Fiduciárius Biztosítékok Magyarországon: Jelentésük, Vitájuk és Jogi Kérdéseik
A hitelviszonyok és egyéb kötelezettségek biztosítása kulcsfontosságú a modern gazdaságban. A bankok az általuk kért biztosítékokat - jogi jellegük alapvető eltérése alapján - általában két nagy csoportba sorolják. A szerződést biztosító mellékkötelezettségeket a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) nevesíti és szabályozza.
A hazai gyakorlatban - részben nemzetközi hatásra és minták alapján - felmerült és vitákat váltott ki a biztosítéki tulajdon-átruházás és az egyéb fiduciárius biztosítékok különböző formáinak alkalmazása. A 2014-ben hatályba lépett Polgári Törvénykönyv kiszorította a fiduciárius biztosítékokat - így a biztosítéki célú vételi jogot is -, a gyakorlat pedig alternatívák után nézett.
Az új Polgári Törvénykönyv koncepciója illetve tematikája e körben az engedményezés, a tulajdonjog-fenntartás, a vételi jog és a visszavásárlási jog biztosítéki célú alkalmazására tér ki, mégpedig azzal, hogy (a tulajdonjog-fenntartás kivételével) pozitív jogalkotással segíteni kell e jogintézmények biztosítéki célú alkalmazását.
A Fiduciárius Biztosítékok Fogalma és Fő Jellemzői
Fiduciárius biztosíték alatt az olyan jogügyleteket értjük, amelyekben a tulajdonjog, tulajdonjog megszerzésére vonatkozó jog (opció) illetve követelés vagy jog jogosulti pozíciója biztosítéki szerepet tölt be. A biztosítéki pozíció létesítése úgy történik, hogy a hitelező dologi (vagy ahhoz hasonló jellegű) jog formájában többet (tulajdonjogot, opciós jogot, engedményesi státuszt stb.) kap, mint amennyit a biztosítéki cél kívánna, és ebből a többből az adós és a hitelező közötti belső viszonyban, kötelmi korlátok, kötelezettségek beépítésével vesznek vissza.
A fiduciárius biztosítékok tipikus esetében, a biztosítéki tulajdon-átruházásnál például egy hiteljogviszony adósa a hitelezőre átruházza valamely vagyontárgy tulajdonjogát, azonban a tulajdonátruházás célja biztosítéknyújtás, és erre tekintettel a felek megállapodása szerint a hitelező által megszerzett tulajdonjog több tekintetben korlátozott, így különösen a hitel megfizetésekor a hitelező köteles a tulajdonjogot visszaruházni az adós részére.
A pénzügyi piacokon kialakultak olyan ügylet-típusok, amelyek e polgári jogi intézményeket használják fel biztosíték létesítésére; ezek közül a legismertebbek a pénzügyi lízing, a faktoring és a repó ügylet. Fontos megjegyezni, hogy a tulajdonjog-fenntartás kivételével a szóban forgó jogintézményeknek eredendően nincs biztosítéki funkciójuk; a fiduciárius biztosítékok jogi megítélésével kapcsolatos problémák nagyrészt éppen abból fakadnak, hogy a szóban forgó jogintézményeket nem azok rendeltetésének megfelelően alkalmazzák.
A Fiduciárius Biztosítékok Hitelezői Előnyei
A biztosítéki tulajdon-átruházás legerősebb mozgatórugója kétségkívül az, hogy a zálogjoghoz képest számos - tényleges vagy látszólagos - előnyt nyújt a hitelezők számára.
Olcsóbb és Egyszerűbb Létesítés
A biztosíték létesítése olcsóbb és egyszerűbb. Ingók biztosítéki átruházása, és ingatlanon vételi jog alapítása esetén sem a szerződés közokiratba foglalása, sem a biztosíték nyilvántartásba való bejegyzése nem szükséges. A jogosult a követelés fennállásának teljes időtartama alatt jogi értelemben „birtokon belül”, a lehető legerősebb dologi jogi pozícióban van. A hitel törlesztése esetén a dologi jog, járulékos jellegénél fogva, automatikusan megszűnik. A fiduciárius biztosítéki konstrukciók ezzel szemben a tulajdonjogot állítják a hitelezői követelés kielégítésének szolgálatába, a hitelező a biztosíték tulajdonosa mindaddig, amíg annak tulajdonjogát át nem ruházza (az adósra vagy egy harmadik személyre).
