A Biztosítékok és Fedezetek Világa: Átfogó Útmutató a Pénzügyi Kockázatkezelésben

A biztosíték olyan pénzügyi vagy anyagi fedezet, amely garantálja egy szerződés vagy megállapodás teljesítését. Leggyakrabban hitel- vagy kölcsönszerződések esetén alkalmazzák, ahol a hitelező biztosítékot kér a kölcsön visszafizetésének garantálására. Nevéből következően a biztosíték egyfajta fedezetet jelent a bank számára ahhoz, hogy a követeléséhez hozzájuthasson.

A biztosíték alapja az a tény, hogy a vállalkozás - akár önhibáján kívül, akár pedig szándékosan - kerülhet olyan helyzetbe, hogy a bankkal szemben vállalt kötelezettségét nem tudja vagy nem akarja teljesíteni. A biztosítéki rendszer alapos ismerete a hitelezők számára azért kiemelten fontos, mert a biztosítékok tényleges értékét nem pusztán azok elnevezése vagy elméleti erőssége, hanem a jogszabályoknak megfelelő létrehozásuk, nyilvántartásuk és érvényesíthetőségük határozza meg.

A kölcsönügyletek és hitelnyújtási konstrukciók egyik legkritikusabb eleme a megfelelő biztosítéki rendszer kialakítása. A biztosítékok nem pusztán „kiegészítő garanciák”: igen sok esetben ezek döntik el, hogy a hitelező szerződésszegés esetén milyen mértékben képes érvényesíteni a követelését az adóssal szemben és az általa kölcsönadott összegből mekkora részt lát viszont. A biztosítékokat sokféle módon lehet csoportosítani. A bankok általában két nagy csoportba sorolják - éppen jogi jellegük alapvető eltérése alapján - az általuk kért biztosítékokat. A szerződést biztosító mellékkötelezettségeket a Polgári Törvénykönyv nevesíti és szabályozza.

A Leggyakrabban Alkalmazott Biztosítéki Formák

Óvadék

Az óvadék bármilyen vállalkozói kötelezettség teljesítésének biztosítására szolgálhat, tehát alkalmazzák a bankok hitelügyletek, bankkártyaszerződések, bankgarancia-vállalások, projektfinanszírozás stb. esetén. A bankok leggyakrabban ezt kérik, mivel a legegyszerűbb és legkönnyebben kezelhető számukra. Alapítása úgy történik, hogy a kötelezett meghatározott pénzösszeget helyez el a banknál nyitott óvadéki betétszámlán. Az összeget a bank zárolja, és a zárolást mindaddig fenntartja, amíg az óvadékkal biztosított banki követelés meg nem térül.

Valamely zárolt összeg akkor tekinthető óvadéknak, ha kifejezetten óvadéknyújtás céljából helyezték el. A takarékbetétkönyv csak abban az esetben minősül óvadéknak, ha a takarékbetétkönyvet kifejezetten ügyleti biztosíték céljából állították ki. A vállalkozástól óvadékul elfogadott értékpapírokat a bank vagy értékpapírszámlán, vagy egyszerű letétként helyezi el, az óvadékban meghatározott feltételek szerint. Ennek alapján gondoskodik a bank az értékpapír kezeléséről és a hozam beszedéséről.

Seat Inca javítás

Az óvadék alapítása a vállalkozók és a bankok között írásbeli megállapodással történik, amellyel kapcsolatban speciális alakszerűségi követelmények nincsenek. Kötelező azonban az óvadék tárgyának átadása a jogosult részére. Abban az esetben, ha az óvadékot értékpapírra alapítják, természetesen rendelkezni kell arról, hogy mekkora "összeget" képvisel az értékpapír, tehát mekkora összegű óvadéknak fogadják el.

