Spermadonor és spermadonor vásárlás: Információk és kihívások Magyarországon

Magyarországon a meddőségi kezelések és az ivarsejt-donáció területén évtizedes lemaradás tapasztalható, ami jelentős problémákat okoz a családalapításra vágyó párok számára. A hazai spermadonorok száma rendkívül alacsony, ráadásul hosszú ideig külföldről sem lehetett mintákat behozni, ami tovább súlyosbította a helyzetet.

A cikk szerint jelenleg a magyar párok mintegy 15 százaléka küzd meddőséggel, és ez az arány egyre nő. Évente körülbelül 1000 esetben lenne szükség donor hímivarsejtre, ám ezt az igényt belföldről képtelenség kielégíteni. Éppen ezért sok hazai klinikán külföldről behozott hímivarsejteket használnak, ami viszont könnyen instabillá teheti a rendszert.

A belföldi ellátottság szorult helyzetét az sem könnyíti meg, hogy egy akkreditált donornak Magyarországon mindössze négy gyermeke születhet, amibe a testvérek nem számítódnak bele. Ez azt jelenti, hogy legfeljebb négy különböző családnak lehet gyermeke ugyanazon donortól. Ha a donor ezt a felső limitet elérte, akkor a mintáját a spermabank többé nem adja ki IVF-intézménynek.

A 2015-ös dán spermadonor botrány és a külföldi tilalom

A magyar sajtót 2015-ben egy dániai botrány rázta meg, amikor kiderült, hogy génhibás sperma került Magyarországra. Egy génhibás dán minta miatt az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) 2015-ben betiltotta a teljes külföldi behozatalt, és a határozat a Kúria 2018-as döntéséig érvényben is maradt. Az egészségügyi hivatal betiltotta a Dániából érkező spermaszállítmányokat, és ennek hatására masszív spermahiány alakult ki a meddőségi klinikákon az országban.

A krízis következményeit máig érezni. A meddőségi szakma szerint a hatóságok pánikreakciója és a hazai donorok hiánya tette a helyzetet ilyen súlyossá. Az elsőfokú bíróság ugyan 2016-ban eltörölte az OTH tiltó határozatát, a Kúria azonban csak 2018-ban hozott jogerős döntést, és csak ezután kezdhették el az intézetek szervezni a külföldi behozatalt.

Kerékméret információk a Renault Clio 2 1.4-hez

Az alapvető jogok biztosa is állást foglalt az ügyben, megerősítve, hogy jogsértő volt a hivatal döntése. Székely László ombudsman utóvizsgálata során feltárta, hogy a hatóság nem tett eleget a jogerős bírósági döntésnek, és a jogszabály-módosítás is fokozta a bizonytalanságot. Ennek oka, hogy 2015 júniusa óta szüneteltek Magyarországon a donor-hímivarsejtek segítségével történő in-vitro fertilizációs (IVF) kezelésen alapuló reprodukciós eljárások, mert a KRIO Intézetbe érkezett riasztás szerint egy dán donor mintája nem volt megfelelő.

Az OTH eljárást indított az Intézet ellen, jogszabályba ütköző tevékenység miatt. A biztos hivatalát többen is megkeresték, főleg azt kifogásolva, hogy nem kaptak tájékoztatást a felfüggesztés okairól, illetve azok, akik már kezelés alatt álltak, szembesültek vele, hogy nem tudják befejezni azt. Az ombudsman felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy szakértők bevonásával teremtse meg a donoros reprodukciós eljárások elvégzésének feltételeit, ám a szaktárca konkrét intézkedési javaslatot nem nyújtott be.

