A Dacia Dokker Outdoor: Funkcionalitás és Megfizethetőség Egyben
A Dacia Dokkernek nincs ellenfele, ha forintokról, literekről, lóerőkről és méterekről van szó. Nincs még ekkora méretű, ennyire hasznos jármű ilyen olcsón. A Dacia márkanév egybecseng az olcsó árfekvéssel, minőség tekintetében sem annyira szélsőséges a helyzet, a gazdaságos fenntarthatóság pedig ténylegesen garantált. A Dokker minden változatával elképesztően praktikus, és döbbenet, de a 2012-ben megjelent Dacia Dokker még mindig tud meglepetést okozni.
A Dacia Dokker vonzó lehet a praktikus családi autót keresőknek és a három gyerekeseknek, sokat cuccolóknak is. Lényegében ez egy személyszállításra alkalmassá alakított, de alapvetően haszonjárműnek szánt modell, ami óriási méretekkel bír.
Külső megjelenés és praktikum: robusztus kialakítás
A Dokker nem egy szépség, de az orra kifejezetten pofás. Az autó eleje a Dacia legfrissebb stílusát tükrözi, kedves, kissé bumfordi tekintetet mímelő fényszórókkal és méretes, fekete műanyag hűtőmaszkkal. Tengelytávja 2810 milliméter, ezzel veri versenytársait.
A Dacia Dokker Stepway 1.5 dCi le sem tagadhatná kishaszonjárműves gyökereit, ami nagyban tükröződik az oldalvezetés megközelítéseiből, valamint a kétoldali dupla tolóajtók jelenlétéből is. Oldalról nézve a Dacia Dokker Stepway 1.5 dCi-t az első dolog, ami szembeötlik, az a hosszúság, valamint a tekintélyes tengelytávolság.
A teherhordó génekre utal a függőlegesen, aszimmetrikusan osztott csomagtérajtó. Előnye, hogy szűk helyen könnyű kinyitni, egy retesz oldásával teljesen előrenyithatók a szárnyak. A kétszárnyas, akár 180 fokban is kihajtható raktérajtó nagyobb felén helyeztek el külső kilincset, a kisebb szárny zárását egy belső kar meghúzásával oldhatjuk.
Hasonlóan a hátsó ülések felosztásához, a Dacia Dokker Stepway 1.5 dCi farának leginkább jellemző elemei az igencsak szélesre tárható raktérajtók, mögöttük tekintélyesen terjedelmes csomagtartóval. No és számos rekesszel, mélyedéssel a hétköznapi kiruccanások, utazások könnyebbé tételéért.
Stepway és Techroad felszereltségi szintek
Ennél feljebb már csak az Outdoor/Stepway kivitel van navis érintőképernyővel, műanyag védőelemekkel, és akár néhány milliméterrel megemelt hasmagassággal. A Dacia Dokker Stepway 1.5 dCi masszív felszereltségi szintet jelent a típus esetében. Ez a sima, mezei Dokker kivitelnél erősített, robusztusabbnak ható, amolyan laza offroados beütést kapott, bár szó sincs valós, akár állandó összkerékhajtásról, vagy bármiféle terepes képességről.
Van továbbá látványbeli frissülés is, a Dokkerhez is elérhető az új - metálbordó színt is hozó - Techroad csomag, amivel minden eddiginél finomabb lett. Matt króm hatást keltő a lökhárítóbetétek fényezése, krómbetétes a hűtőmaszk, a 16 colos acélfelniket egyedi dísztárcsák öltöztetik alufelninek. Továbbá fekete küszöb, sárvédőív és ajtó-alj védőbetétek is egyedivé teszik a Stepway kiadásra épülő Techroadot a fényes fekete, vörös csíkkal díszített tükörborítás mellett. Az utastérben egyedi - vörös betétes, vörös varrásos, a különféle árnyalatú szürke kockákkal egészen dizájnos - kárpitozást jelent a Techroad csomag. Érdekes, hogy a háttámlákba a Stepway felirat hímzése került, s itt egyébként az ajtókon kívül is Stepway logó van, nem pedig Techroad. A kormánykeréken is Stepway felirat olvasható, karimája bőrbe burkolt, egészen jó fogású. A középkonzolra zongoralakk is került, a kerek légbeömlők közepére pedig Techroad-vörös csík. Nem csak csinosak, kellemes tapintásúak is a Techroad üléskárpitjai. Csinos és praktikus a Techroad csomaggal.
