Felelősségbiztosítási feltételek tűz esetén gépjárműveknél
Nem hétköznapi, de ahogy a héten láttuk, reális eset, hogy egy kigyulladó autó miatt vétlen járművek égjenek ki. Vajon ki áll helyt a kárért? Ér-e valamit a kötelező biztosítás ilyen esetekben? Biztosítókkal, jogásszal járta körbe a témát a Vezess.
Néhány nappal ezelőtt a Vezess is megírta, hogy hétfő délután komoly autós tűz keletkezett a soroksári bevásárlóközpont egyik parkolójában, miután - vélhetően zárlat miatt - kigyulladt egy álló BMW, míg tulajdonosa a boltban tartózkodott. Egy autó kigyulladása talán még nem érne hírt, ám a BMW-ről a lángok gyorsan átterjedtek egy Toyota Yarisra, egy Škoda Octaviára, egy VW Lupóra és egy Honda Civicre is. Végül a tűzoltók fékezték meg a tüzet. (Érdekesség, hogy a BMW X6 aztán szállítás közben, már Csepelen, a tréleren újra lángra kapott.)
Az ügy érdekes kérdéseket vet fel: vajon a „vétlen” autósok kitől, milyen alapon számíthatnak kártérítésre ilyen esetben, már ha egyáltalán… Biztosítók és jogász segítségével keressük a válaszokat.
A casco mindenkin segíthet
Kezdjük az egyszerűbb kérdéssel és válasszal: mind az elsőkén kigyulladt autó - esetünkben a BMW -, mind a tűz továbbterjedése miatt megsérült/kiégett autók tulajdonosai - szinte - biztosan számíthatnak káruk megtérítésére, ha rendelkeztek cascóval. Ezt egybehangzóan megerősítette a Vezess megkeresésére válaszoló mindhárom biztosító (Aegon, Allianz, UNIQA), a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), valamint egy jogász is. Természetesen a kártérítés összege függ a vállalt önrésztől és a konkrét casco-csomag egyéb részleteitől is. Persze ilyenkor a legtöbb estben kárenyhítés történik és nem a teljes kár térül meg.
Jóval homályosabb viszont a helyzet, ha nem számolhatunk a cascóra, amire azért nagy esély van, hiszen Magyarországon nem általános az ilyen biztosítás megléte.
Biztosítók összehasonlítása KGFB-hez
KGFB és Casco Biztosítás
Szürke zónában a veszélyes üzem
Első ránézésre egyértelműnek tűnik, hogy amennyiben valakinek az autója azért ég ki, mert egy másik járműről átterjedt rá a tűz, akkor a bennünket így ért milliós kárt egészen biztosan érvényesíthetjük valakin. Közelebbről megnézve már egyáltalán nem ilyen rózsás a helyzet” - kezdte a D.A.S. Jogvédelmi biztosító jogásza, dr. Gombolai Éva a kérdés elemzését.
A MABISZ kommunikációs vezetője Lambert Gábor így mutatott ár a probléma lényegére: A kgfb-törvény (2009. évi LXII. tv.) szerint a biztosítás kiterjed „azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak”. Adott esetben vitatható lehet, hogy a káresemény a jármű üzemeltetése során következett-e be.
Az Aegon is hangsúlyozta, hogy az adott eset részletes körülményei adhatnak választ arra, hogy a káresemény bekövetkezésekor a gépjármű üzemeltetés alatt volt vagy sem, így a kgfb alapján történő térítés is ennek a függvénye lesz.
A D.A.S. jogásza szerint a vétlen autótulajdonosok a károkozó jármű kötelező felelősségbiztosítójától nem várhatnak sokat, az minden valószínűség szerint meg fogja tagadni a kifizetést, hiszen ahogy feljebb is láttuk, a törvény a jármű üzemeltetése során okozott károkra nyújt fedezetet. A gépjármű üzemeltetésének fogalma ugyanakkor jogszabályban nincs rögzítve, pontos határait így egy lassan változó gyakorlat alakítja.
