A Dél-afrikai Köztársaság HDI Indexe és Társadalmi-Gazdasági Helyzete
Afrika a gyarmati felszabadulás óta keresi az önálló politikai, gazdasági fejlődés útját. E törekvést részleges sikerek és látványos kudarcok kísérik, miközben az új államok a fejlődést gátló hagyományos tényezők mellett már a globalizáció új kihívásaival is szembesülnek.
A következőkben a Dél-afrikai Köztársaság helyzetét vizsgáljuk meg a Human Development Index (HDI) és más releváns mutatók tükrében.
A Sándor-palota Stratégia és Tervezési Igazgatóságának igazgatója november 2-án az Aktuális kihívások nemzetbiztonsági szemmel című szakmai tudományos rendezvénysorozat harmadik állomásán Hellebrandt László nb. Az est folyamán Ázsia és Afrika egy-egy vezető országáról, Indiáról, valamint a Dél-afrikai Köztársaságról esett szó. Hellebrandt László a beszélgetés bevezetőjében vázolta a két ország helyzetét.
A Dél-afrikai Köztársaság a Föld ásványkincsekben leggazdagabb országai közé tartozik, a világ aranytermelésének közel felét adja, ezen kívül nagy mennyiségű uránt, gyémántot, platinát, vasat, stb. bányásznak területén. Afrika gazdaságilag legfejlettebb, legiparosodottabb állama, a világban ebben az országban térülnek meg leggyorsabban a külföldi beruházások.
A Dél-afrikai Köztársaság (The Republic of South Africa)
1994-ben sikeresen buktatták meg az addig működő, az egész világ által elítélt apartheid-rendszert, ugyanakkor az ENSZ által nyilvántartott úgynevezett HDI (Human Development Index) mutatószáma drámaian visszaesett.
A gyilkosságoknak leginkább kitett csoport a világon - bőrszíntől függetlenül - a dél-afrikai farmerek, százezer farmerre évente 313 gyilkosság jut, ami kétszer több, mint az iraki háborús övezetben. A dél-afrikai polgárok egy rejtett hadüzenet nélküli háborúban élnek, amely főleg az egyéni gazdálkodókat érinti, illetve teszi életüket szinte lehetetlenné. Dél-Afrikában a hivatalos statisztikák szerint évente kb. 50 ezer embert gyilkolnak meg, de a valós adat valószínűleg ennek kétszerese.
A Dél-afrikai Köztársaságban a politikai elit a Globális dél-ben gondolkozik. A „fehér” közösség sem egységes, az angol és búr különbségek miatt. Az országban a faji és egyéb társadalmi ellentéteket a vagyon béli paraméterek teljesen átalakítják. A hétköznapokban semmilyen garancia nincs arra, hogy az ott élő, vagy oda látogató épségben, sérülésmentesen eljut egyik helyről a másikra. A biztonságos élet számukra elképzelhetetlen. „Gyönyörű, barátságos, izgalmas ország, de aki odalátogat, a legfontosabb, hogy tudatában legyen annak: bármikor veszélybe kerülhet” - figyelmeztetett Király András László.
A kötetben kiváló afrikanisták esettanulmányai elemzik a szubszaharai térség gondjait, mint a demográfiai robbanás, az egyoldalú gyors urbanizáció, a súlyos szociális és egészségügyi problémák. Tárgyalják a fejlesztő állam dilemmáit, bemutatják a geopolitikai versengést a külföldi tőkeberuházásokért, valamint a magyar-afrikai kapcsolatok alakulását is.