Az óvadék jellegéből következően a bank közvetlenül érvényesíti az óvadékkal kapcsolatos jogait, ehhez tehát bírói utat nem kell igénybe vennie. Az adós nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén egyszerűen "tulajdonába veszi" az óvadék tárgyát, azaz feloldja a zárolást, eladja az értékpapírt stb. Semmis az arra vonatkozó megállapodás, amely szerint az óvadékot nem kizárólag a kielégítés céljára használják fel. Bármilyen formában érvényesíti óvadéki jogát a bank, az óvadékból csak annyit használhat fel, amennyi a követelése, a többit vissza kell adnia az óvadékot nyújtónak, feltéve, hogy az óvadéki szerződésben nem állapodtak meg másként.

Kezesség

A kezesség személyi biztosíték, szerződést biztosító mellékötelezettség, amelynek eredményeként a hitelező a követelését nem csak a főkötelezettől, hanem a biztosítékot nyújtó kezestől is követelheti. A kezesség alapvető gazdasági funkciója, hogy biztosítékot nyújt a hitelező számára arra az esetre, ha az adós nem hajlandó vagy nem képes teljesíteni, így különösen, ha fizetésképtelenné válik. A kezesség következtében, mindaddig, amíg a kezes fizetőképes, a hitelezőt nem érinti az adós esetleges fizetésképtelensége, ezt a kockázatot átveszi a kezes.

Kezességvállalás üzletszerű tevékenységként kizárólag pénzügyi intézmény által folytatható, alkalmilag azonban bármely magánszemély vagy vállalkozás vállalhat kezességet. A kezesség mint szerződést biztosító mellékötelezettség sajátos biztosíték. Sajátossága, hogy járulékos jellegű, tehát mindig egy úgynevezett főkötelezettséghez kapcsolódik, és a kezes kötelezettsége ehhez a főköveteléshez igazodik.

A készfizető kezesség éppen azért lehet "erős" biztosíték a bank számára, mert ha úgy ítéli meg, hogy a főkötelezett nem tud vagy nem akar teljesíteni, azonnal a készfizető kezestől kérheti a teljesítést. A kezes a főkötelezettséget köteles teljesíteni. Fontos azonban, hogy a kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen a kötelezettség elvállalásakor volt. Köteles teljesíteni azon mellékkötelezettségeket is, amelyek a kezesség elvállalása után váltak esedékessé.

Használati Útmutató: Citroën C4 Picasso (2007)

Több kezes esetén, ha a kezesek egyidejűleg vagy egymásra tekintettel vállaltak kezességet, rögzíteni kell a felelősségükkel kapcsolatos szabályokat. Alapvetően kétféle megoldás alkalmazható: vagy mindegyik kezes csak meghatározott arányban felel, vagy úgynevezett egyetemleges felelősség érvényesül. Az egyetemleges felelősség azt jelenti, hogy a bank bármelyik kezestől követelheti akár a teljes összeg, akár annak a bank által meghatározott része teljesítését. Egyszerű kezesség esetén a bank csak akkor kérhet teljesítést a kezestől, ha a főkötelezett nem teljesít. Nem érvényesíthető bírósági úton a kezessel szembeni követelés, ha a kezességet olyan követelés biztosítására vállalta, amely bírósági úton nem érvényesíthető.

Mik azok a kezességi kötvények? Példákkal elmagyarázva

Bankgarancia

A bankgarancia olyan biztosítéki forma, amely a szerződést biztosító mellékötelezettségként a kötelezett teljesítési képességét növeli. Attól függően, hogy minek a biztosítékául kérik a bankgaranciát, többféle fajtát különböztetnek meg az üzleti életben.

Előleg-visszafizetést biztosító garancia: Ezt a garanciát az eladó bankja bocsátja ki a vevő számára. Akkor vehető igénybe, ha az eladó nem teljesíti a szerződésben vállalt szállítási stb. kötelezettségeit.
Vételárfizetést biztosító garancia: Ezt a garanciát a vevő bankja bocsátja ki az eladó számára.