Általában a veszélyes üzemi minőség megszűnéséig terjed így a felelősség, azaz amelyik kárt a jármű, mint veszélyes üzem okozza, az üzemeltetés által okozott kárnak minősül. A veszélyes üzemi jelleg megszűnésének időpontjával kapcsolatban azonban különböző elméletek vannak a gyakorlat által felvetett problémák miatt.
Számos olyan ügy volt ugyanis, mutatott rá Gombolai, ahol például az éppen megálló, már megállt - azaz fő szabály szerint már nem veszélyes üzemnek minősülő - jármű ajtajának kinyitásával okoztak kárt. “Mára az az elfogadott, hogy a tevékenység fokozottan veszélyes jellege akkor nem áll fenn, amikor a gépjárművet szabályszerűen leállítják, elvégzik a teljes üzemen kívüli állapot létrehozásához szükséges tevékenységeket, és megszűnik a gépkocsi emberi irányítás alatt tartása.
Az ügyvéd szerint a kigyulladt parkoló autóra ezek a feltételek már teljesülnek, azaz nem beszélhetünk veszélyes üzemi jellegről, így elvileg üzemeltetés során okozott kár sem merül fel. Ez pedig azt eredményezi, hogy a biztosítónak sem kell helytállnia. Mivel a gyakorlat alakul, mindaddig, amíg pontos jogszabályi meghatározás nem lesz, nem zárható ki, hogy a parkoló jármű által okozott károkat is bevonja a bírói gyakorlat az üzemeltetés körébe, de erre eddig nem volt példa.
Az UNIQA kárrendezési vezetője, Vereczki András a Vezess megkeresésére szintén azzal kezdte, hogy ha az, akinek a gépkocsijára átterjedt a tűz, a károkozó kgfb-biztosítójától szeretne kártérítést kapni, valószínűleg egy hosszabb folyamatra számíthat, akár csak peres eljárás végén lehet eredmény, mert jelenleg erre nincs egységes, konzisztens gyakorlat, ám a „veszélyes üzemmel” kapcsolatban „megengedőbben” vélekedett:
A bírói gyakorlat abban egységes, hogy az autó veszélyes üzemi tevékenységét folyamatában kell értékelni és önmagában a parkoló helyzet nem szünteti meg a veszélyes üzemi jelleget. Az a tény, hogy röviddel a leállítás után kigyulladt a gépkocsi, szintén azt támasztja alá, hogy a járműnek még veszélyes üzemi jellege volt - magyarázta a szakember, kiemelve, hogy a modern autók a leállítás után még nagyon sok tevékenységet végeznek automatikusan, valójában az elektronika folyamatosan működik.
Ezen tényekre alapozva a kárt okozó gépkocsi kötelező gépjármű felelősség biztosítása alapján a tűz miatt károsodott autók és épületek tulajdonosai akár kártérítést is kaphatnak a károkozó jármű felelősségbiztosítójától” - folytatta az UNIQA-s vezető.
Forgalomból kivonás Magyarországon
Ott sem voltam, miért lennék felelős?
A kártérítés kőbe vésett alapszabálya szerint kártérítési igényt abban az esetben lehet érvényesíteni, amennyiben valaki másnak jogellenesen okoz kárt. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.
Kérdés, hogy lehet-e szó jogellenes magatartásról az üzembentartó részéről, amikor mit sem sejtve este leparkol az autóval, és az másnapra kigyulladva megkárosít még egy, kettő, négy, akárhány másik járművet. A választ illetően nagyjából teljes az egyetértés, az a tűz keletkezési okánál keresendő. Vagyis az a kérdés, miért gyulladt ki a jármű, és az felróható-e az üzembentartónak.
