Farmosi vasúti átjáró és közlekedésbiztonság: Részletes áttekintés

Farmoson, az utolsó házsor előtt épül a korábban a falu szélét elkerülő 311-es főút új nyomvonala. Farmos - Első az egészség, fenntarthatóság, élhető környezet, légszennyezés megszüntetése, közlekedés kitiltása a lakóövezetekből, környezettudatosság - mind olyan fogalmak, amelyek a jelek szerint éppen áldozatul esnek a kamionforgalomnak a Pest megyei Farmos község legszélső utcáin. Percenként dübörögnek el a munkagépek, számolatlanul hordják a homokot, földet, mindezt azért, mert a falut eddig elkerülő útszakaszt bevezetik a településre, így a kamionok és autók a takaros kis házaktól pár lépésnyire húzhatnak el a 311-es főúton. A 311-es út eddig a házaktól távolabb vezetett el Farmoson, ám most a Vasút utcába helyezik át, a házaktól alig pár lépésre.

A farmosi beruházás és a lakossági aggodalmak

A változás komoly aggodalmakat vet fel a helyi lakosok körében. - Az ember szíve megszakad! Nézze meg mit csináltak a kis utcából! Miközben a világon mindenhol azon fáradoznak, hogy lakóövezeteket mentesítsék a közlekedéstől, itt a falut elkerülő főutat fogják elvezetni a házunk előtt - mutat körbe kétségbeesetten Vilmos bácsi, aki élete 90 évéből több mint fél évszázadot a Vasút utcai házban élt le. Most fuldoklik az építkezés porában, és megkönnyezi a facsemetéit, amelyet a munkagépek egyszerűen eltakarítottak a portája elől. - Megcsináltuk a vízelvezető árkot, kis szilvafákat ültettem az út túlsó felére, hogy szebb legyen a környék, locsolgattam, nevelgettem őket. Egyik reggel jövök ki, látom a fák ott hevernek, mindet ledózerolták - panaszkodott az idős férfi. Úgy vélte, képtelenség megbarátkozni ezzel a helyzettel, hiába cél a fejlődés, és a beruházásra kapott sok támogatás, a falu vezetésének kézzel-lábbal tiltakoznia kellett volna ez ellen. Vilmos bácsi csaknem fél évszázadot élt le a házában, a jövőben pár lépésre húznak majd el a hatalmas teherautók. Hozzáteszi, nagyon veszélyessé válhat így a szemközti vasútállomás gyalogos megközelítése is. Hiszen naponta sok százan ingáznak innen a főváros felé, napi 14-16 vonat is bejár. Miután a főút eddig a vasút túloldalán vezetett el, most az innenső oldalra kerül.

Az építkezés mellett álló tábla hirdeti, hogy a közlekedésbiztonság javítási program keretében kaptak 4,3 milliárdot az építkezésre. A meglévő útvonal ugyanis veszélyes szögben halad át a keresztező sínpáron, ami miatt az ország egyik legveszélyesebb - egyébként sorompóval ellátott - kereszteződése között tartják számon az átkelőt. - Én pár éve kerültem be a testületbe, s már tényként kezelte a testület, hogy ez egy 2013-ban eldöntött kérdés, EU-s beruházás, meg fog valósulni. Mi fiatalabb képviselők úgy éreztük, hogy ez nincs rendben, ezt jeleztük is - mondta el a helyszínt körbe járva Kapronczi Mihály független önkormányzati képviselő. Aláhúzta, hogy nem vonja kétségbe a polgármester, illetve a beruházó tárca jó szándékát, ám teljesen nyilvánvaló, hogy az ott lakók érdekeit nem vették figyelembe. - Az új útszakasz 4-500 méter hosszan vezet a falu szélén álló házak előtt. Egy új parkoló is épül a vasútállomásnál, ami szintén fontos. Ám egész biztos, hogy az itteni tucatnyi ház értékét csökkenti az új út, az állandó mozgás károkat okozhat, a zaj a pihenést gátolja. Valamilyen kompenzációra, és legalább zajvédő falra szükség lesz - sorolta a képviselő.

