A KRESZ jelzések bonyolult világa: ellentmondások és értelmezési dilemmák
Magyarországon, illetve Budapesten a közlekedési balesetek jelentős része egyenrangú utak kereszteződésében történik. Nyilván halálos kimenetelű baleset is szokott emiatt előfordulni, de vélhetően a koccanás az általános. A KRESZ vizsgák egyik nagy kihívása az egyenrangú útkereszteződéses kérdések helyes megválaszolása. Éppen ezért fontos, hogy tisztában legyünk a KRESZ szabályaival, különös tekintettel az egyenrangú útkereszteződésekre vonatkozó előírásokra.
Az egyenrangú útkereszteződések és a jobbkéz-szabály
Egyenrangú útkereszteződés olyan útkereszteződés, amelyben az elsőbbséget nem határozzák meg elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák. Nincsen kihelyezve STOP tábla, elsőbbségadás kötelező tábla, jelzőlámpa és főútvonalat jelző tábla sem. Az ilyen kereszteződéseket közúti jelzőtáblával megjelölhetik (egyenrangú utak kereszteződése), de az esetek többségében nem jelölik ezeket. Ettől függetlenül a jobbkéz-szabály érvényes.
A jobbkéz-szabály jelentése: egyenrangú utak kereszteződésében a jobbról érkező járműveknek és a balról érkező villamosnak elsőbbsége van függetlenül attól, hogy milyen irányban akarnak továbbhaladni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha egy olyan útkereszteződéshez érkezünk, ahol nincsenek elsőbbséget szabályozó táblák. A jobbkéz-szabályt a keresztező, hozzánk képest merőleges úton érkezőkkel szemben tudjuk alkalmazni az egyenrangú útkereszteződésekben.
Az egyenrangú útkereszteződésben ügyelni kell arra, hogy a tőlünk balról érkező villamosnak is elsőbbsége van, valamint arra, hogy a megkülönböztető jelzéseit használó járműveknek (mentő, rendőr, stb..) az egyenrangú útkereszteződésben is elsőbbsége van a járművekkel szemben.
Kanyarodási szabályok
Mi az a kanyarodási szabály? Kanyarodási szabály: Az egyenesen haladó (irányt nem változtató) jármű elsőbbséget élvez a vele azonos irányból, vagy szemből érkező, irányt változtató járművekkel szemben. Amit a közbeszédben kanyarodási szabálynak hívunk azt a KRESZ-ben így olvashatjuk: Aki járművel irányt változtat (terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.) köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni. A jobbra kanyarodónak mindig elsőbbsége van. A legtöbb egyenrangú útkereszteződést ábrázoló KRESZ vizsga kérdésnél a jobbra kanyarodó jármű haladhat át elsőként a kereszteződésen, hiszen általában nem keresztezi más jármű útját, valamint elsőbbséget élvez a balra kanyarodókkal szemben.
Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában
Hol találkozhatunk egyenrangú útkereszteződésekkel?
A nagyobb forgalmú utak esetében a kitáblázás sokat segít, de kertvárosi részeken és kisebb forgalmú utakon számítani lehet arra, hogy jobbkezes utcák lesznek. Általános tapasztalat, ha az első kereszteződés jobbkezes, akkor számítani kell arra, hogy esetleg a többi is az lesz. Meg kell róla győződni. Egyenrangú útkereszteződésekkel gyakran találkozhatunk az áruházak parkolóiban is. Ezek a parkolók általában magánutak, amelyeket a közforgalom számára megnyitnak. Ilyen helyen a KRESZ szabályai érvényesek, így ha nem látunk elsőbbséget szabályozó táblákat a kereszteződésekben a parkolóban, akkor bizony el kell engednünk a jobbról érkezőt. Sajnos akik felületesen ismerik a KRESZ-t és a környéket, nem veszik figyelembe, hogy a zsákutcára is érvényes a jobbkéz szabály.
Elsőbbségadás sorozat 3. rész: a jobbkéz-szabály és a kanyarodás szabálya
Baleseti statisztikák és tanulságok
A rendőrség tapasztalatai szerint ilyen helyeken nem jellemző a személyi sérüléses baleset, inkább anyagi káros fordul elő. Halálos eset - amely kimondottan a jobbkéz-szabály megsértése miatt következett volna be - nagyon ritka. A rendőrségi statisztikában a baleseti okok között "az elsőbbség meg nem adása" vagy a "kanyarodási szabályok megsértése" a 2. és a 3. helyen szerepel. Ha az egyenrangú kereszteződésekben történt balesetek az alacsony sebesség okán általában nem is súlyosak, "csak" anyagi károsak, kertvárosokban, kisebb forgalmú mellékutakon mindig érdemes jobbkezes utcákra számítani, figyelni, jobbra nézni, de ugye balra is pillantani, ahogy a szakember javasolja - sosem tudhatjuk, mindenki tisztában van-e a szabályokkal. Pontosabban jól tudjuk, hogy sokan bizony nincsenek tisztában a szabályokkal, vagy szimplán magasról tesznek a betartásukra.