Eközben a mesterséges megtermékenyítésre váró párok hosszú várólistára kényszerültek, így voltak, akik inkább magánúton, külföldi klinikákon végeztették el a kezeléseket. Csehországban, Spanyolországban vagy éppen Ukrajnában még ma is magyar párok százait kezelik minden évben. A meddőségi turizmus aránya mára némileg csökkent, de továbbra is jelentős. A 2015-ös OTH-s döntés után az eljárás idejére a piacon legmeghatározóbb KRIO intézetnek fel kellett függesztenie a tevékenységét. A magyar donorok szűrését az adminisztráció és az engedélyeztetések miatt csak 2019-ben tudta újra elindítani, ám mivel ez rendkívül szigorú és hosszú folyamat, az első mintáikat valószínűleg csak jövő év elején tudják majd az IVF centrumok felhasználni. Ez azt jelenti, hogy közel négy és fél éves kihagyásról beszélhetünk.

A génmutációs eset részletei

A botrányt kiváltó sperma egy olyan névtelen férfitól származott, aki még diákként, 2005-től kezdve adományozott pénzért spermát. A donor egészségesnek tűnt, és átment az adományozói szűrővizsgálatokon. DNS-ében azonban néhány sejtjében mutáció történt még születése előtt. A donor testének nagy része nem tartalmazza a veszélyes génváltozatot, de spermáinak megközelítőleg 20 százaléka igen. Ez az állapot Li-Fraumeni-szindrómaként ismert, és következményében akár 90 százalékos is lehet a rák kialakulásának kockázata, különösen gyermekkorban, valamint később emlőrák formájában.

Az érintett gyermekeknek évente mágneses rezonancia vizsgálatra van szükségük, valamint hasi ultrahangra, hogy időben felismerjék a daganatokat. A franciaországi roueni egyetemi kórház rákkutatója elmondta, hogy sok, a donor spermájából született gyermek már rákos lett. Egy érintett francia édesanya, akinek 14 éve született gyermeke a donor spermájából és hordozza a mutációt, elfogadhatatlannak tartja, hogy olyan spermát kapott, ami nem volt biztonságos. Néhány, donáció révén fogant gyermek már meghalt.

Clio üzemanyagszűrő bekötési útmutató

Az orvosok először 2026-ban figyelmeztettek, miután az akkor ismert 67 esetből 23 gyermeknél azonosították a variánst. Jackson Kirkman-Brown, a Birminghami Egyetem professzora egy közleményben azt írta: „Herében keletkező, de novo elváltozást vérmintából soha nem lehet kimutatni.” Szerinte a bizonyítékok arra utalnak, hogy a mutáció a donor heréjében keletkezett, majd gyorsan elterjedt a spermiumok között. Az European Sperm Bank közleménye szerint a donor és családtagjai egészségesek, és az ilyen mutációt nem lehet megelőzően genetikai szűréssel kimutatni. A férfi körülbelül 17 éven át adott spermát, miközben tanulmányokat folytatott.

A hazai spermadonor hiány okai és következményei

Magyarországon a spermadonorok száma rendkívül alacsony, ami az egyik legnagyobb kihívást jelenti a meddőségi kezelések terén. A hvg.hu által megkérdezett KRIO Intézethez idén május eleje és július közepe között közel 600 férfi jelentkezett donornak, de közülük csupán nyolcan jutottak el a kivizsgálás előrehaladott stádiumába. Hasonló helyzetről számolt be a Humancell is, ahol évente körülbelül 300-400 magyar donor szűrését végzik el, és ebből körülbelül tizenöt esetben használható fel a minta.

A KRIO adatai szerint idén május 1. és július 14. között 598 fiatalember regisztrált donornak a honlapjukon, de a tájékoztató elolvasása után csak 98-an jelezték, hogy az első vizsgálatokra is elmennének. A donorok felső korhatára 35 év. Egy részükkel nem sikerült újra felvenni a kapcsolatot, vagy hiába egyeztettek időpontot spermaanalízisre, nem jelentek meg. Ha mégis megjelentek, akkor a leadott minta minőségével volt probléma. Így az 598-ból jelenleg mindössze nyolc fiatalember kivizsgálása van előrehaladott állapotban, és négy továbbié kezdődhetett meg.