Amennyiben nem, mert ő minden karbantartási kötelezettségének eleget tett, semmilyen olyan tárgyat nem hagyott a járműben, amiről észszerűen feltételezhető, hogy akár tüzet is okozhat a távollétében, akkor ki tehet a tűzről? Mivel nem „természetes”, hogy járművek spontán kigyulladjanak, ezért rögzíthető, hogy valami hiba okozza a gyulladást. A kulcskérdés az, hogy kinek a hibája? Ez lehet(ne) karbantartási hiba, szerelési munkálatra visszavezethető ok, gyári eredetű hiba, megállapítása szakkérdés - hangsúlyozta Gombolai Éva.
Vizsgálat tárgyát képezheti harmadik fél felelőssége is utalt ugyanerre a Vezessnek az Allianz is.
A gyártó vagy a szerviz is fizethet?
A szerelési/karbantartási munkálatok hibás teljesítése esetén a szervizzel szemben léphetünk fel, a gyári kapcsolatban a Polgári Törvénykönyv tartalmaz szabályokat, így termékkárért a hibás termék gyártója tartozik felelősséggel.
Termékkárnak minősül a hibás termék által okozott halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása miatt bekövetkezett kár; és a hibás termék által más dolgokban okozott, a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónál nagyobb összegű kár, ha a károsodott dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta. Az igényérvényesítés kulcsa azonban az, hogy a termék hibás volta bizonyított-e.
A bíróságoké lehet a végső szó
Látható tehát, hogy a károsodott járművek tulajdonosai csak akkor vannak megnyugtató helyzetben, ha rendelkeznek a káreseményre érvényes casco-biztosítással. Ennek hiányában minden valószínűség szerint hosszadalmas jogi eljárás elé néznek, melynek során jelentősége lesz a kötelezőt kezelő biztosító hozzáállásának, a tűz okának, de még adott esetben annak is, hogy céges jármű károsodott-e.
Lakásbiztosítás és a gépjárművek védelme
Egy jármű sok háztartásban az egyik legértékesebb vagyontárgy, megfelelő védelméről azonban nem gondoskodnak elegen. Kevesen tudják, hogy a lakásbiztosításuk az autó kárát is fedezheti, de vajon milyen esetekben van erre lehetőség? Milyen káresemények tartoznak ide, és mire kell figyelni biztosításkötéskor?
Bár a legtöbben nem a járművek védelmére gondolnak egy lakásbiztosítás megkötésekor, megnyugtató lehet, hogy bizonyos esetekben a jármű sérülését is megtérítheti a lakásbiztosításod.
A másik lehetőség a gépjármű védelmére az úgynevezett „garázsban tárolt gépjármű” kiegészítő fedezet, amely jellemzően az alapfedezetben foglalt károk (robbanás, tűz, villámcsapás, árvíz stb.) és esetenként vezetékes vízkár bekövetkezésekor térít az adott termékhez tartozó feltételekkel.
Felelősségbiztosítás esetén nagyon fontos, hogy ellenőrizd a káreseményeket, amikre a fedezet kiterjed, valamint a kártérítési limiteket, amely a szolgáltatás felső határa lesz. Mivel egy gépjármű kár többmilliósra is rúghat, fontos, hogy erre az esetre megfelelő limitekkel rendelkezz.
A garázsban tárolt gépjármű kiegészítő fedezet feltételei és limitösszegei szintén biztosítónként változhatnak, ezért nagyon fontos, hogy ezeket alaposan áttekintsd.
A legtöbb biztosítónál a fedezet saját tulajdonú személygépjárműre és motorkerékpárra vonatkozik, azonban ebben is lehetnek eltérések, csakúgy, mint a fedezett káreseményekben.
A fedezetnek fontos feltétele, hogy a gépjármű a kár időpontjában az ingatlanhoz tartozó, melléképületként a szerződés fedezete alá bevont, minden oldalról zárt garázsban tartózkodjon - utcafronti beállókra vagy utcán történő parkolásra tehát nem vonatkozik a biztosítás.
