Miért Rángat a Dízelautó? Common Rail Rendszer Hibák és Diagnosztika

Sok autós keres meg bennünket hasonló panasszal: rángat az autó vezetés közben. Van, akinél főleg egyenletes tempónál érezhető, másnál inkább gázadáskor vagy éppen gázelvételkor jelentkezik a probléma. Ha Ön is tapasztalja, hogy a kocsija főként gyorsításnál rángat, azt feltétlenül komolyan kell venni, mert ez szinte sosem múlik el „csak úgy magától”, és a háttérben többnyire olyan hibák állnak, amelyek idővel súlyosbodhatnak. Menet közben rángat az autó, azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen gyakran azt jelzi, hogy más, komolyabb baja van a gépjárműnek.

A common rail dízelrendszerek a modern autók, köztük a BMW-k egyik legfontosabb alkatrészei. Ha észrevesszük, ha a gépjárművünkön ehhez hasonló meghibásodást tapasztalunk, akkor számos kellemetlen problémát idézhet elő az autóvezető számára. A common rail rendszer hibái a gépjármű teljesítményére és biztonságára nézve komoly következményekkel is járhatnak. Ezért fontos, hogy minél előbb szakemberhez forduljunk, ha bármilyen rendellenességet tapasztalunk. Minden esetben sürgős javítást igényel!

A Common Rail Rendszer Működése és Fontossága

A common rail rendszer feladata, hogy az üzemanyagot megfelelő nyomással a nyomócsövön keresztül a motorba juttassa. Ahhoz, hogy a gépjármű megfelelő működése és optimális teljesítménye szempontjából megfelelően tudjuk kezelni, rendszeresen ellenőrizni és karbantartani kell ezt a fontos alkatrészt. A common rail rendszerek érzékenyek a szennyeződésekre, ezért fontos, hogy jó minőségű üzemanyagot tankoljunk autónkba. A rendszeres ellenőrzésről és az üzemanyagszűrő cseréjéről való gondoskodás elengedhetetlen.

A Dízelmotor Rángatásának Általános Okai

A dízelmotor rángatás oka lehet gyújtáskimaradás, amikor a hengerben lévő üzemanyag-levegő keverék nem képes elégni. A dízelmotorban ez azt jelenti, hogy vagy az üzemanyag/levegő keverék arány rossz, a befecskendezés időzítése, kevés a befecskendezési nyomás rossz, silány minőségű üzemanyagot tankolt vagy a kompresszió túl alacsony. Jó néhány tényező okozhatja a problémát.

Üzemanyagrendszeri Problémák

• Befecskendező szelepek: A leggyakrabban a piszkos vagy részben eldugult befecskendező szelepek állnak a rángatás hátterében. Ennek következtében a motor vagy „köhög”, vagy kihagy egy-egy ütemet, amit Ön pontosan úgy érez, hogy rángat az autó gyorsításkor, de sokszor már állandó sebességnél is észrevehető a remegés, a húzóerő-ingadozás. Ezenkívül a szennyezett üzemanyag-befecskendező szelepek is állhatnak a rángatás hátterében, mivel a motor égéskimaradását eredményezhetik. Ekkor veszít az autó a lendületéből az egyenletes sebességgel való haladás során.
• Üzemanyag-ellátás: Nem ritka az sem, hogy maga az üzemanyag-ellátás akad el valahol - például a szivattyú nem ad elég nyomást, a szűrő már nagyon el van tömődve, vagy a nyomásszabályzó kezd fáradni. Üzemanyagellátási-problémák is állhatnak a hiba hátterében: ennek során az autó nem kapja meg a gyorsulásához szükséges üzemanyag-mennyiséget. Ilyen esetben mindenképpen ellenőrizni kell az üzemanyagszűrőt, mivel az eltömődése üzemanyag-ellátási problémákat eredményezhet. Ha valahol megszakad, megreped, elkopik vagy kilukad egy üzemanyagcső (akár a magasnyomású, akár a visszatérő ág), azonnal nyomásesés lép fel a rendszerben.