Egyszerűbb Követelésérvényesítés
A követelés érvényesítése egyszerűbb. Szigorúan (formálisan) véve a követelés folyamatosan ki van elégítve a tulajdonjog által; a fedezet esetleges értékesítése csupán ennek pénzre váltása. Nem vonatkoznak rá sem a hitelezői követelések érvényesítésére vonatkozó általános szabályok, sem pedig a zálogjog bírósági végrehajtás útján, vagy a végrehajtási eljáráson kívüli érvényesítésére vonatkozó szabályok.
Jobb Érvényesíthetőség Adós Fizetésképtelensége Esetén
A biztosított követelés jobban érvényesíthető az adós fizetésképtelensége esetén. A biztosítéki átruházás egy lényeges célja e korlátozás elkerülése. Az ügylet azt célozza, hogy a fedezetül szolgáló javak a továbbiakban ne képezzék az adós tulajdonát, így ne legyenek részei a csődvagyonnak, azaz ne képezzék a felszámolási eljárás tárgyát; ennek következtében a biztosítéki átruházással biztosított hitelező abszolút elsőbbségi kielégítési joggal rendelkezik, kielégítési jogait ne érintse az adós elleni esetleges felszámolási eljárás.
Használati Útmutató: Citroën C4 Picasso (2007)
A Fiduciárius Biztosítékok Hátrányai és Jogpolitikai Problémái
A tulajdonjog biztosítéki célú alkalmazása azonban számos problémát okoz.
Túlzott Hitelezői Jogok és Visszaélés Kockázata
A tulajdonátruházással a hitelező ténylegesen több jogot szerez, mint ami - az adósi és a hitelezői érdekek kiegyensúlyozott figyelembevételével - a biztosítéki pozícióhoz szükséges, ezt a többletet a felek közötti jogviszonyban érvényesülő kötelmi jogi korlátok igyekeznek visszavenni. Ez a megoldás elősegíti a hitelezői pozícióval való visszaélést, egyoldalúan hátrányos az adós, valamint annak biztosítékkal nem rendelkező hitelezői számára.
Gazdasági és Jogi Tulajdon Elválása
A tulajdonátruházással a hitelező annál is több jogot szerez, mint amit valójában szeretne, hiszen általában nem kívánja birtokba venni, használni, hasznosítani, működtetni a biztosítékul szolgáló dolgot (dologösszességet); nem kívánja átvenni a tulajdonjoggal együtt járó terheket és kockázatokat. Ez az adós számára sem lenne elfogadható megoldás, hiszen az esetek jelentős részében az adós gazdasági tevékenységének folytatásához elengedhetetlenül szükséges, hogy a biztosítékul szolgáló dolgok feletti rendelkezési jogát fenntartsa, a dolgokat használja, feldolgozza és értékesítse. Az előzőekből következően a biztosítékul szolgáló dolog tulajdonosi pozíciója tekintetében hamis látszat érvényesül: a birtoklás az adóst mutatja tulajdonosnak, miközben nem az, az esetleges tulajdoni bejegyzés pedig a hitelezőt, miközben a tulajdonjoga - bár csupán kötelmi eszközökkel, de - jelentősen korlátozott (pl. visszaadási kötelezettség terheli). Ez a tulajdon megkettőződését, a jogi és gazdasági tulajdon elválását eredményezi.
