A házassági bontóper Magyarországon: Részletes tudnivalók

Az alábbi cikkünkben egy olyan problémát fogunk körbejárni, amely a családjog egyik legérintettebb területe, ez pedig nem más, mint a válás. Tekintettel arra, hogy a házassági bontóperre nagyon komplex jogi szabályozás vonatkozik, fontosnak tartottuk összefoglalni a lényegesebb elemeit.

Bejegyzésünkben alaposan körbejárjuk a családjog ezen területét: először részletesen megnézzük a válás menetét, majd a közös megegyezéses és tényállásos bontást egyaránt. Emellett kitérünk a bontóperek költségeire, időigényére, a benyújtandó válási papírokra és az ügyvéd szerepére a peres eljárásban.

Mi a házassági bontóper?

A válóper - jogilag helyes formában a házassági bontóper - egy olyan jogi eljárás, amely során egy házasságban élő házaspár a házassága felbontását kéri a bíróságtól. Magyarországon a házasság felbontását csak bírósági úton lehet kezdeményezni, a megindítására személyesen vagy jogi képviselő útján van lehetőség. A bontóper eredményeként a bíróság hivatalosan is feloszlathatja a házasságot, és döntéseket hozhat a házastársak közötti vagyoni, illetve egyéb jogi ügyekben.

A bontóper abban az esetben megy végbe, ha a házasság teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha az életközösség megszűnt és annak helyreállítására nincs lehetőség. Ezt minden esetben a bíróság ítéletben mondja ki.

A bontóper típusai: közös megegyezés vagy tényállásos bontás

A válóper lehet tényállásos vagy egyezségen alapuló:

Irodalom és technológia: Ady Endre esete

Közös megegyezéses válás: A válás közös megegyezéssel a legtöbb esetben gyors és egyszerű módja a házasság felbontásának. Ebben az esetben a felek egyetértenek a válás feltételeivel, és közösen kérik a bíróságot a házasságuk felbontására. A házastársak konszenzusa jelentősen egyszerűsíti a válás menetét. A közös megegyezés már alapvetően feltételezi a felek egyetértését abban, hogy házasságuk teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott.
Ellenzéses, avagy tényállásos bontóper: Az ellenzéses vagy tényállásos bontóperben valamelyik házastárs nem ért egyet a válás tényével vagy feltételeivel, és a bíróságnak kell eldöntenie a vitás kérdéseket, feltérképezve a házasság megromlásának körülményeit. Ilyenkor a bíróság szakértőket vonhat be, tanúkat hallgathat meg, majd a bizonyítékok alapos mérlegelését követően hozza meg ítéletét.

A válás indítása és a keresetlevél benyújtása

Magyarországon a házasság felbontását csak bírósági úton lehet kezdeményezni. A házasság felbontására irányuló keresetlevelet az egyik házasfél tudja a bíróságra benyújtani. Őt hívjuk felperesnek. Egyoldalú kérelem esetén a bíróság bármelyik fél kérelmére eljár, ha a házasság teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott.

A válóper az alperes lakóhelyéhez, vagy a házastársak utolsó közös lakóhelyéhez tartozó illetékes bíróság előtt zajlik. A személyállapoti perekben - így a házasság felbontására irányuló perekben - a járásbíróságok (Budapesten a kerületi bíróságok) járnak el. Az illetékes bíróságot az interneten a bíróság illetékesség keresővel találhatja meg.

A keresetlevél tartalma és szükséges mellékletei

A házasság felbontása iránt indított per a keresetlevél benyújtásával indul. A keresetlevélben - az általános alaki kellékeken túl - elő kell adni a házasság megkötésére vonatkozó adatokat, nyilatkozni kell a házasságból származó közös gyermekek születésére vonatkozóan, valamint azon adatokra, amelyek alapján a keresetindításra való jogosultság megállapítható.

A keresetlevélben valamennyi tényt, körülményt vagy adatot igazolni kell. A keresetindításra való jogosultságot szintén igazolni kell, bontópert kizárólag házastársak indíthatnak egymás ellen. A házastársak ezt a házassági anyakönyvi kivonattal tehetik meg, amely egyúttal a házasság megkötésére vonatkozó adatok alátámasztására is szolgál.

