A Clio Intézet Támogatásai és Tevékenységei
A Clio Intézet egy jelentős kutatási és oktatási intézmény, amely a magyar történelem különböző aspektusait vizsgálja. Az intézet széleskörű tevékenységei közé tartozik a kutatás, könyvkiadás, konferenciák szervezése és dokumentumfilmek készítése. Működését számos szervezet támogatja, melyek lehetővé teszik a magas színvonalú munka végzését.
A Kormány 2063/2017. (XII. 27.) Korm. határozata egyetértett az 1. melléklet szerinti egyes civil és egyéb szervezetek támogatása megvalósításával. Ezért az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 101/A. § hatálya alá tartozó támogatást nyújt az 1. mellékletben meghatározott célokra, az 1. mellékletben nevesített kedvezményezettek részére, az ott meghatározott összegben. Az emberi erőforrások miniszterét és a nemzetgazdasági minisztert felhívták, hogy gondoskodjanak az 1. pontban meghatározott feladathoz szükséges 1 010 165 000 forint összegű költségvetési forrás 2017. évi biztosításáról.
A Tanácsköztársaság Propaganda-gépezete
Hogyan és milyen eredményességgel működött a Tanácsköztársaság propaganda-gépezete? A Clio Intézet Tanácsköztársaság 100 év után című előadás-sorozatban önálló alkalmat szentelt a témának. Szabó Viktor előadásában a Tanácsköztársaság propagandáját jellemző legfontosabb kritériumokra koncentrált. Kiemelte, hogy a proletárdiktatúra rendkívül intenzív propaganda-tevékenységet folytatott, amelynek során tartalmait újságokban, filmekben, plakátokon, híradófelvételeken, ünnepségeken egyaránt közvetíteni próbálta.
Az előadó szerint a kommün politikai háttéralku eredményeként jött létre, nem pedig alulról jövő kezdeményezésként, ezért a tömegbázist ilyen módon kívánták megszerezni. Másrészt valamilyen módon meg kellett magyarázni a lakosságnak azokat a radikális intézkedéseket, amiket bevezettek. A propaganda intézményesült formában jelent meg. A Szocializmus Nemzetközi Propagandája nevű szervezet a külső, a Szocializmus Állami Propagandája nevű pedig a belső propagandát irányította.
Szabó szerint három fő csoport rajzolódik ki a propagandában résztvevő személyek között. Az első a kommunizmusban hívő, meggyőződéses és elkötelezett embereket jelentette. A másodikat a változás, a jobbító szándék támogatása jellemezte. A harmadik csoportbeliek foglalkozásukból, pozíciójukból kifolyólag kerültek kapcsolatba a propagandával. Jellemzően ide tartoztak a zenészek vagy a színészek, akiket kirendeltek a propaganda-ünnepségekre. Ezek az emberek egyszerű megbízásként élték meg ezt a tevékenységet.
Kerékméret információk a Renault Clio 2 1.4-hez
Az első és legfontosabb üzenet a világforradalom eljövetelébe vetett hit köré összpontosult. Ehhez szorosan kapcsolódott a világháború megítélése, amit egyértelműen a kapitalizmus és az imperializmus bűnének tartottak, s Lenin nyomán az összes kapitalista államot felelőssé tették a világháború kirobbanásáért. Úgy gondolták, hogy a gazdasági, termelési viszonyok megváltoztatása magával hozza a pozitív társadalmi változásokat.
A kommunikációt tudatosan szervezték, egyszerre megszólítva az egyént és a tömegeket. Igyekeztek az egyes társadalmi csoportokhoz külön szólni az őket érintő kérdésekről. Minden rendelkezésre álló eszközt felhasználtak az üzeneteik sulykolására. Ez alatt az értendő, hogy ugyanazt az információt folyamatosan, különböző módokon ismételték.
A kommün esetén a kapitalizmus rendszerének éles és pontos kritikája jelentette a kiindulási alapot, azaz az ott keletkező visszásságok és problémák részletes ismertetése. Vörös Boldizsár előadásában naplóbejegyzésekből, újságcikkekből hozott példákkal szemléltette, hogy az egyes propagandatermékekre miként reagáltak a kortársak, ezzel azt is bemutatva, hogy miként hatott a propaganda egyes személyekre.
Kiderült, hogy a használt szimbólumok nagy része szociáldemokrata eredetű, és csak kevesebb része származtatható az oroszországi bolsevik mozgalomból. Arról is volt szó, hogy nem tudjuk, hogy pontosan összegszerűen mennyi pénzt költöttek propagandára, ugyanis a kommün bukása után a propagandaszervek megsemmisítették iratanyagaikat.
A szovjet propaganda tejként öregedett
Zsidó Mentés a Holokauszt Alatt
Olosz előadását az embermentési számokkal kapcsolatos félreértések tisztázásával kezdte, rámutatva, hogy a túlélők és megmentettek száma közötti eltérések gyakran túldimenzionáltak. Olosz kiemelte, hogy a magyarországi zsidó vezetők nem naivitásból hittek az állam védelmében, hanem tudatosan a lojalitásuk hangsúlyozásával próbálták biztosítani közösségük fennmaradását.
