Ford Mondeo Fojtószelep (Pillangószelep) Működése és Hibajelenségei

A modern gépjárművek motorvezérlési rendszereiben a fojtószelep kulcsszerepet játszik, hiszen ez az alkatrész szabályozza a motorba jutó levegő mennyiségét. Az elektronikus fojtószelep-vezérlő rendszer kardinális része a ház, ami a légtömeg-mérőhöz csatlakozik, és tartalmaz egy szelepet, ami pontosan a már említett fojtószelep, vagy más néven pillangószelep. A fojtószelep a motor egyik legfontosabb alkatrésze, amely szabályozza a levegő beáramlását az égéstérbe.

A Fojtószelep Működése

A fojtószelep feladata az autónk motorjába beáramló levegő mennyiségének szabályozása. Válaszul a gázpedál megnyomására a szelep kinyílik, és levegőt enged a motorba. A motor vezérlőegységének (ECU) jelzése alapján nyílik és záródik. A pontossága elengedhetetlen ahhoz, hogy a motor működése állandó szinten maradjon a levegő/üzemanyag arány változásakor. A pontosabb rendszer jobb üzemanyag-takarékosságot és kisebb kibocsátást jelent.

Sok autónál a gázpedál mozgását egy bowdennel viszik át, amely mechanikusan csatlakozva elfordítja a pillangószelepet. Az elektronikus fojtószelep-vezérléssel (más néven "drive-by-wire") rendelkező autókban egy elektromos működtető vezérli a pillangószelepet és a gázpedál nem a fojtószelep házhoz, hanem egy érzékelőhöz csatlakozik, amely a pedál helyzetével arányos jelet ad ki, és elküldi az ECU-nak.

Az ECU ezután meghatározza a fojtószelep nyitását a gázpedál helyzete és más motorérzékelők, például a motor hűtőfolyadék hőmérséklet-érzékelője alapján. A fojtószelep házak tartalmazhatnak szelepeket és állítókat is a minimális légáram szabályozásához alapjáraton.

A Fojtószelep Állás Érzékelő (TPS) Szerepe

A fojtószelep állás érzékelő (TPS) a jármű üzemanyag-szabályozó rendszerének része, és segít biztosítani, hogy a levegő és az üzemanyag megfelelő keveréke kerüljön a motorba. A TPS jelet a fedélzeti elektronika folyamatosan méri, és másodpercenként többször kombinálja más adatokkal, például a levegő hőmérsékletével, a motor fordulatszámával, a levegő tömegáramával és azzal, hogy milyen gyorsan változik a fojtószelep pozíciója. A fojtószelep pozícióérzékelő kulcsfontosságú ahhoz, hogy járművéből minden vezetési helyzetben a kívánt teljesítményt és alacsony üzemanyag-fogyasztást érje el.

Mondeo gumiabroncs útmutató

Fojtószelep Hiba Jelei és Hibajelenségek

A fojtószelep hiba jelei a jármű működésében számos kellemetlen tünetet okozhatnak, amelyek megnehezítik a vezetést, és hosszú távon komolyabb meghibásodásokhoz vezethetnek. Amikor a fojtószelep hiba lép fel, az autó teljesítménye jelentősen csökkenhet, és számos egyéb problémát is okozhat. Ennek a meghibásodásnak az első jelei gyakran finomak, de ha figyelmen kívül hagyjuk őket, a probléma súlyosabbá válhat.

