Toyota dízelmotorok: Típusok, Átlagfogyasztás és Jövőképek

Gépkocsik millióit hajtja dízelmotor, amely az évek során hatalmas népszerűségre tett szert. A dízelek előnye az alacsonyabb üzemanyag-fogyasztás volt, mint a benzinmotorral felszerelt autók esetében. A keresletet még az árak sem csökkentették, amelyek egyértelműen magasabbak, mint a benzinüzemű járműveké. Évekkel később a dízelmotorok még mindig népszerűek, köszönhetően a dízelüzemanyag iránti alacsony keresletnek.

Általában a benzin jobb városi használatra, a dízel pedig intenzív használatra - hosszabb utak során is. A járművezetők ambivalens véleménnyel vannak a dízelüzemű autókról. Félnek a modern dízelekben bevezetett megoldásoktól, amelyek célja ezen egységek környezetre gyakorolt toxikus hatásának csökkentése volt. Azonban nincs okuk a paranoiára. Hibás motorok mind a dízel-, mind a benzinmotoroknál előfordulnak. A legfontosabb, hogy olyan autót válasszon, amely megfelel az igényeinek - az üzemanyag szempontjából is típusához.

A dízelmotorok rövid története a személyautókban

Diesel találmánya után a 20. század elején még nem kapkodtak. Igaz, az 1930-as években a Mercedes-Benz 260D típusában már dízelmotor lapult, de ez a személyautó inkább fehér hollónak számított. A hajózásban, vasúti felhasználásban terjedtek, majd a második világháborúban tengeralattjáróknál, szovjet tankoknál. A dízelmotor ugyanis csökkentette a tűzveszélyességet, növelte a hatótávolságot. A század derekán a teherfuvarozásban egyre népszerűbbé vált.

Bár a Peugeot 504-es modellje 1970-ben már elérhetővé vált dízeles változatban, a személygépkocsik piacán a Volkswagen Golf I. hozott áttörést. Mára már kultikussá vált ez az autó, örvénykamrás dízelmotor hajtotta, amely fülsértően hangos volt és rezonált, viszont a benzines változatokhoz képest 2 literrel kevesebb üzemanyagot fogyasztott 100 km-en. Hamarosan egyre több autó büszkélkedhetett már minőségi dízelmotorral, népszerűsége pedig töretlenül ívelt felfelé. A Golf I. sikere után egy esztendővel jött a 123-as dízel Merci, a Mercedes 200D, majd öt év múlva a Mercedes 300D már turbót is kapott.

Népszerű dízelmotor típusok és jellemzőik

Ha kifinomult és tartós dízeleket keresve szitál a piacon, egyaránt találhat kis kapacitású konstrukciókat, általában népszerű és kecses 2,0 hengeres motorokat, valamint drágább öt- és hathengeres egységeket.

Útmutató a Nissan Terrano 2700 dízel vezérléséhez

2.0 HDI (Peugeot, Citroën)

A 2.0 HDI motor rendkívüli tartóssággal büszkélkedhet. A négyhengeres egység 1998-ban debütált a Peugeot és a Citroën kínálatában, és az évek során számos mélyreható korszerűsítésen és fejlesztésen esett át. A gyártók a kezdetektől fogva a Siemens és a Bosch által felváltva alkalmazott common rail közvetlen üzemanyag-befecskendezést alkalmazzák. A szelepmeghajtás szíjat használ. Az évek során 90, 109, 136, 140, 150, 163 vagy 180 lóerős változatokat kínáltak - ezek garantálják az ésszerű üzemanyag-fogyasztást.

1.9 JTD és 2.0 MultiJet (Fiat)

Egy másik dízelmotor, amely nem okoz problémát, az 1.9 JTD, valamint az ennek alapján létrehozott 2.0 MultiJet. Az 1.9 JTD története az 1990-es években kezdődött. A gyártó a változattól függően 8 vagy 16 szelepes fejet és változó lapátgeometriájú vagy anélkül működő turbófeltöltőt alkalmazott. Az időzítés meghajtása a gyártásban és cserében olcsóbb szíjra épült. A kínálatban 80 és 150 lóerő közötti változatok szerepeltek.

1.9 TDI (VW-csoport)

Kétségtelen, hogy az 1.9 TDI dízel Európa-szerte a tartósság szinonimája, hiszen 500.000-700.000 km-es futásteljesítményt tesz meg gond nélkül. Minden 1991-ben kezdődött az egység debütálásával az Audi 80 katalógusában - először egy 90 lóerős változat jelent meg. A kompresszoros változatok 75-160 lóerősek voltak. Volt egy egyszerűsített és nyers változat is - a turbófeltöltőtől megfosztott 1.9 SDI. A 68 lóerő elég volt a (nagyon) sima mozgáshoz, anélkül, hogy az üzemanyag-fogyasztás miatt aggódni kellett volna.