Clio üzemanyagszűrő bekötési útmutató
- Illegális határátlépések: A „Tiul (=kirándulás)”-akció” keretében magyarországi zsidók illegális úton jutottak át Romániába.
- Tárgyalások a németekkel: Kasztner Rezső és Komoly Ottó tárgyalásai révén több mint 1700 zsidó menekült el egy különvonaton Palesztinába.
A semleges államok által fenntartott védett házak jelentős szerepet játszottak a zsidó lakosság védelmében. Ugyanakkor a nyilas hatalomátvétel után ezek az épületek is célpontokká váltak, és sok lakót a nagy gettóba kellett átköltöztetni. Az embermentés nemcsak erkölcsi, hanem gazdasági kérdéseket is felvetett.
Olosz előadása hangsúlyozta, hogy a cionista embermentés legfontosabb sikerei az élelmezés, az intézmények fenntartása és a mentett zsidók számának növelésében mutatkoztak meg.
A Horthy-Korszak Joggyakorlata
Dr. Gellért Ádám kiemelte, hogy az elmúlt 100 évben egyetlen monográfia sem dolgozta föl a gyorsított eljárások történeti, jogtörténeti vagy büntetőjogi vonatkozásait. Elmondása szerint ezek és a '20-as, '40-es évek kommunistaellenes perei, gyorsított eljárásai közvetlen sorvezetőként szolgáltak a második világháború utáni számonkérések és megtorlások rendszeréhez.
A rendes bírói eljárás 1919 előtt esküdtbíróság előtt zajlott, és nagyjából az amerikai jogrendből ismerős módon, egy esküdtszék bevonásával zajlott. Ezt a Friedrich-kabinet augusztus elején egy miniszterelnöki rendelettel felfüggesztette, és helyette egy kivételes állapotra hajazó eljárási rendszert vezetett be, melynek alapja a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről szóló 1912: LXIII. törvénycikk, illetve az 1915. évi 9.550, I. M. E. sz.
A nagyon pontosan körülírt, előre kihirdetett és szigorúan szabályozott rögtönítélő eljárások esetében azonban csak halálbüntetés kiszabására volt lehetőség, a vádlotti védelem és fellebbezés szinte teljes mellőzésével. Ezekben az esetekben csak kegyelmi kérvényeket lehetett benyújtani.
A vádlottakkal szemben emellett a fizikai bántalmazások, kínzások és az erőszakos vallatások is állandóan napirenden voltak. A népbiztosok perében azonban megfigyelhető volt a gyorsított eljárás meglepő kettőssége: az 1920.
Ugyan a gyorsított bűnvádi eljárási szabályokat végül 1921. december 24-én hatályon kívül helyezték, Gellért Ádám emlékeztetett arra, hogy akik ellen még ezek keretében emeltek vádat, azoknak az ügyét ilyen szabályok szerint kellett tárgyalni.
Az előadás egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a Horthy-korszak elitje azzal, hogy maga is a Tanácsköztársaság igazságtalan és brutális joggyakorlatához hasonló módszereket alkalmazott, tízezrek életét nehezítette meg indokolatlanul.
A Clio Intézet 2005-ös Évi Pénzügyi Támogatása és Kutatási Programjai
Az Intézet pénzügyi támogatása a 2005-ös évben kedvezően alakult és biztosította munkánk anyagi alapjait. Központi költségvetési támogatásunk 12 %-kal haladta meg az előző évit. Budapest főváros továbbra is támogatta kutatásainkat, ezen kívül külön támogatások, pályázatok révén további bevételekhez jutottunk. Munkatársaink egy kisebb része (3 fő egész, 1 félállásban, 1 fő ún. fiatal kutatói ösztöndíjjal) az MTA-OSZK 1956-os Kutatóhely anyagi keretéből részesült fizetésben.
2005-ben is tovább folytattuk a kutatást a két világháború közötti korszak, az 1944 - 1956 közötti időszak, a Kádár-korszak történetéről. Könyvkiadási terveink - a Vidék forradalma 2. kötet kivételével - teljesültek. Előzetes tervek nélkül új tartalomszolgáltatást készítettünk az állambiztonsági szolgálat 1945 utáni történetéről. Az év második felében munkánkat mindinkább meghatározta a 2006-os évfordulóra való felkészülés.
Állandó munkatársaink száma nem változott 2005-ben. Keller Márkus az év nagy részét berlini doktorális ösztöndíjon (fizetés nélküli szabadságon) töltötte.
