A dízel autók vásárlása: Gyakori kérdések és tudnivalók

Az elmúlt bő 100 évben jól megszokott belső égésű modellek a mai napig javarészt minden márka kínálatában megtalálhatók. Bár az új autók kínálata fokozatosan az elektromos modellek felé tolódik (a nemrég megerősített EU szabályozások miatt is), a benzines és dízel hajtás önmagában továbbra is része az életünknek, és nem szabad figyelmen kívül hagyni őket döntésünk meghozatalánál. Ebben a cikkünkben épp ezért a jelenleg is sokakat foglalkoztató „benzin vagy dízel?” kérdést járjuk körül.

A dízelhajtás aktuális megítélése és a dízelbotrány

A dízel hajtás jelenleg „rosszabb passzban” van a közelmúlt dízelbotránya miatt, ami miatt jelentősen csökkent az irántuk mutatott kereslet. A dízelautók évtizedekig rendkívül népszerűek voltak - egészen a 2015-ös dízelválságig, amikor a VW károsanyag-kibocsátási botránya lelepleződött. A Volkswagen kapcsán jelent meg először a dízelbotrány kifejezés, amely a márka történetének egyik legnagyobb botrányáról szól.

A VW több millió kipufogógáz-tisztasági értéket manipulált a nitrogén-oxidok tekintetében. Jó ideig a hatástalanító eszközökről, a csalószoftverekről és a kétes tesztekről szóló hírek uralták az internetes autós berkeket. Ugyanis a vállalat több milliárd dolláros bírságot fizetett az amerikai hatóságoknak, amikor kiderült, hogy VW bizonyos dízeles modelljei csak akkor felelnek meg a környezetvédelmi előírásoknak, amikor éppen tesztelik őket. Ezt egy szoftverrel oldotta meg a cég, ami valahogy érzékelte, ha éppen hivatalosan méri az autó károsanyag-kibocsátását.

Ezt a trükköt a 2009 és 2015 között, az amerikai piacra gyártott Jetta, Beetle, Golf, Audi A3 és a 2014-15-ös Passat modelleknél játszották el, összesen 482 ezer autónál. Ennyi gépjárműbe tették bele a „clean diesel” névre hallgató motort, amit a korábban említett módon működtettek. A csalásra az International Council on Clean Transportation nevű szervezet jött rá, ami kíváncsiságból a mindennapi használatban is tesztelte a kocsikat. A Volkswagen AG (VW) károsanyag-kibocsátási tesztjeinél alkalmazott csalások miatt a fogyasztói bizalom alaposan megrendült a dízelautókban. Ennek fényében nagy melléfogásnak tűnik, hogy az óriásvállalat világszerte manipulálta dízelautóinak kibocsátási tesztjeit. Az esetet eléggé megsínylette a cég részvényárfolyama és reputációja is.

Müller kijelentése meredeknek is tekinthető, ha figyelembe vesszük, hogy a Volkswagennek eddig mintegy 30 milliárd euróba került az emissziós botrány. Ebben benne vannak a különböző bírságok, kártérítések és ügyvédi költségek, valamint az érintett autók visszahívása és javítása. Az eladott dízelek csökkenése ellenére Müller szerint a technológia hamarosan ismét népszerű lehet. Vannak viszont, akik közel sem ennyire optimisták, így a Volkswagen vezérének bizakodó hozzáállása eléggé egyedülálló az iparágon belül. A többi autógyártó inkább elfordulna a dízeltechnológiától. A Ford európai tevékenységéért felelős vezetője, Steven Armstrong pedig azt nyilatkozta, hogy bár még kitartanak a dízelmotorok mellett, néhány kategóriában várhatóan eltűnik majd a technológia. „Szerintünk van jövője a dízelnek, azonban néhány kisebb járműből fokozatosan el fog tűnni.” A környezetvédelmi előírások egyre bonyolultabbá teszik a konstrukciókat, de még mindig van olyan felhasználási mód, amelynél érdemes mellette döntenünk. Persze a végső szó a vásárlóké lesz. Ezt így gondolja Carlos Tavares, a PSA Group vezérigazgatója is.

Útmutató a Nissan Terrano 2700 dízel vezérléséhez

Miért választották sokan a dízelt?