Szintén nem fizet a biztosító, ha az adott káresemény más biztosítási szerződésre (pl. CASCO) érvényesíthető.
KGFB és Casco
Mivel egy jármű kiesése logisztikai és anyagi szempontok miatt is nagy nehézség, fontos, hogy több fronton is védd a háztartásban található gépjárműveket. A lakásbiztosítás fedezetei mellett töréskár, lopáskár, elemi károk és üvegkárok esetén átfogó védelmet kínál a teljes körű CASCO, ennek megkötése azonban többnyire a jármű életkorához kötött.
KGFB megkötésére a törvény kötelez. Ha nem kötöd meg, büntetést kaphatsz, vagy autódat akár ki is vonhatják a forgalomból. Az azonban nem mindegy, hogy melyik KGFB-t választod. Egyszerűbb esetben érdemes egy KGFB kalkulátort választanod, hogy megkeresd a legjobb ajánlatot. Ráadásul ha nem engedheted meg magának, hogy egy teljes körű Casco szerződést köss, a kiegészítő biztosítások között találhatsz olyat, amely a számodra legfontosabb kockázatra évi pár ezer forintért megoldást jelenthet. Nagyvárosokban jellemző a parkolás kár, vidéki utakon a vadkár. Ez az alap, ezt kötelező megkötnöd. Ezt érdemes megkötnöd, a különösen akkor, ha új és drága autód van.
A gépjármű-törés összegbiztosítás nem egészen Casco, de egy limitált térítésű szolgáltatás, amely az adott gépjármű aktuális piaci értékéhez képest meghatározott mértékig téríti a törés károkat. Az egyik biztosítónál például a pontosan meghatározhatod, milyen összegű kártérítésre tartasz igényt: a gépjármű piaci értékének 40 vagy 60 százalékát nevezheted meg. Totálkár esetén maximum az autó árának 70 százalékát téríti a biztosító.
A gépjármű teljes eltulajdonítása, vagy részlopás-kár esetén a biztosító azt az árat téríti meg, amennyit az autó a kár időpontjában ért.
A Biztosító megtéríti a biztosított gépjárműben, alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett tűz és robbanás által okozott károkat, illetve a jégverés által okozott károkat. A biztosító megtéríti a gépjármű utastér üvegezésében bármilyen kívülről ható sérülés okozta kárt, amennyiben a gépjármű többi része nem sérült. A biztosító tűz, robbanás, villámcsapás, vihar, felhőszakadás, hónyomás, jégverés, földrengés, földcsuszamlás, kő-és földomlás, ismeretlen üreg beomlása, idegen jármű ütközése, idegen tárgyak rádőlése esetén fizet.
Az autódra szabályosan felszerelt és a tulajdonodat képező sporteszközökre, illetve azok rögzítésére szolgáló felszerelésekre terjed ki, amennyiben a gépjármű töréskárt, elemi és tűzkárt szenved, és emiatt a sportfelszerelések sérülnek, megsemmisülnek.
Egy Casco-val kapcsolatos biztosítói felmérés szerint a megkérdezettek 66 százaléka rendelkezik gépjárművel, az autók 31 százaléka legfeljebb 10 éves, 52 százaléka legfeljebb 20 éves és 11 százaléka idősebb ennél.
Ha vakáció vagy üzleti út miatt átléped a határt, akkor sem maradsz védtelen. Érdemes azt is megfontolnod, hogy kiegészíted-e KGFB biztosításodat utasbiztosítással is. Nagyon hasznos lehet például egy autós asszisztencia biztosítás, ha te voltál egy baleset okozója külföldön, vagy elromlik az autó egy távoli helyen.
A KGFB biztosítás megkötésekor a biztosító besorol egy minősítési rendszerbe, amely jelentősen befolyásolja biztosításod árát. A rendszer jutalmazza, ha az elmúlt évben nem okoztál kárt (bonus) és megvonja a korábban elért kedvezményt, illetve pótdíjat állapít meg, ha volt káresemény az elmúlt évben (malus). A bonus-malus besorolás az autó üzemeltetőjéhez, tehát, hozzád, kötődik, nem az autóhoz.