Gyakori Tünetek

Ingadozó alapjárat vagy leállás: Az egyik leggyakoribb tünet, amely fojtószelep hibára utalhat, a motor alapjárati egyenetlensége. Ha a motor indításkor vagy lassú haladás közben ingadozó fordulatszámot mutat, esetleg a motor egyszerűen leáll, vagy majdnem leáll, ha lassítasz, megállsz, melegen újraindítod a motort vagy hirtelen megnyomod a gázpedált, érdemes gyanakodni erre a problémára. Ha az alapjárat nincs meg, az azt jelentheti, hogy a számítógép nem tudja azonosítani a fojtószelep helyzetét.
Rossz gyorsulás vagy teljesítménycsökkenés: Úgy érezheti, hogy az autó egyszerűen nem gyorsul úgy, ahogy kellene, és rángat vagy bizonytalanul halad gázadáskor. Előfordulhat, hogy egyenletesen gyorsul, de hiányzik belőle az erő. Megesik, hogy az autó felgyorsul, de nem lépi túl a viszonylag alacsony fordulatszámot, vagy nem kapcsol felfelé. Ez a TPS egy másik meghibásodási módja, ami azt jelzi, hogy tévesen korlátozza a gázpedál által kért teljesítményt. Előfordulhat, hogy az autó felgyorsul ugyan, de nem lépi túl a 20-30 km/h sebességet.
Váratlan gyorsulás: A másik oldalon előfordulhat, hogy az autó hirtelen felgyorsul olyankor is, ha nem nyomta meg a gázpedált. Ilyenkor a TPS nem a megfelelő bemenetet adja, a fedélzeti számítógép nem tudja megfelelően irányítani a motort. Ha az autó menet közben gyorsul, az általában azt jelenti, hogy a fojtószelep belsejében lévő pillangószelep bezárult, és hirtelen felpattan, amikor a vezető megnyomja a gázpedált.
Motorhiba, lefulladás vagy nehézkes üresjárat: Ha az autónál motorhiba, lefulladás vagy nehézkes üresjárat tapasztalható, az szintén a TPS meghibásodására figyelmeztető jel lehet.
Megnövekedett üzemanyag-fogyasztás: Ha a motorba jutó levegő mennyisége nem megfelelő, a motorvezérlő egység gyakran több üzemanyagot adagol, hogy kompenzálja a hiányt. Ez a folyamat jelentős fogyasztásnövekedést eredményezhet.
"Check Engine" lámpa (MIL) vagy EPC lámpa felvillanása: A legtöbb esetben a TPS meghibásodásának észlelésekor kigyullad a Check Engine (motorellenőrző lámpa) is. Ez azonban nem törvényszerű, ezért ne várja meg, hogy a Check Engine lámpa kigyulladjon a műszerfalon, mielőtt a fenti tünetek bármelyikét kivizsgáltatná.
Rántás leállításkor: Különösen VFL TDCI esetében (ahol két Pierburg szelep dolgozik, pld. QXBA) tapasztalható, hogy a motor nem olyan lágyan, hanem rántósabban áll le. Ez arra utalhat, hogy a fojtószelep leállításkor nem zár el megfelelően.
Dízel motoroknál: A tünetek között előfordulhat a teljesítmény hirtelen csökkenése, a motor rángatása, illetve a kipufogógáz túlzott feketedése.
Problémák a sebességváltással vagy alapgyújtás időzítésével: A TPS hibája problémákat okozhat a sebességváltáskor vagy az alapgyújtás időzítésének beállításakor is.

A legtöbb gyártó emellett szükségüzemmódot is biztosít, amely csökkentett teljesítményre kapcsol, ha hibát észlel. Ennek célja, hogy a járművezető legalább biztonságosan tudjon lejönni egy forgalmas útról.

Összefoglaló táblázat a fojtószelep hibájának jeleiről és okairól

Tünet	Lehetséges ok
Ingadozó alapjárat	Szennyezett fojtószelep, elektromos hiba, vákuumszivárgás, TPS hiba
Lassú gyorsulás, teljesítménycsökkenés	Hibás állásérzékelő, lerakódások, hibás Pierburg szelep
Megnövekedett üzemanyag-fogyasztás	Nem megfelelő levegő-üzemanyag arány
Motor leállása	Súlyos szennyeződés, elektromos hiba, TPS hiba
Kipufogógáz feketedése (dízel)	Hibás égési folyamat, levegőhiány
Rántás leállításkor	Szennyezett pillangószelep, Pierburg szelep meghibásodása, vákuumcső szakadás, kábelhiba
Váratlan gyorsulás	Hibás TPS érzékelő
Check Engine (MIL) lámpa világít	TPS meghibásodás, egyéb motorvezérlési hiba

A Fojtószelep Hiba Okai

A fojtószelep hiba kialakulásának több oka lehet. Ennek bizony számos oka lehet, többek között ilyen a ház belsejében található szennyeződés, korom túlzott mértéke, de elektromos problémák is előidézhetnek ilyen irányú anomáliát, illetőleg vákuumszivárgás, vagy egy nem megfelelően beállított fojtószelep is állhat a hiba hátterében.

Szennyeződések felhalmozódása: Az idő előrehaladtával a fojtószelep belsejében lerakódások képződhetnek, amelyek akadályozzák a mozgását és csökkentik a hatékonyságát. Ha a fojtószeleptest bekoszolódik, az közvetlen hatással van a motor egyenletes működésére. Az EGR-től jövő korom, a turbótól jövő olajpára lerakódhat.
Elektromos vezérlőrendszer meghibásodása: Az elektromos vezérlőrendszer meghibásodása is komoly problémát okozhat, például a jeladó hibás működése (TPS meghibásodása) vagy a fojtószelep motorjának elhasználódása. A Pierburghoz menő elektromos kábelek egyike el is törhet, ami alattomos hiba lehet, mivel külsőre nem látható.
Vákuumszivárgás: Vákuum szivárgás esetében éppen ellentétesen szélsőségesen magas alapjáratot tapasztalhatunk, amelyet az generál, hogy túl sok levegő jut a szívórendszerbe. A vákuumcső elrepedhet, ki is szakadhat, főleg az a rész, amely a Pierburgtól megy a fojtószelephez.
Mechanikai kopás vagy deformáció: Egy Ford Mondeo esetében például előfordulhat, hogy a fojtószelep ház felmelegszik, viszont menet közben kapja a menetszelet, így belül meleg, kívül felül lehűl. Így maga a ház másképp deformálódott, mint a lapát belül. Ettől leállításkor a vákuum beszívta a lapátot, ami megszorult és elzárta a levegőt.
Hibás Pierburg szelep: VFL TDCI esetében az elől lévő Pierburg nem dolgozik (kezdődő gyengeségre utaló jel, ha leállítás után még egy ideig morog). Ha a Pierburg nem teljesen 100%, akkor először morog. Ha nincs morgás és mégis van rántás leállításkor, gyanakodni kell arra, hogy a Pierburg valamiért nem kap áramot.