Bankgaranciát alapvetően két esetben kérnek a vállalkozóktól. Kéri valamely bank a saját követelésének biztosítására - természetesen ilyen bankgaranciát csak más bank bocsáthat ki. Gyakori azonban, hogy a vállalkozás a számlavezető bankjától önálló ügyletként kéri bankgarancia kibocsátását. Ebben az esetben általában megbízási szerződést köt a vállalkozás és a bankgaranciát kibocsátó bank.

A szerződésben pontosan meghatározzák a bankgarancia kibocsátásának feltételeit - tehát mikor, milyen célból, kinek a javára, milyen összeghatárral, milyen határidőre szóljon a banki fizetési ígéret. Ezenkívül rögzítik természetesen a bankgarancia kibocsátásának egyéb feltételeit is, nevezetesen azt, hogy mit kell teljesítenie a vállalkozásnak a kibocsátó bank felé. A bankgarancia nem "általános" fizetési kötelezettségvállalás a kibocsátó bank részéről, hanem valamihez, pl. ügyletkötéshez, ajánlati kötöttséghez, jóteljesítéshez kapcsolódik, annak a biztosítéka.

A bankgarancia kibocsátását kérő vállalkozásnak figyelnie kell arra, hogy a bankgarancia feltétel nélküli fizetési kötelezettség vállalását tartalmazza, általában olyan szövegezésben, hogy a kedvezményezett első írásbeli felszólítására a bank utalja a felszólításban megjelölt összeget, ami természetesen a bankgaranciában meghatározott maximális összeg lehet. Nem kizárt olyan bankgarancia nyújtása, amely bizonyos feltételekhez köti az utalást. Ha a bank teljesít, akkor természetesen behajtja a vállalkozástól az általa kifizetett összeget, amit a vállalkozásnak meg kell fizetnie, függetlenül attól, hogy a kedvezményezett valóban megalapozottan hívta-e le a bankgaranciát, vagy a vállalkozás vitatja a kedvezményezett által a banknak írt felszólításban foglaltakat.

Szivargyújtó biztosíték csere Octavia

A bankgarancia valamely hitel nyújtásának biztosítéka, rendszerint a nagy összegű, speciális konstrukciójú hitelek (pl. szindikált hitel, vagy projektfinanszírozás célját szolgáló hitel) folyósításakor igényelik bankgarancia nyújtását a bankok. Az elmúlt időszakban egyre többször előfordult, hogy közbeszerzési eljárások vagy egyéb tenderek (pályázati kiírások) olyan kötelezettséget róttak a jelentkezőkre, hogy csatolniuk kellett a pályázatukhoz meghatározott szövegű bankgaranciát, amelynek kibocsátására valamely bank kötelezettséget vállalt. A problémát az okozza, hogy a bankok általában a saját maguk által kialakított bankgarancia-szöveget használják. Nincsen akadálya természetesen annak sem, hogy "hozott szövegből" dolgozzanak, de gondot jelenthet, ha a pályázat kiírója félreérthető, banki szempontból nem pontos garanciaszöveget igényel. Tipikus probléma ebből a szempontból, hogy a garanciában nem határozható meg az összeg vagy a lejárat időpontja, "bianco" kötelezettséget pedig a bankok nem vállalnak. A problémát az jelenti, hogy ez a garancia is bankgarancia, tehát kibocsátását a bankok ugyanolyan feltételekkel vállalják, mint az "egyéb" bankgaranciákét. Ebből következően ugyanúgy megbízás és a fedezet biztosítása szükséges számukra, mint az ajánlattételi, a jóteljesítési vagy bármely egyéb bankgarancia kibocsátásához.