Levegőellátás és Gyújtás

• Levegőszűrő: A levegőszűrő fontos szerepet játszik abban, hogy távol tartsa a port és egyéb szennyezőanyagokat a motorjától. Idővel azonban ezek a szennyező anyagok felhalmozódhatnak, és az autója nem gyorsul fel megfelelően. Továbbá a levegőszűrőt szintén érdemes rendszeresen ellenőrizni, mivel a beszennyeződése esetén felhalmozódnak a szennyező anyagok rajta, amelyektől nem tudja már távol tartani a motort.
• Légtömegmérő: Ha nem megfelelően működik a légtömegmérő, az általa a vezérlőegységbe továbbított értékek tévesek is lehetnek, de megeshet az is, hogy az légtömegmérő egyáltalán nem ad jelet a motor felé. Ekkor az „autó nem húz rendesen”, illetve rángatás is jelentkezhet. Továbbá a meghibásodott légtömegmérő is okozhatja a problémát, mivel már nem tudja megfelelően ellátni a feladatát. Ez azt jelenti, hogy téves jeleket küld, vagy pedig egyáltalán nem küld jeleket a motor felé. Ennek következtében is jelentkezhet rángatás. Amennyiben kiderül, hogy a légtömegmérővel van gond, mindenképpen cserére szorul, hiszen ez az alkatrész nem javítható.
• Gyújtógyertyák és gyújtótrafók: Amikor a gyújtógyertya elektródája elkopik, a hézag megnő, vagy vastag koromréteg borítja, akkor már nem tud akkor szikrát adni, amekkorára és amilyen gyorsan a motor számít. Az elhasználódott gyertyák is okozhatják, hogy egyenletes sebesség mellett rángatni kezd az autó, ugyanis a meghibásodott gyújtógyertyák nem tudják az üzemanyagot elég gyorsan meggyújtani. A hibás gyújtótrafók a meghibásodások legnagyobb százalékában a ludasok amikor rángatásról van szó. Leginkább alacsony fordulatszámról a 2.-3. fokozatban gyorsításkor jelentkező rángatáskor a trafók nem képesek megfelelően végezni dolgukat.
• Nedvesség a gyújtáselosztón: Ha kint havas, esős idő van, akkor a gyújtáselosztón felhalmozódó nedvesség is gondot okozhat. Ez jellemzően télen történik, amikor autójával szabad térben parkol.

Motor Mechanika és Kipufogó Rendszer

• Hengerek és szelepek: Ha a motor hengereiben valami hiba keletkezik vagy a szelepek megsérültek, beégnek, akkor a motor nem működik megfelelően. Érdemes szerelővel átnézetnie a hengerek állapotát, kompresszióméréssel kizárható a hibák többsége. Ha a motor hengereivel, illetve a szelepekkel van gond, kompresszióméréssel állapítható meg a hiba pontos oka.
• Katalizátor: Előfordulhat, hogy a katalizátor eltömődött. Amikor ez megtörténik, a motor nem tud „kilélegezni”. A kipufogógáz visszafelé torlódik, főleg nagyobb terhelésnél, tehát pontosan akkor, amikor Ön padlógázt ad. Az autó ilyenkor jellemzően rángat egyet-kettőt, elveszti az erejét, „fullad”, és sokszor a fordulatszám sem emelkedik tovább egy bizonyos értékig. Előfordul az is, hogy a szétégett katalizátor darabok eltömítik a kipufogórendszert, és ez az autó megállásához vezet.

Egyéb Okok

• Generátor és akkumulátor: Ha a generátor nem tölti az akkumulátort, és nem biztosít elegendő feszültséget a rendszerbe, akkor ez rángatózást okozhat az autó viselkedésében. Végül pedig az egyik leggyakoribb okot említjük meg, mégpedig a rossz akkumulátort. Ha nincs biztosítva a szükséges feszültség a gépjárműben, rángatózás jelentkezhet egyenletes sebesség mellett.
• Gázbowden és karburátor (régebbi típusoknál): Régebbi típusoknál a gázbowden teremt a kapcsolatot a gázpedál és a motor fojtószelepe között. A gázpedál megnyomásával a kábel kinyitja a fojtószelepet, így az autó felgyorsulhat. Ezt manapság elektronika valósítja meg. A karburátor feladata lényegében ugyanaz, mint a modern befecskendezőé: pontosan adagolni kell az üzemanyagot a beszívott levegő mennyiségéhez. A porlasztó megsérülése is okozhatja az autó rángatását, mivel helytelen üzemanyag-levegő keveréket eredményez. Ráadásul sajnos ez a probléma még gyenge menetteljesítménnyel is párosul.

