Bicskei Bertalan: A Mesteredző, Aki Beírta Magát a Magyar Labdarúgás Történelmébe

Bicskei Bertalan, az egyszeres válogatott kapus, a magyar labdarúgás egyik meghatározó alakja volt, aki két periódusban is betöltötte a szövetségi kapitányi posztot. Klubedzőként a Bp. Honvéddal bajnok lett, de legnagyobb sikerét az ifjúsági válogatott élén érte el, amikor 1984-ben Európa-bajnoki címet nyert a 18 évesekkel. A mesteredzői címmel elismert szakember három kontinensen is dolgozott trénerként.

Élete és Játékos Pályafutása

Bicskei Bertalan 1944. szeptember 17-én született Budapesten. Eredeti családneve a Zitás volt. Szülei, Fogarassy Mária és Zitás Bertalan színészek voltak, édesapja halála után édesanyja második férje, Bicskey Károly Jászai-díjas színész-rendező vette a nevére.

Fiatalon a Ferencvárosban (1959-1962), majd a Magyar Optikai Művekben (MOM SC) (1962-1963) védett. Onnan két évre az NB II-es Veszprémi Haladáshoz (1963-1965) került. Közben laboránsként dolgozott, mert a vegyipari egyetemre nem vették fel.

1965-ben igazolta át a Budapesti Honvéd, ahol 1974-ig szerepelt piros-fehérben. A kispesti csapat kapuját 1974-ig védte, a klubbal kétszer volt bajnoki ezüstérmes (1969-ben és 1970-1971-ben) és egyszer bronzérmes. Három Magyar Népköztársasági Kupa-finálét veszített el: 1968-ban az MTK, 1969-ben az Újpesti Dózsa, 1973-ban a Vasas ellen.

Kispestről az MTK-VM-hez igazolt, ahol 1974-től 1976-ig két évet töltött az együttesnél. Az MTK hálóját két bajnokságban őrizte és szintén védett kupadöntőben 1976-ban a Ferencváros ellen, de a trófeát egyszer sem nyerte meg. Összesen 240 NB I-es mérkőzésen lépett pályára, és egy gólt szerzett büntetőből.

Részletek a bicskei autószervizről

A magyar labdarúgó-válogatott kapuját egy alkalommal őrizte: 1973. június 13-án a Magyarország-Svédország (3-3) világbajnoki selejtezőn a Népstadionban.

Edzői Pályafutásának Kezdete és Az Ifjúsági EB Győzelem

A játékot az MTK-nál fejezte be, és az egyesületnél indult el az edzői karrierje pályaedzőként (1976-1982). Edzőként 1977-től öt esztendőn keresztül az MTK ifjúsági együttesének trénere volt, és ez idő alatt húsz általa nevelt játékos kapott szerződést a kék-fehérek nagycsapatától.

1982 októberében átvette Dalnoki Jenőtől az ifjúsági válogatottat, és 1986 novemberéig töltötte be ezt a posztot. Arannyá vált a keze alatt a csapat: ő volt a szövetségi kapitánya az 1984 májusában-júniusában (a Szovjetunióban, közelebbről Minszkben és Moszkvában) ifjúsági Európa-bajnokságot nyert korosztályos (U18) alakulatnak.

Az Európa-bajnoki siker kulcsáról Bicskei Bertalan így emlékezett vissza: „Amikor én az ifi csapathoz kerültem Szepesi György szólt, hogy ezzel az együttessel úgy kell bánni, mintha EB győztes lenne. És akkor az MLSZ dolgozói vették a fáradságot és ekként dolgoztak a srácokkal. Szepesi Györgynek óriási érdemei voltak ebben a sikerben. Óriásiak! Elment az iskolákba. Behívta az összes iskolaigazgatót. Órák hosszát győzködte őket. Közben - az én kérésemre - elérte azt, hogy a kiutazás előtt három hétig, hadd jöjjünk össze hétfőn-kedden és szerdán edzeni. A budapestiek megengedték azt, hogy 9-re járjanak és akkor hattól fél kilencig edzés volt, délután pedig megint jöttek a pályára. Vincze kivételével mindegyiket elengedték, Ő viszont Tatabányáról könnyen felért. Az érettségi időpontja egybeesett az EB-vel. Szepesi elintézte, hogy kijöjjenek a tornára és utána leérettségiztek.”

Ugyanez a generáció csak nagy balszerencsével búcsúzott a csoportmérkőzések után az 1985-ös világbajnokságon. Bicskei Bertalan szavai szerint: „1985-ben, előtte egy évvel az ifi VB-n már nem játszottunk olyan jól. Sorsolással estünk ki Kolumbia ellen. Egy hónapot készültünk, jól meghajtottam őket, csak nem vettem figyelembe, hogy ők már a hazai alapozásról jöttek. Ez eleve sok volt. Nem is fizikailag, hanem mentálisan. Nem egy friss csapat ment ki.”