A keresetlevélben - a jogszabályban meghatározottakon túl - fel kell tűntetni:

Autóbontók a környéken

a házasság megkötésére és a házasságból született gyermekek születésére vonatkozó adatokat,
az életközösség fennállásának időtartamát (kezdő és végnapját),
valamint mellékelni szükséges az ezeket igazoló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, gyermekek születési anyakönyvi kivonata).

Ha a házasságból született közös gyermek, úgy a gyermek születési anyakönyvi kivonatát is mellékelni kell a keresetlevélhez. Az alperes lakóhelyét vagy a felek utolsó közös lakóhelyét a lakcímkártya másolatának benyújtásával lehet igazolni. Bizonyos esetekben a közös lakóhely tulajdoni lapja is jelentőséggel bírhat, az összes körülménytől függően pedig más dokumentumok benyújtása is felmerülhet.

A keresetlevélben határozott kereseti kérelmet kell előterjeszteni, amelyből ki kell tűnnie annak, hogy a felek a házasság felbontását közös megegyezés alapján vagy az ún. tényállásos bontás alapján kérik.

Amennyiben a bontóper közös megegyezéssel valósul meg, akkor a közös megegyezést igazoló megállapodást is csatolni kell. Ha a válásra közös megegyezéssel kerül sor, akkor ennek a kérelemből egyértelműen ki kell derülnie. Tényállásos bontás esetén pedig kérni kell a házasság megromlására vezető okok feltárását, valamint meg kell határozni a kereseti kérelmet alátámasztó tényeket is, vagyis azt, hogy miért romlott meg a házasság.

Ezek hiánya esetén a bíróság visszautasítja a keresetlevelet és azt újra, immáron megfelelő formában kell előterjeszteni.

A válási papírok benyújtásának módja

Az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező, így a válás ügyvéd nélkül is lefolyhat. Magánszemélyként kizárólag egy igazságügyi miniszteri rendelet mellékletében található, a Bíróság honlapjáról letölthető formanyomtatványon terjesztheti elő kereseti kérelmét. Az eljárás során választható az elektronikus kapcsolattartás is, amikor a papír alapú beadványok helyett valamennyi dokumentum elektronikus formában készül és kerül kézbesítésre. Magánszemélyként az Ügyfélkapun keresztül is lehetséges a válóper beadása, a bíróság pedig ennek értesítési tárhelyére kézbesíti a keletkezett iratokat.

Renault Clio I alkatrészek

Az ügyvédi segítség és a szakszerűen elkészített keresetlevél nemcsak megkönnyíti a bíróság munkáját, hanem gyorsítja is az eljárást, mivel így a bíróságnak nem kell hiánypótló felhívást kiadnia.

A válóper menete

A házassági bontóper a perfelvételi tárgyalással kezdődik, melyet az érdemi tárgyalási szak követ.

Perfelvételi tárgyalás

A perfelvételi tárgyaláson (első tárgyaláson) a felek összefoglalják a vitás kérdéseket, előterjesztik a kereseti kérelmet, az ellenkérelmet, illetve a bizonyítási indítványokat. A bíróság eredendően arra törekszik, hogy a feleket kibékítse és rábírja őket az egyezség megkötésére, amely, ha sikerül, akkor hivatalból megszünteti az eljárást. A bíróság a per bármely szakaszában, különösen a perfelvételi tárgyaláson, megkísérli a felek békítését. Ha a békítés eredményre vezet, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti.

A válás perfelvételi tárgyalásán a felek személyes megjelenése - néhány kivételtől eltekintve - kötelező. A bíróság a perben köteles a feleket személyesen meghallgatni. Nem kötelező a fél személyes megjelenése, ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ha a meghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy ha cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll.

Fontos, hogy a házassági perben a felperes személyes megjelenése az első tárgyaláson kötelező. Amennyiben a felperes nem jelenik meg az első tárgyaláson (még abban az esetben is, ha a jogi képviselője jelen van a tárgyaláson) a bíróság a pert megszünteti.

Érdemi tárgyalási szak

Amennyiben a házastársak nem tudnak konszenzusra jutni, vagy közös kiskorú gyermekük van, akkor sor kerül az érdemi tárgyalási szakra, ahol a bíróság bizonyítást folytat le. Ilyenkor történik meg a tanúk kihallgatása, az okiratok bemutatása és a szakértői vélemények összegzése.

