A Ford Fiesta modell története
A négykerekűek világában manapság egy fürge kis építőipari munkagép jut eszünkbe a Bobcat névről, nem pedig a Ford kisautója. Pedig 1972-ben Bobcat fedőnév alatt indult a típus története, és a Fiesta mára, több mint 17 millió eladott példány után, Európa legnépszerűbb autójaként élte meg legújabb nemzedékének bemutatóját. A Ford Fiesta már évtizedek óta az egyik legnépszerűbb kisautó Európában, és ez nem véletlen.
II. Henry Ford a Fiat 127 és a Renault 5 debütálását követően döntött a Fiesta fejlesztéséről, és 1973-ban biztossá vált a gyártása. A Fiesta nevet akkoriban ugyan az Oldsmobile használta egyik felszereltsége elnevezésére, de a General Motors átengedte használatát a Fordnak. Nem véletlenül kapott spanyol nevet a típus, hiszen a születése is javarészt az 1974-ben épült spanyolországi helyszínhez köti, ahol 1975-ben már el is kezdődött a motorok gyártása. Az első Fiesták azonban még Németországban készültek az 1976 közepén zajlott bemutatóra, Valenciában pedig ősszel indult a típus tömegtermelése.
A kisautó története pedig nem kevesebb, mint 40 évvel ezelőtt kezdődött, legalábbis a nagyközönség számára. A gyáriak ugyanis már 1972-ben elkezdték a fejlesztést, méghozzá Bobcat név alatt. A cél egyértelmű volt: az addig kapható legjobb kisautót kellett megalkotni, mely minden tekintetben a versenytársak fölé tud nőni.
Az első generáció (1976-1983)
1976-ban mutatták be, és gyártása Valenciában zajlott. A Fiesta nevet egyébként maga II. Henry Ford, az alapító fia választotta ki, döntése mögött pedig az állt, hogy a Fiesta jól alliterál a Ford márkanévvel - arról nem is beszélve, hogy spanyolul partit jelent. Az első generáció rögtön nagy siker lett. A kezdetekben kétféle erőforrással volt elérhető az akkori újdonság: egy 1,0 és egy 1,1 literes benzines állt a vásárlók rendelkezésére, és már a kezdetektől elérhető volt a gyáriak által sokáig csúcsfelszereltségként kínált, ám nem olyan régen eltörölt Ghia szint.
Az 1,0 és 1,1 literes motorokkal debütált Fiesta palettája már 1977-ben bővült egy 1,3 literes erőforrással, és ugyanebben az évben az észak-amerikai export is megindult, 1,6 literes motorral. Egy évvel később már a Fiesta raliváltozata is elkészült, és 1979-ben a Monte Carlo Ralin indult a legkisebb Ford. Mivel a hölgyek körében mindig is népszerűnek számított a Fiesta, ezért külön nekik szóló versenyeket is rendeztek. Remekül mutatja a típus sikerét, hogy már ebben az évben elkészült az egymilliomodik Fiesta.
A gyáriak az 1980-as modellévre egy valamivel sportosabb, 1,3 literes variánst is piacra dobtak, hogy felmérjék, mennyire van kereslet a dinamikusabb változatokra. A fogadtatás kiváló volt, így nem sokkal később, 1981-ben már igazi sportváltozattal készültek az XR2 képében, amibe már egy 1,6 literes szerkezet került, méghozzá közel 100 lóerővel. Természetesen kívül és belül sem hagyták érintetlenül a Fiestát a gyáriak: mindkét terepen a sportosság volt az elsődleges szempont, így az XR2 könnyen megkülönböztethető az átlagos változatoktól.
A Fiesta első generációja akkora siker lett, hogy már 1979-ben megünnepelhették a gyáriak az egymilliós fordulót. A kisautó volt egyébként az amerikai márka első széles körben kínált, népszerű elsőkerekes modellje, ami az Egyesült Királyságban és Németországban is évekig uralta kategóriáját eladások tekintetében.
Igaz, nem Amerikának köszönheti népszerűségét a Fiesta, ezért 1980 és 2010 között nem árusították a Fiestát a tengerentúlon.