A kommunikációval kapcsolatban is felmerültek kérdések. Kerestük a falu polgármesterét, Horváth Lászlót, miként alakult úgy ez az állami beruházás, hogy a lakosoknak csak az építkezés megkezdésekor jutott a tudomásukra, hogy megszületett a döntés. - 2013 óta bőségesen volt ideje megismerni a lakosoknak minden részletet, a komplett kivitelezési tervet bemutattuk annak, aki érdeklődött, ám épp az érintettek nem igazán foglalkoztak vele. Most, az utolsó utáni pillanatban, épp a választási kampányban meg hirtelen előállnak. Ez egy unió által finanszírozott, kormányrendelet szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű projekt. - Több verziót is felvázoltak a beruházók is és mi is. Az első verzió szerint még egy utcával beljebb akarták volna vezettetni az új utat, abba nem ment bele a falu vezetése. - Annyit sikerült elérni Czerván György képviselő úr közbenjárására, hogy az eredeti javaslatomnak megfelelően a kiviteli terveket újra tervezzék, az új nyomvonal mintegy 7-8 méterrel a házaktól távolabb kerüljön, hogy a házak előtt lévő kis aszfalt út megmaradjon. Felújítják a jelenleg útalap nélküli jelenlegi utat, a házakhoz kocsibeálló épül, és a járdát is felújítják. Emellett lesz védő növénysáv, amely a port és zajt képes felfogni. A Vasárnapi Blikk kérdezte az Innovációs és Technológiai Minisztériumot arról, figyelembe vették-e a tervezéskor, hogy a vasúti kereszteződés biztonságosabbá tételével sokak életét keserítik meg, illetve nem volt-e lehetőség a vasút túloldalán átvezetni az útvonalat, úgy tudni, hogy erre is érkezett javaslat. Továbbá, hogy helyénvalónak tartják-e, hogy miközben a 21. század törekvései közé tartozik a közúti forgalom kiszorítása a lakóövezetekből, aközben pár lépésnyire terveznek egy nagy forgalmú útvonalat megépíteni Farmoson, számíthatnak-e bármilyen kárpótlásra az érintett ingatlanok tulajdonosai?

"A MÁV Zrt. a legnagyobb baleseti kockázatot hordozó vasúti útátjárók átépítését célzó projektje részeként készítette elő a 311-es számú főút és Budapest-Újszász-Szolnok vasútvonal farmosi keresztezésének közlekedésbiztonsági fejlesztését is. Megállapították, hogy az átjáró korszerűsítésével elégíthető ki a főút kedvezőbb keresztezési szöget eredményező korrekciója. A NIF Zrt. által megbízott tervező több nyomvonalváltozatot vizsgált meg, köztük a helyi önkormányzat által javasoltat is. A munkálatok tavaly februári megkezdése után az érintett lakosok kezdeményezésére és bevonásával helyszíni egyeztetést tartott a NIF Zrt. Az észrevételek alapján, az igényeknek megfelelően módosították a korábban az önkormányzat által is elfogadott nyomvonalat, így a 311. sz. főút új nyomvonala nem a Vasút soron halad, hanem 15 méterrel eltolva valósul meg. A beruházás okozta zaj- és rezgéshatásokat az építés megkezdése előtt, a kivitelezés alatt és a beruházás lezárása után is monitorozzák. A fejlesztés az ITM megbízásából a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. irányításával zajlik." Az érintett átjáró a vasútvonal 565+79 hektométer kövénél és a 311. számú főútvonal 10+455 kilométer szelvényénél található, amelynek átépítési feladatait a KM Építő Kft. látja el. A projekt célja a MÁV Zrt. Az érintett szakaszon a jelenlegi közúti forgalom 40 km/h sebességgel tud áthaladni, ugyanis az átjáró a főút mindkét oldalán kis sugarú ívvel csatlakozik, mindössze 42°-os keresztezési szögben. A projekt keretén belül jelenleg is zajlanak a korrekciós munkálatok a 311. számú főút 9+700 - 10+150 kilométer szelvényei között. A kivitelező beszámolt továbbá arról is, hogy a szerződéses munkák teljesítéséhez az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) elrendelte a lakossági igényeknek megfelelő belterületi szakasz (10+200-10+700 km szelvények közötti) nyomvonalának korrekcióját, továbbá a kapcsolódó projektekkel összehangolandó műszaki tartalom szerinti kivitelezést is. Ennek érdekében a KM Építő Kft.