Zálogjog

A vállalkozások és bankok kapcsolatában - különösen a hitelezés területén - tipikus és nagyon gyakran kikötött biztosíték a banki zálogjog. A zálogjog a szerződésben foglaltak teljesítésének biztosítására szolgáló mellékkötelezettség (az önálló zálogjog kivételével). Jelentősége, hogy olyan vagyonban megtestesülő fedezetet biztosít a hitelezőnek, amelyből az a kötelezett nem teljesítése esetén kielégítést kereshet. A zálogjog többféle módon köthető ki. Jelzálogjog alapítható ingatlanokon és ingóságokon is. Alkalmazható a zálogjogi nyilvántartásban elfoglalt pozíció (ranghely) fenntartása, megfelelő szerződéses kikötéssel.

A zálogjog alapján a hitelező az adós szerződésszegése esetén a zálogtárgyból - annak értékesítéséből - nyerhet kielégítést. A zálogjog járulékos jellegű, vagyis a biztosított követelés fennállása határozza meg a zálogjog érvényesíthetőségét. Az önálló zálogjog speciális fajtájú zálogjog, amely nem mellékkötelezettség. A keretbiztosítéki (kézi- vagy jel-) zálogjogot tartós jogviszonyból eredő követelések biztosítására kötik ki.

A zálogtárggyal való felelősség terjedelme ahhoz a követeléshez igazodik, amelynek biztosítására szolgál. Egyedi követelés biztosítékául szolgáló zálogtárgy esetén a tőkére, a kamatokra és az igényérvényesítés költségeire (pl. perköltség stb.) lehet kielégítést keresni a zálogtárgyból. A jogosult érvényesítési joga akkor nyílik meg, ha követelése esedékessé válik, és az adós nem teljesített. A zálogjog érvényesítése körében a kielégítés sorrendjét illetően külön szabályok érvényesülnek. Ha ugyanazt a zálogtárgyat több zálogjog terheli, a keletkezés sorrendje érvényesül - kivéve ha törvény másként rendelkezik. Az érvényesítés bírósági határozat alapján, végrehajtás útján történik. Gyakori, hogy a hosszadalmas eljárás mellőzése céljából megállapodnak a zálogtárgyból kielégítés módjában.

Ingatlan jelzálogjog

Az egyik legértékállóbb, legbiztonságosabb és igen gyakran használt biztosíték, mely Magyarországon az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre. A jelzálogjog dologi természete miatt akkor is fennmarad, ha az ingatlant időközben eladják és ez azt jelenti, hogy a jogosult a jelzálogjogot gyakorlatilag minden, később jogot szerző személlyel szemben érvényesítheti. A magyar bíróságok töretlen gyakorlata az, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjogból eredő kielégítési jog az ingatlan mindenkori - későbbi - tulajdonosával szemben is érvényesíthető.

Ingó zálogjog és egyéb vagyontárgyak

Ingóságokra zálogtárgy lehet minden birtokba vehető dolog. A Ptk. megengedi, hogy a jelzálogjog tárgyát körülírással határozzák meg, különösen, ha a jelzálogot a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell bejegyezni (pl. követelések, készlet). Elzálogosítható dolog csak egészben lehet zálogtárgy, részben vagy részlegesen nem. Hasznot hajtó zálogtárgy (pl. bérbe adott helyiség, termőföld stb.) esetén a zálogjog csak akkor terjed ki a hasznokra (bérleti díj, termelés), ha ezt a szerződésben a felek kikötötték. A gazdasági társaságokban fennálló részesedés (üzletrész, részvény) is lehet zálogtárgy. A zálogjog keletkezése a társasági jogi szabályokhoz is igazodik és - bizonyos esetekben - a társasági szerződésből, alapszabályból eredő korlátoktól függ.

Jelzálogjognál a jogosult nem veszi birtokba a zálogtárgyat, de a zálogjog fennállásának tényét nyilvántartásban rögzítik. A banki gyakorlatban legtöbbször igénybe vett ilyen nyilvántartás az ingatlan-nyilvántartás. Terjed azonban a közjegyzői kamarai nyilvántartás használata is. A közjegyzői kamarai nyilvántartás on-line elérhető módon közhitelesen tanúsítja minden olyan ingóra vagy vagyonra vonatkozó zálogjog meglétét. A zálogjogot írásban, szerződéssel alapítják a bankok. Speciális rendelkezés vonatkozik az ingón alapított jelzálogjogra és a vagyont vagy a vagyon egy részét terhelő zálogjogra, mivel azt nem csupán írásba, hanem közokiratba kell foglalni.

