A BKK járművek színei és arculata: a budapesti közlekedés vizuális identitása
A közösségi közlekedési eszközök és a közlekedési tájékoztató rendszer megjelenése a világ minden pontján a városkép szerves része. Ezek mind egy-egy nagyváros könnyen felismerhető szimbólumává válnak Londontól Párizson át New Yorkig szerte a világban. Budapest arculatának is meghatározó eleme az égkék buszok és sárga villamosok látványa, valamint az utastájékoztatás megjelenése.
Budapesten a villamosok, a buszok, a trolik vagy az egyik világörökségi kincsünk, a kisföldalatti legalább annyira meghatározó és emlékezetes az itt élők és a turisták számára, mint a budai Vár, a Citadella vagy a Hősök tere. Az állomások, megállók és aluljárók megjelenése főleg a pontos tájékoztatás, de az esztétika szempontjából is nagyban befolyásolja a városról alkotott véleményt.
A BKK vállalati arculatának céljai és elemei
A jó arculat célja, hogy egységes és minőségi megjelenésű, mindenki számára felismerhető, közérthető és önálló karakterű legyen. A Budapesti Közlekedési Központ logója nemcsak a társaság jelképe, hanem egy nagyobb rendszer - a közlekedés - egységes arculatának is szerves része, annak központi eleme. Éppen ezért megalkotáskor arra törekedtek, hogy legyen egyszerű, könnyen felismerhető, a közlekedéshez egyértelműen kapcsolható és letisztult, de képes legyen megjeleníteni a közlekedés különböző ágazatait is.
A BKK beazonosíthatósága minden arculati elem esetében elsődleges szempont, emellett az összes felület meghatározott céllal és funkció szerint készül. Az arculati tervezés fő feladata egy igény, egy funkció legjobb megoldása az előre meghatározott feltételekkel. Kialakításakor nem elég csak a vizuális szempontokat szem előtt tartani. Ahhoz, hogy mindenki számára, aki a fővárosban közlekedik, hasznos és optimális megoldások szülessenek, elengedhetetlen, hogy az ügyfelek elvárásait is beépítsék a folyamatba. Célunk olyan jelöléseket és megjelenítést tervezni és megvalósítani, amelyekkel egyszerűbbé tesszük az utazásokat.
Színek és Formák az arculatban
A BKK legfontosabb színe a sötétlila, amely azonkívül, hogy a logó elsődleges színe, kötelező eleme többek között az értékesítési, tájékoztató rendszereknek vagy a honlap felületének. Ez a szín nemcsak egységes megjelenést biztosít, de általa az ügyfélközpontokat, a pénztárakat és az automatákat is könnyebben lehet majd azonosítani. A lilán kívül még számtalan más színt is használnak, amelyeknek fontos a szerepük: vizuális segítséget nyújtanak a járattípusok megkülönböztetésében. Például, ahhoz, hogy a HÉV-vonalakat jobban elkülönítsék egymástól, a metróvonalakéhoz hasonlóan külön színnel jelölik a H5-ös, a H6-os, a H7-es, a H8-as és H9-es HÉV-et.
Autó elidegenítési és terhelési tilalom – Mire figyeljünk?
A formák tekintetében a kör a közlekedési ágazatok, piktogramok, jelképek és nyilak alapja a budapesti közlekedési rendszerben. Téglalapot a logikai egységek, például szövegek vagy ábrák elkülönítésekor, valamint a kiemelésekhez használnak. A digitális útitárs, a BudapestGO alkalmazás tervezésekor fontosnak tartották, hogy az applikáció a BKK-arculatnak megfelelő színekkel és formákkal jelenítse meg az információkat.
A budapesti autóbuszpark színes története és az egységesítés
Ma Budapest utcáin tucatnyi féle színű és megjelenésű autóbusz nyújt szolgáltatást, ami sem városképi, sem az utasoknak tájékozódási szempontból nem előnyös. A budapesti tömegközlekedésben kevésbé tájékozott utasok gyakran nem tudják eldönteni a legváltozatosabb színű buszparkról, hogy melyik szolgáltató járműve érkezett meg a Volánbusszal vagy épp a turisztikai célú városnéző buszokkal közös használatú megállókban, illetve a tarka buszpark járművei távolról nehezen beazonosíthatók.