Az ENSZ égisze alatt működő Millenium Project keretében a világ vezető kutatói 15 globális kihívást azonosítottak, amelyre meg kellene felelnie az emberiségnek az elfogadható jövő érdekében. Ezek a következők:
- a fenntartható fejlődés elérhetősége mindenki számára,
- az ivóvíz elérése mindenkinek konfliktusok nélkül,
- a növekvő népesség és az erőforrások egyensúlya,
- a demokrácia terjedése a diktatúrák rovására,
- a hosszú távú és globális szempontokra érzékeny politikaformálás,
- a globálisan összeolvadó információs és távközlési technológiák mindenki hasznára való működtetése,
- az etikus piacgazdaság létrehozása a gazdagok és szegények közötti távolság csökkentésére,
- az új és újból feltűnő járványok és kórokozók leküzdése,
- a technológiai eredmények felhasználása a döntési kapacitások fejlesztésére a munka természete és az intézményi működés megváltoztatása érdekében,
- az etnikai konfliktusok, a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek visszaszorítása
- a nők helyzetének javítása,
- a feketegazdaság megfékezése hatékony globális intézményekkel,
- a növekvő energiaigény biztonságos és hatékony kielégítése,
- a tudományos és technológiai áttörések gyorsítása az emberi képességek és lehetőségek javítása érdekében,
- az erkölcsi megfontolások elfogadottá tétele a globális döntésekben.
Gazdasági Szabadság és Üzleti Környezet
A gazdasági szempontok alapján készült világlisták általában jól tükrözik az egyes országok fejlettségét. Ez a fejlettség azonban nem csak azzal mérhető hitelesen, hogy egy adott országban mekkora az egy főre jutó GDP, vagy mekkora volt egy év alatt az új befektetések értéke, esetleg mennyi találmányt jelentettek be. Éppen ezért az első lista, amin Magyarország helyzetét közelebbről is megtekintjük, az a Heritage Foundation, illetve a Dow Jones & Company által összeállított Gazdasági Szabadságindex 2007-es országlistája.
Ebből azonnal kitűnik, hogy az egy főre jutó GDP nem feltétlenül határozza meg, hogy egy országban mennyire szabad a gazdaság, máskülönben aligha előzhettük volna meg Franciaországot, ahol az állam befolyása hagyományosan erős a gazdaságra, amit a lista azonnal ki is mutatott. Magyarország hasonló okok miatt került a 44-ik helyre a 157 országot számba vevő lajstromban, amelyet Líbia, Kuba és Észak-Korea zár.
Egy másik tekintélyes szervezet, az IFC (International Finance Corporation) a saját 178 országot rangsoroló listáját annak alapján állította össze, hogy melyik országban a legkönnyebb elintézni bizonyos üzleti dolgokat. A rangsor élén Szingapúr áll, a legjobb EU-helyezett Dánia, a sor végén pedig Bissau-Giunea, a Közép-Afrikai Köztársaság és a Kongói Demokratikus Köztársaság áll.
A lista összeállításánál különböző tényezők szerint rangsorolták az országokat, s az így kapott helyezési számok átlaga kiadta a végső sorrendet. Magyarország a frissen csatlakozott EU-országok között a balti államok és Szlovákia után, de például Csehország és Szlovénia előtt áll. De megelőzünk például olyan fejlett országokat is, mint Tajvan vagy Olaszország.
Versenyképesség és Gazdasági Növekedés
Az IMD 2007-es versenyképességi évkönyvének adatai a gazdasági és üzleti erősorrend átrendeződését mutatják. A feltörekvő országok gyorsan javítják versenyképességüket szerte a világon, s komoly kihívást intéznek a világgazdaságot évszázadokig uraló fejlett gazdaságoknak.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) rendszeresen kiadja a világgazdaság helyzetét bemutató jelentését (World Economic Outlook). A legutóbbi tanulmány októberben jelent meg, s megállapította, hogy a feltörekvő gazdaságok, különösen Kína és Oroszország szélsebesen nőnek, a hagyományosan fejlett térségekben viszont lassú a gazdaság bővülése. Ez egybecseng a többi gazdasági elemző szervezet megállapításaival.