Belső tér és komfort: egyszerű, de funkcionális
Belül persze érezni a spórolást. Ha kívülről nem is, az utastér szinte minden porcikájából sugárzik a spórolás, a puritánság és az egyszerűség. Szerencsére egyetlen műanyagburkolat sem sorjás, és ebben a jobban felszerelt példányban már egy kis króm is jutott a szellőzőrostélyokra, illetve zongoralakkban úszik a középkonzol. Érdekes, hogy sikerült úgy összerakni az utaskabin részleteit, hogy az imént említett spórolás nem érződik sem elsőre, sem másodjára az autóban ülve, főként úgy, hogy az zavaró lenne.
A műszerfal ismerős a többi modellből: egyszerű, krómkarikás órák, nagy és kemény műanyag felületek jellemzik, de az ergonómia tisztességes, és a kezelőszervek is jól elérhetőek. A központi műszeregység részletekben, jól közli a computer pillanatnyi számításait, az átlagolások gyorsan frissülnek, valamint az általános és egyben fontos információk jól leolvashatóak az analóg kijelzőkről is. Egyébiránt minden kezelőszerv jól kézre esik, kiválóan elérhető az összes olyan funkciópont, amely szükséges a komfortos vezetési élményhez. A kormány fogásra jó, tapintásra már nem, ugyanis sprőd, érdes felülettel bír, és hosszú távon kényelmetlen lehet.
Gyakori Dacia ablakemelő hibák
Kiváló, magas üléspozíció elöl, közepes távra kifejezetten kényelmes székek megfelelő ülő- és hátpadokkal fogadják a Dacia Dokker Stepway 1.5 dCi-be huppanó delikvenseket. Az első ülések kényelmesek, azonban a lapjuk túl rövid, a vezetőnek felárért állítható magasságú ülés- és kormányoszlop is dukál. Utóbbi sajnos mélységében nem szabályozható. A fejtér eszméletlenül nagy, a szélesség korrekt, még három felnőtt is elfér egymás mellett.
Hátul szintén visszaköszön a 60:40 arány az üléssor esetében. Ha félbehajtjuk azokat, külön, szólóban is jól használható a negyedes, illetve háromnegyedes ülőalkalmatosság, bővítve ezzel az amúgy sem kicsi csomagteret. Itt is kényelmes egyébként helyet foglalni, a kialakítás és az ülések pozicionálása szintén magas, szinte fellép az ember beszállásnál; a ki- és bejutást pedig jelentősen megkönnyítik a könnyen járó oldalsó tolóajtók, még szűkös helyre parkolva is. A hátsó pad kellően széles, három Isofixes gyerekülést fogadó, 3×2 csatlakozós. Külön bónusz, hogy a tolóajtókon keresztül a lehető legkényelmesebb betenni és bekötni a gyerekeket. Fejtér elöl-hátul bőséggel van. A támlák osztva dönthetők, vagy igény szerint a lapjukkal együtt felállíthatók, előrebillenthetők, a padlón pedig masszív horgokat találni. Az utasoldali első háttámla pedig - Renault hagyomány szerint - síkba is dönthető, hogy még tovább növelhessük az alapból sem szerény, 5 ülés mögött 800, a hátsók össze, majd előrehajtásával 3000 literes rakteret.
A belső tér hiányosságai
Mint minden olcsó autó, a Dokker is mutat spórolásra utaló jeleket. Az összeszerelési minőség adja tudtunkra, hogy bizony néhány ponton elnagyolták a részleteket: a motorháztető és sárvédőidomok közös ívének aszimmetriája, a többszöri csukásra is csak nehezen záródó (esetenként) hátsó ajtópáros, az erősebb oldalszélnél erősen szelelő jobb utasoldali első ajtóillesztés - hogy csak a legfontosabbakat említsük.
A vezetőülésben helyet foglalva az egyik legkellemetlenebb hibával találkozhatunk: az ülés rögzítése nem feltétlenül tökéletes. A bosszantó kifejezés enyhe a jelenségre, hiszen minden fékezésnél és gázadásnál hintázik egyet a sofőr, ami ráadásul a biztonságérzetet is jelentősen csökkenti. Mindez csupán a jéghegy csúcsa, ugyanis igénytelen megoldások sorát tapasztalhatjuk a Dokkert vizslatva: az első biztonsági öv magasságállítója semmiféle burkolatot nem kapott, csavarok, konzolok vonzzák a tekintetet, és a méretes, burkolatlan fém felületek, a hátsó ajtó pántján felbukkanó, ruhaszakításra kiválóan alkalmas rugó és számos apróság iratkozik fel a mínusz jeles listára. A hátsó ajtókon csak billenthető az ablak, ami még tűrhető, de nem családbarát megoldás. A műanyagok persze kivétel nélkül kemények, hátul nem is jutott mindenhova, pőre lemezek is láthatók, a második sorban csak billentéssel nyitható az ablak, van viszont felhajtható asztalka is az első ülések háttámláján.
