áll, így többféle hiba is jelentkezhet. Vannak azonban egyértelmű jelei annak, hogy a futóművel gond van, és szerelésre szorul. A legtöbb esetben az alkatrész cseréje lesz a megoldás, a javítás ritkán jöhet számításba.
- A kormány ráz: Amikor a kormány ráz, azt okozhatja a kopott gumi is, illetve a rosszul elvégezett gumicsere, de ha ezekkel nincs gond, akkor bizony futóműhibáról van szó. Ez a hiba általában meghatározott sebességtartományok között mutatkozik meg, leginkább az utazósebességnél, de megeshet, hogy már az induláskor is, sőt akár a fékutakon is jelentkezhet.
- A kormány jobbra vagy balra húz: Ez talán az egyik legáltalánosabb futómű hiba, amivel találkozhatunk, és általában a beállítás hiányából történik. A futómű elállítódását okozhatja akár egy nagyobb úthiba is, de az is, ha parkára hajtunk. Ilyenkor általában a kerékdőlés, a csapdőlés és a kerékösszetartás ellenőrzése jöhet szóba, melyet mindenképp szakember végezzen el. Ha rossz a kerékdőlés, akkor a gumiabroncsok belső vagy külső éle jobban fog kopni, emellett a gépjármű stabilitásának csökkenésével is számolnunk kell.
- A futómű az egyenetlen úttesten „felüt”: Ebben az esetben a lengőkarral van gond, és a megoldást a lengőkar szilent cseréje fogja jelenteni. A szilentek gumiból készülnek, könnyen tönkremennek, megkeményednek, esetleg elvesztik a rugalmasságukat, megrepedeznek, de akár el is szakadnak.
- Az autó fékezéskor oldalra mozdul: Ez a jelenség általában akkor tapasztalható, ha a függőleges stabilizátorpálcák vagy a vízszintes stabilizátorrúd szilentek elkopnak, ezeket az alkatrészeket ilyenkor cserélni kell.
- Kopogó hang kanyarban és rázós úton: Ezt a hibát a lengőkar gömbfej meghibásodása okozza. A lengőkar gömbfeje a csonkállványt és az alsó lengőkart kapcsolja össze, és lehetővé teszi, hogy a csonkállvány szabadon elfordulhasson a kapcsolódás megszűnése nélkül. Ha kopott a gömbfej, az alkatrész lógni fog, ez pedig kopogó hangot okoz.
- Pattog a kaszni, csúszásra hajlamos: Ez a hiba általában nem olyan nagy, leggyakrabban a túlságosan felfújt abroncsok okozzák, melyek nagyon kemények lesznek, és a kaszni pattogni fog.
- A kormány tekerése nehéz vagy egyenetlen: Ezt a hibát leginkább akkor tapasztalhatjuk, ha a szervóolaj elszennyeződik. Ilyenkor olajcserére lesz szükség.
Amennyiben a fentiek közül bármelyik hibát érzékeljük, ne halogassuk a javítást, ellenkező esetben nemcsak a saját, de mások testi épségét is veszélyeztetjük.
A futómű okozta gondok lehet, hogy nem tűnnek elsőre annyira nagy problémának, viszont ha nem orvosoljuk őket, akár azt is kockáztathatjuk, hogy az autó irányíthatatlanná vagy nehezen irányíthatóvá válik, ez pedig már alacsony sebesség mellett is meglehetősen balesetveszélyes.
Mindig hozzáértő szakemberre bízzuk a munkát, egy képzett autószerelőre, aki valóban érti a dolgát. Sokan próbálják meg házilag megoldani a futómű hibákat spórolás céljából, de a helyzet az, hogy legtöbben csak rontanak a dolgon.
Vegyük sorba a futómű alkatrészeket és azok lehetséges hibáit:
- Lengőkar hiba: Lengőkar hiba esetén a lehetséges, hogy maga a lengőkar ment tönkre, de gyakrabban annak a szilentje vagy a lengőkar gömbfeje hibásodik meg. A lengőkar hiba jele a gömbfejek nyikorgása, nyekergése és a lengőkar szilentek kopogása.
- Lengéscsillapító hiba: A lengéscsillapító hiba jele a hintázó autó.
- Spirálrugó hiba: A ferdén álló autó karosszéria.
- Toronycsapágy és toronyszilent hiba: Furcsa apró morajló koppanó hangokat halhatunk álló autó karosszéria teteje felől.