Átjáró biztonsági megoldások

Vasúti átjárók biztonsága és működése

A közút-vasút szintbeli kereszteződéseinek fokozott balesetveszélyére kiemelten kell foglalkozni a közúti gépjárművezető-képzés elméleti és gyakorlati szakaszában egyaránt. Az átjárókban bekövetkezett balesetek nagy többsége megelőzhető lenne, ha a közúti járművezetők fokozott óvatossággal és körültekintéssel közelítenék meg ezeket a veszélyes helyeket. Egységes véleményünk, hogy a fokozott balesetveszély miatt csökkenteni kellene az átjárók számát. Egyértelmű, hogy ezt nem lehet minden jelenlegi átjáró esetében megvalósítani, de ahol van alternatív megoldás, ott láthatóak az erre irányuló törekvések. Egyéb megoldásokon is dolgoznak a mérnökök, melyekkel biztonságosabbá lehetne tenni a szintbeli kereszteződéseket, ahol azok nem válthatóak ki alul- vagy felüljáróval.

A vasúti biztosítóberendezések működése

Hogy megértsük a fény- és útsorompók működését, némiképpen meg kell ismernünk a vonatok biztonságos közlekedését garantáló berendezések működését. A vasúti F.2.-es utasítás a fénysorompó megnevezést használja, ha csak fénysorompó van, szintén így nevezi meg, ha e mellett van félsorompó is. Útsorompónak hívja, ha teljes sorompó van telepítve. A fény- és útsorompókat kezelhetik (azaz zárhatják és nyithatják) a forgalmi szolgálattevők, ennek mikéntjét Forgalmi Utasítás és az Állomási Végrehajtási Utasítás szabályozza részletesen. Másik kezelés, a vonat általi működtetés. A vasút különböző berendezései a pálya útján érzékelik a vasúti jármű jelenlétét. A nyílt pálya és az állomások megfelelő szakaszán, szakaszain a két sínszálba egy-egy úgynevezett szigeteltsín szakasz van beépítve, ami kialakítástól függően egy olyan néhány méteres sínszakasz, amely villamosan el van szigetelve. Ezt a vasúti jármű kerékpárja képes rövidre zárni és a záródó áramkörből információ származik a berendezés felé a vasúti jármű jelenlétéről.

De sajnos nem csak a vasúti jármű képes zárni ezt az áramkört, hanem más is. Például esőzéstől elázott pálya a víz révén szintén zárja a szigeteltsín áramkörét, ennek ellenére mégsem találkozunk indokolatlanul lezárt fény- és útsorompókkal. Ennek magyarázata pedig az, hogy a berendezés csak kellően alacsony áramértékre jelzi, érzékeli a vasúti jármű jelenlétét. A víz például bár vezeti az áramot, de a vasúti kerékpárhoz képest rosszul, így a berendezés a magas áramérték miatt nem értelmezi azt vasúti járműnek. Az áramkör biztos zárásának egyik további feltétele a sínkorona és az abroncs futófelületi talppontja közötti megfelelően alacsony ellenállás, ami a tengelyterhelésből illetve a jármű tömegéből származik. Minél nehezebb a jármű, annál kisebb ellenállással zárja az áramkört. A határérték pedig 6 tonna. A 6 tonnánál kisebb tömegű járművek bizonytalanul működtetik ezeket a berendezéseket, hiszen csekély tömegük révén adott esetben a berendezés az érzékelt magasabb áramérték miatt nem biztos, hogy vasúti járműnek fogja azt tekinteni - akárcsak az elázott pálya esetében. Ilyen járművek lehetnek speciális, fenntartási feladatokat szolgáló céljárművek. Ezek a vonatközlekedéstől eltérő szabályok szerint ugyan, de szintén közlekedhetnek vasúti pályákon, ezekre számítani kell. Többek között az ilyen járművek feltűnése miatt nem lehet a fénysorompó villogó fehér jelzése zöld fény. A villogó fehér fény mellett a fent vázolt okokból kifolyólag is lehet számítani vasúti jármű érkezésére. A fény- és útsorompókat adott esetben kezelhetik a forgalmi szolgálattevők, de a vonat által vezérelt berendezések sincsenek felügyelet nélkül, hanem azok vissza vannak jelentve az adott szakasz forgalomirányításával megbízott dolgozóhoz.