Engedményezés

A bankkal kötött bármely szerződéshez (hitelszerződés, bankgarancia kibocsátására vonatkozó szerződés stb.) gyakran "csatolnak" a vállalkozók engedményezési szerződést biztosítékként. Az engedményezési szerződésben az engedményező (vállalkozó) a nem a bankkal, hanem bármely más harmadik személlyel, szervezettel szemben fennálló követelését ruházza át (engedményezi) a bankra. Engedményezési szerződést kizárólag írásban köthet a bank.

Engedményezhető a vagyonjogi követelés (vételár, bérleti díj, szerzői jogdíj stb.), kivéve azokat, amelyeknek az átruházását a szolgáltatás jellege, jogszabály vagy a felek megállapodása kizárja. A bankokkal létrehozott engedményezés mindig írásban rögzített szerződés. Aláírását követően az engedményező kötelezettsége annak a kötelezettnek az írásbeli értesítése, akivel szemben az általa átruházott követelés fennáll.

Az engedményezés jelentőségét növeli, hogy az engedményező kezesként felel a kötelezett szolgáltatásáért, ha az engedményezésért ellenértéket kapott. Ez a felelősség kizárható, de a bankok általában nem fogadják el. További lényeges szempont, hogy törvény alapján az engedményezőt csak az egyszerű és nem a készfizető kezes kötelezettségei terhelik. Az engedményezési szerződés aláírása előtt a bankok természetesen részletesen megvizsgálják és értékelik az átruházásra felajánlott követelést.

Opciós, vagy vételi jog

Az opciós, vagy más néven vételi jog azt biztosítja a jogosultnak, hogy a tulajdonoshoz intézett egyoldalú nyilatkozatával megvásárolhatja az opció tárgyát, azaz egyoldalú nyilatkozattal tulajdont szerezhet. Az opcióra vonatkozó megállapodást mindig írásba kell foglalni. Az opciós szerződésben meg kell nevezni a feleket - az opciót biztosítót és az opció jogosultját -, a vételi jog pontos tárgyát, a vételárat és az opciós jog fennállásának határidejét. A bankok természetesen mérlegelik, érdekük-e pl. ingatlanra vételi jog kikötése.

Váltó mint biztosíték

A váltó alapvetően nem biztosíték, hanem fizetési eszköz. Biztosítékként is alkalmazzák azonban azt a váltót, amelynek alapján történő fizetésért a bank által hitelképesnek tartott jogi vagy természetes személy kezességet vállal (ezt nevezik avalizált váltónak). A kezességvállalás kétféle módon történik. Vagy magára a váltóra vezetik rá olyan módon, hogy a "per aval" kifejezés után a kezességet vállaló cégszerűen aláírja, vagy pedig külön okmányba foglalják a váltógarancia vagy váltókezesség szövegét, amely általában megegyezik a kezességvállalás általános szövegével. Előfordulhat, hogy a bank biztosítékként elfogad hitelfedezeti váltót, amelyet az adósa bocsát ki. Ez azt is jelenti, hogy a hitelfedezeti váltó nem javítja sem az adós teljesítési készségét, sem pedig teljesítési képességét, így nem is valódi biztosíték.

Komfortlevél

Komfortlevelet csak nem magánszemély adóstól fogadnak el a bankok. Ebben az adós cég tulajdonosa arra vállal kötelezettséget, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy az adós megfelelően teljesítse a szerződésben vállalt kötelezettségeit.