Összehasonlítás a Zálogjoggal és a Jogi Viták
A zálogjog mint korlátozott dologi jog (értékjog) - a biztosítéki tulajdonátruházás előzőekben felsorolt problémáira adott válaszként - a jogfejlődés eredménye, a jogalkotó válasza a hitelezők dologi biztosíték iránti igényére és a biztosítéki tulajdonátruházás nem kívánatos elemeinek kizárására. A zálogjogi szabályozásban a zálogjogosult, a zálogkötelezett és harmadik személy hitelezők érdekei egyaránt érvényesülnek. A fiduciárius biztosítéki konstrukciók célja olyan dologi biztosíték létesítése, amelynek esetében nem érvényesülnek a zálogjog kötelező szabályai.
Ezért a hatályos szabályok alapján vitatható a fiduciárius biztosítéki megoldások - így különösen a biztosítéki cél mint tulajdonátruházási jogcím - érvényessége, az átruházó ügylet tényleges megtörténte, és az ügyletnek a többi hitelezővel szembeni hatályossága.
Szivargyújtó biztosíték csere Octavia
A Ptk. dematerializált értékpapír feletti óvadék alapítására vonatkozó 2016. évi módosítása megfosztja a feleket attól a lehetőségtől, hogy az óvadékot a kézizálogjog egy formájaként, rendhagyó zálogjogként, a jogosult számlájára való átutalással alapítsák meg, és így az óvadéki jogosult, az óvadék fennállása alatt használhassa az óvadék tárgyául szolgáló dematerializált értékpapírt. Ezen túlmenően, az új óvadéki szabályozás ellentétes a Ptk. dologi jogi szabályokat az értékpapírokra - azok megjelenési formájától függetlenül - kiterjesztő rendelkezésével, valamint az értékpapírok dologiasítását célzó értékpapírjogi szabályozással. Mindezzel megtöri az értékpapírok polgári jogi szabályozásának egységes rendszerét, és bizonytalanságot teremt mindazokban a - dematerializált értékpapírok jogi megítélése szempontjából alapvető - dologi és kötelmi jogi kérdésekben, amelyekben a birtok szerepet játszik.
De lege ferenda problematikus lenne a létező dologi biztosítékok mellett új biztosítéki formák létesítése, és jogpolitikailag helytelen lenne az ilyen irányú kodifikáció, mivel - megfelelő zálogjogi szabályozás esetén - nincs legitim, méltányolandó piaci igény az ilyen jellegű biztosítékokra. A fiduciárius biztosítékoknak csak kivételes körben, speciális jogszabályi legitimáció alapján van helyük, a jelenleg létező kivételek körének bővítése nem indokolt.
| Jellemző | Zálogjog | Fiduciárius Biztosíték |
|---|---|---|
| Tulajdonjog | Korlátozott dologi jog (értékjog), a tulajdonos marad az adós | A hitelező szerez tulajdonjogot |
| Létesítés Költsége/Egyszerűsége | Nyilvántartásba vétel szükséges (pl. ingatlan-nyilvántartás), költségesebb lehet | Olcsóbb, egyszerűbb, nem igényel mindig közokiratot/nyilvántartást |
| Érvényesítés | Szabályozott bírósági végrehajtás vagy azon kívüli eljárás, adósi elszámolás | Közvetlenebb (formálisan "ki van elégítve" a követelés a tulajdonjog által), kevesebb szabályozott korlát |
| Fizetésképtelenség | A zálogtárgy a csődvagyon része, a kielégítés a felszámolási eljárás keretében | Célja a csődvagyon elkerülése, abszolút elsőbbségi kielégítési jog |
| Visszaélés kockázata | Célja a fair eljárás és az érdekek kiegyensúlyozása | Elősegíti a hitelezői pozícióval való visszaélést, adósra nézve hátrányos lehet |
| Tulajdoni látszat | Tiszta: az adós a tulajdonos | Hamis: adós birtokol, de a hitelező a tulajdonos (korlátozásokkal) |
A Fiduciárius Biztosítékok Alkalmazásának Piaci Szegmensei
A biztosítéki tulajdon-átruházás legerősebb mozgatórugója a hitelezői pozíció erősítése. Ez a cél persze közvetve az adós érdekét is szolgálja, hiszen ennek teljesülése adott esetben feltétele a hitelhez való hozzájutásnak vagy a kedvezőbb feltételekkel való hitelfelvételnek. Nem mindegy azonban, hogy az adósnak e cél eléréséért milyen árat kell fizetnie. Ebből a szempontból a piac különböző szegmensei jelentős eltéréseket mutatnak.