A fővárosi közösségi közlekedésben résztvevő járművek színezése hetven éves múltra tekint vissza. Az egységes színezésbe a kilencvenes évek elején csúszott az első pár hiba. Az elmúlt években szinte minden egyes típusnál eltérő színtervet alkalmazott a BKV, így az Ikarus 200-as buszok sötétkék színe után az Ikarus 400-as típusoknál a zöld szín is domináns színként került elő, majd a 7-173 gyorsbuszok piros színezést kaptak, végül a buszpark egy része ezüst dominanciájú fényezést kapott. Az utóbbi időszakban aztán a buszpark még tovább színesedett: türkizkék frankfurti használt buszok, sárga-kék és ezüst brüsszeli csuklósok, színátmenetekkel tarkított IK-412-es buszok jelentek meg, mára az utasoknak teljesen áttekinthetetlenné téve, hogy mely buszokon is érvényes a jegyük, bérletük és melyik közlekedik a BKK hálózatán.
Az egységes kék arculat bevezetése
A Budapesti Közlekedési Központ ezért a hagyományokhoz is igazodva egységes kék arculatot alkalmaz a budapesti buszokon a jövőben. A városképileg és tájékoztatási szempontból is igen zavaros mai helyzet javítása érdekében tartja a BKK és a BKV egyaránt szükségesnek a buszok alapszínének egységes kialakítását, ami jelen helyzetben nem jár többletköltséggel. A teljes egységesítés csak 4-5 év távlatában megy végbe, mivel egyetlen olyan buszt sem fényezünk át, amelyen amúgy honosítás, felújítás nem esedékes, így az egységes arculat nem jelent semmilyen többletráfordítást.
A buszok átszínezése azért nem igényel extra költségeket, mert 2012-ben a buszfelújítások és a használt buszok honosítása miatt a buszállomány jelentős részének (kb. 100 db) átfestésére egyébként is sor kerül, illetve az újonnan forgalomba állítani tervezett 150 db busz esetén is festésre kerül sor. Tehát külön átszínezés céljából nem tervezünk beavatkozást és beruházást. 2012-2013-ban összesen kb. 300 db autóbuszt (új, használt és felújítandó) szükséges amúgy is fényezni, ez tehát lehetőséget kínál arra, hogy az eddigi kaotikus színezési gyakorlattal szakítva egységes színtervet vezessünk be. Az egységes színterv végigfuttatása a teljes flottán előreláthatóan 4-5 évet vesz majd igénybe.
Az átalakítással célunk, hogy a buszok színeivel kapcsolatos zavaros, nem egyértelmű rendszert felszámoljuk, a kissé komor, idejét múlt sötétkék buszszínt - a hagyományokat megőrizve és a régről Budapesten ismert kék szín dominanciáját megtartva - egy fiatalosabb, korszerűbb és könnyebben azonosítható színre cseréljük többletköltség nélkül. A világosabb árnyalatú színezés a hőségben a buszok utasterének felmelegedését is mérsékelheti.
Az egységes megjelenés hozzájárul a buszok beazonosíthatóságához, ami könnyebbséget jelenthet a vidéki, külföldi használók számára abban, hogy megállapítsák, a budapesti közlekedési jeggyel, bérlettel milyen buszokat vehetnek igénybe például a Volánbusszal vagy épp a turisztikai célú hop-on-hop-off buszokkal közös használatú megállókban. A buszok esetében - a fenti érvek mentén - leginkább a mai tarka és kaotikus buszpark egységesítése, és nem a kék ágazati szín lecserélése volt a célunk, mintás, többszínű megoldásokat azonban nem tartottunk volna szerencsésnek.