3.0 D (BMW)

Az igényesek számára érdekes lehetőség a BMW által több mint két évtizede gyártott 6 hengeres 3.0 D dízel. Ezt a motort használták a Range Rover autókban is. Kezdetben 184-204 lóerős, később több mint 300 lóerős változatok voltak kaphatók. A jól karbantartott példányok azonnal új gazdára találnak, ami csak bizonyítja ennek az egységnek a kivételes fenntarthatóságát.

Toyota dízelmotorok és fogyasztásuk

Napjainkban alig-alig találni olyan gyártót, amely ne rendelkezne többtagú benzines és dízelmotor kínálattal. A Toyota is hosszú ideje kínál megbízható és gazdaságos dízel erőforrásokat.

Dízel üzemanyag összehasonlítás

Toyota Avensis 2.2 D-4D

Kétliteres dízelmotorjával a Toyota Avensis nem tartozott a kategória legvadabbjai közé. A hátrányból előnyt kovácsolva rögtön a kategória élére lőtte be új dízelmotorját a Toyota. A 2,2 literes közös nyomócsöves dízelmotor kétféle teljesítménnyel választható: 150 és 177 lóerővel. Mindkét motor teljesen alumíniumból készül, és dízel viszonyokhoz képest mindkettőnek rendkívül alacsony a sűrítése: 16,8:1 illetve 15,8:1. A befecskendezési rendszer harmadik generációs közös nyomócsöves, piezoelektromos befecskendezőkkel. Mindkét dízelmotort felszerelték változó lapátgeometriájú turbófeltöltővel és töltőlevegő-hűtővel.

A kiemelkedő teljesítményű dízelmotorok nyomatékban is jók, a 177 lóerős dízelmotor 400 Nm-es nyomatékmaximumát a 155 lóerős 2,2 literes Ford dízel túltöltéssel hozza rövid ideig. A Toyota előnye, hogy a nyomaték széles fordulatszám-spektrumban, 2000 és 2600-as fordulat között rendelkezésre áll. A Toyota a teljesítményvadászat ellenére sem adta fel komoly környezetvédelmi törekvéseit. Alacsony fogyasztásukkal az új dízelek alig terhelik jobban a környezetet, mint a jóval gyengébb 2,0 literes motor.

Toyota Avensis 2.2 D-4D Fogyasztási adatok és Teljesítmény

Az új dízelmotorok megjelenésével a régi motorváltozat is piacon marad. A 116 lóerősnél 565 ezer forinttal kerül többe a 150 lóerős verzió, aminél 515 ezer forinttal drágább a 177 lóerős csúcsdízel. A 2,2-es dízelmotorok azonban csak a SOL felszereltséghez kérhetők.

Toyota Land Cruiser 3.0 D-4D

A Land Cruiser (LC) név fogalom a terepjárók világában. Az 1984-től gyártott, külsejét tekintve baltával faragott 70-es sorozat, a legendás 40-es utódja, amely legutóbb 2007-ben esett át korszerűsítésen. A Land Cruiser nagydarab vas, és öten kényelmesen el lehet benne férni, a 2,8 méteres tengelytávolság csodákra nem képes.

A háromliteres, 173 lóerős (410 Nm) D-4D common-rail dízelmotor elsőre csalódás volt, őszintén szólva, a presztízs miatt hat hengerre számítana az ember, de csak négy cilinder ketyeg az autó elejében - mit ketyeg, zavaróan kopácsol. A motorzaj melegen mérséklődik, viszont nagyobb gázadásra azonnal tudatja származását, a kritikával mégis óvatosak lennénk. A tempóval nincs probléma, egy ekkora és ilyen nehéz kredenctől elfogadható a 175 km/órás végsebesség, a 11,7 másodperces százas gyorsulás sem cammogós, és hab a tortán a fogyasztás.

Üzemanyagtank méret - Smart Forfour 454

Kényelmesen, a szabályokat betartva, a már említett 4-es úton vonulva 7,2 litert mutatott a fedélzeti számítógép, és tényleg! A pontosság kedvéért 7,5 liter jött ki a tankolásos ellenőrzésnél, de városban sem szökött 12 liter fölé az étvágy, kvázi a teljes átlag éppen 10 l/100 km alatt maradt. Az autó legalacsonyabb pontja is 215 milliméterre van a talajtól.