Nagybani Pénzügyi Piacok
A nagybani pénzügyi piacokon, azaz a pénzügyi intézmények egymás közötti ügyleteiben a hitelezői pozíció biztonságának maximalizálása és a tulajdonjog e cél érdekében való felhasználása a piac egészének biztonságát erősíti és a forrásszerzés költségeit jelentősen csökkenti. Ezen a piacon ráadásul, biztosítékul kizárólag úgynevezett pénzügyi eszközök, tipikusan értékpapírok szolgálnak. E sajátosságokra tekintettel az Európai Unió országaiban az ilyen jellegű biztosítékokra külön szabályozás érvényesül, amely számos tekintetben eltér az általános biztosítéki jog megoldásaitól. Nyilvánvaló ezért, hogy e területen a magyar jogban is speciális, a pénzügyi eszközök és piacok sajátosságait figyelembe vevő szabályozásra van szükség.
Vállalati Finanszírozás
A bankok vállalati finanszírozási gyakorlatában - a beruházások és a forgóeszközök finanszírozása esetén egyaránt - szintén előfordul a fiduciárius biztosítékok, különösen a követelések engedményezésének alkalmazása. Ezekben az esetekben a hitelnyújtó és a hitelfelvevő közötti kapcsolat kiegyensúlyozott, ennek következtében a felek közötti szerződés részletesen szabályozza mindkét fél jogait és kötelezettségeit, és az egymás közötti kapcsolatukban ezek a kötelmi szabályok kielégítőek, mert általában mindkét fél jogkövető magatartást tanúsít. Harmadik személyek megfelelő védelme azonban ilyen úton nem biztosítható, és az adós vagy akár a hitelező esetleges felszámolása esetén is számos nehezen megválaszolható kérdés merül fel, elsősorban a vagyon tényleges hovatartozását illetően.
Lakossági és Kisvállalkozási Finanszírozás
A bankok lakossági, kisvállalkozási finanszírozási gyakorlata az előzőektől teljesen különböző piaci környezetet jelent. Egyfelől, az ügyfelek jogilag nem felkészültek komplex megoldások megértésére és megfelelő kezelésére és egyébként is sokkal kiszámíthatatlanabb a magatartásuk, mint egy nagyvállalaté, különösen a fejlettség viszonylag alacsony fokán álló ország esetében, mint Magyarország. Másfelől, a tapasztalat azt mutatja, hogy a hitelintézetek (és egyéb intézmények) lakossági tevékenységet folytató fiókhálózata tevékenységének megfelelő kontrollálása nem teljesen megoldott, az ügyfélkapcsolatokban nem feltétlenül az intézményi érdekek érvényesülnek. E piaci szegmensben, az ingatlan- (lakás-) finanszírozás terén elterjedt a zálogjog mellett a vételi jog alkalmazása. A sajtóban a közelmúltban számos híradás jelent meg arról, hogy milyen visszaélések történtek a lakossági, kivállalkozási ingatlan-finanszírozási ügyletek terén, éppen a vételi jog alkalmazásával kapcsolatban.
Nem Szabályozott Piacok
Az előzőekben tárgyalt, alapvetően szabályozott (bár nem mindig a szabályozásnak megfelelően működő) piacok mellett létezik egy nem szabályozott piac is, amely maga is nagyon összetett; idetartozik a szívességi kölcsönöktől kezdve az illegális kölcsönző tevékenységen át az uzsorás ügyletekig sok minden. Jogosan feltételezhetjük, hogy ezen a piacon a biztosítéki átruházó ügyletek a hitelező pozíciójának egyoldalú erősítését, az adós kiszolgáltatottá teszik.