A színezésben az egyszínű kialakítás mellett szól, hogy a korszerű alacsonypadlós buszok felületének nagy része ablak, a színezhető felület jelentős része reklámfelület, tehát a felhasználható felület kevés, érdemi mintázásra nem alkalmas. Emellett célunk, hogy az üzemeltetés is költséghatékony legyen és gondolnunk kell a balesetek utáni helyreállításokra is, ami színátmenetes, és egyéb mintás festések esetén drágább és körülményesebb.
A cél tehát egyszínű, könnyen újrafényezhető és üzemeltethető, a hagyományokhoz igazodva kék színű, de az eddiginél dinamikusabb színárnyalatot magán viselő jármű volt, melynek tervét formatervező szakértők készítették el. A színtervet elsőként a VT-Transman üzemeltetésében rövidesen forgalomba álló, Dániából származó Volvo használt buszok első darabja viseli majd magán. A színe égkék és nem bugyikék, mint ahogy az egyes tudósításokban megjelent. A BKK célja az utastájékoztatás és a városkép javítása a többletforrásokat nem igénylő intézkedéssel.
Kritikák és eltérések az egységesítési gyakorlatban
A közlekedési központ egy újabb, több évtizede megszokott és hagyományos színezést dobott a kukába. Természetesen, ahogy az a BKK-nál lenni szokott, a városlakók megkérdezése nélkül. A buszpark korábbi kísérletei az egységesítésre nem jártak sikerrel, és a BKK döntése is vitákat váltott ki. Az indoklás szerint a mai tarka járműpark nem előnyös, azonban egyes kritikusok szerint a BKV épp akkoriban kezdett visszaállni az eredeti kék-szürke színekre, és az új szín sem igazodik a hagyományokhoz.
Az egy dolog, hogy az új szín pont nem igazodik a hagyományokhoz, de az új és használt buszok nagy része, jelenleg is két színből tevődik össze bugyikékből és feketéből. Tehát, amit épp el akartak kerülni, miszerint ne kelljen maszkolni és több színt használni, az pont nem valósult meg. Így se nem olcsóbb nem lett a színezés, se nem gyorsabb nem lett a javítás, ugyanis a legtöbb busznak két színe van most is. Ráadásul az egyediség is megkérdőjeleződik, hiszen a bilikék busz számos városban fellelhető például Göteborgban vagy Münchenben.
Az a megállapítás, miszerint a világosabb árnyalatú színezés a hőségben a buszok utasterének felmelegedését is mérsékelheti, önmagában nem biztos, hogy igaz, különösen, ha a BKK a légkondicionáló berendezést és a tetőt is kékre festi a fehér helyett. Az új Skoda-Solaris trolibuszok sem a tradicionális piros-szürke színben pompáznak, hanem egységesen pirosak lettek, szintén a városlakók megkérdezése nélkül. A BKK logója is kritikák tárgya lett, mert távolabbról nem felismerhető, és a járműveken a logók elhelyezése és színe is inkonzisztens.
Az alábbi képeken jól látszik a logók és feliratok rossz elhelyezése is. A légkondicionáló berendezések az új beszerzéseken leginkább bilikék színt kapnak, de néha, főleg használt buszokon, megmarad az alapáras színűk, a fehér. Erős ízlésficama van a BKK döntéshozóinak! Az új Volvók színezését is sikerült elrontani. Egy komoly közlekedési cégnél, szokás készíteni egy arculati kézikönyvet, ami több oldalon keresztül taglalja, hogy a járműveknek milyen színűeknek kell lenniük és pontosan leírják ebben azt is, hogy hová kell elhelyezni a feliratokat és a logókat. Ilyennel a BKK vagy nem rendelkezik, vagy pont nem érdekli, hogy néznek ki a forgalomban lévő járművek.
A MÁV-START példája: egységes arculat és szolgáltatási szintek
Az arculati megjelenésnek és az ezen alapuló azonosíthatóságnak jelentős a szerepe napjainkban. Nagyon sokan a formákból és a színekből tájékozódnak. Egységes szín és formahasználattal könnyebben felismerhető egy adott termék, másrészt az utas ezáltal tudja könnyen azonosítani a szolgáltatót illetve a szolgáltatási szintet - mondta Solymosi Dániel, a MÁV-START Szolgáltatásfejlesztési és értékesítési vezérigazgató-helyettesi szervezetének munkatársa, aki egyben a járművek külső fényezési terveit készíti. Egy közlekedési vállalatnál a márka legerősebb hordozója maga a jármű.