Korrupció és Társadalmi Fejlődés
A korrupció pusztító hatású minden társadalomra. A szegény országokban, ahol a hivatali korrupció azért pusztító, mert a pénzek nem közcélokra fordítódnak, a gazdagabbakban pedig azért, mert korlátozzák a versenyt, ezzel rontják az adott ország egész teljesítményét, s megteremtik a politikai visszaélések alapjait is. A korrupció legnagyobb része azonban az üzleti világon belül marad, de ez sem nevezhető szerencsésnek a legcsekélyebb mértékben sem. A Trasnparency International listája (ahol a korrupció teljes elutasítása 10 pontot ért, a teljed elfogadása pedig 0-át) 4,1-es átlagot hozott. Magyarországon a helyzet valamivel jobb az átlagosnál, amit az 5-ös osztályzat is mutat. Ezzel éppen ott állunk, ahol az olaszok, de néhányakat talán meglepő módon megelőzzük többek között Csehországot, Szlovákiát és Lengyelországot is. Azaz a korrupció mértéke elviselhetetlenül magas, ennek ellenére a helyezésünk miatt ma még nem kell túlságosan szégyenkeznünk.
Emberi Erőforrás Fejlettsége
Frederick Harbison írja, hogy ”a modern társadalmak céljai ... politikaiak, társadalmiak és gazdaságiak. Az emberi erőforrás fejlesztése valamennyi célkitűzés megvalósításának nélkülözhetetlen feltétele. ... Az emberi erőforrás eredményességét meghatározó tényezőket két csoportba oszthatjuk. Az emberi erőforrás fejlettségét vizsgáló indexek általában a fentebb bemutatott egyes közvetlen és intézményi tényezők kombinációiból álló ún.
Itt három ilyen index alapján vizsgáljuk meg a magyar emberi erőforrás helyzetét. Az egyik a Human Capital Index, amelyet a World Economic Forum (Világgazdasági Fórum) dolgozott ki 2013-ban, másik az 1990 óta az ENSZ által közölt a Human Development Index (HDI), a harmadik pedig Legatum Prosperity Index, amelyet 2007 óta évente tesznek közzé.
A Human Development Indexet 1990-ben dolgozta ki Mahbub ul Haq.[3] Célja az volt, hogy a GDP által nem mért néhány alapvető tényező alapján rangsorolhatóvá tegye az egyes gazdaságokat.
„Az értékét tekintve 0 és 1 között mozgó index három mutató egyszerű átlagolásával áll elő: a „hosszú és egészséges élet” célkitűzés a születéskor várható élettartamban kerül számszerűsítésre, az „iskolázottságot” olyan arányok képviselik, mint az írástudó felnőtt lakosság, valamint a különböző szintű iskolatípusokba történő beiskolázottak részesedése a népességből, végül az „életszínvonalat” a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó bruttó hazai termék reprezentálja.” (KSH 2008:1 ) Hozzá kell tenni, hogy a HDI fejlődése során a három tényező mérési és számbavételi módszere sokat változott.
A GDP és a Jólét Kapcsolata
Az elmúlt egy hétben nagyot ment a hazai sajtóban az a hír, hogy az egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritáson számolva) tekintetében Romániai ideiglenesen megelőzte Magyarországot (EU átlagához viszonyítja a fejlettségi szintek 76,6% és 76,7% voltak). Azonban egyetlen mutató és egy pillanatfelvétel alapján nem lehet egzakt képet adni nemzetgazdaságok fejlettségi szintjéről.
A nemzetközi statisztikákban számos olyan mutatót találunk, melyekkel az egyes nemzetgazdaságok fejlettségét próbálják bemutatni. Ezek közül is az egyik legelterjedtebb, az egy főre eső GDP (gross domestic product, bruttó hazai termék) mutatója, melyet vásárlőerő-paritáson számolva egészen jó képet kaphatunk a fejlettségbeli különbségekről. Ez a megközelítés ugyan sok mindent elárul, teljesen egzakt képet azonban mégsem ad a nemzetgazdaságok teljesítményéről és az életszínvonalról.
Az ENSZ ezen tényezők figyelembevételek érdekében próbálkozott az emberi fejlődés indexének (HDI, később HCI) meghatározásával, amely nemcsak az egy főre jutó GDP, mint kemény (hard) tényező alapján rangsorolja az országokat, hanem más puha (soft) tényezők, például a születéskor várható élettartam, az írástudás szintje és az iskolázottság alapján is.
tags: #a #Dél-afrikai #Köztársaság #HDI #indexe