A kipufogórendszerek szerepe, felépítése és fontossága, különös tekintettel a dízelmotorokra

A kipufogórendszer magas műszaki színvonalú termék, melynek szigorú törvényi előírásoknak kell megfelelni. Fontos szerepet játszik a zaj- és környezetvédelemben, illetve a motor teljesítményében. A tökéletes kipufogórendszer biztosítja, hogy a levegő és az üzemanyag aránya mindig helyes legyen, és a motor minimális üzemanyag-fogyasztás mellett maximális teljesítményt fejtsen ki. Ezek a tényezők meghosszabbítják a motor más fontos részeinek, a szelepek, a kipufogódobok, a katalizátorok és a lambdaszondák élettartamát is. Hozzájárul az autó teljesítményének és a nyomatéknak a javításához, valamint a fogyasztás csökkentéséhez.

A kipufogórendszer fő részei és működésük

A kipufogórendszer sokelemű és komplex felépítésű. Fő részei: kipufogócsonk, leömlőcső, kipufogódobok, kipufogócsövek, rezgéscsillapítók (flexibilis tagok), katalizátor, bilincsek, gumifelfüggesztők. Korszerűbb dízelautók kipufogórendszere részecskeszűrővel is el van látva.

A főbb alkatrészek részletesen:

Leömlőcsonk: A motor hengereiből kiáramló kipufogógázt szűkítve vezeti a kipufogócsőbe. Feladata elvezetni a motorból érkező kipufogógázt a csőrendszerbe.
Flexibilis cső (rezonátor cső): Olyan rugalmas áthidalási megoldás, amely összeköti a motor és a kipufogórendszer hátsó részét. Rugalmasan áthidalja a motor és a hátsó kipufogórendszer közti mozgást, rezgést. A flexibilis cső hiányában az autó rezgése idővel tönkretenné a kipufogórendszert.
Katalizátor: Szerepe a motor által kibocsátott gázok (kipufogógázok) károsanyag-tartalmának csökkentése. A működés során kialakuló magas hőmérsékletnek köszönhetően a katalizátorban található nemesfémek a káros anyagok (szénhidrogén és szén-monoxid) egy részét oxidálják, vagy ártalmatlan anyagokká alakítják (vízgőzzé és szén-dioxiddá). Katalizátor nélkül jelentősen magasabb lenne az autós közlekedéssel generált károsanyag kibocsátás.
Lambdaszonda (oxigénszenzor): A szenzor külsőleg a gyújtógyertyára emlékeztet, és a kipufogócsonkba építve, a katalizátor előtt helyezkedik el. A kipufogógáz oxigéntartalmának folyamatos mérésével elektromos jelet szolgáltat egyrészt az üzemanyag/levegő mennyiségi arányának szabályozásához, másrészt a katalizátor hatékony működéséhez szükséges oxigénszint beállításához.
Középső kipufogó dob: A kipufogórendszer első dobja, amely a benne lévő terelő lemezek segítségével lassítja a kipufogó gáz sebességét, ezáltal csökkentve a hanghatásokat.
Hátsó kipufogó dob („fojtó dob”): Feladata a további, hangszigetelő anyagokkal elért hangtompítás, valamint akadályozza a kipufogógáz gyors, könnyed kiáramlását, ezzel szabályozza a motor által létrehozott hajtóerő hatásmegoszlását is.
Kipufogó vég: Feladata a további hangtompítás, és a kipufogógázt kivezeti a szabadba.
Csatlakozók és felfüggesztő elemek: A rendszer elemeit csatlakozók és felfüggesztő elemek rögzítik a gépjármű alvázához. Ezek a rögzítések általában lehetővé teszik a kismértékű mozgást, amely segít a közlekedés közbeni rezonancia okozta károk megakadályozásában.
Hővédő lemezek: A kipufogó alkatrészek körül elhelyezkedő egyéb alkatrészeket védik a túlzott hőhatásoktól. A kipufogórendszer akár a 300 °C hőmérsékletet is elérheti. A lehetséges kár elkerülése érdekében az autó egyéb alkatrészeit a hővédő lemez óvja.
Részecskeszűrő (DPF): Szerepe a dízelüzemű motorok esetében a gázolaj égése közben keletkező nagyon finom szemcséjű korom összegyűjtése. Ez a korom eltömítheti a szűrőt, amely a motor teljesítményének romlásához vezet. Ilyenkor speciális tisztításra, vagy a részecskeszűrő - általában igen költséges - cseréjére van szükség. A felgyülemlett kormot az úgynevezett regeneráló rendszer a kipufogógáz extra magas hőmérsékletét felhasználva időnként elégeti, tehát elvégzi a DPF öntisztítását.