A dízelek körülbelül 15-20 százalékkal kevesebb üzemanyagot fogyasztanak, mint a hasonló benzinmotorok. Ez a motor nagyobb hatékonysága mellett az üzemanyag nagyobb energiasűrűségének köszönhető. Üzemanyagként a dízel több energiát tartalmaz, mint a benzin. Emellett a dízelmotorok hatásfoka körülbelül 15 százalékkal magasabb, mint a benzinmotoroké. Egy adott típus dízelverziójának fogyasztása ugyanis akár a harmadával is kevesebb lehet, mint a benzinesé. A dízelmotor jó erős, nyomatékos és keveset eszik. Egy ugyanakkora lökettérfogatú szívó benzines motornak nagyjából 2/3 annyi forgatónyomatéka van, mint a turbo-dízel motornak, ráadásul ezt a nyomatékot jelentősen magasabb fordulaton adja le. Az egyterűeknél és a hobbiterepjáróknál például elég jelentősen kinyílt az a bizonyos fogyasztási olló a kétféle motor között. A magyar autósok zöme éppen azért lett dízelpárti, mert kevesebb pénzük volt, viszont arra sokan nem gondoltak, mivel is jár egy dízelautó az alacsony fogyasztáson túl.

A dízel hátrányai és a környezetvédelmi aggályok

A korszerű motorok ellenére a dízelautók több szennyező anyagot bocsátanak ki, mint a benzinesek, de kevesebb szén-dioxidot. Az elégetett gázolaj literenkénti szén-dioxid-tartalma azonban magasabb, mint a benziné (2,6 kg a 2,3 kg-hoz képest). Egyes szakértők szerint a klímabarát dízel ezért mítosz. A dízel elégetésekor keletkező egyéb szennyező anyagok tovább rontják a képet: például a káros nitrogén-oxidok. A múltban gyártott és forgalomba hozott dízelautók nitrogén-oxid, szálló por és egyéb károsanyag-kibocsátása felülmúlta a benzinmotorokét.

A dízel motor lassabban melegszik, és a modernebb (Euro 4 után) dízeleket részecskeszűrővel szerelték (DPF), ami eldugulhat, ami jelentősebb plusz javítási költségeket generálhat. A használt dízel szintén ilyen, csak folyton tönkremegy benne valami, főleg városi használat során - és drágán javítható. Mindig ott lebeg viszont a dízelesek feje felett egy drága javítás réme és hamar odavan a tankolásoknál szerzett megtakarítás, ha beüt egy nem várt motorhiba. A dízelmotorokban sok drága alkatrész található, ami ha tönkremegy, zsebbenyúlós lehet. A turbódízel-korszak kezdete és különösen a közös nyomócsöves üzemanyagellátó rendszerek elterjedése óta a dízeltechnika egészen a legutóbbi időkig jellemzően bonyolultabb és drágábban javítható volt a benzines motoroknál.

Dízel a használt piacon: reális vagy kockázatos választás?

Szakértők szerint a hazai piacon legtöbb használt dízelautó modern, Common-Rail motorokkal van felszerelve. Ezeket azonban legfeljebb 300 ezer kilométerre kalibrálták, és a Magyarországra kerülő külföldi használt dízelek legnagyobb része már lefutotta ezt a távot, mire behozzák külföldről. A használt dízel szintén ilyen, csak folyton tönkremegy benne valami, főleg városi használat során - és drágán javítható. Az autók tömegét mozgatni kell, amihez pedig nyomatékra van szükség. Ugyanannyi futásteljesítménynél a szívó benzinmotor általában jobban „kopik”, hiszen magasabb fordulatszámon üzemel, ezáltal egyszerűen többet fordult át a főtengely. Ráadásul jóval „később kezd húzni”, tehát a megfelelő nyomaték magasabb fordulatszámon ébred (3500-4000 ford./perc), viszont az autóvezetők előszeretettel váltanak el jóval korábban, ahol az olajnyomás még alacsony. A motor tehát erőlködik, nem képes leadni a megfelelő nyomatékot, viszont a nagy terheléshez nem társul megfelelő olajnyomás. Munkánk során gyakran szembesülünk a problémával, miszerint nagyobb méretű autókban a szívó benzinmotor már 150-200 000 kilométernél jelentős olajfogyasztással küszködik. Amennyiben idősebb autót választunk, főleg nagyobb méretű kocsi esetében meglepődve tapasztalhatjuk, hogy a kínálatban alig van benzines modell. Ennek az az oka, hogy 1,5-2 tonnás autók esetében tizenévvel ezelőtt (tehát még a dízelbotrány kirobbanása előtt) épeszű ember nem választott a szalonból nagy-mafla benzines motoros autót.