Az 1956-os Forradalom Történetére Vonatkozó Kutatások
Germuska Pál, Szakolczai Attila és Tischler János irányításával az év túlnyomó részében a 2006-os évfordulóra szánt fő kiadványunk, az „1956 képes krónikája és okmánytára” című reprezentatív kötet előkészítése folyt. Ebben a munkában az Intézet számos más munkatársa is részt vett. November elején a készülő egyéb kiadványokat, lehetőségeinket és a munka során felhalmozott tapasztalatokat figyelembe véve megváltoztattuk a terv. A „Krónika” előkészítésével felhagytunk és egy négy önálló kiadványból álló sorozat előkészítésébe fogtunk.
Jelenkor-Történeti Kutatási Programok
Az NKFP által támogatott „Hatvanas évek” projekt keretében a 2001-2004 között végzett kutatások eredményeit bemutató angol nyelvű tanulmánykötet elkészült és megjelent. Békés Csaba folytatta a kutatást tervezett monográfiájához (Magyarország és a hidegháború, 1945-1990), valamint a „Magyarország és a Varsói Szerződés, 1954-1990” c. témában.
Adatbank és Könyvtár
2005-ben az Adatbank Lux Zoltán irányításával elsősorban az intézeti infrastruktúra korszerűsítésével foglalkozott (új web-servert vásároltunk és helyeztünk üzembe). Megkezdődött az új, adatbázis-alapú honlap kifejlesztése. Topits Judit részvételével folytatódott az intézeti Internet-honlap tartalmi továbbfejlesztése (a látogatottság ismét igen jelentősen nőtt). Új tartalomszolgáltatást nyitottunk tavasszal Túl a listán - az 1956-os Intézet állambiztonsági dossziéja címmel (szerkesztette Rainer M. János és Topits Judit).
Oral History Archívum
Az Oral History Archívum állománya 37 új interjúval gyarapodott. Ebből a Repatriáltak kutatási program keretében 16, az Oktatási Minisztérium által támogatott Másik Magyarország c. kutatás (a hazai kritikai-ellenzéki mozgalmak és személyiségek a Kádár-korszakban) keretében 21. Folyamatban van 11 interjú felvétele. Interjúkivonat 11, névmutató 19 darab készült. 11 korábban mechanikusan leírt interjú került digitalizálásra. Lénárt András disszertációjához Bécsben további 24 db célzott interjút készített, valamennyit digitalizált formában.
Dokumentumfilmek
2005-ben öt dokumentumfilm munkálatai folytak Sárközy Réka produceri irányításában. A „Szabadság kis kerülővel” (r. Méry Zsuzsa) és a „NÉKOSZ-legenda” (r. Pataki Éva) című filmek elkészültek és bemutattuk őket. A „Szamizdat - Magyarország” (r. Ferenczi Gábor) és a „Két napló” (r. Silló Sándor) című produkciókat teljes egészében leforgatták, de részben finanszírozási gondok, részben az alkotók lassúsága miatt egyik sem készült el teljesen. A „1956 - a magyar forradalom története” (r. Kóthy Judit - Topits Judit) című film előkészítése egész évben folyt.
Oktatási Tevékenység és Kiadványok
Munkatársaink közül 2005-ben megbízás és másodállás keretében egyetemi oktatói tevékenységet folytattak. Doktori (PhD) tanulmányokat négy munkatársunk folytat. 2005-ben nyolc intézeti kiadvány jelent meg, ebből öt könyv. Márciusban került fel a honlapra a Túl a listán - az 1956-os Intézet állambiztonsági dossziéja című internetes tartalomfejlesztés.
Az 1956-os Intézet 2005-ben a Magyar Nemzeti Múzeummal közösen volt jelen a Szigeten, ahol a hatvanas évek világát mutattuk be, jelentős közönség- és médiasikerrel. Germuska Pál Indusztria gyermekei című könyvének nyomán tematikus fotókiállítás társrendezői voltunk ősszel a százhalombattai Matrica Múzeumban.
Konferenciák
2005. június 8-án az Intézet egynapos tudományos konferenciát rendezett A demokrácia reménye. Magyarország, 1945 címmel. Az Intézet részéről Standeisky Éva, Kende Péter, Lénárt András, Litván György és Rainer M. János adtak elő. Germuska Pál 2005 folyamán is részt vett a Tensions of Europe című nagyszabású európai összehasonlító történeti projekt munkájában és koordinációjában.
Összefoglalás
A Clio Intézet széleskörű tevékenységeivel hozzájárul a magyar történelem mélyebb megértéséhez. Az intézet kutatásai, kiadványai és konferenciái fontos platformot biztosítanak a történészek és a nagyközönség számára a múlt eseményeinek feltárására és megvitatására.
A Clio Intézet a magyar történelem számos területén aktív, a Tanácsköztársaság propagandájától kezdve a holokauszt alatti zsidómentésen át a Horthy-korszak joggyakorlatáig. Az intézet munkatársai elkötelezettek a múlt feltárásában és a történelem tanulságainak megosztásában a jelen generációival.
tags: #Clio #Intézet #támogatásai