A Volkswagen Golf generációk legendái: Golf I, Golf II és Golf III összehasonlítása
Ha valaki megkérdezné, hogy az autóipar mikor ért a zenitre, csípőből rávágnám, hogy valahol a nyolcvanas és a kilencvenes évek között. A Mercedes összehozta a műszaki csúcstermékét, a W124-et, a Porsche hanyagul letámasztotta a tátott szájú közönség elé a 964 Turbót, a McLaren mindenkinek odavert az F1-gyel. Térdig jártunk a legendákban, sorolhatnám a végtelenségig. Eközben a Volkswagen is óriásit gurított a hármas Golffal 1991-ben. E korszak meghatározó szereplői közé tartozott a Volkswagen Golf is, amely három generációjával - az egyes, a kettes és a hármas Golffal - írta be magát a történelembe.
A kezdetek: Volkswagen Golf I - A merész úttörő
A Volkswagen 1974-ben mutatta be az első Golfot, ami rövid idő alatt annyira hihetetlenül népszerű lett, hogy még Wolfsburgban is meglepődtek. Merész lépés volt az egyes Golf: az elsőkerekes, keresztmotoros kisautó akkoriban baromi modernnek számított, és egyáltalán nem hasonlított semmire, ami addig a márka logóját hordta. Kellett is a siker, hiszen akkoriban nem volt rózsás a nagy múltú német gyártó, a Golf azonban rövid idő alatt kihúzta őket a mocsárból. Ez az első generáció alapozta meg a Golf máig tartó sikerét, új irányba fordítva a céget.
A legenda kifinomult változata: Volkswagen Golf II
A cég irányba fordult, az 1983-ban bemutatott kettes Golffal már kitaposott úton jártak, és a második generációt legalább annyira odatették, mint az elsőt. A szögletes forma keveset változott, mégis az mk2 egy teljesen más, újonnan kifejlesztett autó volt.
Épp egy hetvenpárezer kilométert futott, gyakorlatilag újszerű kettes Golf volánját markolva az embernek olyan érzése lehet, mint azoknak a kortársaknak, akiknek akkoriban jött össze végre a rég vágyott Opel Kadett vagy Ford Escort. Hogy mennyire durva különbség átülni a pihe-puhára kárpitozott, 1989-es évjáratú Golfba akármilyen itthon elterjedt volt szocialisat típusból, azt csak az tudja, aki megélte a korszakot, vagy módjában állt összekóstolni a kettőt.
A középszürke kettes Golfok ritka szép állapotban maradtak fenn. 1989-ben gyártották az autót, Olaszországból származott, és hosszas keresés után jutott el a tulajdonosához. Akkorra érett meg a gondolat, hogy egy igazán szép, eredeti állapotban megmaradt és lehetőleg nem alapkivitelű kettest megmentsenek az utókornak. Ez a kettes ráadásul már a ’91-ig tartó széria vége felé készült.
1987-ben volt egy modellfrissítés, onnantól az első oldalbakok teljes egészében nyithatók, eltűntek a kis háromszögablakok, és ebből adódóan a külső visszapillantók is változtak, előbbre kerültek. Változtak a típusfeliratok és a hűtőmaszk is. Újakra cserélték minden változatnál a kormányokat, meg az üléseket, innentől Typ 19 helyett már 1G volt a típus belső elnevezése. Ehhez jött még hozzá 1989-ben az új fedélzeti elektronika és a képeken is látható nagy lökhárítók, amikkel 5,5 centivel lett hosszabb a GL és a GTI, amihez ez járt. Maga a GL a polgári verziók csúcsát jelentette ekkoriban olyan tételekkel, mint a zöld színű hővédő üveg, a magasságban állítható vezetőülés, a négyküllős kormány, a zárható kesztyűtartó és az elektromos centrálzár. A sportos GT és az abszolút hot hatch GTI volt csak felette.
Egy ilyen kettes Golfban a teljes mértékben évjáratkorrekt, gyári Gamma rádió és a hozzá való kihúzható antenna utólagos beszerelésével élvezhetővé válik a zene. A gyár 10,5 méteres fordulókört ígér, de a szervóltan kormánnyal parkolni nem annyira nagy élvezet. Menet közben ez persze nem zavaró, sőt futásával a Golf több újabb modellt is kenterbe ver. Az elektromosan vezérelt karburátoros és már hidrotőkés szelepállítású motor szépen duruzsol. A váltó bár nem is jár rövid úton, és nem is a ma szokásosan feszes megvezetésű, elég pontos és élvezetes vele a kapcsolás. Az egyszerű fék és a futómű csak szépen teszi a dolgát, nagyon nem is kell tudatosodjon a 71 ezret futott Golf sofőrjében, hogy ilyen részegységek is vannak benne. Pedig a maga korában egy ilyen sima Golf futómű is progresszívnek számított.