Javítási költségek vs. fogyasztás megtakarítás

„Benzines autót akarok, mert a dízelre a gatyámat is ráköltöm majd a szervizköltségek miatt! Ehhez hasonló véleményekkel találkozunk mi is elég sűrűn, holott pár éve még mindenki dízelt akart. Azóta azonban kiderült, hogy a benzines meg a hibrid a tuti. Nincs általános szabály arra vonatkozóan, hogy melyik motorral a legolcsóbb autózni. A pro érvek mind igazak, de egy ugyanolyan teljesítményű (ne lökettérfogatot nézzünk) dízel autó fogyasztása jelentősen kedvezőbb a szívó benzines társához képest. A különbség nagyjából 2-3 liter/100 km, ami nem tűnik soknak, de 100 000 kilométer alatt a mostani üzemanyag árakkal számolva a fogyasztáskülönbség 1 250 000- 1 900 000 forint. Ezt az összeget jó eséllyel nem fogod a dízeledre költeni.

Dízel üzemanyag összehasonlítás

Az ADAC (Allgemeiner Deutscher Automobil-Club, Európa legnagyobb autóipari szövetsége) 2022 végén mintegy 900 új autómodell összköltségét számolta ki benzines/dízel összehasonlításban, és a következő következtetésre jutott:

Mikor érdemes dízelt választani?

Új autóként akkor érdemes választani, ha évi 20-30 ezer km benne van a használatban, és legalább heti rendszerességgel városon kívüli, legalább 20-30 km-es távon autópálya vagy közúti utazásra indulunk. Ilyen felhasználás mellett 5-6 literes fogyasztással, dinamikus, alacsony fordulaton is nyomatékos haladási érzettel a mai napig egy jól élhető modell az új dízel autó. Ha sokat mész és inkább országúton, akkor meg nyugodtan dízelt. Ahogyan fentebb is írtuk, dízelautót akkor érdemes venni, ha valaki nagyobb távolságokat tesz meg, viszonylag gyakran, és jellemzően országúton. Ha néhány évesnél idősebb, az Euro 6-norma előtti dízelautóról van szó, évi 25 ezer kilométer felett egy átlagos, kompakt vagy nagyobb méretű, komolyabb teljesítményű személyautóban a dízelmotor fogyasztási előnye már nagyon meglátszik az éves üzemeltetési költségen. A realitás az, hogy az autó több tonna levegőt mozgat meg 100 km alatt, amihez szintén energia szükséges. Egy nagy felületű családi autó általában olyan áramvonalas, mint egy felborított telefonfülke, ami szintén növeli a nyomatékigényt és a fogyasztást. A dízelek nemcsak újonnan, de sokáig a használtautó-piacon is jóval drágábbak voltak, mint a benzines autók. A dízelek általában olcsóbbak, ám a vételár csak egy tényező. A környezetvédelmi előírások egyre bonyolultabbá teszik a konstrukciókat, de még mindig van olyan felhasználási mód, amelynél érdemes mellette döntenünk. A nagy gyártók azonban még nem állnak készen arra, hogy lemondjanak a dízelről. Különösen a moderneket: az ADAC az Ecotest során bebizonyította, hogy az Euro 6d TEMP dízelek átlagosan 76 százalékkal kevesebb NOx-ot bocsátanak ki, mint az Euro 6b dízelek - és 85 százalékkal kevesebbet, mint az Euro 5 dízelek.

Mikor válasszunk benzines (vagy hibrid/elektromos) autót?

Ha főleg városban vezetünk rövid távokra és elegendő egy kis vagy közepes méretű autó, akkor praktikusabb benzines példányt választani. Egyértelműen benzines autót, ez ugyanis sokkal alkalmasabb a kisebb távolságok megtételére gyakori megállásokkal. "Mindenki tudja (vagy ha ő nem, akkor a szomszédja), hogy ha nem akarsz sok gondot, akkor benzines autót vásárolsz…” A legjobb az, hogy ebben a kérdésben mindenkinek igaza lehet attól függően, hogy ki honnan közelíti meg a benzin-dízel dilemmát. A szívó benzines motort általában valóban olcsóbb karbantartani. Bár egyre több vásárló vált hibrid modellekre vagy teljesen elektromos autókra, néhányan még mindig megmaradtak a dízelnél. Ebből a plug-in hibrid (+11,3 százalék az előző évhez képest) részesedése 13,7 százalék volt. Az elektromos személygépkocsi 17,7 százalékot tett ki, ami 32,2 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ilyen például a hibrid technológia, ami árát tekintve sem sokkal magasabb a dízel-, vagy benzines meghajtáshoz képest, mégis számos olyan előnye van, amivel a vásárlók is tisztában vannak. A nagy gyártók túlnyomó többsége már régen megkezdte az átállást a belső égésű motorokról az elektromos járművekre. Egyre kevesebb dízelmotoros modellt kínálnak. 2015 és 2021 között több mint 20 modellsorozatból szüntették meg a dízelváltozatot.