Ellentmondó jelzések és a "közlekedési piramis" tévedése
A felfestés szerint csak jobbra, a tábla szerint csak egyenesen. A KRESZ is ilyen. Ha magát a szöveget változtatja meg a jogalkotó, akkor figyelni kell az összes kapcsolódó jogszabály szövegére is és azokat is hozzá kell igazítani a módosult szabályhoz. Ha pedig a jogszabály valamely konkrét rendelkezése helyett egy másikat akar alkalmazni a jogalkalmazó (például megváltoztatni a forgalmi rendet), akkor kifejezetten résen kell lennie, mert egy konkrét útszakaszon a közlekedési rendet akár több jelzés-szabály is regulázhatja. A KRESZ egyébként nem tartalmaz feketén-fehéren, általánosan megfogalmazott hierarchiát a közúti jelzésekre. Azt mindenki megjegyezte a KRESZ oktatáson, hogy létezik egy úgynevezett "közlekedési piramis", és ami abban feljebb foglal helyet, az felülírja az alatta lévőket. Legalábbis a KRESZ szabályozási logikájából ez következne. Közlekedési piramis? Felejtsd el.
Józan ésszel azt gondolnánk, hogy a közlekedési jelzőlámpák biztosan felülírják a táblák és a felfestések utasításait. Itt aztán van minden is. A villanyrendőr a KRESZ szerint csak a STOP táblát, a macisajtot és a főútvonal jelzőtáblát derogálja, az összes többit akkor is figyelembe kell venni közlekedés során, ha a jelzőlámpa zöldet mutat. Ha például ún. Hiába telizöld, itt csak balra szabad kanyarodni. Ennyit a piramisról. De akkor a közúti jelzőtáblák felülírják az útburkolati jeleket és a közlekedési szabályokat, ugye? Hát, izé. Ez a leosztás gyakrabban előfordul (például kötelező haladási irány tábla kereszteződésben), de ez sem általános. A KRESZ logikája szerint amit nem tilos, azt szabad. Ilyen esetben tehát a jelzőtábla lesz az erősebb. Viszont. A vonatkozó közlekedési rendelet szerint "az útburkolati jelekkel jelzett forgalmi rendnek feltétlenül, kölcsönösen és egyértelműen igazodnia kell a függőleges jelzésekkel (jelzőtáblákkal stb.) kijelölt forgalomszabályozáshoz." Tehát - elméletileg - nem helyezhető ki olyan tábla, amely az útburkolati jelet módosítja. A valóságban viszont előfordul. Tipikusan akkor, amikor a közútkezelő kitesz egy új táblát, a felfestést pedig nem tünteti el. Mert egy táblát lecsavarozni egyszerű, egy útburkolati jelet felmarni-újrafesteni már nem annyira. Most akkor merre? Ez már nagyon extrém, de itt is a tábla lesz a győztes. Ilyen esetben az a logikus, hogy a tábla iránymutatásait kell követni, vagyis a közlekedési tábla felülírja a felfestést (és a jelzőlámpát is).
A "Megállni tilos" és a "Várakozni tilos" táblák értelmezési problémái
Januárban az átlagosnál is több visszajelzés érkezett a TANULÓVEZETŐ 2016/5-ös, Ellenőrizze Tudását! c. rovatunkhoz, melyben a KRESZ kérdések szerzője most Virágh Sándor. Sikerült neki felizgatni néhány Olvasót, akik alaposabban átgondolták pl. a 7 sz. tesztkérdést, amiben a Megállni Tilos és a Várakozni Tilos jelzőtáblák hatálya, annak pontos értelmezése adta fel a leckét.
KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól
Esettanulmány: A Miskolci Rendészet esete
Én a 7. kérdésében vázolt helyzethez nagyon hasonló, de megtörtént esemény ismertetésével csatlakozom az értelmezési vitához: A Miskolci Önkormányzati Rendészet azért szabott ki bírságot, mert az ismerősöm által üzemeltetett személygépkocsi a rendészet álláspontja szerint megszegte a táblával jelzett „megállási” tilalmat. Az általuk szabálytalannak minősített esetről készített fotókat megtekintve, vitattuk a szabálytalanság tényét és a bírság kiszabásának jogszerűségét, ezért az ügy immár a szabálysértési hatóság jogkörébe került, ahonnan arról tájékoztatták ismerősömet, hogy az Önkormányzati Rendészet feljelentése a „várakozási” tilalom megszegésére alapul. Tehát a helyzet megítélésének bizonytalansága már a feljelentő minősítéseiben is megmutatkozik.