Sokszor hallunk panaszkodást ismeretségi körben - különösen a téli fagyok után -, hogy rossz minőségűek az utak, rengeteg a gödör, a kátyú, és ezek bizony tönkreteszik az autókat. Ez valóban így van, és az igényesebb, több lengőkaros futóművek különösen nem bírják a kiképzést.
Sokszor mi is észrevesszük a tesztautókon, hogy egyenesen haladva nincs középállásban a kormány, és a kocsi félrehúz. Ennyire pontatlanok lennének a gyárakban? Aliga, sajnos a napi szintű használat kártyapaklijában benne vannak a futómű „amortizációs” lapjai is: elnézünk egy kátyút, és bumm, vagy túl nagy lendülettel állunk fel a járdára parkolásnál, és máris kész a baj.
Nem mindegy azonban, milyen mértékben sérülnek az alkatrészek, de némi öröm az ürömben, hogy lehetnek egyszerűbb okai is annak, ha az autónk úgy viselkedik, mintha szerelmes lenne az út jobb vagy bal oldalába.
Nem mindegy viszont, mikor tapasztaljuk a jelenséget. Normál futásnál? Fékezésnél?
A legelemibb ok a gumiabroncsoknál keresendő. Ellenőrizzük, hogy a kerekekben lévő nyomás megfelelő-e, mert ha az egyik oldalon (amerre húz az autó) sokkal kisebb az érték az előírtnál, akkor az első benzinkúton megállva, és a gumit felfújva megszüntethető a hiba. Természetesen, ilyenkor már érdemes az összes abroncsot leellenőrizni, és ha sok csomaggal, nagy terheléssel állunk, például utazás előtt, akkor a kezelési könyvben - vagy az autón (legtöbbször a vezető ajtónyílásában, a tetőoszlopon található) információs matricán - látható magasabb értékre állítsuk be a nyomást.
Komolyabb a gond, ha a gumi szerkezetileg károsodott, deformálódott, és emiatt tapasztaljuk a húzást. Ha a jelenség valamelyiknél megszűnik, azt a gumit cserélni szükséges, mert balesetet is okozhat, ettől függetlenül mindenképpen ajánlott egy futóműállítás.
A mostanság alkalmazott lézeres műszerek négy fejjel és egymással összhangban dolgoznak, így a teljes futómű geometria ellenőrzésére kiválóan alkalmasak, szemben a régebbi, optikai elven működő szerkezetekkel.
Sokszor hallani, hogy a centrírozás megoldja a félrehúzás problémáját. Ez bizony téves elmélet, ha a gumi a hibás, a kiegyensúlyozás nem orvosol semmit, mert ez a művelet csak a nem sérült felni és a hibátlan abroncs egyensúlyának beállítására használható.
Ha a kerekek jók, és mégis félrehúz az autó, akkor a futómű alkatrészeit szükséges ellenőriztetni - ehhez keressünk fel egy szakműhelyt. Ilyenkor szintén műszerrel vizsgálják a kocsit, hogy a geometria milyen eltéréseket mutat a gyárilag megadott értékekhez képest. Ha nem volt komoly az ütés, ami a károsodást okozta, akkor a szükséges mértékű, utólagos állítási lehetőségekkel „helyre teszik” a futóművet.
Ez összetett dolog, többek között részét képezi a kerékösszetartás, a kerékdőlés, a csapterpesztés, az utánfutás, és a kanyarodási szögeltérés ellenőrzése, amelyek tudományos hangzásuk mellett mind-mind kihatással vannak az autó menet közbeni viselkedésére.
Mechanikai sérüléseknél azonban borítékolhatóan alkatrészcserére lesz szükség. A kátyúk áldozatául eshetnek a gömbfejek, a szilentek, az összekötők, a stabilizátorok, és súlyos esetben a lengőkarok is.
Előfordulhat, hogy normál esetben nincs különösebb probléma, viszont fékezésnél a fenti jelenség áll fenn, azaz a kocsi valamelyik irányba „elindul”. A futómű ilyenkor kipipálható, de mi lehet ilyenkor a hiba oka?
Elsőként azt érdemes tudni, hogy az elhúzás iránya a jobban fogó fékhez igazodik, mert a jelenséget a fékek egymástól eltérő hatásfokú működése idézi elő. Ennek több oka is lehet.