Dízelmotorok Egyenetlen Járása és Common Rail Specifikus Tünetek

A dízelmotorok működése nagyban eltér a benzinestől. A levegőt beszívva azt nagy mértékben sűrítik, és a megfelelő pillanatban nagynyomású gázolajat fecskendeznek be, ami öngyulladással kezd égni. Meleg pontként jelen vannak az izzítógyertyák, amelyek a hidegindítást segítik.

Tünetek: Common Rail hibák BMW

A dízelmotorok egyenetlen alapjárata többek között a szívórendszer hermetikus záródásának hiánya (levegőszivárgás), az üzemanyag-befecskendezők eltömődése, az üzemanyag szennyeződése vagy a gyújtásrendszer, például az előizzító rendszer hibás működése miatt alakulhat ki. A dízelmotor indításakor tapasztalható durva járás oka lehet a befecskendező rendszer hibás működése, ami a hengerben lévő üzemanyag és levegő keverék nem optimális eloszlásához vezet. Ennek következtében a hiányos égés egyenetlen teljesítményleadáshoz vezet, ami rángatást okoz.

A dízelmotorok bemelegedésének kezdeti szakaszában és gyorsításkor tapasztalható egyenetlen járásának hátterében az áll, hogy a motorvezérlő egységnek nehezebb fenntartani az optimális levegő-üzemanyag arányt. Ráadásul gyorsításkor az égéstermék-ellátó rendszerrel kapcsolatos problémák, például eltömődött szűrők vagy injektorproblémák fokozhatják a motor egyenetlen járását. Ezenkívül az izzítógyertyákkal kapcsolatos problémák vagy az izzítógyertyarelé nem megfelelő működése elégtelen hőt okozhat a hatékony gyújtáshoz, ami hozzájárulhat a durvasághoz mind a bemelegítés, mind a gyorsítás során. A common rail rendszerekkel kapcsolatos leggyakoribb problémák a következők:

Gyakori Hibajelenségek

• Fekete füst: A fekete füst sosem jelent jót, és bizony nagy megterhelést jelent a környezetre is. Ez a tünet általában akkor jelentkezik, ha túlságosan sok üzemanyagot éget a motor. Ennek oka lehet az üzemanyag nyomásszabályzó szelep meghibásodása, de más hiba is okozhatja.
• Megfeketedett gyújtógyertyák: Ha a gyújtógyertyák hegye fekete, akkor az a helytelen levegő-üzemanyag keverék biztos jele. A gyújtógyertyák ilyenkor kormossá válnak, melynek gyakori oka az üzemanyag-szabályzó szelep meghibásodása.
• Durrog a kipufogó: Ez akkor fordul elő, ha a motor dúsan működik, vagyis túl sok üzemanyagot éget a motor, ez pedig ahhoz vezethet, hogy lassítás közben visszasül.
• Nem indul a motor: Ha nem indul a motor, annak számos oka lehet, de többek között a dízel üzemanyag nyomásszabályzó szelep meghibásodása is okozhatja. Ha nem juttat kellő mennyiséget, akkor a motor nem fog beindulni.
• Üzemanyag szivattyú hangos zaja: Amennyiben annyira hangossá válik, hogy az már zavaró, akkor lehet ugyan, hogy elromlott, de ez a tünet akár az üzemanyag szabályzó hibáját is jelezheti.
• Csöpög az üzemanyag a kipufogóból: Amennyiben mégis onnan csöpög, akkor az biztos jele annak, hogy az üzemanyag szabályzó rendellenesen működik. Ilyenkor a motor nem kap megfelelő mennyiségű üzemanyagot, és a teljesítménye is csökkenni fog.
• Nő a fogyasztás: A megnövekedett fogyasztás is árulkodó jel, és persze több mindenre is utalhat, de arra mindenképp, hogy a motor túl sok benzint használ fel, sokkal többet, mint kellene. Ennek egyik oka lehet a meghibásodott üzemanyag szabályzó is.
• Lassan vagy gyengén gyorsul az autó: Ha azt tapasztaljuk, hogy a szokottnál gyengébben, lassabban gyorsul a dízelautónk, akkor az annak a jele is lehet, hogy az üzemanyag-szabályzó meghibásodott. Ha az üzemanyag nyomásszabályzó szelep nem működik megfelelően, az egyáltalán nem jó a motor számára.