Motorválaszték és menetteljesítmény
A helyzet azért szerencsére nem olyan vészesen borús, hiszen jó pontokat is fel tudunk vésni. Szempontokként itt alapvetően az alacsony költséggel bíró üzemeltetés, illetve a hatékony teljesítmény szokott vezető szerepet kapni - joggal, hiszen ezek mindegyike kiemelt prioritással rendelkezik.
Tapasztalatok Dacia Logan MCV féktárcsa cseréjével kapcsolatban
Tavaly is járt náluk belépő benzinesével és dízelmotoros furgonként is, idén pedig - ahogyan a piac legolcsóbb hétülésesének számító Lodgy is - megkapta a Dusterben már próbált 1,33 literes - benzines - turbómotor 130 lóerős változatát, továbbá az 1.5 dCi friss Blue dCi evolúcióját. Bár kezdetben 1,6 literesnek éreztem a motort, amikor kiderült, hogy 1,2 literes turbós, elcsodálkoztam. Nem éreztem turbólyukat, nem szenvedett a hatalmas testtel (ami ugyanakkor könnyű, csupán 1,2 tonna).
Benzinmotorok
- 1.2 TCe turbós benzines: Az 1,2 literes, 115 lóerővel rendelkező négyhengeres turbós benzinmotor kifejezetten jól használható és fürge, s az ötfokozatú váltóval is relatíve takarékosnak bizonyult. Gázadásra élénken reagál, már 1500-as percenkénti fordulattól megmutatja erejét, acélos 2500 fordulat/perctől lesz. A több mint 600 kilométeres próba során 6,2 literes átlagfogyasztást mértünk 100 kilométerenként.
- 1.6 szívó benzines: Aki nagyon ódzkodik a modern technikától, annak a Dacia (pontosabban a Renault) kínál 1,6-os, 102 lóerős szívó benzinest is.
- 1.33 TCe turbós benzines: Megkapta a Dusterben már próbált 1,33 literes - benzines - turbómotor 130 lóerős változatát.
Dízelmotorok
- 1.5 dCi turbódízel: A sokadik generációs, 75 lóerős (az erősebb változat 90 LE) közös nyomócsöves turbódízelre, az 1,5 dCi-re is. Hangját alapjáraton is alig hallani, menet közben szinte teljesen elnémul. A K9K 612 gyári kóddal azonosítható nyolcszelepes turbódízel 180 (később 200) newtonméteres maximális forgatónyomatéka már 1750/perc fordulatszámtól megvan, így 2400 körül már el is lehet váltani. A dinamikával tehát semmi baj, az 1200 kilós kasznit jól viszi a gyengébb dízel is, de ha gyakran szállítanánk sok embert vagy rakományt, érdemes az erősebb és nyomatékosabb dízelt választani.
- 1.5 Blue dCi: Az 1.5 dCi hatalmas mértékben újult meg. Ahogyan arra a Blue dCi elnevezés utal, ez már AdBlue adalékos, SCR katalizátoros, minden eddiginél tisztább üzemű. De nem csak tisztább, finomabb járású is elődjeinél. Egészen kellemesen duruzsol, van hozzá stop-start rendszer is, a 6 fokozatú váltóval pedig egyértelműen kellemesebben vezethető lett. A 220 Nm nyomatékát már 1750-es fordulattól adó motor csuklás nélkül húz, persze érdemes róla tudni, hogy leginkább épp 1750-2500/perc között érzi jól magát. Viszont az autópályás 130 km/óránál is alig forog többet 2500-nál. Jól jött neki a hatodik fokozat, autópályás tempónál sincs erőlködés.
Váltó és futómű
Az ötgangos kézi váltó hosszú úton jár, jó kapcsolgatni, áttételezése ideális (90 kilométer/óránál 2000, 100-nál 2200, 110-nél 2500, 120-nál 2700, 130-nál 3000 a percenkénti a fordulat ötödikben). Ebben nagy segítségére van a jól hangolt váltó, bár nagyobb tempóhoz jól jönne egy hatodik fokozat is. A kormányzás és a futómű leginkább átlagos teljesítményt nyújt; inkább kényelmes, mint feszes a hangolás, ennek megfelelően jelentősebb oldaldőlésre és nem túl magas kanyartempóra kell számítani, bár ezek nem számítanak negatívumnak egy dobozos esetében.