A dízel autók jövője és a piaci trendek

Németországban egyre kevesebb dízelautót helyeznek újonnan forgalomba. A szakértők az elkövetkező években az árak hatalmas csökkenésére számítanak. A duisburgi székhelyű Center of Automotive Research (CAR) előrejelzése szerint 2030-ban már csak 390 000 új dízelautót fognak eladni Európa-szerte. Ez lényegesen kevesebb új dízelautó lenne, mint ahány elektromos autót 2020-ban értékesítettek. Ha ez az előrejelzés beigazolódik, a dízelautók árai eleinte lassan csökkennének. Ám később jönne a feketeleves: amikor három-négy év múlva esedékes a nagy flottaüzemeltetők következő beszerzési köre. Ekkor a nagy felvásárlók átállnak a villanyautókra, és az Eurotax szerint megkezdődik a masszív árcsökkenés. Egy 2021. októberi költségszámítás szerint a dízel egyre csak veszít költséghatékonyságából. "Nincs általános szabály arra vonatkozóan, hogy melyik motorral a legolcsóbb autózni." A gyártóknak be kell tartaniuk egy uniós rendeletet, amely a flották átlagos károsanyag-kibocsátását eladott járművenként csak 95 g CO2/km-re korlátozza. Így egyre nagyobb a nyomás, hogy alacsony CO2-kibocsátású autókat kínáljanak. Az európai autógyártók a nehézségek ellenére is ragaszkodnának a dízelmotorokhoz. Hogy miért? Mert ez a technológia még mindig viszonylag olcsón és hatékonyan tenné lehetővé, hogy megfeleljenek a hatóságok által előírt környezetvédelmi előírásoknak. A jelenlegi szabályok szerint az autógyártóknak a flották károsanyag-kibocsátásának átlagát 95 gramm/kilométerre kellene levinniük 2021-ig a szén-dioxid tekintetében. Mivel a dízelek - amelyek átlagos szén-dioxid-kibocsátása a Bloomberg szerint ötödével kisebb a benzinautókénál - iránti kereslet a botrányt követően csökkent, a gyártóknak nehezebbé vált teljesíteni az előírásokat. Az elektromos autók pedig egyelőre még számos esetben nem tudják kielégíteni a gyakori autóhasználók igényeit. Az, hogy a vásárlók az elmúlt években csak rossz híreket hallhattak a dízelautókról - ilyenek voltak a tervezett behajtási tilalmak és a használt autók árának drasztikus csökkenése is -, elvette a kedvüket a vásárlástól, és másféle megoldások felé kezdtek elfordulni. Dízel vagy benzin? Egyszóval a gyártók úgy készülnek, hogy mindenre legyen megoldásuk, ugyanis az ő céljuk a vásárlói igények magas szintű kiszolgálása.

A dízel autók kitiltása és a magyar helyzet

Németországban egy bírósági döntés alapján már korlátozhatják a régebbi dízelautók forgalmát, és más európai országokban is elkészült a régebbi autók kiszorításának menetrendje. Ezért sokan úgy gondolják, hogy a feleslegessé vált használt dízelek tömege lepheti el hamarosan Magyarországot. Ezért van az, hogy sokan azt hiszik, azonnali és teljes körű „dízelmészárlás” készül az elkövetkező 1-2 évben, pedig nagyon nem így van. 2018 őszén lépett életbe, hogy a szmogriadó riasztási fokozatának idején az Euro 3 és ennél rosszabb környezetvédelmi besorolású dízelek nem hajthatnak be a fővárosba. Tavaly ősztől pedig már az Euro 4-es modellek tulajdonosait is szankcionálhatják. Mivel Magyarországon nincsenek akkora távolságok, és egyébként is kevesebben ingáznak naponta országrészeken át, így sokan nem értették, miért volt nálunk pár éve az a fene nagy dízelőrület. Magyarországon arányaiban véve ma mégis kevesebb a dízelautó (körülbelül 3,5 millió autóból csupán egymillió dízel). Az autóforgalom Magyarországon kevesebb mint 10 százalékát okozza a légszennyezettségnek. Innen nézve a kitiltás inkább tüneti kezelés, semmint valódi problémamegoldás. A dízelek végleges kitiltása tehát egyelőre nincs napirenden Budapesten, de szükségesnek tartják az új jogszabályok megalkotását erre vonatkozóan. Ezzel párhuzamosan viszont a magyar autóvásárlók elkezdtek maguktól leszokni a dízelekről.

