A Suzuki "A mi autónk" szlogenje és magyarországi sikertörténete
A Suzuki hazai története kommunikációs szempontból is tanulságos fejezet. Az "A mi autónk” - ez nemcsak egy szlogen, hanem egy korszak lenyomata. Habár sosem értettük úgy igazán, miért is a mi autónk, a megfizethető, megbízható járművek gyorsan beépültek a hazai mindennapokba. Olyan értelemben végül valóban a miénk lett, hogy az átlagember megengedhette magának, ahogyan ma is. A magyarok hamar megszerették a Suzukikat, ahogy nevezték, a „mi autónkat”.
A Magyar Suzuki megalapítása és az első lépések
A japán Suzuki számára a nyolcvanas években a globális terjeszkedésről szólt, 1982-ben például megalapították az első spanyolországi leányvállalatot. Nem elégedtek meg ennyivel, autógyárat is akartak kontinensünkön, és már 1989-ben tárgyaltak a magyar állammal. Két évnyi tárgyalást követően 35 éve alapították meg a magyar leányvállalatot.
1990. január 13-án Suzuki Osamu, a japán autógyár tulajdonosa, Lepsényi István, az Autókonszern Rt. ügyvezető igazgatója és Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes írta alá a Suzuki személygépkocsikat gyártó magyarországi vegyesvállalat alapmegállapodását Budapesten. A Suzuki képviselői logisztikai szempontból Esztergomot találták a legmegfelelőbb helyszínnek a gyár felállítására. Végül 1991-ben alapították meg a Magyar Suzuki Zrt-t, és 1991. áprilisában tették le az esztergomi gyár alapkövét, ahol 1992 októberében indult meg a sorozatgyártás. Ekkor gördült ki az első Swift is a szalagról.
Sokaknak az első "nyugati" autójuk volt a Suzuki Swift.
A "Mi autónk" kampány és kommunikációs fejlődése
Maga az első, ikonikus Suzuki-kampány is 1992-ben indult, egy kicsit felemás érzéssel: emlékeink szerint akkor is úgy gondoltuk, van itt egy kis túlzott optimizmus, azért ez valójában nem a mi autónk. A Suzuki első ilyen reklámja azért tűnik utólag is egy kicsit eltúlzottnak, mert akkor inkább magát a márkát tüntették fel úgy, mintha a miénk lenne. De emellett egy teljesen professzionális, szerethető reklám született 1992-ben, megtalálta a tökéletes egyensúlyt egy modernebb, nyugati hangulat megteremtésével, ami azért a magyar valóság egy szeletéhez is relevánsan kapcsolódott.
Ez a városi, megszépített környezet és életérzés a mai napig visszaköszön reklámokban és filmekben. Szerepelt benne nyugati irodaház, nyugati modell, de patinás, városligeti magyar környezet is, szerethető magyar karakterekkel. Újfent abszolút érzelmi megközelítés következik, immár a magyar valóság egy másik rétegéhez igyekezett kapcsolódni a kampány, megjelent a vidéki hangulat, amit igazán csak humorral tudtak szerethetően ábrázolni, mint oly sokszor a reklámokban. Először tűnt fel a puli, szintén a magyar identitás részeként. A puli kutyán keresztül ábrázolt magyar identitás is megmaradt.
Hamar eltelt tíz év, és ennek kapcsán abszolút érzelmi, márkaidentitásra épülő megközelítéssel készültek a Suzukinál. 2000-ben indult a Wagon R+ gyártása, és a 2002-es reklám újfent a termék praktikus előnyeiről szól, azok funkcionális felsorolása keveredik humoros megjelenítéssel. Korrekt szpot, helyénvaló a „Szabadság, szeretem” szlogen is. Végre nem idealizált a környezet, nem erőltetett a poén, és sokkal inkább azonosulhat vele az átlagfogyasztó.
Egy 2003-as Suzuki Ignis-reklám hirdeti: ideje másként gondolni a Suzukira. Ehhez az üzenethez abszolút illeszkedik a reklám kivitelezése, szép operatőri munka, figyelnek a részletekre, tökéletes kis szpot. A hűvös megközelítés professzionalitást sugall, a környezet pedig eleganciát, amihez társul a modern technológia.