A válás folyamata során az érdemi tárgyalási szakban a bíróság a jogvitának a perfelvétel alatt meghatározott keretei között bizonyítást folytat le. Ez a tényállásos bontás, tényállásos válóper. A bizonyítást követően dönti el a válóper eredményét. Ez alól kivételt képez, ha a peres felek egyezséget kötnek. Ekkor a bizonyítás lefolytatása nem szükséges. A peres felek egyezségét a bíróság végzésével hagyja jóvá, ami ugyanolyan kötelező erővel bír, mint a bírósági ítélet.

Az érdemi tárgyaláson a megjelenés már nem kötelező, de ennek felperes részéről történő elmulasztása esetén a pert a bíróság megszünteti.

A válási folyamat

Hogyan segíti az ügyvéd a válást?

A per során a legfontosabb tartalmi kérdés, hogy megszülessen a felek közötti konszenzus. Egy olyan megállapodás, amely működőképes módon rendez valamennyi járulékos kérdést, a közös vagyon sorsát vagy a szülő-gyermek kapcsolattartás kérdését. Egy precízen megfogalmazott, minden lényeges kérdésre kiterjedő egyezség jelentősen lerövidíti a válás menetét, hiszen ilyenkor a bíróság ugyanis azt végzéssel szentesíti, amely hatálya azonos az ítéletével.

Az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező, így a válás ügyvéd nélkül is lefolyhat. Az ügyvédi segítség és a szakszerűen elkészített keresetlevél nemcsak megkönnyíti a bíróság munkáját, hanem gyorsítja is az eljárást, mivel így a bíróságnak nem kell hiánypótló felhívást kiadnia.

A jogi képviselő által történő képviselet hosszú távon sok szempontból kifizetődőbb. Amennyiben a válóperes ügyvéd egységként kezeli a házasság felbontásával kapcsolatos járulékos kérdéseket, és a vagyonmegosztást, és a házastársak is partnerek ebben, akkor lehetőség nyílik idő- és költségkímélő módon, a peren kívüli megállapodásra.

A szakszerűen megszerkesztett egyezségek általában, hosszú távon jobban működnek, mintha azt a bíróság állapítaná meg, mivel mindkét fél egyaránt részt vett a megállapodás feltételeinek alakításában, így a megállapodásban foglalt feltételeket is betartják a felek.

Járulékos kérdések a bontóperben

Ha a válás közös megegyezéssel kerül kezdeményezésre, akkor a bíróság nem tárja fel a házasság megromlásához vezető okokat. A házastársaknak nem kell előadni a válás okait, nem kerül sor tanúk meghallgatására vagy bizonyítási eljárás lefolytatására. A feleknek azon túl, hogy ki kell nyilvánítani végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésüket, néhány járulékos kérdésben meg kell állapodniuk.

Mindegyik fél számára az a legoptimálisabb, amikor a házasságot közös megegyezéssel bontják fel. Ebben az esetben a házastársak megállapodnak a következő kérdésekben:

A házastársi közös lakás használatáról: A házastársi közös lakás kizárólagos használata az egyik fél részéről vagy osztott használat mindkét félre kiterjedően. Fontos! Itt nem a tulajdoni kérdésekről, csak a használatról dönt a bíróság.
A házastársi tartásról: Amennyiben az egyik fél igényli és rászorul, akkor a másik fél meghatározott összeget, meghatározott ideig fizet. Nincs különbség nő és férjtartás között. Tartásra szorul, aki nem rendelkezik olyan jövedelemmel, vagyonnal, amelyből létfenntartását, szükségleteinek fedezését megoldhatná. Tartásra érdemtelen, aki hozzájárult a házasság megromlásához, vagy aki a házassági életközösség megszűnését követően a házastársnak vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított.
A szülői felügyelet gyakorlásáról: Ha a szülők közösen gyakorolják, a kapcsolattartás kérdésben nem kell megállapodni, de a gyermek lakóhelyében igen. Bár a gyermek felváltva lakik a szülőknél, de ettől függetlenül a tartásdíj/kiegészítés mértékében mindenképpen egyezségre kell jutni. Ha a szülők nem közösen gyakorolják, a gyermek lakóhelye annál a félnél lesz, aki a szülői felügyeleti jogot gyakorolja, ellenben a kapcsolattartásra a másik fél is jogosult.
A gyermekkel való kapcsolattartásról: Annak a megállapítása, hogy a gyermekkel milyen gyakran, milyen módon lehet tartani a kapcsolatot. Ide tartoznak a fontosabb ünnepek és a nyaralások, iskolai, óvodai szünetek is.
A gyermektartásról: Mivel a gyermek elhelyezése jellemzően az egyik szülőnél van, a másik szülő anyagi támogatást nyújt, tehát gyermektartásdíjat fizet. Ha a felek nem tudnak megegyezni a tartásdíj mértékében, akkor azt a bíróság állapítja meg. Mérlegelése során figyelembe veszi többek között a gyermek szükségleteit, a szülők vagyoni és jövedelmi helyzetét, illetve egyéb szubjektív szempontokat, például a szülők háztartásában eltartott más gyermekek számát.