Üzemanyagtank méret - Smart Forfour 454

Ajánlott dízel motorok a használtpiacon

Ha valaki ma az 1-4 millió forintos ársávban keres magának jól terhelhető, néhány évre előre nagy biztonsággal tervezhető fenntartási költségű dízelautót, számos meglepetéstől megkímélheti magát, ha nem elsősorban típust, hanem inkább egy jól bevált, tartós motort választ és ahhoz keresi meg a számára megfelelő autót a használtpiacon. A legendás korai TDI-k, Mercedes, Peugeot turbódízelek még lehet, hogy bírják, de körülöttük már annyira öregek, korszerűtlenek az autók, hogy hétköznapi használatra kevesen hajlandók ilyen kocsikat választani. A használt dízel szintén ilyen, csak folyton tönkremegy benne valami, főleg városi használat során - és drágán javítható. Bármelyik lehetőséget is választjuk, mindenképpen kérjük szakember segítségét a vásárláshoz, mert használt autót venni néha olyan, mint az orosz rulett.

1.6 HDI

Az 1.6 HDI, a Citroën-Peugeot és a Ford közös fejlesztésével készült, 1560 köbcentis motor, 1998-tól 2011-ig fejlesztették tovább és tovább a PSA-nál. Iszonyú mennyiség készült belőle, változatos teljesítményválasztékban, hengerenként 2 és 4 szeleppel egyaránt, Euro 3-tól Euro 5-ös szintig. Számtalan kocsiban megtalálható, HDI néven Peugeot-kban és Citroënekben, a 206-os méretétől egészen a Peugeot Expert kisbuszig(!), TDCi néven kisebb és nagyobb Fordokban szerepelt sikerrel, a Suzuki és a Mini is használta, a legelegánsabb kocsi pedig, amibe valaha bekerült, a Volvo S80 fogyasztásra optimalizált változata (1.6D drive-e néven, 2010-től pár éven át). Ebben a kocsiban és a többi nagy autóban, amelyben szolgált (Peugeot 407, Citroën C5) már erősen kompromisszumos a teljesítmény, de a jó fogyasztás és a megbízható, minden szerelő által ismert, könnyen karbantartható technika miatt még ezek az alulmotorizált modellek is érdekesek lehetnek használtan.

1.4 HDI

Az 1.6 HDI kistestvére, az 1,4 literes HDI egyszerűbb, takarékosabb és tartósabb, korai, 68 lóerős változata hihetetlenül strapabíró, viszont nagyon gyenge szegény. A Ford Fiestát, Fusiont, Citroën C1-C2-C3-at, Peugeot 20x-eseket még képes elmozgatni a forgalom ritmusát tartani képes dinamikával, de az a néhány Citroën Xsara és Peugeot 307, sőt: Suzuki Liana, amelybe beépítették ezt a pici dízelt, csak nagyon nyugodt stílusú sofőröknek való.

1.9/2.0 JTD

1.9/2.0 JTD; kevesen tudják, de az első közvetlen befecskendezéses személyautó-dízelmotor nem a VW-csoport-féle TDI volt, hanem a Fiatnál született (1987, Croma), a közös nyomócsöves dízelek között pedig egy másik Fiat-konszern modell, a 156-os Alfa volt a pionír. A JTD jelzésű motorok a mai napig megbízhatóak, sok más gyártó is átvette őket saját modelljeibe. A kompakt és középkategóriában kiemelkedően széles körben elterjedt az 1,9 literes (1910 cm3) és a 2,0 literes (1956 köbcenti) motor. Előbbivel a Fiat-csoport autóin kívül Opelek és Saab-ok, sőt: egy Cadillac (BLS) is készült, utóbbi pedig szintén sikerrel szerepelt a Fiat-konszern és a GM autói mellett a Jeep Cherokee-ban és a Renegade-ben is. A korai, nyolcszelepes, egypontos befecskendezős 1.9 JTD tartós és könnyen javítható, de ma már nagyon korszerűtlen motor.

tags: #dízel #autók #vásárlása #gyakori #kérdések #és

• tudjon meg többet a Volvo dísztárcsa matricákról
• biztonságos telefonálás Hyundai Tucsonban
• Aktívszén tartály hibaelhárítása Daewoo gépjárművekben
• Hogyan válassz megbízható autókereskedőt?
• Mercedes-Benz C180 vezérlésmódosító karbantartás