WCE - Suzuki Evolution (1955 - 2019)
A Suzuki globális és magyarországi modellpalettájának fejlődése
A Suzuki márkát elsősorban a motorok és a kompakt autók tették ismertté, de eredetileg egészen más gépek gyártásával foglalkozott a cég. 1909-ben alapította Michio Suzuki a szövőszékeket gyártó céget, és ahogy fejlődött Japán selyemipara, úgy növekedett a Suzuki termelése is. Az alapító nagyon sok találmánnyal járult hozzá a gépek jobbá tételéhez.
A kezdeti járművek: motorok és kisautók
Az első próbálkozást nem lehet túlságosan nagy léptékűnek mondani, az első sikeres Suzuki jármű ugyanis egy apró segédmotorral hajtott kerékpár lett, az 1952-es Power Free. Egyszerű volt, olcsó és könnyen üzemeltethető: 36 köbcentis, 1 lóerős motort kapott. Ekkoriban már szép számmal készültek a kétkerekűek, és megvolt a háttér az autógyártáshoz is. Az első Suzuki 1955-ben jelent meg, és a Suzulight nevet kapta. Az autó a kei kategóriába tartozott (a kei autók speciális, Japánban érvényes szabályoknak kellett megfeleljenek, amelyek az autó hosszát és a motor űrméretét szabták meg, és az ehhez igazodó autók más adózási besorolás alá estek), tehát hossza nem érte el a három métert, és 359 köbcentis kétütemű motort kapott. Természetesen ebből akkoriban csak 16 lóerőt sikerült kihozni. Az első japán orrmotoros, fronthajtásos autóként a Suzulight fontos állomás az egész iparágat tekintve is.
A Suzuki a motorversenyzésben és a globális piacon
Miközben az autók terén a Suzuki elsősorban a kicsi, takarékos modellek kategóriájában próbált érvényesülni, a motorok az ötvenes években megkezdődött sikeres szereplés után sorra szállították a szép versenyeredményeket. A márka 1962-ben megnyerte első világbajnokságát motorral, és a következő években is számos sikert aratott a versenypályákon, többek között 1976-ban Barry Sheene és a Suzuki elsőként végzett összetettben a gyorsasági motoros világbajnokság 500-as kategóriájában. A terepjárók piacán is megjelent a Suzuki a Hope Motor Company 1969-es megvásárlásával, ekkor született meg az első kei 4x4-es 1970-ben. Az 1981-es GSX1100S Katana és az 1985-ös GSX-R750 a motorozás fogalmát is újraértelmezte, utóbbi 100 lóerőt állított elő, és csak 176 kilót nyomott, ezzel a nagyteljesítményű motorkerékpárok egy teljesen új kategóriáját teremtette meg. Az autógyártásban az 1981-es együttműködés a General Motors csoporttal, valamint az 1983-as partnerség az indiai Marutival jelentős mértékben segítette a nemzetközi terjeszkedést.
A magyar gyártású Suzukik és az együttműködések
A második generációs Suzuki Swift az a modell, amit mindenki ismert Magyarországon. Mint az közismert, a magyar gyártású Swiftek közül a három-, négy- és ötajtós változatok fogytak nagy számban, de kétajtós kabrió is létezett a modellből. A Cultus/Swift modellek meglehetősen bonyolult története jelzi, hogy a különféle nemzetközi együttműködések miatt milyen jellegű stratégiát követett a Suzuki illetve partnerei. 35 év alatt összesen hétféle modell, a Swiften túl Wagon R+, Ignis, SX4, Splash, SX4 S-CROSS és Vitara készült Esztergomban.
Ezek az autók aztán Opel, Vauxhall, Fiat és Subaru márkajelzéssel is megvásárolhatóak voltak, amint azt az alábbi táblázat is szemlélteti:
| Modell (Esztergomban gyártva) | Alternatív márkanevek |
|---|---|
| Swift | Chevrolet Swift, Geo Metro, Pontiac Firefly, Holden Barina, Maruti 1000 |
| Wagon R+ | - |
| Ignis | Chevrolet Cruze, Subaru Justy |
| SX4 | Fiat Sedici |
| Splash | Opel Agila |
| Vitara | - |
| S-CROSS | - |
Az SX4 modell közös fejlesztés, a Suzuki partnere a Fiat volt, és így a magyar üzemben készülnek az olasz gyártó neve alatt futó Sedici nevű modellek is. A magyar piacon jelenlévő legfrissebb modell a 2008-ban bemutatott Suzuki Splash, ami a Wagon R+ szerepét vette át a kínálatban - és ez is megvásárolható Opel név alatt, mint az új Agila. A divatos vonalvezetésű, jó tulajdonságú kisautó is Esztergomban készül, a Magyar Suzuki gyárban.
