Besenyei Imre, Oroszlány és a Kisbusz

Bár a cikk címe specifikus témát vet fel, az alábbi részletes összefoglaló Nagykanizsa és környéke 1993-as eseményeiről, valamint különböző társadalmi és gazdasági fejleményekről nyújt betekintést a korabeli helyi sajtó alapján.

Helyi Közélet és Városfejlesztés Nagykanizsán

Nagykanizsa megyei jogú város önkormányzata szeptember 20-i közgyűlésén döntött a 20-as szobornak a sétakertből eredeti helyére, az Erzsébet térre való visszahelyezéséről.

Nagy öröm tölt el bennünket, hogy a hónapokon át húzódó ügy végre nyugvópontra jutott.

Ezért köszönet illeti az azóta több mint ötezer főre emelkedett választójoggal rendelkező kanizsai állampolgárt, akik aláírásukkal nevüket adták, s felemelt fejjel vállalták történelmi múltunknak ezt a szép szimbólumát, a hazafias öntudat és a nemzeti érzés ápolása céljából.

Megköszönjük a nemes ügy mellett szavazó önkormányzati képviselők pozitív hozzáállását is.

Szélvédőjavítási módszerek

Az önkormányzat illetékes képviselőivel - Farkas Zoltán alpolgármester úr jelenlétében - szeptember 22-én egyeztető megbeszélést tartottunk, amely során eldöntöttük, hogy a hivatalos visszahelyezési kérelmet az MNSZ adja be.

Az áttelepítési tervet egyébként Berkes József helyi nyugdíjas tervező-építész készíti el szeptember 29-re, amikor is az önkormányzat városfejlesztési bizottsága szakvéleményezi.

A tervnek az építési hatóság által történő szeptember 30-i várható jóváhagyása után nyomban sor kerülhet a szobor bontására, amelynek daruzási és elszállítási munkáit a Rotary Fúrási Kft. társadalmi munkában vállalta el.

A kivitelezést - közte a rekonstrukciós, alapozási útburkolati munkákat - egy helyi szakvállalat, a KOVO Műkőkészítő BT. végezte.

Egészségügyi és Népességi Hírek

Új, a természetadta gyógyítási módokkal foglalkozó „rendelő" nyitotta meg kapuit nemrégiben az Attila úti bölcsődében.

Az 1956-os forradalom kulcsszereplője: Dr. Tóth Imre

Információink szerint a „névtelen" szakemberek mellett városunk önkormányzati képviselője, Dömötörffy Sándor is itt várja a gyógyulni vágyókat.

A paliniak között és a városunkban is méltán népszerű dr. Bogár Gáspár önkormányzati képviselőt szeptember 23-án szívinfarktus során fellépő rosszullétekor a kanizsai kórház intenzív osztályára szállították.

Állapota - lapzártánkkor - a körülményekhez képest kielégítő, a beszállítás óta javult.

Állapotának további vizsgálatára és kezelésére várhatóan egy budapesti klinikán kerül majd sor a közeljövőben - tájékoztatta lapunkat dr. Heym Tamás, az intenzív osztály főorvosa.

A kanizsai anyakönyvi hivatal tájékoztatója alapján szeptember 22-től 29-ig városunkban tizenketten látták meg a napvilágot.

Tudjon meg többet Magyar Imréről és az esküvőkről

Így tizenkét polgárral többen élnek városunkban, mint egy héttel ezelőtt.

Kanizsa állandó lakosainak száma tehát 56 287.

Határőrség Humán Szolgálatának Országos Konferenciája

Októberben immár két éve lesz annak, hogy megalakult a határőrségen belül a humán szolgálat, mely aránylag rövid működési ideje alatt is jelentős eredményeket könyvelhet el magának.

Ezekről és az eddigi tapasztalatokról, valamint a szolgálat jövőjéről esett szó az elmúlt héten Körmenden, ahol első országos konferenciáját tartotta a szolgálat.

Dr. Bakondi György ezredesnek, a határőrségi szervezési főigazgatójának megnyitó beszéde után plenáris üléssel kezdődött a program a városháza zsúfolásig megtelt nagytermében.

Majd Gyurkó Pál alezredes foglalta össze dióhéjban a humánszolgálat történetét az első telefonos lelkisegély-szolgálattól napjainkig.

Hangsúlyozta, sehol a világon nincs még egy ilyen feladatot ellátó szervezet.