Az értesítést követően ismerősömmel egyeztetve az alábbi érveléssel próbáltuk álláspontunkat alátámasztani:
- Az adott útszakasz elején kihelyezett „megállni tilos” jelzőtábla, a megállást és a várakozást tiltja.
- Az említett tábla hatálya a táblánál kezdődik és a következő útkereszteződésig tart, kivéve ha ellenkező értelmű tábla a tilalmat előbb feloldja.
- Miután a „megállni tilos” jelzőtáblát követően kihelyezésre került egy „várakozni tilos” jelzőtábla is, amely a megállást már megengedi, ezért a megállást tiltó tábla hatálya csak eddig lehet érvényes.
- Tekintve, hogy a „várakozni tilos” jelzőtáblához időtartamot meghatározó kiegészítő táblát is elhelyeztek, ezért a tábla, várakozásra vonatkozó tilalma csak a megjelölt időszakon belül hatályos, miközben a megállás az időszaktól függetlenül, a várakozás pedig az időszakon kívül megengedett.
A fentiek alapján kértük az eljáró hatóságtól, hogy a feljelentő által megfogalmazott szabálysértés tényállásának hiánya miatt, az eljárást - az ismeretlen személy vétlenségének kimondásával - lezárni szíveskedjenek.
A szakértői vélemények ütközése
A megállni tilos tábla után tilos a megállás, kivéve forgalmi vagy műszaki ok, ugyanakkor a megállni tilos tábla tilalmát az ellenkező értelmű jelzőtábla feloldja, ami ebben az esetben a várakozni tilos tábla az időkorlátozással. Tehát ki és beszállhatunk, fel és lerakodhatunk, 5 percig egyhelyben tartózkodhatunk. Talán azért csinálták ide a táblakombinációt, hogy valamelyik közintézmény előtt - időkorláton belül - hozzák, vigyék ide az embereket, ha azonban az időkorlát lejár, a várakozni tilos tábla hatályát veszti és kiterjed a megállni tilos tábla hatálya. Ez két, egymásnak ellentmondó érvelés. A "Megállni tilos" tábla - időszak megjelölés hiányában - 0-24 óráig tiltja a megállást és a várakozást a következő útkereszteződésig. Nincs rövidebb távolságot megjelölő (pl. 20 m) kiegészítő tábla, nem ellentétes értelmű jelzőtábla a „Megállni tilos” és a „Várakozni tilos” jelzőtábla, nincs nyilat mutató kiegészítő tábla, mely a korlátozás alá eső irányt mutatná. A várakozási tilalom alatti kiegészítő táblán lévő időszakban (8-18 óra) a várakozás tilos, a megállás nem. Azon kívül tilalom áll fenn. Azaz 18 óra előtt, de 8 után volna szabályos a megállás, azon kívül nem. A „Várakozni tilos” a kiegészítő táblával tehát bizonyos értelemben a megállási tilalmat lazítja. Jelen esetben a napközbeni időszakban, amikor jelentősebb a járműforgalom.
Sajnos a magyar KRESZ-ből nagyon hiányzik egy megállási tilalom vége tábla, amely egyébként nem ismeretlen Európában. Itthon ezt úgy oldják meg több helyen is, hogy a megállni tilos tábla alatt elhelyezik az érvényességi távolságot. Jogos viszont az a kérdés, hogy mit takar a szabályban említett ellenkező értelmű jelzőtábla meghatározás? A KRESZ sehol nem nyújt e fogalom definíciójával kapcsolatban segítséget. De a józan parasztész az diktálja, hogy a megállási tilalom ellentétje a megállni szabad lenne. Konkrétan ilyen jelzés sem szerepel a KRESZ-ben, de a kijelölt várakozóhely már kimeríti az ellenkező értelemről szóló megjegyzést. Vagy mégsem? Ugyanis a megállási és várakozási tilalmak - ahogy tanítjuk is - az úttestre érvényesek. A kijelölt várakozóhelyek pedig az úton, de az úttesten kívül helyezkednek el. Vajon akkor tényleg üti egymást a két jelzés? Vajon a megállni tilos táblát feloldja a parkolóhely jelzés? A merőleges parkolók után az úttest jobb szélén meg szabad állni? A várakozóhelyen álló járművek előtt megállhatok-e az utas kiszállásának idejére? Megannyi kérdés, amire nincs pontos válasz, pedig a logika szerint a kijelölt várakozóhely ellenkező értelmű jelzése a megállni tilosnak. Csak éppen a jelzések értelmének helye különböző. A kérdésben ráadásul nem egészen ellenkező értelmű, hanem ha pontos akarok lenni, akkor más értelmű jelzőtáblát látni. Hiszen a megállásnak nem fordítottja, nem ellenkező értelme a várakozás. Ugyanakkor az útkezelő szándéka egyértelműnek látszik. A megállni tilos tábla után elhelyezett várakozási tilalom engedményt ad, hiszen ettől a ponttól kezdve, ha a várakozás tilos, akkor meg szabad állni. A várakozni tilos jelzés az időkorlát miatt a két időponton kívül viszont nem él. Olyan, mintha a jelzés nem is lenne ott. Ez a felvetés azért is jogos, mert a jogszabályban szintén szerepel: „Az utak forgalmát úgy kell szabályozni (a forgalmi rendet úgy kell kialakítani), hogy a közlekedés résztvevői biztonságosan, gyorsan és zavartalanul közlekedhessenek.” Azaz nem szabad a vezetőket bizonytalan, vitatható helyzetbe kényszeríteni.