Ford Fiesta Első Generáció
A második generáció (1983-1989)
1982-ben már hatodik éve folyamatosan kategóriája legkelendőbb autója volt a Fiesta Németországban és Angliában, mégis némileg módosította a második nemzedéknek nevezett változatot a Ford, 1983-ban. A második generáció 1983-ban mutatkozott be ugyanúgy 1,0, 1,1 és 1,3 literes erőforrásokkal, de utóbbi esetében már járt az ötödik sebesség is a manuális váltóhoz. Ekkor mutatkozott be az első dízel Fiesta is, méghozzá egy 1,6 literes egységgel, ami a következő 10 évben a Ford öngyulladós palettájának alapjává vált.
A továbbra is háromajtós karosszériában maradtak az 1,0 és 1,1 literes alapmotorok, míg az 1,3-as már ötfokozatú váltót kapott. Sőt, egy korszerű 1,6 literes dízelmotor is megjelent a kínálatban és bő 10 évig fontos szereplőként volt jelen.
Az előd sikerei után természetesen a második generációból sem maradt el az XR2 kivitel, mely még jobb felfüggesztést és fékeket kapott, illetve a finoman felfrissített 1,6-os motor mellé egy ötfokozatú manuális váltót kapcsoltak a mérnökök.
1984-ben jelent meg az új XR2, továbbra is 1,6 literes, 96 lóerős motorral, immár ötfokozatú váltóval. Ugyanebben az esztendőben elkészült a hárommilliomodik Fiesta is, míg 1986-ban az 1,4 literes szegénykeverékes benzinmotor debütált. Ekkor még csak és kizárólag három ajtóval volt elérhető a Fiesta, így a harmadik generáció bemutatkozásakor újabb fordulópont jött el a típus életében.
Ford Fiesta Második Generáció
A harmadik generáció (1989-1997)
1989-ben, a teljesen új harmadik nemzedékkel immár az 1,0 és 1,1 literes motorok is szegénykeverékes változatban kerültek a Fiestába. 1989-ben jött el az új iteráció bemutatkozásának ideje, amely még tovább nőtt minden tekintetben, és amellett, hogy ötajtós kivitelben is bemutatkozott a Fiesta, a Ford kisautója volt az első a kategóriájában, amelybe ABS-t is szereltek a mérnökök.
A minden tekintetben nagyobb karosszéria immár ötajtósként is készült, és ez volt Európa első blokkolásgátlós kisautója. A motorpalettán továbbra is jelen voltak az 1,0 és 1,1 literes szerkezetek, ám immár egy 1,4-es és egy 1,6-os is csatlakozott - előbbi egyébként a Ford első motorja volt, amely megfelelt az Európában 1996-tól kötelező emissziós normáknak.
Az 1,4 literes feletti XR2 csúcsváltozat 1,6-os motorja már 104 lóerőt teljesített. Ám egy évvel később bemutatták az e motor turbós változatával hajtott RS Turbót, 1991-ben pedig a Fiesta dobozos haszonjármű kivitelét, a Couriert. Az XR2i változat ekkor már nem volt újdonság, de az ötsebességes manuális váltóval kombinált új 1,6-os már két vezérműtengellyel és 104 lóerős teljesítménnyel kínált az elődök fölé. Az igazi újdonság azonban az 1990-ben bemutatott RS Turbo kivitel volt, mely még agresszívabb megjelenéssel és Recaro sportülésekkel támadott. A lényeg persze a motortérben volt, hiszen az XR2i erőforrását egy Garrett turbófeltöltővel támogatták meg, így a maga 133 lóerejével már alig több mint 8 másodperc alatt katapultált 100-ra a pillekönnyű kisautó.
Megint egy évvel később újabb sportos modell jelent meg a kínálatban, az 1,8 literes, 16 szelepes, 130 lóerős RS 1800. Ezt a verziót 1992-ben a 130 lóerős RS1800 váltotta, méghozzá egy 1,8 literes benzinessel.
1993-ban alapfelszereléssé vált a Fiestában a vezetőoldali légzsák.
Ford Fiesta Harmadik Generáció
A negyedik generáció (1995-2002)
A negyedik nemzedékkel mindkét első légzsák alapáron került a Fiestába, a dízelmotor lökettérfogata pedig 1,8 literre nőtt. A negyedik generáció 1995-ben látta meg a napvilágot, és ez volt az első Fiesta, amelyen igazán kerek formák is megjelentek. Ez a kivitel 1,25, 1,3 és 1,4 literes benzinesekkel volt elérhető, míg dízelfronton egy 1,8 literes egység volt kapható. Ekkor már alapáron járt a Fiestához az első két légzsák, és ez volt az első generáció, amely már modellfrissítést is ünnepelhetett 1999-ben.