A MÁV-START arculatának kialakulása és céljai
Ha csak az utóbbi két évtizedet vesszük figyelembe, a MÁV járműflottájának színterve rendkívül eltérő volt, ide értve a vontató, a vontatott járműveket és a motorvonatokat. A MÁV vezetése a hetvenes évek közepe óta törekedett arra, hogy a lehetőségekhez képest egységes legyen a járműpark arculata. Ezt megelőzően ugyanis általában olyan színterv szerint jöttek ki a gyárból a járművek, amit a tervezők megálmodtak, így viszont elképesztő színkavalkád alakult ki az államvasútnál.
Ennek a törekvésnek lett az eredménye egészen a kilencvenes évekig a MÁV jól ismert arculati iránya, amely leginkább a vérnarancs színű dízelmozdonyokban, az azúrkék alapszínű villany vontatójárművekben és a szintén azúrkék-szürke árnyalatú személykocsikban teljesedett ki. Ez változott meg a kilencvenes években az új Ganz motorvonat, a Samu, vagy az Inter Pici motorkocsik, később a Desiro motorvonatok érkezésével. A legnagyobb csavart a Flirt illetve a Talent motorvonatok érkezése adta 2006-2007-ben, amelyeknél a külső színterv kialakítása leginkább marketingfogás volt. Ennek az lett az eredménye, hogy 2016-ban 16 színterv létezett egyszerre a MÁV-START-nál.
A MÁV-START-nál - egyetértésben a műszaki és termékfejlesztési terület munkatársaival - döntés született arról, hogy a meglevő színkavalkádot mindenképpen mérsékelni kell, törekedve az egységes arculati megjelenés kialakítására. A cél az volt, hogy egységes és végleges arculati irányt határozzunk meg, és ezt alkalmazzuk a járműveken, amely technológiai és gazdasági oldalról is előnyös. Új és egységes színekről, formahasználatról és jól megkülönböztethető szolgáltatási szegmensekről hozott döntést a vasút vezetése.
Szolgáltatási szintek és színvilág a MÁV-START-nál
A koncepció lényege az volt, hogy kényelmi szintek szerint alakítsák ki a járművek külső színtervét és belső dizájnját is, így alapvetően két kategóriát, a minőségi távolságit illetve az alap távolsági és elővárosi szegmenst határoztuk meg. Ehhez igazodnak jelenleg is a színek, a motívumok és a formák. Az egyik alapvető igazodási pont az IC+ kocsicsalád megjelenése volt, amelyek teljesen új külső fényezést kaptak. Ez lett a minőségi távolsági arculat, amely valamennyi minőségi távolsági kocsi ilyen festésben pompázik, ide értve az Intercity, Eurocity vagy az Euronight forgalomban közlekedő járműveket.
A következő lépés az alap távolsági illetve elővárosi arculat kialakítása volt. Ennek alapja a 2016-ban érkezett Flirt motorvonat volt (415-061-es pályaszámtól), amely az első széria vörös-fehér fényezésétől elszakadva teljesen új színtervet kapott. A flottaegységesítés részeként ma már mind a 123 Flirt vonat azonos színvilágú, amelynek alapja a kék, a fehér, a szürke illetve a sárga. A MÁV-START valamennyi motorvonata ezt a színtervet kapja meg. A minőségi és az alap kategóriát a külső megjelenés szerint bizonyos eltérő formai elemek mellett a leglátványosabb módon az ajtók színe különbözteti meg, előbbi lagúnakék, utóbbi pedig sárga. A legfontosabb cél ebben az értelemben a szolgáltatási szintek különválasztása.