Diagnosztikai Vizsgálatok Common Rail Rendszereknél

A durván járó dízelmotor javítása szisztematikus megközelítést igényel a mögöttes problémák azonosításához és kezeléséhez. A dízeladagoló rendszerek hibafeltárását mindig előzze meg a motor mechanikus részeinek előzetes megvizsgálása, szükség esetén javítása, cseréje. Gyenge kompressziónál, ne az adagolórendszerben keressük először a hibát. Ha a motormechanika jó, a diagnosztikai vizsgálat kezdődjön a hibatároló kiolvasásával. Meg kell vizsgálni, hogy az üzemanyag nyomás megfelelő-e, illetve hogy nincs-e nagy eltérés a befecskendezett mennyiségek, korrekciók között.

A diagnosztikai rendszerteszterekkel vagy akár a dízel EOBD-vel elvégezhető vizsgálatok mellett a „régi, klasszikus műszerekkel”, a multiméterrel és az oszcilloszkóppal elvégezhető vizsgálatokat se vessük el. Fontos, hogy minden egyes motorelemet külön ellenőrizzünk, hogy egyesével kizárjuk a hibákat. Kezdje a legkönnyebb diagnosztikai lépésekkel, és haladjon tovább, amíg meg nem találja a diesel motor rángatás okát.

Indítási Nehézségek

Az előzőekben említett motormechanikai feltételeken kívül indítási nehézség esetén vizsgálni kell a kisnyomású tüzelőanyagellátó-rendszer tömítettségét és az izzító berendezést. Az ügyfelet is alaposan ki kell kérdezni, hogyan, milyen körülmények között jelentkezett a hiba és esetleg milyen módon reprodukálható.

Befecskendező rendszer részletei

• Jeladók: Ha a motor a sikertelen indítás időpontjáig problémamentesen üzemelt, és egyszerűen csak nem lehet többé elindítani, gyanús lehet a vezértengely helyzet jeladója. A rendszer hasonlóan viselkedik akkor is, ha a forgattyústengely helyzet jeladója hibás. Azoknál a jeladóknál, melyek működéséhez tápfeszültség szükséges, ellenőrizzük annak meglétét. A Hall helyzet-adó korrekt négyszög jelének ellenőrzéséhez alkalmas az oszcilloszkóp. Néhány járműtípusnál ez a jeladó indukciós, működésének lényeges feltétele a korrekt beszerelési mélység is. Ezt hézagmérővel ellenőrizhetjük.
• Porlasztók: A porlasztók környezetében fellépő hibák ugyancsak az indítás meghiúsulásához vezethetnek, de menetközben is okozhatják a motor leállását. Porlasztóhiba vagy vezérlési probléma esetén (pl. kábelszakadás) a motor ugyancsak nem működik. A porlasztók elektromos vezérlését legegyszerűbben lakatfogós árammérővel ellenőrizhetjük, melynek jelét oszcilloszkópon jelenítjük meg. Ha a megfelelő jel rendelkezésre áll, ki lehet indulni, hogy az ECU hibátlan. Porlasztócsere esetén el kell végezni a porlasztó elektronikus illesztését. A porlasztó tetején találjuk a kódszámot. Egyenetlen motorjárás esetén is célszerű a helyes kódolást ellenőrizni.
• Rail-nyomásadó: Amíg nincs meg az adott rendszerre jellemző minimális rail-nyomás, addig a vezérlés „alszik”. Így tehát a hibás rail-nyomásadó is oka lehet a motor nem indulásának. Továbbá akkor is hibát jelez a rendszer, és nem indul, ha a nyomás nem a szükséges sebességgel épül fel.
• Dízelfojtószelep: Amennyiben nem ugrik be a motor „tiszta”, azaz üres hibatároló esetén, hasznos lehet egy pillantást vetni a vákuum-működtetésű dízelfojtószelepre. Ha a csappantyú, meghibásodás miatt, tartósan zárva marad, nem indul be a motor. Funkcióvizsgálat kézi vákuumszivattyúval és szemrevételezéssel hajtható végre.
• Immobilizer: Természetesen az immo-ról se feledkezzünk meg! Esetleg tegyünk egy „indítókulcs próbát”, azaz a tartalékkulccsal kíséreljük meg az indítást.