A fénysorompó speciális üzemállapotai

A vasúti biztosítóberendezésnek lehetnek speciális üzemállapotai, karbantartás vagy műszaki hiba miatt. Ez esetben a vonatközlekedés szigorú szabályok mellett továbbra is fenntartható, függetlenül attól, hogy a fénysorompó milyen jelzést ad a közút felé vagy ad-e egyáltalán bármilyen jelzést. Amikor sötét a fénysorompó, akkor is számítani kell vasúti - vagy bármilyen, akár kétéltű - jármű közlekedésére. Ha valamilyen műszaki hiba lép fel a fénysorompónál, akkor a felügyeletével megbízott forgalmi dolgozó lehetőségekhez képest megpróbálja azt elhárítani. A villogó fehér fény kintlétét a vasúti utasításrendszer is megtévesztőnek minősíti, így ha a normál üzemállapot nem állítható helyre, akkor meg kell szüntetni a villogó fehér fényt és a vonatokat megfelelő értesítés után a sötét fénysorompón át kell közlekedtetni, külön szabályok betartása mellett.

De van úgy, hogy a fénysorompó üzemszerűen lesz sötét. Ez pedig akkor van, ha a fénysorompó behatási pontja - a szigeteltsínes vágányszakasz, ami a mindenkori pályasebesség figyelembe vételével kellő távolságban az útátjáró előtt található - és az útátjáró között a közlekedő vonat több, mint 5 percet állt. Ez történhet megnövekedett utasforgalom, műszaki nehézség vagy baleset (gázolás) miatt. Ennek oka, hogy például egy gázolás esetében, amikor mentő, rendőr, tűzoltó és egyéb szakhatóságok intézkedése miatt vesztegel a vonat, ne tartsa feleslegesen zárva a sorompót. Ilyenkor a csapórudak percek alatt állnak csak vissza a függőleges helyzetükbe, majd az optikák elsötétülnek. Külön szabályok betartása mellett az 5 percen túl álló vonat is elindulhat, áthaladhat az útátjárón. Illetve ne felejtsük el, hogy kétvágányú pályák esetében, ha nem áll elég idő rendelkezésre, a nem érdekelt vágányon közlekedő vonat mozdonyvezetője nem szerez tudomást a fénysorompó állapotáról, tehát ez esetben is mindenképpen számítani kell vasúti jármű érkezésére. Tartósan sötét lehet a fénysorompó továbbá, ha pályakarbantartás alkalmával a munkavonat közlekedése miatt azt kikapcsolták, hiszen a hosszas tartózkodások miatt amúgy is előidézné ezt az üzemállapotot.

Vasúti átjárók lezárása: kerülőutak

A vasúton nincs olyan szabály, amely szerint a belátható pályahossz szerint kellene megválasztani a sebességet. A belátható pálya hossza lehet kisebb - vagy akár nulla is - mint a féktávolság. A kötöttpálya, a lokális környezetszennyezés hiánya és a csekély gördülési ellenállás előnyein túl ez utóbbi hátrányaként a sokszoros fékút jelenik meg. Ha a belátható pályahossz hatással lenne a sebességre, a közlekedés ezen ága értelmét vesztené a súlyos menetidő növekedés miatt. Ha egy útátjáróra például terepviszonyok miatt nem biztosítható a csökkentett rálátási háromszög, akkor az illetékes közlekedési szakhatóság elrendelhet a vasúti pályára - pontszerű - sebességkorlátozást. Rossz látási viszonyokról a vasúton akkor beszélünk, ha a látótávolság 200 méter vagy az alatt van. Ezt szabatosan úgy mondják, hogy a távolbalátás korlátozott. Ha az adott vasútvonal vagy pályarész és a rajta közlekedő vasúti jármű megfelelő műszaki felszereltséggel bír és ezek működése az utasításban előírtak szerinti és kifogástalan, akkor a látástávolság miatt nem kell csökkenteni a vonatok sebességét. Azok - egy vasúti fogalommal élve - a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel közlekedhetnek, amely Magyarországon legfeljebb 160km/h.

A KRESZ előírásai a vasúti átjáróknál

Pedig közúti Szent Bibliánk, a KRESZ is elég egyértelműen leírja, hogyan KELL (nem illik, meg lehet) megközelíteni a vasúti átjárót, illetve hogyan hajtsunk át rajta. Mazochistáknak a keretesben kiollózva: 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól.

Vasúti átjárót biztosító jelzőberendezések (19. §)

A félsorompó és a teljes sorompó sorompórúdján piros fényvisszaverő, illetőleg piros fényt adó lámpa van. A továbbhaladás tilalmát jelzi, ha a fénysorompó villogó piros fényjelzést ad; a fél-, illetőleg a teljes sorompó rúdja mozgásban vagy lezárt állapotban van; a teljes sorompót kiegészítő berendezés hang- vagy fényjelzést ad. A továbbhaladást engedélyezi a fénysorompó villogó fehér fényjelzése, a teljes sorompó rúdjainak nyitott helyzete, feltéve hogy a sorompót kiegészítő hang- vagy fényjelző berendezés jelzést nem ad.