Fedezetigazolás

A fedezetigazolás olyan igazolás, amely hitelt érdemlően bizonyítja, hogy az ügylethez szükséges fedezet rendelkezésre áll. A fedezetigazolást az adós számlavezető bankja állítja ki, és a címzett, egy másik bank vagy szervezet számára szolgálhat biztosítékul. A fedezetigazolásban megjelölt összeget a kiállító bank elkülönítetten kezeli.

Tartozáselismerés

A tartozáselismerés az adós nyilatkozata. Jelentősége, szerepe az, hogy ha az adós ilyen nyilatkozatban írásban elismeri a bank felé fennálló tartozását, ettől kezdve neki kell bizonyítania, hogy a tartozása valójában nem áll fenn.

A Biztosítéki Rendszer Kialakításának Fontossága

A biztosítéki forma csak annyira erős, amennyire a jog a hitelező számára lehetővé teszi a tényleges érvényesítést. A megfelelő biztosíték kiválasztása kulcsfontosságú. Beruházási hitelek esetén a hosszú távra megfelelő „kemény” fedezet előnyös (pl. ingatlan), míg forgóeszköz-finanszírozásnál inkább a gyorsan mobilizálható fedezet (pl. követelés, értékpapír) javasolt.

A Biztosítékok Jellemzői és Alkalmazása Összefoglalva

Biztosíték Típusa	Jellege	Főbb Jellemzők és Alkalmazás
Óvadék	Dologi / Pénzügyi	Meghatározott pénzösszeg vagy értékpapír elhelyezése óvadéki számlán. Leggyakrabban alkalmazott, könnyen kezelhető a bankok számára. Közvetlen érvényesítés.
Kezesség	Személyi	A hitelező a főkötelezett mellett a kezestől is követelheti a teljesítést. Járulékos jellegű. Lehet készfizető (azonnali behajtás) vagy egyszerű (előbb a főkötelezett).
Bankgarancia	Szerződést biztosító mellékkötelezettség	Bank által vállalt feltétel nélküli fizetési ígéret, amely növeli a kötelezett teljesítési képességét. Különböző típusai léteznek (előleg, vételár, jóteljesítés). Gyakori közbeszerzésekben.
Zálogjog	Dologi / Vagyontárgyban megtestesülő fedezet	A hitelező az adós nem teljesítése esetén a zálogtárgyból (ingatlan, ingóság) elégítheti ki a követelését. Járulékos jellegű (kivéve önálló zálogjog). Ingatlan-nyilvántartásba vagy hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett.
Engedményezés	Követelés átruházása	Egy harmadik személlyel szembeni követelés átruházása a bankra. Írásban kötelező, értesíteni kell a kötelezettet. Az engedményező kezesként felelhet.
Opciós / Vételi jog	Tulajdonszerzési jog	Lehetőséget biztosít a jogosultnak, hogy egyoldalú nyilatkozattal megvásárolja az opció tárgyát (pl. ingatlan). Mindig írásba kell foglalni, tartalmaznia kell a feleket, tárgyat, vételárat, határidőt.
Váltó	Fizetési eszköz (biztosítéki szerep)	Fizetési eszköz, de biztosítékként is alkalmazható (avalizált váltó esetén). A hitelfedezeti váltó nem javítja az adós teljesítési készségét/képességét, így nem valódi biztosíték.
Komfortlevél	Erkölcsi kötelezettségvállalás	Nem magánszemély adóstól fogadják el. Az adós cég tulajdonosa vállal kötelezettséget, hogy mindent megtesz a teljesítés érdekében.
Fedezetigazolás	Igazolás	Hitelt érdemlően bizonyítja, hogy az ügylethez szükséges fedezet rendelkezésre áll. Az adós számlavezető bankja állítja ki, a megjelölt összeget elkülönítetten kezeli.
Tartozáselismerés	Nyilatkozat	Az adós írásban elismeri tartozását a bank felé. A bizonyítási teher az adósra hárul, ha vitatja a tartozást.