Motorjárás Egyenlőtlenség

A common-rail rendszerek eleme egy egyenletes- vagy nyugodtjárást elősegítő szabályzási funkció is. Feladata az egyes hengerek eltérő „kompressziójából” vagy a porlasztók által befecskendezett mennyiségek eltérő értékéből adódó fordulatszám, illetve forgatónyomaték különbségek kiegyenlítése. Az eltérő dózis oka lehet a mechanikus alkatrészek kopása és a befecskendező rendszer elemeinek gyártási tűréséből eredő eltérés is. Az EDC-ECU a dózis mindenegyes hengerre külön kiszámított korrekciójával egyenlíti ki a fordulatszám egyenlőtlenségeket.

A soros diagnosztikai vizsgálat megfelelő vizsgálati menüjéből a hengerenkénti átlagos korrekció értéke, mm3/löket mértékegységben, kiolvasható. Elméletileg a motor-ECU 4,5 mm3/löket különbséget problémamentesen képes kiegyenlíteni. Ökölszabályként elfogadható, hogy üresjáratban az eltérés a bázisértéktől maximum 30% lehet. Nagyobb fordulatszám tartományban már lényegesen kisebb a kiegyenlítendő mennyiség. Ökölszabályként fogadjuk el, hogy 1,5 mm3/löket értéknél feltétlen szükséges a hiba okának a megállapítása. Ha a szükséges korrekciós mennyiségek az EDC ECU számára túl nagyok, kényszerfutásra kapcsol át, és rendszerint kigyullad a hibajelző lámpa.

Egyes diagnosztikai műszerekben megtaláljuk az alapjárati hengerenkénti fordulatszámmérés diagnosztikai mérési módszerét. A műszer letiltja az EDC-ECU-ban a járásegyenlőtlenség dóziskorrekcióját, és a CR porlasztókra azonos idejű kivezérlést ad. A motor így egyenlőtlenül fog alapjáraton járni, ezt hengerenkénti fordulatszám értékkel jeleníti meg. Egy jó motornál 826-820-816-820 min-1 értéksort kaptunk. Az 5-8-ig sorban lévő paraméterek az egyenletes járáshoz szükséges dózis-korrekció mennyiségét mutatják. Ezek az EDC-ECU által kiszámított értékek.

Amennyiben az egyenlőtlen járás okaként az eddigi vizsgálatokkal semmit nem találtunk, keressük a hibát a kéttömegű tengelykapcsolóban. Ha ugyanis a kéttömegű belül már túl laza, a forgattyústengely érzékelője az ECU-nak állandóan változó, ugráló vonatkozási jelet küld. Ezzel viszont lehetetlen a nyugodt, egyenletes motorjárás biztosítása. Egy bizonyos játék a külső és belső részek között természetes és megengedett. Szükség esetén kérni kell a Luk, Sachs specialistáinak a tanácsát.