A kipufogógázok kezelése és a környezetvédelem

A kipufogórendszer feladatai közé tartozik a zaj- és környezetvédelem. Csökkenti az elégetett üzemanyag által keletkezett gázok hangerejét, sebességét, hőmérsékletét. A katalizátorral ellátott gépkocsiban a káros anyagokkal telített kipufogó gázokat átalakítja, és a szabadba vezeti. Az égésgázok, amikor kikerülnek a motorból, akár 900°C hőmérsékletet is elérhetnek. A kipufogórendszer egyik feladata, hogy ezt a hőmérsékletet csökkentse.

A katalizátor fontossága és meghibásodása

Az Európai Unió tagországaiban kötelező minden új gépjárművet katalizátorral felszerelni. Az általános közvélekedéssel ellentétben, ennek az intézkedésnek köszönhetően a kipufogórendszer a négyütemű motorok egyik legkifinomultabb részévé vált, hiszen az ellennyomási (fojtási) szintje a motor teljesítményét közvetlenül befolyásolja.

A katalizátor rozsdamentes acéltokból, hőszigetelő rétegből és egy nemesfémekkel bevont kerámiaszűrőből áll. A nemesfémek a környezetre ártalmas gázokat kémiai reakció során jóval kevésbé szennyező gázokká alakítják át. Szén-monoxid, szénhidrogén, nátrium: megannyi különösen káros kipufogógáz, melyeket a katalizátor 90%-ban ártalmatlanít.

Kipufogórendszerek katalizátor nélkül

A katalizátor meghibásodásának okai:

Rossz a motorbeállítás
Üzemanyag jutott a kipufogórendszerbe
Olaj vagy fagyálló került a kipufogórendszerbe
Elhasználódtak a gyújtógyertyák, vagy gyertyavezetékek
Nem megfelelően működik a lambdaszonda
Úgy üzemeltetjük az autót, hogy a motorkontroll-lámpa világít.

Óvatosnak kell lenni az üzemanyag-, és olajadalékokkal, mivel ólmot, vagy olyan hasonló anyagokat tartalmazhatnak, melyek csökkentik a katalizátor élettartamát. A motor alkotórészeinek, a gyertyáknak, légszűrőknek a tökéletes működése révén elhárulhat a katalizátor súlyos károsodásának veszélye.

A motor teljesítménye és a kipufogórendszer ellennyomása

Korunkban az utakon látható legtöbb (dízel- vagy benzinüzemű) személy és tehergépjármű négyütemű motorral rendelkezik. A motor teljesítményét az adott időegység alatt kifejtett munkamennyiségét jelenti, illetve az alapján is meghatározhatjuk, hogy mennyi üzemanyagot alakít át kinetikus (mozgási) energiává egységnyi idő alatt.

A négyütemű ciklus és a szelep-összenyitás

A robbanómotorban az elégett gázok a leömlőcsövön, a katalizátoron, és a kipufogódobokon keresztüljutva távoznak. A kipufogó- és szívószelepek mozgását a vezérműtengely szabályozza. A kipufogó-rendszerben alkalmazott ellennyomás a szelep összenyitási időtől függ, amelyet a vezérműtengely bütykeinek formája határoz meg.