Szavait követően dr. Kígyós Éva őrnagy örömmel jegyezte meg, hogy az általuk megismert századparancsnoki állomány rendkívül nyitott munkájuk felé, s ennek köszönhető, hogy jó eredményeket érhetnek el az önismereti és az önfejlesztő csoportos foglalkozásokon.

Berki Sándor közgazdász, szociológus a humán erőforrások mobilizálásának szükségességét emelte ki előadásában.

Rámutatott, azok az országok, ahol ezekkel az erőforrásokkal többet foglalkoztak - például a kistigrisek földjén -, mára gazdaságilag jóval előbbre tartanak, mint ott, ahol elhanyagolták ezt.

E módszer célja az, hogy idejében megtalálják a sorkatonák között azokat a fiatalokat, akik különböző okokból - korábbi állami gondozottság, félelmek, alkohol, drog, szülő halála, szociális helyzetük stb. miatt - könnyen egy-egy lelki krízis küszöbére kerülhetnek.

Ehhez kapcsolódó előadásában Virág László alezredes megállapította, ma a fiatalok testileg, lelkileg, fizikailag felkészületlenül vonulnak be.

Véleménye szerint a mentálhigiénés szűrést már a sorozásokon el kellene végezni, hogy az alkalmatlanokat szolgálatra már be se hívják.

Ezt követően ismertette az eddigi felmérések nem túl rózsás helyzetet feltáró adatait is.

A Határőr Szolgálat kihívásai és eredményei

A felmérések szerint a sorozottak között jelentős arányban voltak mentális és szociális problémákkal küzdő fiatalok:

Tizennyolc százalék pszichés zavarokkal küzdött.
Kilenc tized százalékuk drogos volt.

A feszített tempójú délelőtt utolsó előadója, Kántor Raimund őrnagy a határőrség hivatalos állományának szociális helyzetéről adott képet.

Délután három szekcióban, a Határőr Kiképző és Továbbképző Intézetben folyt tovább a tudományos munka.

Az első szekcióban élénk eszmecsere zajlott a sorkatonai szolgálat alatt elkövetett öngyilkosságok szociális és pszichológiai hátteréről, a személyiség érését befolyásoló tényezőkről, valamint a mind nagyobb méreteket öltő drogfogyasztásról.

A győri humánszolgálatról, a pszichológiai alkalmassági vizsgálatról és a humántréning gyakorlati eredményeiről kaphattak képet az érdeklődők a második szekcióban.

Az egész napos konferencia a szekcióelnökök és dr. Bakondi György ezredes összefoglalójával zárult.

Gazdasági és Jogi Ügyek: A Sipos Károlyné-ügy

Sipos Károlyné egymaga több mint két és fél millió forint kárt okozott a kanizsai sörgyárnak - derült ki a napokban dr. Dicső István fonyódi ügyész vádiratából.

Siposné ugyanis Zamárdiban Butélia-Drogéria néven vállalkozást szervezett.

Társai is akadtak Demeter Ferenc és Szálkái Endre személyében, de Siposné feladata volt az adminisztrációs munka elvégzése, az áruk megrendelése, és a beszerzett áruk diszponálása.

Később a vállalkozást már teljesen egyedül vezette az asszony.

Ekkorra négymillió-hatszázezres tartozást sikerült összehozniuk.

Mindez nem jelenthetett akadályt ahhoz, hogy a merész nőszemély tovább folytassa az akciót.

Tévesztő módon, fizetési szándék színlelése, látszatának keltése mellett megállapodást kötött a Borsodi és a Kanizsai Sörgyárral.

Ebben Siposné aláírta, hogy a számla kézhezvételét követően három, illetve nyolc napon belül kiegyenlíti azt.

Ez számára semmit sem jelentett, mert nem fizetett.

Olyan prózai akadályok miatt, hogy bankszámláján egy fillér sem volt.

A Kanizsa Sörgyár balatonboglári és siófoki kirendeltségén Siposnét annak ellenére ellátták italáruval, hogy a korábbi számláit nem egyenlítette ki.

Így csak a Kanizsa Sörgyár Részvénytársaságnak kétmillió-ötszázkilencvennégyezer forint kárt okozott.

A fonyódi ügyészség folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett, jelentős kárt okozó csalással vádolja az asszonyt, akinek egy korábbi, tíz hónapos börtönbüntetését is le kell ülnie, ha a bíróság is bűnösnek találja.