A jelentkezők közül sokan nincsenek tisztában azzal, hogy hosszú folyamat vár rájuk: ha megfelelő volt az első minta, elkezdődnek a szigorú szakorvosi vizsgálatok, "éles mintát" csak akkor lehet adni, ha minden rendben van. A spermát ezután hat hónapig karanténba helyezik, a donort újra megvizsgálják, ezután kaphatják meg a mintát a meddőségi centrumok. Mivel egy donor ivarsejtjeit itthon mindössze négy eredményes kezeléshez használhatják fel, ez hatvan befejezett IVF-ciklushoz elég.

A szakértők szerint ennek nem az az oka, hogy a magyar férfiak fertilitása rosszabb lenne, ráadásul 150-200 ezer forintos költségtérítést is kapnak segítségükért. Sokkal inkább a szolidaritás hiányzik. Egyik forrás szerint "nem vagyunk szociálisan érzékeny társadalom, ezért szemléletváltás nélkül nem fognak többen spermadonornak jelentkezni."

Renault Clio padlóproblémák

Felvilágosító kampányokra lenne szükség ahhoz, hogy a társadalom megértse: a szervdonáció szolidaritásra épül. Emellett a fiataloknak szóló központi szűrőprogram is jól jönne. Utóbbinak köszönhetően ugyanis már akár 18 éves korban kiderülhet valamilyen probléma, amit könnyebb lehet orvosolni, és így kisebb az esély a meddőségi problémák kialakulásának. A KRIO Intézetnél elmondták: „A fiatalok többsége nincs tudatában annak, hogy a szexuális aktivitás nem azonos a nemzőképességgel, valamint az sem ismert számukra, milyen jelentős mértékben fordul elő napjainkban közöttük a teljes nemzőképtelenség. A férfiakra általánosságban jellemző, hogy 'szervizelni' járnak az orvoshoz, vagyis csak probléma esetén.” Érdekes statisztika, hogy a spermabankba jelentkező fiatalok többsége rendszeres véradó is.

A hazai szabályozás korlátai

A sperma- és petesejtdonációt szabályozó szabályok országonként eltérnek Európában. A magyar rendelet rendkívül szigorú, Norvégiában 8, Hollandiában pedig 25 eredményes donációt engedélyeznek egy férfitól. A hazai rendelet azért is ilyen szigorú, mert a megalkotók minimalizálni akarták egy esetleges hiba miatti genetikai betegség továbbörökítésének az esélyét, és azt is, hogy az azonos donortól származó utódok később párkapcsolatot alakítsanak ki.

Utóbbira a szigorú szabályok ellenzői azt mondják, ma már rengeteget utaznak az emberek, a párkeresés területe is nőtt. A szakemberek elkeserítőnek tartják, hogy a négy eredményes donáció után a fennmaradt mintákat meg kell semmisíteni, ezzel ugyanis nemcsak a családok esnek el attól, hogy gyermeküknek édestestvére szülessen, hanem más gyermekre vágyó párok sem kapnak esélyt arra, hogy felhasználhassák a tárolt és teljesen egészséges ivarsejteket. "Ezen nincs mit szépíteni, Magyarországon jelenleg vakon repülünk” - jellemezte a helyzetet egy neve elhallgatását kérő szakember.

A dán modell és nemzetközi kitekintés

Az egyik megoldás a spermahiányra, ha Dániából rendel magának az ember spermát. Jelenleg Dániában található a világ legnagyobb spermabankja, a Cryos, mely már több mint 30000 születést tudhat a háta mögött, és 70 országba exportál anyagot. A donorok nagy része hetente kétszer látogatja az intézményt. Dániában található Európa legnagyobb spermabankja, ami olyan mennyiségű többletmintával rendelkezik, hogy a dán felvevőpiac ellátása mellett még külföldre is elegendő.