A mozdonyok arculattervezése és az alapszínek
A mozdonyokkal pontosan 2019 őszén kezdtek el foglalkozni. Az alapszínek adottak voltak, de hogy milyen elrendezésben kerüljenek fel egy járművekre, már rendelkeztek némi mozgástérrel. Több festési változat is készült a meglévő Bombardier Traxx és Siemens Taurus mozdonyokra, valamint az akkor beszerezni tervezett Siemens Vectron mozdonyra. Az elfogadott új mozdonyszínterv az Akiemtől bérelt Taurusokon debütált 2023-ban, de a tervek szerint idővel a MÁV-START állományában lévő Taurus és Traxx mozdonyok is megkapják ezt majd.
Minden járművön egységesen megjelenik a szürkésfehér, az enciánkék és a feketéskék szín. A minőségi távolsági szegmensbe tartozó személykocsikon a feljáróajtók és bizonyos fényezési elemek lagúnakék színűek, amely szín ugyancsak megjelenik az új mozdonyarculatban is. A regionális és elővárosi járművek feljáróajtói közlekedési sárga színt kaptak. A koszolódás szempontjából kényesebb felületeken, így a tetőkön és az alvázon, illetve főkereten a mozdonyok esetében umbraszürke, míg a motorvonatok és a vontatott járművek esetében a kékesszürke szín az előírás.
| Szín | Használati terület | Funkció / Megjegyzés |
|---|---|---|
| Szürkésfehér | Minden jármű alapja | Egységes megjelenés |
| Enciánkék | Minden jármű alapja | Egységes megjelenés |
| Feketéskék | Minden jármű alapja | Egységes megjelenés |
| Lagúnakék | Minőségi távolsági kocsik feljáróajtói, új mozdonyarculat | Prémium szolgáltatási szint jelzése |
| Közlekedési sárga | Regionális és elővárosi járművek feljáróajtói | Alapszolgáltatási szint jelzése |
| Umbraszürke | Mozdonyok teteje és alváza | Kosztólás szempontjából kényes felületek |
| Kékesszürke | Motorvonatok és vontatott járművek teteje és alváza | Kosztólás szempontjából kényes felületek |
A munkát a járművek megtekintésével és felmérésével kezdik. Új járművek esetében sok esetben a gyártótól kaptak ebben segítséget. A felmérést követően fényképek és műszaki rajzok segítségével elkészítik az adott jármű oldalnézeti és/vagy perspektivikus rajzát, amire a korábban lefektetett arculati irányelvek alapján felveszik a fényezési elemeket úgy, hogy azok illeszkedjenek a jármű formavilágához és szerkezeti elemeihez. Ha a külső színtervről döntés születik, az általunk kidolgozott látványterv alapján a szolnoki járműjavító kollégái készítik el hivatalos műszaki dokumentációkat, amelyek alapján a járművek fényezését vagy fóliázását elkészítik a műhelyekben.
Az újdonság hatása néha zavaró, de a munkatársak ezt alapvetően elfogadják, különösen, ha ennek az indokát is megismerik. Bírálták őket például azért, mert a Bz motor- és mellékkocsik piros alapszínét megváltoztatták. Erre azt válaszolták az előbb említetteken túl, hogy ha egy régi jármű is új köntösben jelenik meg, az mindenképpen előrelépés, hozzáadott értéket jelent.
Bizonyos járműveknél marad az eredeti színterv, általában azoknál, amelyek hosszútávú üzemeltetése nem tervezett, vagy olyan kevés közlekedik, hogy nem érdemes változtatni. A személykocsik közül a Rába gyártású fülkés személykocsik esetében marad az azúrkék-szürke árnyalat, és a Bhv-kocsik színezése sem változik. Kivéve az elővárosi forgalomban közlekedő „Fecske” kocsikat, amelyek az alap elővárosi arculatot „kapják meg”. Maradnak narancsvörös színűek a 628-as sorozatú Szergejek, a 418-as Csörgők és Hörgők, ugyanígy a Púpos, a Bobó vagy a Mazsola. A villamos vontatójárműveknél a 630-as Gigant és a tolató Szöcske külső színezése sem változik. Módosul ugyanakkor a „régi motoros”, a V43-as avagy a 431-es sorozatú villamos mozdonynak a színterve, a Szili új színtervet kap.