A mérnökök rájöttek, hogy ahhoz, hogy az égésteret a kipufogási ütemben teljesen megtisztítsák az elégett üzemanyagtól, egy kicsivel a kipufogószelep zárása előtt ki kell nyitniuk a szívószelepet, azaz egy bizonyos (milliszekundumban mérhető) időre mindkét szelepnek egyszerre kell nyitva lenni. Így a tiszta üzemanyag ki tudja lökni az elégett üzemanyagot a kamrából, és a négyütemű ciklus tökéletesen tiszta levegő-üzemanyag keverékkel kezdődhet újra, ezáltal maximális motorteljesítmény érhető el a ciklus során.

Kipufogó tisztítás tippek és trükkök

Az ellennyomás hatása a motor működésére

Ha a kipufogó-rendszerben a gyár által előírtnál nagyobb ellennyomás van, azaz tovább tart, amíg az elégett üzemanyag kijut a kipufogó-rendszerből, akkor egy bizonyos mennyiségű elégett gáz benn marad az égéstérben a szelepösszenyitási idő után is, és a szívóütem során összekeveredik a beáramló friss levegő-üzemanyag keverékkel. Az így létrejövő elegy lassabb égést eredményez a munkaütem során, ezért az ütem végén a keverék egy része még mindig ég. Ezáltal csökken a motor teljesítménye, a kipufogócső pedig karakteres vörös színt kap, amelyet a kipufogási ütem alatt a hengerből a kipufogóba jutó, még mindig égő üzemanyag okoz. Ilyen extrém körülmények között a kipufogószelepek és a szelepkészülékek hamar megrongálódnak (megolvadnak), elvesztik tömítőképességüket, ami további teljesítménycsökkenést okoz. Másrészt, amikor az égő üzemanyag eléri a katalizátort, a katalizátor magja olvadni kezd.

Ha a kipufogó-rendszer ellennyomása az előírtnál kisebb, a gázok a kipufogási ütem során gyorsabban jutnak ki az égéstérből. A szelepösszenyitási idő alatt az elégett gázok könnyebben és gyorsabban áramlanak át a kipufogó-rendszeren, emiatt a szívószelepen át beáramló friss levegő-üzemanyagkeverék egy része ki tud jutni a kipufogószelepen keresztül, miután kinyomta az égett üzemanyagot az égéstérből. A gyenge ellennyomás miatt a levegő-üzemanyag keverék egy része elvész az égéstérből, így csökken a motor teljesítménye. Emellett, ha a gázok gyorsabban áramlanak át a kipufogó-rendszeren, akkor a zajszint is magasabb lesz. Ez a hiba más problémát is okoz: a katalizátor magja olvadni kezd, mert az el nem égett levegő-üzemanyag keverék eléri az 500-900 °C fok között működő mag felszínét, és automatikusan elkezd égni (1800 °C fokon), ezáltal mikroméretű olvadt területek keletkeznek. Ha a probléma továbbra is fennáll, akkor a katalizátor egy bizonyos idő alatt teljesen tönkremegy.

Az ellennyomás-problémák okai:

Nem kifejezetten az adott motorhoz tervezett kipufogó-rendszert, vagy katalizátort szerelünk be az autóba.
Nem homologizált terméket (univerzális kipufogódobot vagy katalizátort) építünk be a rendszerbe.
Hegesztéssel illesztjük be a csöveket, a kipufogót, vagy katalizátort a kipufogó-rendszerbe, s így a csövek belső átmérője csökken a hegesztés során.
Amikor a kipufogó-rendszer belső csövei berozsdásodnak.

A kipufogórendszer anyaga és minősége

Az utóbbi időben az Európai Unióban minden kipufogódob és csőgyártó elsősorban alumíniumbevonatú acélt használ a termelési folyamat során. Mind az utángyártott piac számára előállított márkák, mind a kereskedelmi ellátásra termelő gyári, eredeti alkatrészgyártók alumíniumbevonatú acélt alkalmaznak ezekben az egységekben. Az alumíniumbevonatú acél két anyagból áll, rétegelt acélból és alumíniumvédőrétegből.

