A vezérlés és a szabályozás fogalma és különbségei
Az irányítás beavatkozás egy műszaki folyamatba, annak elindítása, tervszerű működésének biztosítása, üzemszerű leállítása végett. Azt a fizikai mennyiséget, amit irányítunk, irányított jellemzőnek nevezzük. Gyakran összekeveredik bennünk a szabályozás és a vezérlés fogalma, éppen ezért mindenekelőtt tisztáznunk kell e két irányítási folyamat lényegét.
A vezérlés és a szabályozás alapvető eltérései
A szabályozás és a vezérlés két, egymástól eltérő irányítási folyamat. A vezérlés nyitott hatásláncú irányítás. A vezérelt berendezés nem hat vissza a vezérlőre. A hatások a szervek közötti kapcsolatokban egyirányúak, a jelek egy irányba terjednek. A szabályozás ezzel szemben zárt kör, melynek feladata egy adott jellemző állandó értéken tartása. Ennek elérésére visszacsatolást alkalmaz a rendszer, egy érzékelő segítségével mért változásra reagál. A szabályozott jellemző értéke visszahat a szabályozó berendezésre.
Nézzünk meg egy egyszerű példát: egy adott szoba hőmérsékletének beállítását. Vezérlési parancsnak tekinthetjük azt, ha adott mértékben kinyitjuk a radiátort. A vezérlés hátránya, hogy mindent előre pontosan kell tudni, de ezzel szemben nem kell folyamatosan a szoba hőmérsékletét mérni. Ha jól számoltunk, akkor minden úgy alakul, ahogy elterveztük. A szabályozás esetében viszont folyamatos ellenőrző méréssel kell meggyőződni arról, hogy a kimenőjel tényleg az-e, mint amit szeretnénk.
A vezérlési vonal felépítése
A vezérléssel működő teljes berendezést vezérlési vonalnak nevezzük. A vezérlési vonal két fő részre osztható: vezérlőberendezésre és a vezérelt berendezésre. A vezérelt berendezés irányítását végző rendszer elemei a következők:
- Érzékelő
- Vezérlőkészülék
- Végrehajtó szerv
- Beavatkozó szerv
Gulyás Gergely a strasbourgi bírósághoz fordulna az Alaptörvény 17. módosítása miatt
A vezérlőberendezés elemei és feladatai
A vezérlőberendezés végzi az irányítás feladatát. Önműködő vezérlések esetén ez a berendezés váltja ki az ember munkáját. A vezérlőberendezés részei a vezérlő készülék és a beavatkozó szerv. A vezérlőkészülék feladata az érzékelőktől, kezelőszervektől érkező jelek feldolgozása és a beavatkozás kezdeményezése. Két részből áll: a parancsadóból és az erősítőből.
Hatékony padlófűtés beállítás - Danfoss
A parancsadó szerv begyűjti az érzékelőktől és a kezelőszervektől érkező jeleket, majd olyan fizikai mennyiséggé alakítja, amelyik illeszkedik a vezérlőkészülék következő szervéhez, az erősítőhöz. Az erősítő szerv feladata többféle lehet. Az egyik, hogy a kis energiaszintű parancsjelet nagyobb energiájúvá tegye. A másik feladat lehet az erősítőnek, hogy különféle késleltetéseket, időzítéseket is létrehozzon. További feladatot is elláthat az erősítő szervünk, ilyenek a logikai feladatok.
Érzékelők, végrehajtók és beavatkozók
A vezérléseknél több helyen, különféle feladattal találhatunk érzékelőket. Vezérlések egy csoportjánál az érzékelő feladata a vezérelt berendezés állapotának megváltoztatása. Ezek a követő vezérlések. Ezen túl olyan érzékelőket is szép számmal találunk, amelyeknek biztonsági feladata van.
A vezérlés működési vázlatából látszik, hogy az erősítő jele a végrehajtó és beavatkozó szervek bemenetére kerül. Végrehajtó szerv nem mindig szükséges. Akkor van rá szükség, ha a beavatkozó szerv bemenőjele elmozdulás vagy elfordulás. Más esetekben az erősítőnk kimenetére közvetlenül kapcsolódhat a beavatkozó szerv, amely megváltoztatja a módosított jellemzőt a vezérelt berendezésben.
A szabályozási kör működése
A szabályozás zárt hatásláncú irányítás. A szabályozások vezetőjele határozza meg az alapjelképző által előállítandó alapjel értékét. Az alapjelképző szerv állítja elő az alapjelet, amely meghatározza a szabályozott jellemző értékét. Az érzékelő szervünk a szabályozott jellemző állapotáról szerez információt, ennek a kimenő jelnek a neve ellenőrző jel.
A szabályozásokban a rendelkező jelet a különbségképző szerv hozza létre. Ez a jel nem más, mint az alapjel és az ellenőrző jel különbsége. Ennek értéke dönti el a beavatkozás nagyságát és irányát. Az erősítő szerv kimenetén jelenik meg a végrehajtó jel. A végrehajtó jel határozza meg a végrehajtó szerv állapotát, a beavatkozó jel pedig a végrehajtó szerv kimenő jele. Ennek értéke határozza meg a beavatkozó szerv állapotát, vagyis a szabályozott berendezésbe való beavatkozás mértékét.