Lustaság és Megtorpanás

A reagálási, engedelmességi tulajdonságokban bekövetkező hiányosság, úgymint a vontatott gázfelvétel vagy intenzív gyorsításkor a megtorpanás leggyakrabban két potenciális okozóra vezethető vissza: a hibás levegőmennyiség mérőre és/vagy az elkopott pedál-értékadóra (amennyiben az még potenciométeres). A légmennyiség mérő vizsgálata közismert. A pedál-értékadó ellenőrzése egyrészt soros oldali értékkiolvasással és jellefutás ábrázolással, másrészt közvetlen oszcilloszkópos jelvizsgálattal ellenőrizhető. A soros oldali kiolvasásnál (paraméter megjelenítésnél) amikor egy jellemzőt nagyon pontosan akarunk vizsgálni, egyszerre csak egy, max két paramétert jelenítsünk meg, mert sok paraméter egyidejű kiolvasásával az egyes paraméterek mintavétele ritkul, így a valós jel képe torzul.

Befecskendező szelep működése

Fekete Korom

Gyorsításkor a rövid ideig tartó füst „pamacs” normális. Tartós fekete füst teljes terheléskor viszont az ún. füst-korlátozó kiesésére vezethető vissza. Ilyen reklamáció esetén legelőször mindig a levegőmennyiség-mérőt kell megvizsgálni, mely a legtöbb CR-berendezésnél ezt a korlátozó funkciót is ellátja. Újabban - koromszűrős dízeleknél - a füstkorlátozást a szélessávú lambdaszondára bízták, a légmennyiségmérő csak redundáns jelet ad. Alapfeltétel azonban, hogy a motor egyáltalán elégséges égési levegőt kapjon (légszűrő!).

A továbbiakban ellenőrizni kell a kipufogógáz-visszavezetés működését, melyhez szintén a légnyelés-mérőnek rendben kell lenni (itt is igaz, hogy koromszűrőseknél a lambdaszonda jelére alapoznak). A diagnosztikai műszeren keresztül lekérdezett „van” érték segítségével értékelhető az EGR-szelep működtetés kitöltési tényezője. Túl hosszú nyitási idők az égési levegő oxigénhiányához vezetnek, mellyel együtt jár a fekete füst, különösen az alsó fordulatszám tartományban és gyorsításkor.

Kemény Járás

Kemény motorjárási reklamáció esetén a rail-nyomás érzékelő vizsgálata szükséges. Az érzékelő kiesése esetén (kábelszakadás, alkatrész hiba stb.) a vezérlőkészülék nyomásszabályozásról nyomásvezérlésre kapcsol át. Emellett megnöveli a rail-nyomást, melyre a motor a teljes üzemi tartományban keményebb járással reagál. A legegyszerűbb vizsgálati módszer ezért a nyomásérzékelőről a csatlakozó lehúzása. Multiméterrel a nyomásfüggő feszültségjel megléte megállapítható (Bosch rendszernél ez a középső érintkező). Alapjáratban az érték kb. 1,1 V, míg teljes gáz esetén max. 3,5 V lehet, feltételezve, hogy a megfelelő tápfeszültség mindkét külső csatlakozóvégen rendelkezésre áll. Annak megvizsgálásához, hogy a rail-nyomásadó a teljes üzemi tartományban előírás szerint dolgozik-e - például ha a kemény motorjárás csak gyorsításkor lép fel - a jelfeszültség lefutását a teljes tartományban vizsgálni kell. Ehhez az oszcilloszkóp használható, ha a referencia értékek ismertek, vagy a diagnosztikai rendszer segítségével a megfelelő mért-érték-blokkok kiolvashatók. Az EOBD is sokat segíthet. A keményjárás porlasztóhibára is visszavezethető.

Gyakori Hibakódok az Üzemanyag-ellátással Kapcsolatban

Ezek a hibakódok segíthetnek a probléma pontosabb beazonosításában.

A Common Rail Rendszer Hibáinak Megelőzése

Ha nincs hiba, nincs hibajel, ugyebár, mi pedig sokat tehetünk azért, hogy a dízel üzemanyag nyomásszabályzó szelep hiba jelekkel ne kelljen szembesülnünk. Persze ez az alkatrész is idővel elhasználódik, cserére szorul, de ha rendszeresen elvégezzük a szükséges karbantartási munkákat, akkor meghosszabbíthatjuk a szelep élettartamát.