Vélemények a Szemere Technikumból

A korosztályos válogatottak élén az U16-os, az U17-es, U20-as, U21-es együtteseket is vezette. Közben Szepesi György és Hermann Neuberger segítségével bejutott a világhírű kölni edzőképző főiskolára, amelyet 1986-ban elvégzett. „Nagyon akartam kimenni és nagyon sokat tanultam. Kinyílt a világ, nagyon jó tanáraim voltak. Körbejártuk Európát. Akkor az volt a legjobb. Ma már az UEFA képzés van az élen, amelynek alapjait a kölniek teremtették meg.”

Edzői Pályafutásának Főbb Állomásai

Élvonalbeli vezetőedzőként először a Bp. Honvéd kispadjára ült (1987-1988), és azonnal megnyerte a rábízott társasággal az NB I aranyérmét. 1988-ban kinevezték az A-válogatott élére, a második korszakát a bundabotrányt követő „játékoshiány” miatt hirtelen lezáró, s a nemzeti tizenegy éléről távozó dr. Mezey Györgyöt váltotta. 1989-ben kilenc mérkőzésen dirigálta legjobbjaikat, két meccset megnyert, négyszer döntetlenezett, háromszor kikapott velük. Hiába volt népszerű, nem úszhatta meg a szövetségi kapitányok sorsát: a Málta elleni hazai 1-1 után tüntettek ellene a szurkolók.

A vándorlások és a sikerek évei következtek Bicskei Bertalan életében.

1991-ben a dél-koreai Daewoo Royals gárdájával bajnoki címet nyert, ráadásnak megválasztották az Év edzőjének is a Koreai Köztársaságban. 1992-ben és 1993-ban a svájci FC Luzern kék-fehérjeit irányította, s juttatta vissza az élvonalba. 1994-ben a Port Szaidban székelő al-Maszrit gardírozta.

1995-ben az MTK-nál dolgozott, rögtön vissza is vitte az élvonalba a kék-fehéreket, aztán nyolc forduló után Várszegi Gábor Kisteleki Istvánt ültette a helyére. Bicskei 1995 őszétől 1996-ig a szaúdi al-Rijád szakvezetője volt. Utána visszatért Kispestre, az 1996-1997-es szezont ott töltötte. 1997-ben megkapta az elismerő mesteredzői titulust.

Műszaki vizsga költségei

Második Szövetségi Kapitányi Időszak és Külföldi Vállalások

A következő évadban a Győri ETO FC szakmai igazgatását bízták rá, és amikor az MLSZ megkereste ajánlatával, az első helyen álltak a kisalföldi zöld-fehérek. Bicskei nem tudott nemet mondani a felkérésre, és 1998. március 25-től 2001. szeptember 1-ig újból a labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányi feladatait látta el.

Regnálása alatt tizenháromszor győzött vele a csapat, tizenötször döntetlenezett, nyolcszor veszített. A válogatottat három éven át trenírozta, 36 találkozón 13 siker, 15 döntetlen és 8 vereség volt a mutatója. Bicskeivel a kispadon Magyarország 12 meccses veretlenségi szériát produkált, melyet azóta csak a Marco Rossi-féle válogatott bírt felülmúlni.

Újból külföldre szerződött, 2002-ben a kínai Senjang Ginte stábjában vállalt feladatokat. Hazatérése után, 2003-ban a Videoton FC élére került, ám egy „sajtótájékoztatón elhangzott elhamarkodott kijelentése” miatt megromlott a viszony közte és a fehérvári vezetés között. 2003-tól 2004-ig újfent az egyiptomi al-Maszri edzője volt. 2004-től 2005-ig Malajziában tevékenykedett, az ottani válogatottakat bízták rá.

Itthon Újpesten vállalt munkát. Valószínűleg nem sejtette, hogy egyetlen hivatalos találkozó után kénytelen lesz felmondani. 2006. július 13-án a lila-fehérek 4-0-ra kikaptak a Megyeri úton a liechtensteini FC Vaduztól. A katasztrófa után Bicskei vette a kalapját, holott ő tehetett legkevésbé a vereségről. Közben nagyon jelentős szakmai munkát is végzett. A gyermekfutballt oktató DVD-je megtalálható az UEFA könyvtárában is.

2009-ben harmadszor szerződött Port Szaidba (al-Maszri). 2010-ben az ő pályázatát fogadta el a libériai labdarúgó-szövetség, kinevezték a nyugat-afrikai ország válogatottjainak (hozzá tartozott az olimpiai és a női keret is) élére.