Kérdés, kik vásárolják a spermákat? 1987-ben, a dán Cryos megnyitásakor a legtöbb páciensük olyan nő volt, akiknek a férje fertilitási problémával küzdött, rákkal diagnosztizálták, és spermát akart leadni a kemoterápia elkezdése előtt. Az évek során megváltozott a kereslet, manapság leszbikus párok és egyedülálló nők a kliensek.

A donor kiválasztása részletes adatbázis alapján történik, ahol a donor lehet anonim vagy nevesített. Kiválasztható a magasság, súly, rassz, szem- és hajszín. Például jelenleg 255 Magyarországon is igénybe vehető kaukázusi rasszú donor van, ebből 16 vörös hajú. Az egyes donorok ára eltér egymástól, Dargo esetében, aki egy dán fiú, mérnöknek tanul és 187 centi, 0,50 milliliterenként 107-670 Euro között adják az örökítőanyagot, plusz, ha szárazjéggel kérjük a házhoz szállítást, akkor még 174 eurót kell fizetni. A szigorú magyar jogszabály a behozatallal kapcsolatban is hasonló szabályozási követelményeket ír elő, így a hibrid (anonim és ismert) rendszerrel rendelkező, spermaexport-nagyhatalomnak számító Dániából is csak az anonim programban résztvevő donorok mintáit lehet Magyarországra behozatni.

De miért egy alig 6 milliós nemzet fiai adják az európai gyermektelen nők legfőbb támaszát? Dánia összlakosságának például mintegy 7 százaléka aktív véradó.

Magánúton történő megtermékenyítés és etikai kérdések

A másik út, ha itthon keres valaki olyat, aki eladná az örökítőanyagát. Van, aki egyedülálló és gyereket szeretne, van, aki férjezett, de a férje spermái nem használhatók, és van, akinek egy genetikai betegség miatt kell új spermát keresnie. „39 éves, sportos férfi vagyok, két diplomával, mérnökként dolgozom. 180 cm magas, 81 kiló, káros szenvedélyektől mentes. Egy gyönyörű négyéves kislány apukája vagyok, aki váratlanul és nagyon gyorsan fogant meg természetes úton. Azóta többeknek segítettem már, legutóbb februárban született egy baba laboratóriumi inszeminációval, illetve otthoni módszerrel egy hölgy esett teherbe nemrég rögtön első alkalomra, és ikreket vár” - írja egyikük.

Példaként említhető Kata és barátnője, Szilvia története, akik három éve döntöttek úgy, hogy gyereket szeretnének. Kora miatt Kata vállalta az anyaságot, már csak az volt a kérdés, hogy ki lesz az apa. Mivel itthon éppen nem lehetett bankból spermához jutni, külföldről pedig nem akartak hozni, úgy döntöttek, egy kedves, meleg barátjukat kérik meg a feladatra. Ehhez persze a donor nagyfokú rugalmassága kellett, aki a tüszőérés pillanatában a rendelkezésre állt. Még így sem sikerült elsőre a fogantatás, de másodszorra már minden rendben ment, és azóta meg is született Kata és Szilvi gyereke, Benjámin.

Mit tehetnek azok a gyermeknemzésre tökéletesen alkalmas nők, akiknek semmi kedvük hosszú és költséges vizsgálatoknak alávetniük magukat és nem találnak maguknak párt, vagy egyáltalán nem is akarnak kapcsolatban gyereket nevelni? Hogy lesz saját gyermeke azoknak, akik szexuális hovatartozásuk miatt nem vehetnek részt reprodukciós programban és ezért a segítségért külföldre sem óhajtanak utazni? Az internet előtti időkben a fenti esetekben leginkább barátokhoz vagy ismerősökhöz fordult az ember. A felek közti kapcsolatfelvétel megkönnyítését már több internetes platform a zászlajára tűzte. Ezek közül az egyik legnépszerűbb alkalmazás az Ausztráliában bejegyzett, már a nevében is beszédes ´Just a Baby´ applikáció. A Tinder társkereső alkalmazáshoz hasonlatos „félrehúzós” rendszerben működő applikáció támpontokat is nyújt a gyermekvállalás (vagy nem vállalás) jogi részleteivel kapcsolatban. Segít például abban, hogy miként kell lemondani a szülői jogkörök gyakorlásáról Ausztráliában.

