Direktszűrő és Sportlégszűrő: Részletes Elemzés

A sportlégszűrők cseréje alapvető tuning extraként merül fel sok autós számára. Az elmélet egyszerű: több levegő a motornak, több teljesítmény. De vajon a gyakorlatban is így van ez, különösen, ha Opel Corsához keresünk direktszűrőt? Nézzük meg részletesen, mi az igazság a sportlégszűrők hatékonyságával és a velük járó kihívásokkal kapcsolatban.

A Sportlégszűrők Típusai és Működési Elve

A sportlégszűrőknek több különböző fajtája is ismert. Két fő típusát különböztetjük meg:

Gyári szűrőházba helyezhető légszűrőbetét: Ezt jellemzően mosható és tisztítható anyagból állítják elő. Ez különbözteti meg az eredeti papírszűrőtől, pontosan be lehet illeszteni a helyére.
Különálló direktszűrő: Ezt a gyári légszűrőház helyére szerelik. Ezzel a lépéssel az a cél, hogy ki lehessen nyerni az eredeti szűrőház által úgymond visszafojtott légtömeget.

Az elmélet szerint a sportlégszűrő felületi kialakítása miatt kisebb áramlási ellenállást jelent a levegőre nézve, így kisebb munkával lehet mozgatni a beszívott levegőt (több jut a kerékre), vagy azonos munkával több levegőt kap a motor (így erősebb, szintén több jut a kerékre). Ez az elmélet.

A Gyakorlati Tapasztalatok és a Teljesítmény

Bár kétségkívül lehet ezzel a módszerrel emelni a lóerők számán, azt azonban érdemes tudni, hogy a hétköznapok során egyáltalán nem biztos, hogy olyan látványos lesz a különbség, hívja fel a figyelmet a chip tuning szakértő. A gyakorlatban, a mai jobb papírszűrők sem fojtanak akkorát, hogy az döntően befolyásolná a teljesítményt a használati fordulatszám tartományban.

A Direktszűrő Beépítésének Hibái és Következményei

A gyári légszűrőház (airbox) kidobása, és a beömlő csonkra egy direktszűrő „fellógatása” szakmai szemmel elég nagy butaság, mégis gyakran látni ilyet. A legtöbbször csak eltávolítják a gyári légszűrőházat és egy bilincsel a szívócsonkhoz erősítik.

Mazda 3 befecskendezés: részletes elemzés

Miért problémás ez?

A legnagyobb probléma az, hogy megbontják a mérnökök által, méréseken alapuló szívóoldali levegő útját, annak hosszát és mozgását.
A légszűrőházat az autók többségénél úgy kísérletezik ki, hogy részterhelésen tudja segíteni a motor feltöltését a szívóoldali levegő lengések által.
A megváltozott szívó oldali rezonancia (légoszlop mozgása a szívócsőben, összhangban a méretezett kipufogórendszerrel) elhangolódik a pontosan méretezett doboz nélkül, így szinte kivétel nélkül az ilyen módón beledobott direktszűrő rontja a nyomatékot.
Amennyiben nem megfelelően történik a menetszél hozzávezetés, akkor a motortérben keletkező forró légtömeget lesz kénytelen beszívni a motor. Érdemes ezen a ponton megjegyezni azt, hogy a meleg levegőben kevesebb az oxigén, nem is kevéssel, ez pedig egyenes út a teljesítményromláshoz.
Gyakran, a szűrő közvetlenül a légtömegmérőre kerül, amelynél olyan áramlások keletkeznek, hogy nem tud pontos értéket adni.

Az airbox bemenete amennyire lehet szabad légtérben van, esetleg menetszél / torlónyomás is segíti a töltését, a motor friss, hideg(ebb) levegővel van töltve. A fenti mellékhatások egy részét kezeli, ha a szűrő a hozzá való dobozba kerül beépítésre, viszont pontosan számolt, méretezett szívó- és kipufogóodali átalakítás nélkül csak félmegoldás. Ilyenkor is inkább csak a felső tartományban jön némi eredmény, tapasztalataim szerint alacsonyabb fordulatszámokon nyomaték / teljesítményvesztés figyelhető meg.