Emellett 1,25, 1,4 és 1,6 literes benzinesek szerepeltek a kínálatban. Sajnos ebből a generációból sosem készült valódi sportváltozat, de ennek ellenére nagy előrelépés volt a típus történetében.
1997-ben mutatták be a Fiesta legizgalmasabb formájú változatát, amely igazából már egy másik típusnak tekinthető, és úgy is forgalmazták, Puma néven. Szintén érdekes az 1998-as Libre tanulmány, ám ez nem került gyártásba. Ezt a nemzedéket Mazda 121-ként is forgalmazták.
Ford Fiesta Negyedik Generáció
Az ötödik generáció (2002-2008)
2001-ben a valóban vadonatúj 6. nemzedékkel folytatódott a Fiesta pályafutása, három- és ötajtós karosszériával, 1,3, 1,4 és 1,6 literes benzinmotorokkal, valamint 1,4 literes turbódízellel. A 21. század első vadonatúj Fiestája az ötödik generáció volt, mely 2002-ben mutatkozott be, és az előzőeken felül immár egy 1,6-os és egy 2-literes egység is csatlakozott a benzinesekhez, míg a dízelfronton egy 1,4-es jelentette az erősítést - persze a korábbi erőforrásokat is folyamatosan frissítgették a gyáriak.
2002-ben az automatizált váltóval bővült a kínálat, valamint a rali-Fiesta tanulmányváltozatát is bemutatták.
2003-ban indult az új Fiesta-kupa Németországban, 2004-ben pedig a Fiesta Junior WRC tanulmány debütált.
Ennek a generációnak a legérdekesebb kivitele minden bizonnyal a 2005-ben bemutatkozott, első ST néven érkező változat volt, mely minden addigi Fiestánál erősebb, 150 lóerős motorral kínált valódi izgalmakat a vásárlóknak - habár a folyamatos méret és súlynövekedés miatt a gyorsulása gyengébb volt, mint némelyik korábbi sportverziónak (8,4 szekundum).
A vevők mindezek eredményeként a sorozatgyártású, 150 lóerős Fiesta ST-nek örülhettek 2005-ben, amely kora egyik legélvezetesebb kisautójának mondható. 2005-ben egy modellfrissítésen is átesett az ötödik generáció, hogy aztán 2008-ban átadja a helyét a most leköszönő hatodik kiadásnak - noha a 2012-es frissítés után sokan új generációt kiáltottak, az alapok maradtak ugyanazok, így mi inkább ráncfelvarrásként kezelnénk ezt.
Ford Fiesta Ötödik Generáció
A hatodik generáció (2008-2017)
A 2008-as ráncfelvarrás eredményezte a Fiesta 7. generációját, új, 1,6 literes benzines és dízelmotorokkal, valamint továbbra is a kínálatban maradt a 150 lóerős ST.
A Ford Fiesta hetedik generációja 2008-ban robbant be a piacra, és gyorsan a kisautó szegmens egyik meghatározó szereplőjévé vált. A 2013-as ráncfelvarrás egyedi, az Aston Martin modelleket idéző orr-részt kölcsönzött a modellnek, ami még vonzóbbá tette a vásárlók számára.
Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a Ford Fiesta hetedik generációját, hogy megalapozott döntést hozhass, ha ilyen autó vásárlásán gondolkodsz.
2010-ben 95 lóerősre izmosodott az 1,6 literes dízelmotor, és a Fiesta újra forgalomba került az Egyesült Államokban.
A Fiesta 2011-ben mutatkozott be a WRC-ben is, ami szintén komoly teljesítmény, és Ken Block társaként is bizonyította képességeit - ezeknek persze nem sok közük volt a szériaváltozatokhoz.
Egyliteres turbómotorral és akár automatikus vészfékező rendszerrel debütált a nyolcadik Fiesta 2012-ben, majd 2013-ban a 182 lóerős ST is piacra került.