Jellemző, hogy berozsdásodnak a féknyergek: ez leginkább rosszul karbantartott autóknál fordulhat elő, ahol a hanyagul elvégzett átvizsgálásnál, kötelező szerviznél nem cserélik a szakadt porvédőt, és a lyukon befolyó víz a dugattyúnál megteszi a hatását. Ha csak ez a gond, akkor intenzív használattal, esetleg egy tisztítással a hiba orvosolható, és ritka, amikor olyan mértékű a rozsda, hogy cserealkatrészre van szükség.
Hosszabb ideig álló járműveknél a tárcsán is megjelenik az oxidréteg, a nedvesség (eső, pára) adott, az oxigén szintén, és beindul a kémiai folyamat. A megoldás itt is a használat, de a hónapokig, netán évekig parkoltatott kocsiknál a betétek nem fogják tudni a felületbe beágyazódott rozsdaréteget teljesen „semlegesíteni”, és két megoldás marad: a drágábbik a féktárcsacsere, az olcsóbb pedig a felszabályozás.
Amikor a kormányt egyenesen tartva is folyamatosan jobbra kell korrigálnod az autót, az rendkívül frusztráló élmény, és őszintén szólva, elég idegesítő is tud lenni.
Sokan azonnal a gumikhoz nyúlnak, ellenőrzik a keréknyomást, és reménykednek, hogy ezzel meg is oldódik a probléma. Gyakran azonban a jelenség mélyebb, összetettebb okokra vezethető vissza, mint gondolnánk.
Kezdjük az alapokkal, hiszen a legkézenfekvőbb okot sosem szabad kihagyni a sorból. A nem megfelelő keréknyomás valóban okozhatja, hogy az autó egy adott irányba húz. Ha a jobb első abroncs nyomása alacsonyabb, mint a bal oldalié, az alacsonyabb gumi oldalfala jobban deformálódik, nagyobb gördülési ellenállást generál, ami miatt a jármű természetesen a jobban terhelt, lágyabb gumi felé „dől”, azaz jobbra húz.
Ez egy könnyen ellenőrizhető és orvosolható probléma. Egy gyors tankolásnál vagy otthon egy megbízható nyomásmérővel pillanatok alatt kideríthető, van-e eltérés.
Ha a keréknyomás rendben, a következő lépés a futómű alapos vizsgálata.
A futómű problémái
A futómű problémái a következők lehetnek:
- Összetartás (Toe): Ez az, amikor a kerekek enyhén befelé vagy kifelé állnak a menetiránnyal párhuzamosan nézve. Ha a jobb oldali kerék „toe-out” (kifelé) állása nagyobb, mint a bal oldalié, az autó jobbra fog húzni, mivel a jobb kerék mintegy elkezdi „irányítani” a járművet kifelé.
- Kerékdőlés (Camber): A kerékdőlés azt jelenti, hogy a kerekek felülről nézve befelé (negatív dőlés) vagy kifelé (pozitív dőlés) dőlnek. Ha a jobb első kerék pozitív kerékdőlése jelentősen nagyobb, mint a balé, az autó a pozitívabb dőlésű kerék felé húz, azaz jobbra.
- Utánfutás (Caster): Ez a futómű egyik legfontosabb stabilitási tényezője. Az utánfutás lényegében a kormányzási tengely dőlésszögét írja le. Ha a jobb oldali utánfutás szög kisebb, mint a bal oldalié (különösen negatív irányba), az autó jobbra fog húzni. A megfelelő utánfutás gondoskodik arról, hogy a kormány a kanyar után visszatérjen egyenesbe, és segíti az egyenesfutást.
A precíz futómű beállítás elengedhetetlen a stabil, biztonságos és takarékos autózáshoz.
Gumiabroncs problémák
A gumiabroncs problémái a következők lehetnek:
- Radiális hiba vagy „kúphatás”: Ez egy kevésbé ismert, de annál bosszantóbb jelenség. Előfordulhat, hogy egy gumiabroncs belső szerkezete megsérül, vagy gyárilag hibás, ami miatt a gumi futófelülete enyhén kúpos lesz. Ahogy a kerék forog, ez a „kúp” folyamatosan egy adott irányba tolja az autót. A keréknyomás ellenőrzésénél ezt nem lehet észrevenni. Ha a gumikat felcserélve (pl. bal elsőt jobb hátsóval, vagy bal elsőt bal hátsóval) a húzás megszűnik, vagy éppen ellenkező irányba fordul, akkor nagy valószínűséggel az egyik gumiabroncs a ludas.