Fojtószelep Hiba Diagnosztizálása

A fojtószelep hibájának diagnosztizálása általában az autó számítógépes rendszere által generált hibakódok alapján történik. A modern járművekben a vezérlőrendszer azonnal jelzi, ha a fojtószelep állás érzékelője hibásan működik. A diagnosztika során gyakran kiderül, hogy a problémát a fojtószelep tisztításának elmaradása vagy az alkatrész mechanikai sérülése okozza. A fojtószelep hiba diagnosztizálása általában egy diagnosztikai eszköz segítségével történik, amely kiolvassa a motorvezérlő egység által tárolt hibakódokat.

A P02E2 hibakód például a fojtószelephez kapcsolódó problémát jelezhet. A hibakódok mellett a szervizek gyakran elvégeznek egy alapjárati kalibrációt is, amely során megállapítható, hogy a fojtószelep megfelelően záródik és nyílik-e.

Vízpumpa hibák és megelőzés

Vizuális Ellenőrzés és Mérések

Vizuális ellenőrzés: Hasznos lehet, különösen, ha szennyeződések jelenlétére gyanakszunk. Meg kell vizsgálni a vákuumcsöveket, hogy nincsenek-e elrepedve, kiszakadva, főleg a meghajlított részeknél.
Fojtószelep állapotának ellenőrzése: Le kell venni a fojtószelepházon lévő jelérzékelőt, így láthatóvá válik, hogy a fogasléc fogai rendben vannak-e, szabadon mozog-e a léc. A csőbe beleszívva (vagy más megoldással vákuumot képezve) a kis csappantyú mozgását is lehet nézni.
Potméter/vezérlő feszültség mérése: Az egyik legjobb módszer, ha megmérjük a potméter, vezérlő feszültségét. Ehhez kapcsoljuk be a gyújtást, és csatlakoztassuk a voltmérőt vagy a multiméter érzékelőjét a csúszka és a karosszéria közé. Amikor a fojtószelep zárva van, a jelzett érték maximum 0,7 V lehet. Ezután nyissuk ki kézzel a fojtószelepet. Ebben a helyzetben a maximális feszültség 4 V lehet.

Fojtószelep Tisztítása és Cseréje

A fojtószelep hiba orvoslásának első lépése a tisztítás. Első lépésként érdemes az alkatrészt átvizsgálni, és jelentős szennyezési szint esetén tisztítással próbálkozni. Ez amúgy az esetek döntő többségében hathatós megoldásnak is bizonyul. A fojtószeleptestet karburátorfolyadék és egy tiszta rongy segítségével lehet megtisztítani az iszap eltávolítása érdekében. A házat féktisztítóval, a szenzorokat (kettő van a házon, egy a nyomást, egy a hőmérsékletet figyeli) légtömegmérő tisztító spray-jel lehet tisztítani.

Ha a tisztítás sem oldja meg a problémát, akkor nincs más lehetőség, csak az alkatrész cseréje. Ehhez először kapcsoljuk le a gyújtást, majd csatlakoztassuk le a vezetéket az akkumulátor negatív sarujáról. Ezután el kell távolítani a rossz fojtószelepet, és szereljük be a működőképeset. A cserére szánt alkatrészek közül érdemes megbízható gyártók termékeit választani, hogy hosszú távon is biztosítsuk az autó megfelelő működését.

Miután kicserélte a fojtószelep helyzetjelzőt a motorjelző lámpa kigyulladása után, és van függőben lévő hibakód, a kód eltűnik az érzékelő cseréjét követően. Ha a kód állandó kód volt, akkor az ECM (számítógép) hard resetre szorul. A TPS cseréje magában foglalja a vonatkozó hibakódok törlését, és szükség lehet az új TPS-modul szoftveres átprogramozására, hogy illeszkedjen a többi motorvezérlő szoftverhez.

A fojtószelep hiba figyelmen kívül hagyása komoly következményekkel járhat, beleértve a motor károsodását és az autó megbízhatóságának csökkenését. Az időben történő beavatkozás nemcsak a javítási költségeket csökkenti, hanem a jármű biztonságos használatát is garantálja.