A KRESZ megújítása és a jövőbeli változások
Éppen folyamatban van a megújítása, de azt még senki sem tudja, hogy egyszerűsödik-e, vagy bonyolultabbá válik. A jog alkalmazása sosem egyszerű. Holisztikus rendszerlátást követel, mert ha az egyik oldalon meghúz valamit a jogalkotó, a másik oldalra is kihat, így egy változtatás tucat más módosítást tud generálni. A szakember szükségesnek érezte például, hogy szűnjön meg az egyenrangú kereszteződésben balról érkező villamos elsőbbsége. Szintén nem örül annak az oktató, hogy az elsőbbség akkor is jár a mentőnek, tűzoltónak, rendőrnek, ha nem használja a hangjelzést, csak a megkülönböztető fények aktívak. Bekerül tételesen a KRESZ-be, hogy 1,5 métert kell tartani a biciklistől amikor kikerüljük. Így, ha minden jól megy, akkor a jövőben egyértelműbb lesz, hogy ha nem vagyunk az autóban az parkolás, míg, ha benne ülünk, az csak (átmeneti) megállás. Új fogalomként bekerülhet a KRESZ-be az utascsere, amely arra ad hivatalos lehetőséget, hogy egy pár másodpercre megállva utasunkat ott is kitegyük, ahol amúgy megállni és várakozni is tilos. Az új KRESZ egyértelművé teszi, hogy előzésnek az számít, ha átlépem a felezővonalat a kétszer egysávos úton. Minden egyéb esetben - pl. Ehhez új szabályok tartoznak majd, amelyek egyértelművé teszik, mikor lehet a szélső sávban maradva, a középső sávban ragadt autós mellett elhaladni. Azt mindenki tudja - maximum nem tartja be -, hogy buszsávba csak akkor válthatunk, ha a következő kereszteződésnél történő kanyarodás ezt szükségessé teszi. De a jelenlegi szabályozás ennek fordítottjára nem ad kivételt. Ha egy utcából úgy kell becsatlakoznunk a forgalomba, hogy a felénk eső első - szélső - sáv rögtön egy buszsáv, akkor elvileg azt kihagyva nekünk rögtön a második sávba kellene érkeznünk, ami elég életszerűtlen. Azt is egyértelműsíti majd az új KRESZ, hogy az irányjelzőt a fékezés megkezdése előtt kell kitenni. Pár példa az új táblákra.
KRESZ tudás ellenőrzése és fejlesztése
KRESZ vizsgára készülsz, vagy csak tesztelnéd a KRESZ tudásod? Töltsd le a Mr. Kresz KRESZ TESZT alkalmazását, és kezdd el a gyakorlást még ma! Az alkalmazásban több mint 3000 kérdésből gyakorolhatsz. Használhatod az applikációban a vizsga módot, átismételhetsz kérdéscsoportokat, vagy szórakozhatsz tanulás közben KRESZ játékainkkal. Most választ kaptál arra, hogy hogyan kell eldönteni, hogy kinek van elsőbbsége az egyenrangú útkereszteződésekben. Ha további kérdésed van, keress minket az élő chaten a Mr. KRESZ-en. Az alábbi cikkben összegyűjtöttük számodra a KRESZ táblákat, amelyekkel a mindennapi közlekedés során találkozhatsz. A KRESZ táblák felismerése elengedhetetlen a szabályos közlekedéshez, ezért érdemes megtanulni őket, majd időről időre átismételni a jelentésüket.
KRESZ táblák nyomtatható formában és alkalmazás
Összeállítottunk egy nyomtatható dokumentumot a KRESZ táblákról, amelyet ingyenesen letölthetsz az alábbi linken kereszül: ⬇️ ☁️ KRESZ táblák letöltése ☁️ ⬇️ Gyakorold a KRESZ táblákat a telefonodon is! Kattints ide 👈 a KRESZ TESZT megvásárlásához, és garantáltan nem érhet majd meglepetés. ✨ KRESZ TESZT APP bemutató. Teszteld a tudásod! Hibátlan kitöltés esetén megjutalmazunk!