Külön rögzíteni szükséges, hogy a házassági vagyonjogi kérdések nem lehetnek tárgyai a házassági bontópernek. Fontos, hogy - ellentétben a korábbiaktól amikor a vagyont is meg kellett osztani a házasság felbontásával egy időben - 2014-től már kifejezetten tilos összekapcsolni a vagyonjogi kérdéseket a házasság felbontásával kapcsolatos peres eljárással. A házasság felbontása iránti per önmagában a vagyonközösséget még nem osztja fel, így a bíróság bontó döntése értelmében egy külön vagyonközösséget megosztó vagyonjogi pert irányoz elő a közös vagyon felosztása érdekében. Összességében azonban a köznyelvi „válóper” mindkét peres eljárást magába foglalja.

A válás időtartama és költségei

Meddig tart egy válóper?

A válás ideje szoros összefüggésben van a felek közötti egyezkedés sikerességével. A legegyszerűbb helyzetet az teremti, ha a házastársak közös akarattal kezdeményezik a házasság felbontását, hiszen ekkor nem kell feltárni a házasság megromlásának okait.

Ha a feleknek nincs kiskorú gyermeke, a bíróság az első tárgyaláson is felbonthatja a házasságot.
Ha a feleknek van közös gyermekük, úgy legkorábban a második, érdemi tárgyaláson válhatnak el. Ennek időpontját a perfelvételi tárgyaláson határozzák meg, általában az azt követő egy-másfél hónapon belüli időpontra.

2022 szeptembertől új szabály, hogy ha a békítés nem jár sikerrel és a felek minden szükséges kérdésben megállapodtak, akkor már lehetőség van arra (akkor is ha közös kiskorú gyermekük van a feleknek), hogy ne kelljen egy újabb tárgyalást kitűzni, hanem a Bíróság egy tárgyalás alatt felbonthatja a felek házasságát.

Ellenben, ha a felek több érdemi tárgyaláson sem jutnak megállapodásra, akkor akár évekig is elhúzódhat a per.

A válás során felmerülő költségek

A bontóper illetéke 30.000,- Ft. A bírósági ítélet elleni fellebbezés illetéke 15.000,- Ft. Ingyenes válás nem lehetséges. Azt, hogy összesen mennyibe kerül a válás, további felmerülő egyéb költségek is befolyásolhatják, például az ügyvédi munkadíj vagy szakértői díj.

Ha az első (közös kiskorú gyermek esetén a második) tárgyaláson a felek egyezségre jutnak valamennyi felmerülő kérdésben, úgy mentesülnek a perköltség alól, mindösszesen az illetéket kell megfizetni. Minél bonyolultabb és minél inkább elhúzódik a peres eljárás, értelemszerűen annál költségesebb lesz. A bizonyítási eljárások során a kirendelt szakértők vagy a megrendelt környezettanulmány díját főszabályként a felek kötelesek előlegezni és viselni, ami akár több százezer forintos kiadásokat is eredményezhet.

A házasság megszűnésének joghatásai

Amikor a házasság felbontását kimondó ítélet jogerőre emelkedik, a házasság hivatalosan is megszűnik, és ezzel beállnak a megszűnésének joghatásai. Ilyen joghatások lehetnek például:

A felek státusza nős/férjezett helyett elvált lesz.
A házasságkötési képesség visszanyerése (a felek újra köthetnek érvényes házasságot).
A férje nevét viselő feleség szabadon dönthet arról, hogy milyen nevet kíván viselni (amennyiben a bíróság nem tiltotta el ettől).
A házastársi vagyonközösség megszűnése. Főszabályként a házassági vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonba kerülnek ugyanis azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak akár együtt akár külön szereznek.
Az öröklési jogi kapcsolat megszűnik, így házastársi haszonélvezeti jog öröklésére sincs lehetőség.
Bizonyos körülmények fennállása esetén van lehetőség házastársi tartásra és lakáshasználatra. A válás után tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani. Nem kötelezhető viszont tartásra az, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy gyermekének tartását veszélyeztetné.
Visszterhes ügyletekért való felelősség nem terheli az (ex)házastársakat.
Bármelyik fél által kérhető a közös vagyon megosztása. Emellett a felek által megkötött, ügyvéd által ellenjegyzett szerződéssel megegyezésük szerint is bármikor feloszthatják azt.
A házasság felbontását követően a bíróság kiállítja a válási anyakönyvi kivonatot. Ez lényegében a házassági anyakönyvi felvezetett záradék a házasság megszűnéséről.
A házasság felbontását követően nincs lehetőség rendkívüli jogorvoslatra (pl. perújítás, felülvizsgálat).

Nehézségek és buktatók a bontóper során

A bontóper egy összetett jogi eljárás, és fontos, hogy a felek tisztában legyenek a folyamat egyes részleteivel és követelményeivel. A válóper során számos nehézség merülhet fel mind érzelmi, mind jogi szempontból. Ezek közé tartoznak a következők:

Érzelmi stressz és nehézségek: A válás gyakran érzelmi stresszel és nehézségekkel jár. A házasság felbontása, a gyermekelhelyezés és más személyes ügyek kezelése során a feleknek szembesülniük kell a változásokkal és a veszteségekkel, ami jelentős érzelmi terhelést jelenthet.
Gyermekügyek: Ha a házaspárnak gyerekei vannak, a gyermekügyek rendezése különösen nagy kihívást jelenthet. A szülőknek meg kell állapodniuk a gyermekelhelyezésről, a szülői jogokról és a gyermektartásról, mindezt a gyermek érdekeit szem előtt tartva.
Vagyonmegosztás: A vagyoni ügyek rendezése is gyakran nehézségekbe ütközik. A feleknek meg kell állapodniuk a közös vagyontárgyak és kötelezettségek elosztásáról, amely gyakran vitákat és tárgyalásokat igényel.
Jogi bonyodalmak: A jogi folyamat összetett lehet, és a feleknek meg kell érteniük a jogi dokumentumokat, határidőket és egyéb eljárási szabályokat. A jogi bonyodalmak miatt javasolt jogi képviselőt alkalmazni, ami azonban magas költségekkel járhat.
Időigényes eljárás: A válással kapcsolatos pereskedés hosszú időt vehet igénybe, különösen akkor, ha a felek nem értenek egyet a válás feltételeivel vagy ha a bíróság leterhelt. Ez alatt az idő alatt előfordulhat, hogy a feleknek továbbra is együtt kell élniük, ami további feszültséget okozhat.
Költségek: A bontóperrel járó költségek magasak lehetnek, beleértve a jogi képviselői díjakat, bírósági illetékeket, szakértői vélemények költségeit és egyéb kiadásokat. Ezek a költségek tovább növelhetik a felek stresszét és terheit.
Kommunikációs problémák: A válás során a felek közötti kommunikáció nehézségeket okozhat. Az érzelmek és a feszültség miatt a tárgyalások gyakran nehézkesek lehetnek, ami további kihívásokat jelenthet az ügy rendezése során.

Ezen nehézségek miatt a bontóperek során a jogi és érzelmi támogatás kulcsfontosságú lehet. Fontos, hogy a felek reálisan nézzenek szembe az előttük álló kihívásokkal, és szükség esetén igénybe vegyék a szakértői segítséget. Ha valaki válást tervez, fontos, hogy szakszerű segítséget kérjen, aki felméri az egyedi körülményeket és az alkalmazandó jogi szabályokat.

A bontóperhez szükséges megfelelő dokumentáció és az eljárásjogi szabályok betartása kulcsfontosságú. Ha valami hiányzik a keresetlevélből vagy helytelenül van kitöltve, az akadályozhatja a házasság felbontásának előrehaladását. Az eljárási szabályok betartásának elmulasztása, például a határidők elszalasztása vagy bírósági rendeletek, hiánypótlások figyelmen kívül hagyása is akadály lehet a válóper során.

Hosszan elhúzódó, költséges, fizikailag és érzelmileg is leterhelő egy házassági bontóper. A fent részletezettek fényében érdemes törekedni a problémák békés megoldására vagy a közös megegyezés rendezésére, amely minden fél számára kedvező.

tags: #bonto #per #ellenkerelem #tudnivalók