Közlekedés vasúti átjáróban (39. §)

• A vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad.
• A vasúti átjárón csak folyamatosan - megállás nélkül - legalább 5 km/óra átlagsebességgel szabad áthaladni.
• Meg kell állni a vasúti átjáró előtt a jelzésnél, vagy az útburkolati jel előtt, ha:
  • bármely irányból vasúti jármű közeledik,
  • a sorompó rúdja nem teljesen nyitott helyzetben áll vagy mozog,
  • a fényjelző berendezés villogó piros jelzést ad,
  • a kiegészítő berendezés hangjelzést ad,
  • fénysorompó villogó fehér jelzést nem ad,
  • vasúti jelzőőr „Megállj” jelzést ad,
  • a folyamatos áthaladásra nincs lehetőség,
  • ott „Állj! Elsőbbségadás kötelező” jelzőtábla van.
• Biztosítatlan vasúti átjáróra járművel csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha a vezetője meggyőződött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármű egyik irányból sem közeledik, és a folyamatos áthaladásra lehetőség van.
• Biztosított vasúti átjáróra járművel csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha a sorompók nyitottak, a fényjelzés fehér, és a folyamatos áthaladásra lehetőség van.
• A vasúti átjárót biztosító jelzőberendezés üzemzavara esetén járművel a vasúti átjáróra - a megállást követően - abban az esetben szabad ráhajtani, ha a vasúti pálya belátható és nem közeledik vonat, vagy vasúti jelzőőr irányítja a forgalmat és nem ad „Megállj” jelzést, feltéve, hogy a folyamatos áthaladás lehetséges.
• Ha a vasúti átjáróban a jármű elakad, és vezetője azt bármilyen módszerrel vagy eszközzel azonnal eltávolítani nem képes, köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a közeledő vasúti jármű vezetője vagy a vasút más alkalmazottja a veszélyhelyzetről a lehető legrövidebb időn belül tudomást szerezzen.

Vasúti átjárót előjelző és figyelmeztető táblák

A KRESZ a vasúti átjárót jelző táblákat is részletesen meghatározza:

• „Sorompó nélküli vasúti átjáró” (90. ábra): azt jelzi, hogy az úton olyan vasúti átjáró van, amelynél teljes vagy félsorompó felszerelve nincs; a jelzőtábla alatt kiegészítő tábla jelzi, ha az átjárót fénysorompó biztosítja (91. ábra).
• „Sorompóval biztosított vasúti átjáró” (92. ábra): a tábla azt jelzi, hogy az úton teljes vagy félsorompóval biztosított vasúti átjáró van; a jelzőtábla alatt elhelyezett - a v) pontban említett - kiegészítő tábla jelzi, ha az átjárót fénysorompó is biztosítja.
• „Vasúti átjáró kezdete” (98-99. ábra), illetőleg „Két- vagy többvágányú vasúti átjáró kezdete” (99/a-99/b. ábra).
• „Vasúti átjárót előjelző táblák” (100-102. ábra): a három előjelző tábla azt jelzi, hogy a jármű vezetője vasúti átjáróhoz közeledik; a veszélyt jelző tábla alatt elhelyezett háromsávos, az ezt követően elhelyezett kétsávos, majd egysávos előjelző tábla a veszélyt jelző tábla és a vasúti átjáró közötti útszakaszt három egyenlő részre osztja. Ezek az előjelző táblák nincsenek minden vasúti átjáró előtt elhelyezve.

Balesetek és megelőzés: Soha ne kockáztassunk!

„Ha le van engedve a sorompó, akkor ott előbb-utóbb jönni fog a vonat!” Az elmúlt hetek megint bővelkedtek vasúti átjáróban bekövetkezett tragédiákkal. A lánglovagok portálon is rengeteg képet és leírást találhatunk a különböző balesetekről (valamint a különböző videó megosztó oldalak is bővelkednek felvételekkel, legutóbbi a Totalcar-on is láthattunk a videobox-ban egy szerencsés kimenetelűt), amikről kollégáimmal és barátaimmal (rendőrök, tűzoltók, mentősök, baleseti helyszínelők, vasúti dolgozók) rendszeresen bonyolódunk vég nélküli vitákba. Állandó kérdés, hogy vajon direkt hajtanak a vonat elé, megromlott házasságuk záróakkordjaként, vagy ennyire vakok, süketek?