Egyéb, Szerződést Biztosító Mellékkötelezettségek és Biztosítékok
A fiduciárius biztosítékok mellett számos más, jogilag szabályozott formája létezik a szerződések biztosításának, melyek eltérő célokat szolgálhatnak és más jogi keretek között működnek.
Óvadék
Az óvadéki jog alapítható pénzre, takarékbetétkönyvre, értékpapírra és más dologra is. Az óvadék alapítására írásbeli megállapodással van lehetőség, amellyel kapcsolatban nincsenek speciális tartalmi követelmények. A banki gyakorlatban első helyen áll a pénzre alapított óvadéki jog, mivel ez számukra a legegyszerűbb és a legkönnyebben kezelhető biztosítékfajta az óvadék körében. Az óvadék jellegéből és a fenti szabályokból következően a bank közvetlenül érvényesíti az óvadékkal kapcsolatos jogait, ehhez tehát nincs szüksége bírói út igénybevételére.
Kezesség
A kezesség - mint szerződést biztosító mellékkötelezettség - sajátos biztosítékfajta. Sajátossága, hogy járulékos jellegű, tehát mindig egy úgynevezett főkötelezettséghez kapcsolódik, és a kezes kötelezettsége is ehhez a főköveteléshez igazodik. A kezességnek két formája van: az egyszerű, valamint a készfizető kezesség.
Bankgarancia
A bankgarancia olyan biztosítéki forma, amely a szerződést biztosító mellékkötelezettségként a kötelezett teljesítési képességét növeli. Bankgaranciát alapvetően két esetben kérnek a vállalkozóktól. Kérheti valamely bank a saját követelésének biztosítására - természetesen ilyen bankgaranciát csak más bank bocsáthat ki.
Zálogjog
A hitelezés területén tipikus és nagyon gyakran kikötött biztosíték a banki zálogjog. Jelentősége, hogy olyan vagyonban megtestesülő fedezetet biztosít a hitelezőnek, amelyből az a kötelezett nem teljesítése esetén kielégítést kereshet. A jelzálogjog érvényességének további feltétele, hogy azt a zálogtárgy típusától függő, megfelelő nyilvántartásba bejegyezzék. Az érvényesítés egyébként bírósági határozat alapján, végrehajtás útján történik.
Váltó
A váltó mint biztosíték olyan értékpapír, amelynek érvényesítéséhez a bíróság soron kívül köteles eljárni, a határidők pedig töredékei a hagyományos perekének - mindezt anélkül, hogy a kiállításához egyetlen forintot kellene közjegyzőre költeni. Fedezeti váltó esetén a váltó nem a fizetés eszköze, hanem „tartalék”: a hitelező csak akkor nyúl hozzá, ha az adós a szerződés szerinti kötelezettségét nem teljesíti. A váltó olcsóbb, rugalmasabb és átruházható, de nemfizetés esetén pert kell indítani. A közokirat drágább, viszont közvetlen végrehajtást tesz lehetővé.
Engedményezés
Az engedményezési szerződésben az engedményező (vállalkozó) nem a bankkal, hanem bármely más harmadik személlyel, szervezettel szemben fennálló követelését ruházza át (engedményezi) a bankra. Az engedményező kezesként felel a kötelezett szolgáltatásáért, ha az engedményezésért ellenértéket kapott.
Fedezetigazolás és Komfortlevél
A fedezetigazolást az adós számlavezető bankja állítja ki, s a címzett (egy másik bank vagy szervezet) számára szolgálhat biztosítékul. Komfortlevelet a bankok kizárólag nem magánszemély adóstól fogadnak el. A komfortlevélben az adós cég tulajdonosa arra vállal kötelezettséget, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy az adós megfelelően teljesítse a szerződésben vállalt kötelezettségeit.
tags: #fiduciary #collateral #biztositek