A privátutas megtermékenyítés az erre a célra létrehozott internetes appok és közösségi oldalak elterjedése óta a fénykorát éli. Ugyanakkor mondanunk sem kell, hogy ennek veszélyei is lehetnek, nem véletlenül vannak rendkívül szigorú szabályai a külföldi sperma behozatalának. Az sem példa nélküli, hogy egyedülálló nők az interneten, az Egyesült Államokból rendelnek maguknak hímivarsejtet, az inszeminációt pedig otthon, maguknak végzik el.

A dán "Henrik" esete

Henrik esete, egy jüttlandi férfié, rávilágít a szabályozatlan magánadományozás problémáira. A vád szerint a férfi a dán egészségügyi szakhatóság engedélye nélkül adományozott spermát legalább 5, gyermekre vágyó nőnek, és ily módon megszegte az ´emberi szövetek és sejtek minőségi és biztonsági kezelésére´ vonatkozó törvényt. Az elítélt férfi évekig egy spermabank visszatérő adományozója volt, de miután meghaladta a hivatalos adományozói korhatárt, úgy határozott, hogy kevésbé szabályozott, privát formában folytatja a donorkodást. A bírósági döntésre Henrik szarkasztikusan csak annyit reagált, hogy ezek szerint ő Dánia első embere, akit azért ítéltek el, mert ”nem szexelt eleget”. A férfi válaszában van némi ráció, ugyanis ha Henrik közösülés útján juttatta volna az örökítő anyagot a megsegíteni kívánt nőkbe, a vád alaptalan lenne. Henrik a bíróságon azzal védekezett, hogy ő magánszemélyként és nem terjesztőként adományozta a spermáját, ezért nem kérhető számon sem a fent említett törvény, sem az illegális szövetterjesztés vétsége, már csak azért sem, mert senkitől sem kért vagy fogadott el egy vasat sem a szolgáltatásaiért. A per komoly etikai kérdéseket vetett fel Dániában.

A spermadonáció folyamata, költségei és a jövőbeli kilátások

Az adományozott spermiumokat kriokonzerválják és folyékony nitrogénben, -196 °C-on tárolják. Ausztrál kutatók szerint a folyékony nitrogénben lefagyasztott ondósejtek 50 évig is megőrzik megtermékenyítő képességüket. A spermát 180 napig tárolják és karanténba helyezik. A befogadó kliens hormonális előkészítése otthon történik, a méh előkészítéséhez szükséges gyógyszereket az orvos írja fel. Amint az eredmények optimálisak, a központ megerősíti a spermium átadásának előzetesen egyeztetett időpontját. A petefészkek hormonális stimulációjának folyamata szintén otthon zajlik, orvosi felügyelet mellett, nőgyógyászati ellenőrzésekkel. Ideális esetben az egész folyamat a központban történik. Nagyobb számú jó minőségű embrió esetén a fennmaradó embriókat kriokonzerválják és tárolják további felhasználásra.