Ha az acélréteget csak az egyik oldalán fedjük be alumíniummal, akkor egyrétegű alumíniumbevonatú acélról beszélünk, ha viszont mindkét oldalán alumíniummal vonjuk be, kétrétegű alumíniumbevonatú acélról beszélünk. A korrózióállóság mértéke a rétegelt acélt védő alumíniumréteg vastagságától függ.

A vásárolt alumíniumbevonatú acél minőségét úgy állapíthatjuk meg, hogy megvizsgáljuk a gyártó által megadott számot, amely a rétegelt acél egy négyzetméterére eső alumínium védőréteg gramban meghatározott tömegét mutatja. Ezt a számot az "egyrétegű" vagy "kétrétegű" szó követi, amely azt jelzi, hogy az acél egyik vagy mindkét oldalát védi az alumínium réteg. Például a "120gr/négyzetméter kétrétegű" jelzés azt jelenti, hogy az alumíniumozott acél mindkét oldalát 120 gramm alumínium borítja. Az ilyen jó minőségű alumíniumbevonatú acélt az eredeti alkatrészeket gyártók használják termékeikhez, valamint az utángyártók a homologizált gyártáshoz.

Kipufogó hibák és javításuk

Az olcsóbb kipufogódobok gyártói általában, amellett, hogy nem követnek semmilyen homologizációs irányelvet, nagyon gyenge minőségű, azaz alacsony alumíniumtartalmú alumíniumbevonatú acélt használnak, bizonyos esetekben pedig lágyacélt alkalmaznak a kipufogódobok belső csöveiben. Emiatt a belső korrózió rövid időn belül jelentős hatást gyakorol a rendszer ellennyomására, ezen keresztül pedig a motor erejére és fogyasztására is.

A kipufogórendszer hibái, karbantartása és javítása

A kipufogórendszer a magas hőmérséklet, az állandó rezgés, és a különböző gázok miatt elég hamar rozsdásodik. Emiatt nagyon fontos rendszeresen ellenőrizni, mert a kisebb-nagyobb repedéseken keresztül a mérgező gázok behatolhatnak az utastérbe, ami komoly balesetet idézhet elő.

A kipufogó elhasználódását előidéző tényezők:

A magas hőmérséklet.
A kipufogórendszer rosszul van rögzítve, vagy valamelyik eleme kilyukadt.
A rozsdásodás vagy az erőss rezgés miatt szökik a levegő.
Ha valaki átlyuggatja a kipufogóburkolatot, vagy az oldalsó borítást, hogy "kiengedje a vizet". Ha egyszer átlyukasztják, akkor tönkremegy az alumínium védőréteg, a kipufogódob belsejében keletkező savak közvetlen kapcsolatba kerülnek a rétegelt acéllal, így felgyorsul a rozsdásodás, rövid idő alatt egyre nagyobb lesz a lyuk, amely tovább növeli az ellennyomás problémáit.

Jelek, amelyekből tudhatja, hogy eljött a kipufogó javítás ideje:

Csökkent az üzemanyag-hatékonyság
Felvillant a check engine lámpa
Folyadék szivárog a kipufogóból
Rozsdás vagy sérült a kipufogó-alkatrészek
Zavaró hangot ad ki a kipufogó

Karbantartási tanácsok:

Ha időnként hosszabb utat tesz meg autójával, elősegíti azt, hogy a kipufogórendszerben felgyülemlett kondenzvíz elpárologjon, a katalizátor, és a részecskeszűrő kiégjen.
A hátsó kipufogódob megfelelő karbantartása jelentősen meghosszabbíthatja élettartamát. A rendszeres vizuális ellenőrzés az első lépés, amely során rozsdásodás, repedések vagy mechanikai sérülések után kutatunk.
A megelőző karbantartás kulcsfontosságú. Kerüljük a rövid távú városi vezetést, amely során a dob nem melegszik fel kellően, és így a kondenzvíz felhalmozódhat benne.