• Üzemanyagszűrő cseréje: A karbantartási munkák egyik fontos eleme az üzemanyag szűrő cseréje, melyet 2 évente vagy 50.000 km-ként érdemes elvégezni.
• Megfelelő minőségű üzemanyag: Azzal is sokat tehetünk a dízel üzemanyag nyomásszabályzó szelep épségéért, ha megfelelő minőségű üzemanyagot tankolunk. Ellenőrizze az égés minőségét: győződjön meg arról, hogy az Ön által használt dízel jó minőségű és szennyeződésektől mentes. Adalékanyaggal csökkentheti a lerakódások kialakulását és növelheti a fúvókák élettartamát.
• Rendszeres ellenőrzés: Jó, ha időben észrevesszük a hibákat, mielőtt komolyabb problémák kialakulását okoznák.

Mikor Forduljunk Szakemberhez?

A dízelmotorok egyenetlen járását okozó számos okot egy laikus nehezen állapítja meg, szóval mindenképpen érdemes szakszervizbe vinni a kocsit. A sokféle problémát megoldott, kellő tapasztalattal rendelkező szakemberek könnyedén megállapítják és megszüntetik a probléma okát. Sok autós keres meg bennünket hasonló panasszal, ha Ön is tapasztalja, hogy a kocsija rángat, azt feltétlenül komolyan kell venni.

Szinte naponta találkozunk olyan esetekkel, amikor a hozzánk kerülő autók egy rejtélyes - vagy annak tűnő - hibájának orvoslására már korábban kisebb vagyont költött a tulajdonosa, a kocsi viszont fikarcnyit sem lett jobb. Nincs ugyanis olyan műhely, vagy márkaszerviz amelyik száz százalékos találati pontossággal tudna dolgozni. Ezt gyakran magyarázzák, magyarázzuk azzal a vitathatatlan ténnyel, hogy az autók egy-két évtized leforgása alatt hihetetlen mértékben bonyolultakká váltak. Sok esetben viszont nem a jármű bonyolult volta okozza az eltévedést, hanem talán a szakmai vakság.

Például egy common rail dízelmotorral felszerelt autó tulajdonosa jelentkezett egy márkaszervizben azzal a panasszal, hogy 2000-2500-as fordulatszámok között enyhe gyorsításnál rángatásokat érez. A szerelők természetesen a diagnosztikai eszközzel kezdték, amely egy vagy több porlasztó áramköri hibáját jelezte. Mivel ez nem volt elég egyértelmű, elvégeztek egy résolaj-visszafolyás vizsgálatot, aminek segítségével egy porlasztót hibásnak ítéltek. Ennek cseréje sajnos nem hozta meg az eredményt, így a márkaszerviz felvette a kapcsolatot a gyártó telefonos ügyfélszolgálatával. Azok mind a négy porlasztó cseréjét javasolták. Sajnos ez a költséges mutatvány sem javított a helyzeten, az autó továbbra is rángatott. Ezt követően az ügyfélszolgálat multiméteres szakadás-, ill. zárlatvizsgálatot javasolt a porlasztók áramköreiben. A történet abból a szempontból érdekes, hogy a jelen technikai lehetőségek között egy árammérő lakatfogó és egy oszcilloszkóp segítségével ezt a hibát pár óra alatt lokalizálni lehetett volna. Számos, hasonló esettel találkoztunk már a hozzánk javításra került autók körében is.

Ha az autó rángat, Budapest 16. kerületi autószerelő műhelyünkben megállapítjuk és megszüntetjük a hiba okát.

tags: #common #rail #miert #rangat

• Ford Mondeo (1999) lengéscsillapítók: minden, amit tudnia kell
• A Corsa D-széria áttekintése
• Sportage 1.6 T-GDI vélemények
• Jobb küszöb cseréje Octavia 2-ben
• Lanos diagnosztika és megbízható működés