Egy évvel később 140 lóerővel is megjelent az 1,0 literes EcoBoost benzinmotor, sőt szintén ilyen erőforrás dolgozott a 2015-ben debütált Fiesta R2 raliautóban. Ugyanakkor az új 1,5 literes dízelmotor akár 3,2 liter gázolajjal is beérte száz kilométeren.
2016-ban megjelent minden idők legerősebb sorozatgyártású Fiestája, a 200 lóerős ST200, amely 6,7 másodperc alatt gyorsul 100 kilométer/órára.
A Fiesta igazi élményautó lehet a kategóriájában. A precíz kormányzás és a sportosan hangolt futómű garantálja a kanyarok élvezetét. Különösen igaz ez a turbómotoros változatokra, melyek dinamikus menetteljesítményekre képesek.
A Euro NCAP törésteszten a Fiesta kiváló eredményeket ért el, a maga idejében az egyik legbiztonságosabb kisautónak számított. A modell praktikus városi autó, könnyű vele parkolni, mégis tágas utasteret kínál az első sorban utazóknak.
Természetesen nem tökéletes autó a Fiesta. A hátsó sorban már szűkösebb a helykínálat, a középkonzol gombjainak elrendezése pedig nem a leginkább felhasználóbarát. Emellett az utastérbe is több zaj szűrődik be menet közben, mint amennyit az ember egy modernebb autótól elvárna. A megbízhatóság azonban nem okoz csalódást, a Fiesta a típushoz méltóan strapabíró konstrukció.
A TÜV jelentései alapján az átlagosnál kevesebb hibával kell számolni, a leggyakoribb problémák a kormánymű és az olajfolyás terén jelentkeznek.
Ford Fiesta Hatodik Generáció
Melyik motorral érdemes megvenni?
A Ford Fiesta hetedik generációjához széles motorkínálatból válogathatunk. Az 1.0 és 1.25 literes szívómotorok a takarékosságot helyezik előtérbe, de dinamikus autózásra ne számítsunk tőlük. Az 1.4 és 1.6 literes motorok már fürgébbek, és megbízhatóságuk is kiemelkedő.
Ha igazán élvezetes vezetési élményre vágysz, akkor az 1.0 EcoBoost turbómotor a nyerő választás. Már a 100 lóerős változat is dinamikusan mozgatja a Fiestát, a 125 és 140 lóerős változatok pedig lenyűgöző menetteljesítményekre képesek, miközben fogyasztásuk is kedvező marad. Nem véletlen, hogy ez a motor többször elnyerte az „Év Motorja” díjat.
A sportos Fiesta ST 182 lóerős motorral rendelkezik, míg a ritka ST200-as 200 lóerőt tudhat magáénak.
Ha a hátsó sor szűkössége és az esetlegesen zajos utastér nem jelent problémát, akkor remek választás lehet. Vásárlás előtt azonban érdemes alaposan átvizsgáltatni a kiszemelt példányt, és ellenőrizni, hogy elvégezték-e a szükséges visszahívási javításokat.
A legújabb generáció
A közelmúltban pedig, 40 évnyi gyártás és bő 17,6 millió eladott autó után, bemutatták a legújabb Fiestát, négyféle - Active, ST-Line, Titanium és Vignale - kivitelben. Tegnap pedig honlapunkon is bemutattuk Önöknek a vadonatúj, minden eddiginél modernebb és több opciót kínáló hetedik Fiesta, mely rögtön négyféle változatban kíván a vásárlók kedvében járni.
A normál és a sportos ST-Line kivitelek már nem jelentenek nagy újdonságot, de a gyakorlatilag luxusautós minőséggel felvértezett, rendkívül elegáns Vignale és a crossoveres jelleget öltő Active változatok bizony biztosan beírják majd magukat a Fiesta történelemkönyvébe - és akkor a hengerlekapcsolásra is képes 1-literes háromhengeresről még nem is beszéltünk. Érdemes elolvasni a teljes bemutatónkat, melyet ide kattintva érhetnek el.
Az új generáció rögtön négy változatban hódít. A Fiesta tehát immár 40 éve szerves része a Ford kínálatának, és világszerte népszerű, amit a 18 millió eladott példány is jól mutat.
Ford Fiesta Legújabb Generáció
tags: #ford #fiesta #modelltörténet