Javítási költségek és szakember bevonása:

Kipufogó javítás árak: Lyukas kipufogó javítás ára 30 000 és 50 000 Forint között mozog. Leszakadt kipufogó javítás ára: 50 000 Forinttól. A kipufogórendszer javítása vagy cseréje előtt érdemes szakember véleményét kikérni.

Homologizáció: A megfelelőség garanciája

A kipufogó-rendszerek különböző alkatrészeinek (kipufogódobok és katalizátorok) homologizációja az eredeti alkatrészek és az utángyártott piacra készült alkatrészek harmonizációs folyamatát jelenti. Ez a folyamat mind a gépkocsihasználók, mind az autószerelő számára garantálja, hogy a beszerelt egység az ellennyomási tényezők és a zajszint szempontjából megfelel a gépjárműgyártó által készített eredeti alkatrésznek.

Fontos megjegyeznünk, hogy nem homologizált kipufogódobot és katalizátort tilos beszerelni, az ilyen tevékenység az Európai Unióban törvényellenes, éppúgy mint a nem homologizált gumiabroncsok alkalmazása.

Homologizációs vizsgálatok és ellenőrzés

Ezeket a vizsgákat mindig az adott ország Ipari és Kereskedelmi Minisztériumának, illetve azok illetékes szervezeteinek tisztviselői végzik el. Bár a homologizációs vizsgálatokat külső laboratóriumok végzik, mint például Németországban a TÜV vagy Spanyolországban az INTA, minden európai országban egyedül az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium jogosult a homologizációs tanúsítvány kiadására.

A homologizációs iratok megtekintésekor mindig meg kell győződnünk arról, hogy helyes formátumban készültek-e, mivel minden európai uniós országban szabványos formátum van meghatározva, és a szabvány az Európai előírásokban, valamint az ENSZ 103-as szabályzatában is szerepel. Emellett rendelkeznie kell az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium illetékes tisztségviselőjének aláírásával és pecsétjével.

A katalizátor vagy a kipufogódob európai uniós homologizáltságáról úgy győződhetünk meg, hogy ellenőrizzük a termék burkolatának alsó részén található homologizációs kódot. A kódnak mindig az említett helyen kell lennie, mert az állami gépjármű műszaki vizsga során is ellenőrzik. Mindig meg kell bizonyosodnunk arról is, hogy a kipufogódob vagy katalizátor rendelkezik-e a megfelelő homologizációs tanúsítványokkal. Ezeket az iratokat mind a műszaki vizsgaközpont munkatársai, mind a gépkocsihasználók bármikor kérhetik.

Homologizációs tesztek:

Statikus zajszintmérés: Az eredeti, gyári kipufogó-rendszerrel felszerelt gépkocsi sebességváltóját üresbe állítva, az ellenőr megméri a gyári kipufogó-rendszer zajszintjét, miközben a motort a műszaki leírásban meghatározott, maximális teljesítményhez szükséges fordulatszám 2/3 -áig gyorsítják fel. Ezután az eredeti kipufogót a homologizálni kívánt utángyártott kipufogóra cseréljük, és megismételjük a tesztet. A teszt csak akkor sikeres, ha az utángyártott termék zajszintje mindig alacsonyabb, mint az eredeti alkatrészé, és mindig 72 dB alatt marad.
Dinamikus zajszintmérés: Ez a teszt hasonlít az előzőhöz, de pályán hajtják végre, miközben a kocsi mozog. A zajszintet mikrofonokkal mérik. A vizsgálat elvégzéséhez a kocsinak második és harmadik sebességfokozatban kell haladnia, miközben a motort a műszaki leírásban meghatározott, maximális teljesítményhez szükséges fordulatszám 2/3-áig gyorsítjuk fel. Először a gyári kipufogó-rendszert teszteljük, majd a homologizálni kívánt elemét (kipufogódob vagy katalizátor) utángyártott alkatrészre cseréljük, és megismételjük az előző vizsgálatot. A teszt csak akkor sikeres, ha az utángyártott termék zajszintje mindig alacsonyabb, mint az eredeti alkatészé, és mindig 72 dB alatt marad.
Ellennyomás-vizsgálat: Az első teszt során a motort egy bizonyos fordulatszámtartományban járatva megmérjük a teljes mértékben gyári, eredeti alkatrészekből álló rendszer egyes elemeinek ellennyomási értékét. Ezután a tesztelni kívánt alkatrészt kicseréljük, és megismételjük ugyanezt a vizsgálatot. A teszt csak akkor sikeres, ha a két vizsgálat közötti ellennyomás-különbség kevesebb mint 25%, vagyis az utángyártott piac számára homologizálni kívánt termék ellennyomási értéke legfeljebb 25%-kal lehet nagyobb, mint az eredeti gyári alkatrészé. A kipufogógyártók számára ez a legnehezebb vizsga, hiszen ahhoz, hogy az előző két zajszinten átmenjenek, egy kicsivel nagyobb ellennyomásra van szükség, ugyanis így csökkenthető a kipufogó-rendszerből távozó gázok sebessége, és ezáltal redukálható a zajszint az eredeti alkatrészhez képest.
Illeszkedési teszt: Ez a vizsgálat azt ellenőrzi, hogy a homologizálni kívánt termék szerelvényei ugyanolyanok-e, mint az eredeti alkatrészé, és hasonló-e a formája.
Nemesfémtartalom-vizsgálat (csak katalizátorok esetében): Ez a teszt csak a katalizátorok esetében végezzük el, és a vizsgálat alapján határozzuk meg, hogy a katalizátor magja mennyi nemesfémet (platinát, ródiumot, palládiumot) tartalmaz. Ez a vizsgálat garantálja a gépkocsihasználó számára, hogy a katalizátor nemesfémtartalma megfelel az Európai Környezetvédelmi Szabályzatban előírt mennyiségnek, s ezáltal képes a káros kipufogógázokat nem szennyező gázzá alakítani. A jármű használója számára is biztosítékot jelent, hogy a pénzéért azt kapja, ami jár neki, hiszen egyes nemesfémek nagyon sokba kerülnek. A vizsgálat során a katalizátor magját (amelyben a nemesfémek találhatók) savas oldatba helyezik, és a teszt elvégzéséhez szükséges ideig benne hagyják. A savas oldat hatására a nemesfémek kiválnak a magból, ezután a fémek súlyát külön-külön megmérik, és így határozzák meg a mag térfogatához viszonyított százalékarányukat. Az ilyen termék vásárlásakor különleges figyelemmel kell eljárnunk, és meg kell bizonyosodnunk róla, hogy a katalizátor valóban homologizált.

Az univerzális vagy általános katalizátorok fő előnye az, hogy egy típussal a gépjárműmárkák széles körét lefedhetjük. Katalizátorcsere esetén az univerzális katalizátorok megfizethető alternatívát jelentenek az autógyári katalizátorokkal szemben. A szerviznek kevesebb alkatrészt kell készleten tartania, mégis teljes típusválasztékot tud nyújtani. Azonban az univerzális katalizátorok nemesfémtartalma jóval alacsonyabb (kb. ötödrésze a homologizált termékek nemesfémtartalmának), emiatt az ilyen termékeknek általában az ellennyomási szintje sem megfelelő, mert nem egy konkrét motortípushoz tervezték őket.

Kipufogórendszer tuningolása és sportkipufogók

A szériakocsik gyári kipufogórendszere erős kompromisszumok eredménye. Az egymás ellen dolgozó paraméterek a teljesítmény, a környezetszennyezés (hangszennyezés) és a költségek. A végeredmény általában a környezetvédelem maximalizálása és a költségek minimalizálása jegyében fogan, miközben a teljesítmény másodlagos szerepet játszik.

A sportos autózás egy ingoványos talaj, ahol sok tévhit és téves elképzelés kering. Sokan azt hiszik, hogy egy 60 lóerős autóból könnyedén lehet 100 lóerőset varázsolni. A sportdoboktól várható reális teljesítménynövekedés néhány százalék csupán, ám szubjektíve gyakran többnek érződik.