Betegség és Halál

2011. februárban gyomorpanaszokkal hazatért kivizsgálásra. Azt is rebesgették, hogy megmérgezték, azonban a László Kórház orvosai hasnyálmirigyrákot diagnosztizáltak nála. A Bors című lap szerint a libériai válogatottat edző Bicskei Bertalan néhány nappal ezelőtt edzést tartott a nyugat-afrikai ország fővárosában, Monroviában, amikor valakitől kekszet kapott ajándékba, majd nem sokkal később rosszul lett. Megérkezett a betegeskedő Bicskei Bertalan helyettesítője a libériai fociválogatotthoz: az olasz Roberto Landi egyelőre három hónapra kapta meg a szövetségi kapitányi megbízást, amelyet meghosszabbíthatnak - írja a Liberian Soccer című híroldal.

Súlyos betegség következtében, rövid szenvedés után, életének 67. évében hunyt el 2011. július 16-án Budapesten. Joseph S. Blatter, a nemzetközi labdarúgó szövetség elnöke a libériai szövetségnek küldött részvétnyilvánító levelet a magyar futballista halála után.

Bicskei Bertalan Szakmai Hagyatéka és Gondolatai

Bicskei Bertalan szakmai munkássága során mindig is kiemelten fontosnak tartotta a fiatal tehetségek felkutatását és képzését. „Nem kis büszkeséggel emlegetjük kollégáimmal, hogy az 1980-86 közötti időszakban a mi kis munkaközösségünk által megnézett és kiválasztott fiatal labdarúgók utána 10 évig a magyar NB I kb. 60%-t adták! Tucatjával kerültek a fiatalok az NB I-NB II-es csapatokba. Sikerült az akkor korszakalkotónak mondható „Korosztályos képzési rend„-et behozni és megismertetni a magyar labdarúgó edzőkkel, vezetőkkel.”

A szervezett munka alapvető fontosságára is rámutatott: „A szervezett munka, jó szakemberek tudnak valamit csinálni - talán most az akadémiai rendszerrel ismét léphetünk előre - csak nem 5-6, hanem 50-60 műhely kellene!” (Ezt 2007/08-ban kezdték el, amikor technikai igazgatóként dolgozott az MLSZ-ben).

Az 1984-es EB-győztes csapat játékosainak sorsát elemezve kiemelte: „Azt, hogy a csapat együtt, vagy a játékosok külön-külön mire vitték, valóban érdemes a mai napig tárgyalni - sok tanulsággal szolgálhat.” Példaként említette Petry Zsoltot, aki elérte, amit tudása ígért, Haaz Ferit, aki remekül kiegészítette a csapatot, és Keller Józsira, Deák Sanyira, Kovács Ervinre és Vincze Pistára, akik szép pályát futottak be, illetve kihozták magukból a maximumot. „Kovács Kálmán messze-messze hozta azt amit várhattunk tőle.”

Kapusválasztásairól és megérzéseiről is beszélt: „Volt néhány olyan élményem, hogy meccs előtt egyszerűen megéreztem, hogy nem kap gólt. Ezer százalékig biztos voltam benne, hogy nem fognak gólt kapni. [...] Petry Zsoltot és Andrusch Józsit elengedte a Honvéd. Petryt választottam volna, de Ő már Fehérváron volt és Ő Disztl mellett nem jutott volna szóhoz. Zsolt volt az első ilyen kapusom, akinél megéreztem, hogy bombaformában van.”

Bicskei Bertalan a magyar labdarúgás helyzetével kapcsolatban is reális képet festett: „Annak idején 15 éves elmaradásról beszélt - igaza volt. Ma ezt a hátrányt egy egész generációnyi időszakra, 25 évre becsüli. Félek és tudom, hogy igaza van.” Az interjúkban mindig kristálytiszta logikával, tárgyi tudással és hatalmas rutinnal elemezte a helyzetet, szerénysége és tapasztalata révén vált a magyar futball egyik legelismertebb szakemberévé.

Haláláig aktívan részt vett a sportágban, többek között a Magyar Labdarúgó-szövetségben is felelt a korosztályos válogatottakért, és fiai közül is a legnagyobbik kapus volt, aki Dániában is védett.

tags: #bicskei #bertalan #jogositvany

• Komplett tükör csere az Astra F-en
• miért válassza a Barum nyári abroncsokat?
• Részletes információk az IMOLA IMPORT AUTO Kft. autókereskedésről
• Minden, amit a Mégane I-ről tudni kell
• Astra F fékjavítás tapasztalatok