Melegítsük a motort indulás után vagy ne?

Teljesítménymérések és Eredmények

A sportlégszűrőknek mindig is mágikus hatást tulajdonítottak, lóerő növelő hatásáról ódákat zengenek. Nem kétlem, hogy van hatással a teljesítményre, mint azt a mérési görbén majd láthatjátok, de „hétköznapi” használatnál, nem biztos, hogy hozza remélt hatásokat, nem beszélve a szűrési képességről, ami nem biztos, hogy egyenes arányban van a „nyert” teljesítménnyel.

Az AET CHIPtuning Tapasztalatai

Az AET CHIPtuningnál először teljesítménymérést végeztek egy szívó benzines motoron. Ezt követően sportlégszűrővel is végrehajtották ezt a mérést. Az eredmény az lett, hogy csakis a végfordulat közelében lehetett eltérést tapasztalni, és mindösszesen 3-4 lóerő közötti növekedésről van szó.

Egy 200 lóerős autó esetében ez nem egy jelentős érték. Mindezek alapján sejteni lehet, hogy egy kisebb teljesítményű motor esetén mi lesz az eredmény. Még kisebb növekedést lehet belőle kicsikarni, amit szinte már meg sem lehet érezni. A mérési referenciák hiánya általános probléma; több oldalon is olvashatsz a sportlégszűrők hatásosságáról és a felmerülő kétségekről, de mérést sehol nem találsz. Már megszokhattátok tőlem, hogy állandóan szajkózom a teljesítménymérés fontosságát és a teljesítmény mérőpad szükségességét ebben a szakmában. Különösen igaz ez abban az esetben, ha valamilyen módosítást hajtanak végre az autón és itt most nem csak a chiptuning esetére gondolok.

Megane II szűrőcsere útmutató

A Mérési Görbék Értelmezése

Egy kis magyarázat a mérési laphoz: a piros görbe a lóerő teljesítmény, a kék a nyomaték. A csillagozott vonalak mindkét esetben a második mérés, azaz a sportlégszűrővel mért adatok. Az eredményből jól látszik, hogy a nyert teljesítmény, csak a végfordulat közelében jelentkezik kb. +3Le (ha nagylelkűek akarunk lenni, akkor +4Le) értékben (egy 200Le autónál!!!), a hasznos tartományban dolgozó nyomaték lényegében változatlan. Egy kisebb köbcentis és teljesítményű motornál, nagyjából arányosan kikövetkeztethető a nyert teljesítmény.

Ezen a képen is a csillagozott görbe a sportlégszűrővel mért adat. Látható, hogy ebben az esetben a nyomaték még ráadásul negatív irányban is változott a várt irány helyett. Ez azért lehetséges, mert az autók fejlesztői igyekeznek a szívóoldalon fellépő nyomáslengéseket a lehető leghatékonyabban hasznosítani és úgy kialakítani a szívó oldalt, beleértve a légszűrő házat és kialakítását is, hogy a lehető legoptimálisabb legyen a levegő beáramlása.

Itt a vastag vonalak (vastag kék és vastag piros) a sportlégszűrőhöz tartozó adatok. Látszik, hogy sok változás itt sincs. A különbség csak 6000RPM felett, 7000 RPM-ig válik szét a két görbe.

Összefoglaló táblázat a teljesítménynövekedésről

Motor típus	Eredeti teljesítmény	Sportlégszűrővel mért növekedés	Növekedés mértéke	Észrevehető a mindennapi használatban?
Szívó benzines	200 LE	+3-4 LE (csak végfordulat közelében)	1.5-2%	Nem jelentős
Kisebb teljesítményű motor	Ismeretlen	Még kisebb növekedés	< 1.5%	Alig érezhető
Általános eset	Ismeretlen	Nyomatékvesztés lehetséges alacsony fordulaton	Negatív hatás	Nem