Annak ellenére, hogy a casco megkötése nem előírás, mégis érdemes átgondolni ennek megkötését is, főleg úgy, hogy manapság már igen jó feltételekkel lehet szerződni. Nézzük, hogy például a teljes körű casco mire terjed ki és mire fizet? Ez a módozat fedezetet nyújt villámcsapás, föld, robbanás, elemi károk, talajszint alatti építmény beomlása esetén, fizet, ha tűz esetén a gépkocsi alkatrészeiben, tartozékaiban kár keletkezik.
De ezen kívül nagyon sok olyan eset van amikor feltehetjük a kérdést, hogy a megkötött casco mire terjed ki és mire fizet? Kártérítésre számíthatunk például lopáskár esetén, ha megfelelő tartalmú szerződést kötünk, vagy töréskár esetén, ha az baleseti erőhatás folyamán keletkezett a gépjármű alkatrészeket illetően. Üvegtörésre is rendelkezhetünk fedezettel, amennyiben a kár baleset során keletkezett az autó ablaküvegében, de kiterjed a casco arra az esetre is, ha az üvegkárt ismeretlen személy okozta.
Oldalunkon minden fontos kérdésre választ kap, egyértelműen tájékozódhat arról, hogy a casco mire terjed ki és mire fizet?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. Bár a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással minden autótulajdonos találkozik, sokan még sincsenek tisztában annak részletszabályaival. Pedig sokszor igen nehéz megállapítani, hogy mikor térít a biztosító, és mikor nem. Jelen cikkben is egy olyan esetet ismertetünk, ahol elsőre nem lehet egyértelműen eldönteni a felelősség kérdéskörét.
Képzeljük el a következő szituációt. Éjszaka egy parkolóban egy órák óta álló gépjármű kigyullad, ennek következtében pedig a tűz átterjed a mellette parkoló gépjárműre is, komoly károkat okozva ezzel. Ám az alábbi jogszabályi rendelkezések értelmében a kötelező gépjármű-felelősségbiztosító nem kötelezhető a kár megtérítésére.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 12. § rendelkezése szerint ugyanis a biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak.
Csakhogy a gépjármű üzemeltetéséről nem szól konkrét jogszabályi definíció. A már említett 2009-es LXII. törvény sem határozza meg, hogy pontosan mi is minősül a gépjármű üzemeltetésének.
Így elsősorban a bírósági gyakorlatot kell kiindulási pontnak tekinteni, mely egyöntetűen a veszélyes üzemi jelleg fennállásával azonosítja az üzemeltetés fogalmát. Az EBH 2007.16.92.
A másik, leggyakrabban hivatkozott döntés (BH2005.54.) pedig negatív oldalról közelíti meg a kérdést, amikor így fogalmaz: „Az emberi hatás átmeneti megszűnése a gépjármű veszélyes üzemi jellegét nem szünteti meg, ha annak a rövid időre történt megállítása a közúton, a továbbhaladás szándékával történt, és ezért elmaradt a teljes üzemen kívüli állapot létrehozása.
Tekintettel arra, hogy a fenti esetben az először kigyulladó gépjármű szándékosan, a továbbhaladás szándéka nélkül, leállított motorral, azaz a teljes üzemen kívüli állapot létrehozásával várakozott már több órája, így a kár bekövetkeztekor - a tűz keletkezésekor - a gépjárműnek megszűnt az emberi irányítás alatt tartása, azaz megszűnt a veszélyes üzemi jellege és üzemen kívüli állapotban volt.
A cikk szerzője dr. Szabó Andrea partner ügyvéd, közbeszerzési tanácsadó és dr. Sokolowski András ügyvédjelölt.
tags: #felelősségbiztosítás #tűz #gépjármű #feltételei