Háromsávos vasúti átjáró tábla magyarázata

A lényeg dióhéjban (némi saját tanáccsal kiegészítve):

• Vasúti átjárót mindig fokozott óvatossággal közelítsünk meg (bármikor adódhat váratlan szituáció), minden esetben nézzünk körül, mielőtt a sínekre hajtanánk.
• A villogó fehér fény nem szabad utat jelez (még ha az új Kresz bután így is fogalmazza meg!), hanem csak a jelzőberendezés üzemképességéről tájékoztat (ami sajnos nem minden esetben igaz, úgyhogy figyeljünk nagyon oda!!!).
• Ha meggyőződtünk róla, hogy nem érkezik vonat, akkor a füstölő, csikorgó gumik mellőzésével ugyan, de a lehető leghamarabb, megállás nélkül haladjunk át.
• Amennyiben valami technikai hiba folytán elakadnánk, és nem sikerül autónkat elindítani, levontatni, akkor a pánik helyett mihamarabb szálljunk ki a gépjárműből utasainkkal együtt (utasokat praktikus rögtön az elakadás után biztonságos távolságra helyezni), és próbáljuk meg értesíteni a legközelebbi vasútállomást, hogy az esetlegesen felénk tartó vonatot meg tudják (kíséreljék) állítani.
• Ha nem tudunk a közelben értesíteni semmilyen vasúti dolgozót (kint a nyílt pályán és/vagy mezőgazdasági átjáróban akadtunk el), akkor praktikus lehet (két ember esetén) a vasúti pálya mentén mindkét irányban legalább 1-1 kilométernyire eltávolodni (minél nagyobb távolságra tudunk kerülni, annál nagyobb az esély, hogy a vonat le tud fékezni autónk előtt) a baleset helyszínétől, és ott az érkező vonat vezetőjét valamilyen figyelemfelkeltő módon (piros kendővel, éjjel zseblámpával) értesíteni az akadályról.

Semmi nem lehet olyan fontos, ami nem bír még két-három percnyi várakozást!

Van egy körülbelüli statisztikánk az elmúlt három év vasúti átjáróban bekövetkezett baleseteiről, ami minimális vigaszt nyújt csak, mivel stagnál. Viszont még mindig mi, személyautó vezetők visszük a prímet. Leggyakrabban a türelmetlen sorompókerülők kerülnek kellemetlen találkozásba a vonatütközővel. Viszonylag ritkák az oldalütközések, alácsúszások. A túlélési ráta nem meglepő módon elég alacsony, amit a két fél súlyos, dimenzióbéli különbségei érthetővé tesznek. A második legnagyobb csoport a gyalogos öngyilkosok, velük sajnos nem lehet mit kezdeni (azért ha valaki lát ugrásra készülő embert a sínek mellett, próbálja megakadályozni, hátha mégsem teljesen reménytelen az az élet!). Az autóbuszok a kamionosokkal fej-fej mellett állnak, ők zömében fáradtságból adódóan, és jellemzően éjjel, vagy a kora hajnali órákban hibáznak. Aztán a sor végén néhány motoros kullog, akik valószínűleg nem tudtak 200-ról időben megállni.

Mert egy szóló mozdony sem egy zacskó szotyi, ami nem látszik ki a nyíratlan fűből! Egy komplett vonatszerelvény meg egyenesen kitakarja a horizontot, feltéve ha hajlandóak vagyunk a nyakizmaink segítségével kicsi fejecskénket oldalra fordítani. Nem egy nehéz, végrehajthatatlan feladat, főleg annak tükrében, hogy mit kockáztatunk. Az ÉLETÜNKET, amiből csak egy van! Ha kicsit figyelnénk, és a környezetünket is figyelmeztetnénk, akkor talán egyszer osztozhatnánk az örömben is, amit ezen statisztikák feleslegessé válásakor éreznénk! Balesetmentes közlekedést Mindenkinek!

tags: #farmos #vasuti #atjaro #információk

• Mazda Hatfal alkatrészek bontva
• téli gumi választás
• KRESZ behajtási tilalmak
• Izzócsere a műszerfalon
• VW Golf 3 kormányzás javítása