A Magyar Suzuki gazdasági jelentősége és jövője
Érdemes szót ejteni arról, hogy a magyar részleg 2006-ban már az egymilliomodik Suzukit gyártotta le. 2024-ben már a 4 milliomodik Suzuki modell gördült le a magyar gyártósorról. A hazai gyártásnak köszönhetően a megfizethető és jó szlogennel reklámozott (A mi autónk) Suzukik produkálták éveken át a legnagyobb eladásokat Magyarországon. Természetesen sok más országban is felbukkantak a magyar gyártású autók, hiszen 2008-ban már több, mint 280 ezer autót gyártottak itt. A Suzuki a kezdetektől összesen több mint 2 milliárd eurót fektetett be Magyarországon.
A fenntartható autózást előtérbe helyezve 2020 óta, az európai piacokra a Magyar Suzuki már csak hibrid meghajtással értékesít modelleket. Jelenleg Esztergomban Vitara és S-CROSS modellek készülnek. Folyamatosan fejlesztik az üzemet a digitalizáció, a hatékonyságnövelés és a karbonsemleges működés elérését tűzték ki célul.
Gondoskodó munkaadóként tiszteli és megbecsüli minden kollégáját, munkavállalói pedig lojálisak: dolgozóinak több mint fele legalább 10 éve, 25-en a kezdetek óta, 35 éve erősítik a közösséget. A régió egyik legnagyobb foglalkoztatójaként kiemelt figyelmet fordít a jövő generációjának felkarolására. Az új technológiák, a digitalizáció és a folyamatosan változó igények kihívásaihoz csatlakozva nagy hangsúlyt fektet a jövő szakembereinek képzésére. A Suzuki Akadémia keretein belül egy olyan jövőbemutató képzési ernyőprogramot hoztak létre, amely tudásmegosztást jelent vállalaton és cégcsoporton belül, reagál a munkaerőpiaci kihívásokra és hidat képez generációk, illetve kultúrák között. A program részeként működő Karbantartó Akadémia a szakmai alapok megerősítéséhez, a Globális Tehetségmenedzsment Program a tudáshálózat építéséhez járul hozzá, míg a Vezetői Akadémia pedig az erős, stabil vezetői bázist segíti. A 2023-ben elindult duális képzésen a Suzuki Oktatási Centrumban már 37 diák tanul. Az eddig végzett diákok fele pedig a Magyar Suzukinál helyezkedett el.
35 éves jubileumi kampány: „35 év - Minden autó egy történet”
A Magyar Suzuki Zrt. az évforduló alkalmából országos kampányt indít, amely részeként szeretné megmutatni, hogy a vállalat hogyan lett az ország egyik meghatározó vállalata és egyben a vásárlók egyik legbiztosabb döntése. Pályázatot hirdet „35 év - Minden autó egy történet” címmel. Olyan történeteket vár, amelyekből kiderül, hogy a márka miként játszott fontos szerepet a magyarok életében. Az esztergomi gyártóvállalat olyan személyes történeteket keres, amelyek bemutatják, mit jelentett a vásárlóknak, a járműtulajdonosoknak, családoknak, baráti közösségeknek a Suzuki és hogyan vált életük meghatározó szereplőjévé. A pályázók szabadon elmesélhetik élményeiket, vagy bármilyen megható, humoros, inspiráló pillanatot, amely nélkül más lenne az életük.
A szlogenek ereje
A szlogenről tudni kell, hogy eredetileg „csatakiáltást” jelent, amely egyben a skót klánok csatába hívó szava volt. A szlogenek sorsát nagyban befolyásolta a reklámügynökségek megjelenése és azok szerepének növekedése is. A figyelem felkeltésére egy hirtelen jött és meghökkentő sztoriból származó ötlettel pontosan ugyanolyan hatást érhetünk el, mint ha az alapos megfontolás és az adott iparágra vagy termékre jellemző specifikumok által közelítjük meg cégünk rövid és tömör küldetését.