Toyota Verso dízelmotorok összehasonlítása

A szokásos dízel-benzines összehasonlító helyett ezúttal a japán családi autó két gázolajos változatát vettük górcső alá, ugyanis a Verso jó öreg, kétliteres D-4D motorja mellé a BMW-vel kötött megállapodásnak köszönhetően megkapta a németek 1,6 literes dízelét is, ezzel nehéz választás elé állítva a vásárlókat.

Kétféle öngyulladóssal találjuk szembe magunkat: a BMW-től érkező 1,6 literes, start-stopos, 112 lóerőt és 270 Nm csúcsnyomatékot nyújtó, valamint a Toyota saját, kétliteres, 124 lóerőt és 310 Nm nyomatékot kipréselő erőforrása közül választhatunk. Elsőként a kétliteres D-4D járt szerkesztőségünkben, mely a gyári adatot lepipálva teljesítette a 0-100-at és a rugalmasságára sem lehetett panaszunk. Mindezek mellett azonban kulturálatlan járásáról is meg kell emlékeznünk, hiszen a hangos és kemény járású öngyulladós némely fordulatszám-tartományokban igazán kellemetlen zajokat produkált, amin még a bemelegedés sem sokat segített. A váltási érzet azonban nem túl kellemes: a váltókar lötyögős és pontatlan.

A bajoroktól érkező öngyulladóst beindítva egyből feltűnik, hogy sokkal finomabb a járáskultúrája, ráadásul bemelegedve még simábbá és halkabbá válik. A karakterisztikája és a váltóáttételei nagyjából megegyeznek a nagyobb erőforráséval. A 12 lóerővel gyengébb erőforrás nem csak papíron, hanem a valóságban is valamivel lassabban teljesíti a 0-100-as sprintet, míg az alacsonyabb nyomatéka a rugalmasságnál érhető tetten.

Toyota Verso Dízelmotorok Összehasonlítása

Fogyasztása azonban ennek megfelelően kedvezőbb: országúton 4,5 literrel megelégszik, míg autópályán is fél literes különbséget tudtunk felmérni a kétlitereshez képest. Városban még ennél is jobban járhatunk, hiszen akár 5,2 literrel is eljárhatunk, köszönhetően többek között a start-stop rendszernek. Szerkesztőségünk egyöntetű véleménye alapján az 1,6-os BMW motorral szerelt Verso az árak ismerete nélkül is győztesként vonulhat fel, hiszen a dinamizmusban tapasztalható apró lemaradását a fogyasztás és járáskultúra terén könnyedén kompenzálja. A BMW-től kapott 1,6-os ugyanis a szinte elhanyagolhatóan alacsonyabb teljesítménytől eltekintve minden tekintetben felülmúlja nagyobb vetélytársát: csendesebb, kifinomultabb, kulturáltabb, kevesebbet fogyaszt és még jóval olcsóbb is.

Gyakori kérdések a Toyota dízelekről és üzemeltetésükről

Nekünk van a családban, 1.4-1.6 benzin és 1.4 dízel E12-is. 1.4-1.6 benzin között nagyon lábfüggő, kb. 4 decivel eszik többet az 1.6-os. Viszont én ilyen napi 50km-es munkábajáráshoz erősen elgondolknék a dízelen. 50 km (azaz 2x25km) nem kevés, hogy ne rakodjon le trutyi? Amit nyerek a fogyasztáson, azt elveszitem az szervizelésnél, a dizelnél, szerintem. 7 literes fogyasztásig belefér. Szegeden belül kb 5 km-t kell menjek, utána országút. Szerintem ha benzines, akkor inkább 1.6 mint 1.4. Sokkal többet nem eszik, nem kell annyira nyomni sem, ha meg kell, akkor tud jobban menni. 1750 km-ből meg 750-nél plusz egy liter /100 km, amit fizetnek.

Látható, hogy nekem is 1.6 van: négy személlyel télen Bp-re autópályán valós 145 körül is 8 liter körül evett 100-on (rövid ötödikkel), tehát még mindig a normatíva alatt bőven, pedig ez korszerűtlenebb motor azért, bár nagyon szuper. Télen gond lehet. De télen meg nagyon jó egy motor előmelegítő. Nekem az van, és télen is hasonlóan 8 liter magasságában evett, pedig 5km-re dolgozom, ott pedig nyugiban bekaphatná a 10-12-t. Ráadásul a motor is jóval kevésbé kopik. Olyan 40.000 egy normális szett (Calix, Defa, stb.).