A sportkipufogók és a dupla rendszerek előnyei

A dupla kipufogórendszer több előnnyel is járhat:

Nagyobb teljesítmény: A dupla rendszer csökkenti a kipufogógázok áramlási ellenállását, így a motor könnyebben "lélegzik", ami növeli a teljesítményt.
Sportosabb hangzás: A sportkipufogók hangereje az utastérben csak alig nagyobb, mint a gyári dobé, a hangszíne ellenben kellemesebb (értsd: sportosabb, öblösebb, erőtől duzzadó). A gyártók maguk kísérletezik ki a legfülgyönyörködtetőbb tónust.
Optikai tuning: A sportdobok az optikai tuningot is szolgálják, hiszen szinte törvényszerű, hogy az eredetinél méretesebb, szépen krómozott kipufogóvég kerül rájuk. A végek formája divatfüggő. A legtöbb speciálcégnél vállalják a hátsó lökhárító alakítását is.

Sportkipufogók működése és típusai

A sportdobok más elven működnek. Nincsenek akadályok, kerengők: egy egyenes vastag cső vezet végig, amit hangelnyelő anyaggal vesznek körbe. A jó sportdob nem úgy készül, hogy Jani bácsi fogja a gázszerelésből maradt csöveket és összedob valamit a sufniban. Az igényes gyártók típus-specifikus dobokat gyártanak. Az adott motor paramétereit figyelembevéve mérnökök méretezik őket, majd következnek a gyakorlati próbák. A nagy szakcégek fejlesztőműhelyeiben állandóan járnak a fékpadok: a rendszer finomhangolását már nem lehet a tervezőasztalon megoldani.

Az univerzális sportdobok általában csak a motor löktérfogatát veszik figyelembe, és úgy vannak kialakítva, hogy egy-két méretváltozattal lefedjék az autótípusok lehető legszélesebb palettáját. A sportdobok remekül egészítik ki a sportlégszűrőt, hiszen mind a két tuning a motor gázöblítését optimalizálja. Léteznek a piacon olyan dobok is, amelyeknél még a felszerelés után is van lehetőség az akusztikus hangolásra. A hátsó sportdobok ára 15-20 ezernél kezdődik, de az igényesebb, típus-specifikus darabok 40-80 ezerbe is kerülnek.

Mire figyeljünk a kipufogórendszer tuningolásakor?

Fontos a kipufogórendszer csőátmérőjét helyesen megválasztani. A sportkipufogórendszerek csőátmérője egyezzen a rendszerrel, vagy legyen nagyobb. A gyári rendszereket pontos számításokkal a leömlőhöz és a dobokhoz illesztik. Ne feledd, a motorból nem folyamatosan jön a kipufogógáz, hanem impulzusokban. Ha kiveszed a fojtó tényezőket a rendszerből, és a gáz túl gyorsan távozik, akkor a lambdaszonda elvileg impulzusokban kapja a gázlöketeket és mindenféle jelet küld az ECU-nak. Kell egy kis fojtás!

Sport katalizátort ajánlanánk! Akkorra lassul egy picit. Ha kiveszed a katalizátort, akkor elvileg meghülyül a számítógép. Ha kiveszed a fojtást a rendszerből, akkor a kipufogószelep el fog égni. Ha kiveszed a katalizátort, akkor a lambdaszonda folyamatosan rossz értéket mér. Ezt átprogramozással lehet megoldani, ha dupla-lambdaszonda van.

A dízel motorok tuningolása során is fontos a kipufogórendszer szerepe. A gyári rendszerek általában szűk keresztmetszetűek, ami korlátozza a motor teljesítményét. Egy sportkipufogó rendszerrel javítható a gázáramlás, ami növeli a teljesítményt és a nyomatékot. A dízel motoroknál a középső dob gyárilag nincs rajta. A hátsó dob cseréjével javítható a hangzás és a teljesítmény. A dízel motoroknál nemigen rendelkeznek lambda szenzorral.

tags: #Ferroz #kipufogó #CDTI #típusú #motorokhoz #jellemzők