- Egyenetlen gumikopás: Bár a gumikopás gyakran a futóműprobléma következménye, ha a gumik már régóta egyenetlenül koptak (pl. a jobb első gumi külső széle sokkal jobban elkopott), akkor önmagában is képesek lesznek húzást okozni, még akkor is, ha a futóművet időközben beállították.
A nem egyenletes gumikopás az alábbi okokra vezethető vissza:
| Gumiabroncs kopásának helye | Lehetséges okok |
|---|---|
| Belső széle kopott | Túlzott negatív kerékdőlés, kerékszéttartás |
| Külső széle kopott | Túlzott pozitív kerékdőlés, kerékösszetartás |
| Középső része kopott | Túl nagy guminyomás |
| Szélei kopottak | Alacsony guminyomás |
Fékrendszer problémái
A fékrendszer problémái a következők lehetnek:
- Beragadt féknyereg: Ez az egyik leggyakoribb ok, amiért az autó egy adott irányba húz. Ha a jobb első féknyereg dugattyúja vagy a csúszkái beragadnak, a fékbetét folyamatosan hozzáér a féktárcsához, még akkor is, amikor nem fékezünk. Ez folyamatos, enyhe fékezést eredményez a jobb oldalon, ami értelemszerűen jobbra húzza az autót. A jelenség gyakran jár együtt fűtérdes féktárcsaval, füsttel, vagy égett szaggal a kerék felől, és menet közben is érezhető, hogy az autó nehezen gurul.
- Elöregedett fékcső vagy hidraulikus probléma: Ritkább esetben a fékfolyadék nyomása nem egyenletesen jut el mindkét kerékhez.
További lehetséges okok:
- Kopott gömbcsuklók és szilentek: Ezek a futómű kulcsfontosságú alkatrészei, melyek biztosítják a kerekek megfelelő mozgását és stabilitását. Ha elkopnak vagy sérülnek, holtjáték keletkezik a rendszerben.
- Kormányösszekötő rúd vége (axiális csukló, trapézfej): A kormánymű részeiként ezek felelnek a kerekek irányításáért.
- Korábbi karosszéria sérülés: Ez az egyik legkomolyabb és legnehezebben diagnosztizálható ok. Ha az autó valaha is balesetet szenvedett, és a karosszéria vagy az alváz szerkezete eltorzult, még a legprecízebb futómű beállítás sem segíthet. Az ilyen sérülés okozta apró geometriai eltolódások folyamatosan jobbra vagy balra terelhetik a járművet.
- Útfelület dőlése (Road Crown): Nem szabad elfelejteni, hogy a legtöbb útfelület enyhén lejt a szélre (főleg a jobb oldalra), hogy az esővíz el tudjon folyni. Ez az úgynevezett „road crown”. Ezért egy tökéletesen beállított autó is hajlamos enyhén jobbra húzni egy ilyen úton. Fontos, hogy megkülönböztessük a normális útfelület okozta enyhe eltérést a valódi mechanikai hibától.
A statisztikák és a szervizek tapasztalatai azt mutatják, hogy a keréknyomás mellett a leggyakoribb ok a helytelen futómű beállítás, amit szorosan követnek a fékrendszer hibái és a gumik radiális deformációja.
Ha a keréknyomás ellenőrzése után is fennáll a probléma, ne halogasd a szakszerviz felkeresését. Egy tapasztalt autószerelő képes alapos diagnózist felállítani, és pontosan meghatározni a húzás okát.
Az autó jobbra húzása nem csupán kellemetlenség, hanem biztonsági kockázat is. Rontja az irányíthatóságot, növeli a gumiabroncsok kopását, és hosszú távon egyéb futómű alkatrészek idő előtti elhasználódásához vezethet. Fontos, hogy ne vegyük félvállról ezt a jelet. Egy alapos kivizsgálás nemcsak a problémát oldja meg, hanem hozzájárul a biztonságos és komfortos autózáshoz, és megóv minket a későbbi, sokkal költségesebb javításoktól.
Az ember és a gép sok mindenben különbözik. Például az ember nagyon jól tud alkalmazkodni. Míg vélhetően egy gépi vezérlés már abbahagyná a munkát, nem tolerálva a vezérelt eszköz hibáit, az ember ellensúlyozza azt. Azért meséljük ezt el, mert bizony a sofőrök hozzá tudnak szokni az autó hibáihoz, így azok gyakran észrevétlenné válnak, és szabadon fejlődhetnek tovább.