VW Golf II használt teszt 1992 | Autó2
Elődjével szemben, a kettes Golf már tényleg alkalmas napi használatra is, de bűn lenne egy ilyen példányt így elkoptatni. Ebben 1,6-os benzinmotor van, ami igen jól húzza a könnyű kasznit. A kocsi roppant kényelmes, még a magasabb sofőröknek is. A motor elég hangos, viszont keveset eszik, országúton 6,5 körül el lehet vele mászkálni. Az alkatrész is olcsó. Bár a kasznit javítani kell, mert a padlólemezek és az egyik doblemez már többször foltozott, és most megint rozsdásodni kezdett, egy ilyen nagyjavítás, alvázvédelemmel együtt is megvan 80-100e-ből. Aki nem ennyire igényes, az már akár félmillió forint körüli áron is találhat magának egy, ha nem is ennyire csillogó, de hangulatos példányt.
Modern idők szele: Volkswagen Golf III - Érett és időtálló forma
A hármas Golf 1991-ben tört be a piacra, folytatva elődei sikerét. Elszoktunk a szép, gyári állapotú hármas Golfok látványától, észrevétlenül eltűntek az utakról. Egy ilyen makulátlan, patent állapotú darab láttán tűnik fel igazán, hogy mennyire érett, időtálló és letisztult formájú autó ez. A hármast már meglegyintette a modern idők szele, és a kettesnél drasztikusan frissebb, de közben azért maradt a visszafogott, németesen kimért stílus, ami még így 33 évvel az 1991-es bemutató után is remekül áll neki. Mivel a fazon jól öregedett, szinte hihetetlen, hogy a korai hármasok a koruk alapján már bőven veteránnak számítanak.
Különleges kiadás: A Golf III Pink Floyd Edition
Léteztek különleges kiadások is, mint például a Pink Floyd Edition, amit kizárólag 1994-ben gyártottak. Némileg csalódás, hogy semmilyen megdöbbentő megfejtés nincs: annyiról van szó, hogy a Volkswagen akkoriban együttműködött a Pink Floyddal. A Golf Pink Floyd Edition nem egy drága, gyűjtői kiadás volt, csak apró finomságokban tért el egy sima hármas Golftól.
Extrák nélkül kívülről csak matricák utalnak rá, hogy különkiadásról van szó, még az alufelni se volt alap. Felárért kérhető volt egy kimondottan csak ehhez a változathoz rendelhető szín, az érdekes gyönyházkék, amit a beszédes Soundblue néven ismert. Robihoz már a jelenlegihez hasonló, csodás állapotban került a különleges Golf, amire még az előző tulaj vett 15 colos alufelniket, illetve teljesen kék, Hella hátsó lámpákat. Utóbbiak egyébként abszolút korhű, szinte gyári tuningnak számítanak, hiszen aki akarta, már a Volkswagen szalonban is kérhette őket.
A régi autók beltere egészen más volt: mertek színekkel kísérletezni, használtak érdekes anyagokat, kretén formákat, voltak hülye részletek. Egészen más volt az illatuk, az ízük, a hangulatuk. Ennél az autónál is ez a helyzet: bár a hármas Golf beltere alapesetben nem emeli meg a pulzust, a Pink Floyd Editiont belül pont úgy fűszerezték, hogy mosolyt kanyarítson az ember arcára. Olyan bámulatosan tisztán, részletesen és dinamikusan csendült fel az eredeti lemezről a What Do You Want From Me, amit még modern autók is ritkán tudnak. Az utastér hangszórói, a csomagtartóba igényesen beépített mélynyomó és a hangszínszabályzó a Nokiától érkeztek, és gyárilag a fejegységet is ők szállították. Utóbbit itt egy Pioneer váltotta, ami szintén gyári extra volt, de ebben az autóban nem kérték, az előző tulaj külön szerezte be.
Ezekhez a különleges kiadásokhoz gondosan összegyűjtött, kimondottan ehhez a különkiadáshoz passzoló, fantasztikus relikviák is tartoztak. Az eredeti CD alap, de volt fém kulcstartó, aranyos modellautó, telefonkártya (egy másik modellautóval szettben), eredeti prospektusok, sőt, még logózott gyufásdobozok is előkerültek. A készlet messze legkirályabb darabja mégis az 1994-es, berlini Pink Floyd koncertről származó, hologramos, laminált VIP belépő volt.
Vezetési élmény és tartósság
A Golf futóművében érezhetően minden a helyén, mindig figyeltek rá, a lengéscsillapítókat és pár apróságot a közelmúltban cserélt a tulaj. Van szervó is, de alig érezni, a kormányzás váratlanul direkt, és a futómű bár nem sportos, feszesen az úton tartja az öreg Volkswagent. Ez a Golf nem drága, nem is erős, elméletileg nem váltja meg a világot, de könnyedén leveszi az embert a lábáról. Olyan letörölhetetlen, gyermeki mosolyt rajzol az arcra, ahogy egy friss, nyári napon krúzol vele, amit nagyon kevés új autó tudna utána csinálni.