Elöl McPherson-, hátul csatolt lengőkaros futóműve komfortos hangolású, még a nagyobb kátyúkkal sem gyűlik meg a baja, egyenesen imádja a rossz utakat, ahol más lassít, ott mi gyorsítunk. A futóművet még terheletlenül is az éppen kényelmes kategóriába sorolnám. Rossz úton sem rendez éktelen dörömbölést, de azért hallatja hangját. A könnyű kasztni ugyanakkor csavarodásra hajlamos, kanyarban is nagyot dől oldalra, nem szereti a tempós útszakaszokat. Nagy sebességnél erős a szél- és a menetzaj, padkára fellépéskor sírnak a lemezek, de ennyi belefér. A karosszéria csavarodását és a darabos váltót leszámítva nem kell túl sok zajjal számolnunk.
(ENG) Dacia Dokker Laureate 1.5 dCi - Test Drive and Review
Érdemes egy kicsit visszavenni autópályán a tempót a magas homlokfelület miatt, már csak az oldalszél-érzékenység miatt is, de persze a fogyasztás visszafogása kapcsán is. Igaz, az 1.5 dCi-vel még a 130 km/órás tempó is 6,5 literes átlag körül futható, lejjebb még kedvezőbbel. Ha kellően hosszúakat megyünk, városban és pláne országúton simán hozható 5 liter alatti étvágy is.
Versenyezni persze ne a Dokkerrel akarjunk, hiszen a kormány teljesen döglött, és a kanyarokban a magas súlypont miatt dől a kaszni.
Felszereltség és árak
Sarkalatos kérdés minden autóvásárlási procedúra esetében az ár-érték arány, a minőség és a gazdaságos üzemeltetési költségek. Ha pedig ténylegesen olcsó, családi egyterű beszerzésében gondolkozunk, olyanban, ami ráadásként vadonatúj, nullkilométeres, akkor kifejezetten jó döntés lehet a Dacia Dokker Stepway 1.5 dCi Arctic. Szinte minden benne van, ami a maximumot jelentheti.
A Dacia Dokker 1,6-os belépő motorja 102 lovas, legolcsóbban Access kivitelben 2 730 000 forintért juthatunk hozzá (a 75 lovas dízel alapára 3,37 millió forint). Alapfelszerelés a négy légzsák, az ABS, az isofix, a szervokormány és a jobb oldali tolóajtó. A metálfényezésért (125 000 forint) kell fizetni, az ESP alapáras.
Felszereltségi szintek és árak (tájékoztató adatok)
A Dokker alapfelszereltsége puritán, az extrákat pedig sok esetben csak magasabb felszereltség választása esetén lehet elérni. Tesztautónk valahol a jelenlegi Arctic felszereltség környékén lehet, ebben már van klíma és CD-s, MP3-as, USB-s, a bluetooth-os telefonnal könnyen párosodó autórádió, illetve fedélzeti komputer.
Ha légkondicionáló berendezést, fedélzeti számítógépet, vagy éppen elektromosan állítható külső tükröket szeretnénk, akkor csak az Arctic csúcsszint jöhet számításba. Az utóbbi változathoz kérhető többek között tolatóradar (60 000 Ft) és MEDIA NAV (135 000 Ft) multimédiás rendszer is.
| Motorváltozat | Teljesítmény (LE) | Kezdőár (Ft) | Felszereltség | Főbb jellemzők |
|---|---|---|---|---|
| 1.6 (szívó benzines) | 102 (82) | 2 730 000 | Access | Alapvető biztonság, jobb oldali tolóajtó |
| 1.6 (szívó benzines) | 82 | 3 090 000 | Arctic | Manuális klíma, 2 tolóajtó, fedélzeti számítógép, elektromos ablakemelő |
| 1.2 TCe (turbós benzines) | 115 | 3 440 000 | Arctic | Manuális klíma, 2 tolóajtó, fedélzeti számítógép, elektromos ablakemelő |
| 1.5 dCi (turbódízel) | 75 | 3 370 000 | Alap | Alapvető biztonság, jobb oldali tolóajtó |
| 1.5 dCi (turbódízel) | 75 | 3 540 000 | Arctic | Manuális klíma, 2 tolóajtó, fedélzeti számítógép, elektromos ablakemelő |
Az árak tájékoztató jellegűek és a teszt megírásakor érvényesek voltak. A tényleges ajánlatokról a Dacia Márkakereskedéseknél tájékozódhat.