Amit nyerek a fogyasztáson, azt elveszitem az szervizelésnél, a dizelnél, szerintem. 7 literes fogyasztásig belefér. Szegeden belül kb 5 km-t kell menjek, utána országút. Forgalom meg alig van ezen a szakaszon. Mit veszítesz, ha kifogsz egy jó példányt a dízelből (ez azért nem olyan egyszerű) akkor szervizelésnél csak egy gázolajszűrőből (8ezer forint) kell többet költeni rá 30e-ként.

Kritikus pontok és problémás dízelmotorok

Még a legjobb autókat és a leginkább ajánlott motorokat is alaposan meg kell vizsgálni vásárlás előtt. Egy példa az olcsó, de költségesen üzemeltethető motorra az Isuzu 6 hengeres dízel. A 3.0 V6 dCI/CDTI motor 2003-2008 között készült. Kezdettől fogva a Denso common rail rendszerrel volt felszerelve - az injektorok regenerálása lehetséges, de nagyon drága és bonyolult. A 3.0 V6 CDTI hajlamos a túlmelegedésre, ráadásul a hengerbetétek meglazulnak.

1997 és 2010 között a Volkswagen-csoport egyik legrosszabb dízelmotorját gyártották. A 2.5 V6 TDI-t többek között a Volkswagen Passat B5, a Skoda Superb I és számos Audi modellben kínálták. Meglepően gyorsan elromlik ezeknél a dízeleknél az üzemanyagszivattyú és az elektronikus vezérlés, gondot okoz az instabil szelepvezérlés is - maga a lánc és a gyorsan leépülő vezérműtengelyek a hibásak. A motor veszít a teljesítményéből, több üzemanyagot fogyaszt, és gondok vannak az indítással.

Nem minden dízelmotort érdemes ajánlani. Egy tucatnyi évvel ezelőtt a japánok a semmiből fejlesztették ki saját, egyedi dízelüket - a boxer-rendszerben. Kezdetben dinamikájával és alacsony üzemanyag-fogyasztásával lenyűgözte a vezetőket. Meglepően gyorsan megjelent azonban számos probléma.

Az N47-es sorozat nagyon népszerű 4 hengeres 2.0 D dízelje - többek között a BMW 3-as, 5-ös, X3-as, X1-es sorozatban szerepelt az árlistán. Mindig magas munkakultúrát, bőven elegendő teljesítményt és mégis nagyon alacsony fogyasztást garantált. A motor hosszirányban helyezkedik el, és a szervizelés további megnehezítése érdekében a szelephajtás a vezetőfülke oldalán található. A teljes hajtás problémákat okoz. A kezdeti változatban a fogaskerék a forgattyús tengellyel volt egybeépítve, ami növelné a javítási költségeket.

Még ha sikerül is találni a másodlagos piacon egy tökéletesen megmaradt, alacsony és valós futásteljesítményű példányt, a jövőbeni problémákat nem lehet elkerülni. Előbb-utóbb az ilyen dízelmotorral szerelt autókra jellemző műszaki hibák konkrét meghibásodásokhoz vezetnek. Az autoDNA weboldalán elérhető alvázszám-ellenőrzés segíthet egy ismeretlen múltú autó megvásárlásával járó további költségektől való védekezésben.

A dízelmotorok jövője

A benzinnek megvannak az előnyei, de ugyanez elmondható a dízelről is. Az utóbbi motorok nem jó véleménnyel vannak, többek között a károsanyag-kibocsátás miatt, mint például a nitrogén-oxidok, vagy a drága javítások miatt, amelyek beindulhatnak. A dízelmotor az öreg kontinensen meghódította a céges flottákat is.

2015 őszén aztán kipattant a dízelbotrány, mivel a motorok jóval több káros anyagot bocsátottak a levegőbe a megengedettnél. A dízelek jövőjével kapcsolatos elbizonytalanodás, a benzines motorok továbbfejlesztése, a gázolaj relatív drágasága és az egyre több alternatív hajtású jármű 2018 elején 37,9 %-ra mérsékelte a dízelarányt Európában. A nitrogén-oxidok és a szennyező anyagok kibocsátása miatt mind a benzin-, mind a dízelmotorok nem áll fényes jövő előttük - legalábbis Európában. Az Európai Unió törekszik a belső égésű motorok gyártásának fokozatos megszüntetésére, és végső soron az autóiparban a környezetbarátabb energiaforrások felé.

tags: #Toyota #dízelmotorok #átlagos #fogyasztása #és #típusai

• Punto rádió használati útmutató
• Biztosítéktábla a Mercedes Viano-ban
• Miért kormol a Toyota Avensis T25 dízelmotorja?
• Részletes leírás a Fiesta tempomatról
• Punto II (188) részletes műszaki adatok