Magyarországon jelenleg két akkreditált intézmény szolgáltathat donorspermát IVF-intézményeknek. Egy asszisztált reprodukciós beavatkozásra elegendő donor minta díja magyar minta esetén 231 000 Ft, dán minta esetén 335 000 Ft, ami tartalmazza a budapesti szállítás díját is. A Születési kvóta minden minta mellé kötelezően választandó szolgáltatás, aminek jelenlegi kedvezményes díja 30 000 Ft, érvényessége 3 év. A Születési kvóta azért került Európában bevezetésre, hogy még jobban szabályozható és nyomon követhető legyen az egy donortól született gyermekek száma. Amennyiben a születési kvóta érvényességi ideje alatt nem születik gyermek a lefoglalt és felhasznált donormintából, a Születési kvóta díja teljes egészében (szerződés szerinti ár) visszafizetésre kerül a bankszámlaszámra. Fontos, hogy ez akkor történhet meg, ha a visszajelentés megtörténik a sikertelen terhességről, illetve igazolásra kerül, hogy fagyasztott embrió nem került tárolásra.

Egyedülállóként is lehet donormintát foglalni, beavatkozás előtt egy minta foglalható, további minták előzetes foglalására nincs lehetőség, csak újabb felhasználás előtt. A minta kiválasztásához szükség lesz az IVF centrum kikérő nyilatkozatára (B/1. nyomtatvány), amivel csak azok az IVF centrumok rendelkezhetnek, akikkel együttműködési megállapodást kötöttek donor hímivarsejtek kiadására. A B/1. nyomtatvány arról ad információt, hogy mikorra tervezik a minta felhasználását. Személyes szerződéskötésre a meddőségi centrum által kiállított kikérő nyilatkozattal kell érkezni. Várólista nincs, minimális várakozási idő ügyfélszámtól függően előfordulhat.

Lehetne ösztönözni a donorokat általános adókedvezményekkel is, amire más uniós országban van példa. Az ombudsmani állásfoglalásban felmerült egy országos, központi spermabank létrehozásának ötlete - ahol magyar donorok spermáját tárolnák -, de a szakemberek szerint ez sem feltétlenül jó ötlet. Egy donornak ugyanis nagyjából kilencszer kell bemennie a klinikára, hogy elvégezzék az összes szükséges vizsgálatot, egy vidéken élőnek ez problémát okozhat, még ha meg is térítik az utazási költségeit. A Humancell szerint ha meg is valósítják az ötletet, sok apró intézetre lenne szükség országszerte.

Költségtérítési összehasonlítás donorok számára

Az alábbi táblázat bemutatja a spermadonoroknak fizetett hozzávetőleges költségtérítést különböző országokban:

A kormány külön programot indít a meddőség kezelésére, erről Rogán Antal miniszter nyilatkozott. „Folyamatosan jelentkeznek fiatalok a programba, így minden abba az irányba mutat, hogy a következő év elején már több magyar donorunk is lesz” - mondta Száraz Leonóra, a KRIO Intézet tudományos igazgatója. A Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatása szerint az ondóban található spermiumok száma az elmúlt 50 évben kevesebb mint a felére csökkent a nyugati világban, ami tovább növeli a donorsperma iránti igényt.

Különleges helyzetű párok és egyedülállók

A mesterséges megtermékenyítésre vágyó egészséges nők helyzete sem könnyű. Magyarországon művi megtermékenyítésben jelenleg nem vehetnek részt egynemű párok, illetve nem engedélyezett az embriók beültetés előtti genetikai vizsgálata (PGT-A) sem, valamint szabályozási hiányosságok miatt nincs petesejt adományozási program. A magyar pácienseknek ezekért a szolgáltatásokért jelenleg külföldre kell utazniuk. Az itthoni szigorúbb szabályok betartatását a magyar állam nem bízza a véletlenre. Vass Zoltán emlékeztetett: a korábban térítés ellenében szolgáltatást nyújtó intézményeket az állam részben megvásárolta, részben bezáratta 2022. június 30-án.

tags: #clio #dan #spermadonor #vasarlas #információk

• Főtengely jeladó hiba jelei
• az elektromos Twingo
• Gumiabroncs méret útmutató Aveo-hoz
• Kötelező biztosítás ideiglenes lakcímmel
• Kedvezményes Suzuki Ostermeloi feltételei