A Techroad csomagos, 6 fokozatú váltós Dokker még mindig a haszonjármű alapú egyterűek legolcsóbb képviselője. Alapáras klímájával, tempomatával, bőrkormányával, tolatóradarjával és navigációjával nagyon jó ajánlat.
Biztonság
Mivel az Euro NCAP ritkán tesztel kisáruszállítókat, a Dokkert sem törték össze, viszont márkán belüli testvérét, a nagyon hasonló Lodgyt igen. Le is fokozták szegényt, három csillagot szerzett, de ahogy annak idején meg is írtuk, kissé csalóka lett az eredmény. Való igaz, manapság már ritka, hogy egy autó 'A' oszlopa megrogyjon a frontális ütközési tesztnél, de azért így is szerzett 72%-ot, ami nem olyan borzalmas érték. Ha ezt levesszük, a négy csillag már nem is hangzik olyan rosszul, de az adatokat böngészve azért látszik, hogy nem véletlenül fokozták le a Daciát.
A gyermekek védelmét tekintve 77%-ot gyűjtött, ami nem kiugróan rossz érték, de nem is a mezőny legjobbja. Nem kímélte viszont a gyalogosokat a Lodgy, hiszen csak 44%-ot szerzett. Mivel a Dokker szinte teljesen ugyanolyan, csak talán egy kicsit meredekebb orral rendelkezik, feltételezhetjük, hogy ez a típus talán még rosszabbul teljesített volna a teszten.
A Dacia Dokker a piaci környezetben
A Dacia a Logan 2004-es bemutatása óta öttagúra duzzasztotta modellpalettáját, amelybe öt évvel ezelőtt került be a Dokker. A Dacia Logan indította el azt a trendet évekkel ezelőtt, hogy a megfizethető árú modellek piaca az utóbbi években jelentősen megnőtt. Mostra a Renault is több olcsó modellel rendelkezik.
A Dacia kínálata mára igen széles: a Sandero és a Stepway az ötajtósok kedvelőinek, a Logan a szedánok rajongóinak, és a Lodgy az egyterűek szegmensében képviselteti magát. Pedig elférne benne még két ülés. Igaz, akinek az kell, viheti a Lodgy-t, a márka szintén Marokkóban gyártott egyterűjét. Éppen ezért kissé érthetetlen a Renault és a Dacia részéről, hogy egy hasonló modell mellé beállították a Dokkert. A Dokker és a Lodgy közötti különbségek alapvetően a tolóajtókban, illetve a két részben nyíló hátsó ajtóban jelentkeznek, valamint a Dokker kissé magasabb.
A Dokker alapára az 1,2 literes TCe-vel egyébként 3.440.000 forint, amivel a személyautósított furgonok kategóriájában egyértelműen verhetetlen ajánlatot képvisel, de a használhatóságban hozzá nagyon közel álló Lodgy egyszerűen eltapossa testvérét. A Lodgy igényességben könnyedén utasítja maga mögé a Dokkert, praktikumban aligha nyújt kevesebbet, ráadásul igény szerint akár 7 üléssel is megrendelhető, miközben az árlista alapján a felára is jelentéktelen: a Lodgy valamivel bővebb extralistával, de ugyanezen motorral és 5 üléssel 130.000 forinttal kóstál többet.
A Dokker ezúttal bizonyította, hogy a Daciának sem sikerülhet flottul minden, s megcáfolta a tényt, hogy áruszállítóból érdemes személyautót építeni. Számos csúnya és nem elfogadható megoldás veszi el az ember kedvét, holott a Dacia érintőképernyős rendszere, a tetszetős műszerfal és a remek motor azért javítják a modell renoméját.
A Dacia mellett a viszonylagos igénytelensége szól, rakodás közben nem kellett aggódnom a kárpitok miatt, hiszen nincsenek, a padló műbőr borítását sem kellett félteni. Használati értéke magas, a néhol „rusztikus” kialakítás dacára remek igavonóról van szó.
A munkásszállító járművek legfontosabb ismérve (legalábbis mifelénk), hogy már gyártásban nem lévő modellnek kell lennie, a Dokker viszont még csak modellciklusa felénél jár. Fontos tudni, hogy harmadik üléssor híján a Dokkerhez nem lesz 2,5 millió forintos vásárlási támogatás, ahhoz a Lodgy választandó.