A biztonsági öv létfontosságú szerepe: Életek mentése és súlyos következmények elkerülése

A közlekedési szabálysértések krónikusan ismétlődő formája a biztonsági öv bekötésének elmulasztása. A rendőrség ezért is ellenőrzi időről időre kiemelt kampány keretében a közutakon. A biztonsági öv nemcsak életeket menthet, de súlyos kártérítési következményei is lehetnek, ha nem kötjük be a gépjárműben elől és hátul is, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). A következő cikk részletesen bemutatja, miért kulcsfontosságú az övhasználat mind a biztonság, mind a jogi és anyagi felelősség szempontjából.

A biztonsági öv - Életmentő és kötelező

A biztonsági öv - bár sokan még mindig alábecsülik - a legfontosabb passzív biztonsági eszköz a járművekben. A mai járművekbe beépített biztonsági öv az ütközés után - sőt egyes típusoknál már az ütközés előtt - a másodperc tört részei alatt működésbe lépnek, amivel az emberi szervezet nem képes versenyezni. A biztonsági öv bekötése mintegy 60%-kal csökkenti a halálos vagy súlyos sérülések kockázatát egy több tucat, nemzetközi tanulmányt összesítő elemzés szerint.

A KRESZ kimondja, hogy a biztonsági öv használata kötelező, és a személyi sérüléses károknál a büntető eljárásban vizsgálják, hogy a sérült be volt-e kötve. Magyarországon 1976 óta kötelező az első üléseken a biztonsági öv használata, hátul 2001-ben tették azzá.

A MABISZ és az Országos Rendőrfőkapitányság Országos Balesetmegelőzési Bizottság (ORFK-OBB) a tavaly szeptemberi Biztonság Hete keretében már közös kampányt folytatott azért, hogy a magyar közutakon az övhasználat - különösen a hátsó üléseken utazók esetében - minél előbb megközelítse a legfejlettebb közúti biztonsági helyzettel rendelkező európai országok nem ritkán 98-99%-os arányát. Becslések szerint, ha ez általánossá válna az EU-ban, évente 900 haláleset lenne elkerülhető.

A tavaly végzett felmérés szerint Magyarországon a járművezetők 88,5%-a, az első ülésen utazók 87,3%-a, a hátsó utasok 57,1%-a csatolta be a biztonsági övét. Ennek ellenére az ORFK baleset-megelőzési osztályvezetőjének tájékoztatása szerint az első üléseken 10-ből egy, hátul 10-ből 5 utas nem kapcsolja be az övét.

Halálos áldozat a balesetben

Az övhasználat elmulasztásának súlyos következményei

Kockázatok a testi épségre

Az övhasználat ráadásul a többi utas biztonságát is befolyásolja: az első ülésen ülők több mint kétszer nagyobb eséllyel halnak meg egy balesetben, ha a mögöttük ülő személy nincs becsatolva. A megfelelő és helyesen használt gyermekbiztonsági rendszerek pedig körülbelül 55-60%-kal csökkenthetik a gyermekek halálának vagy sérülésének kockázatát.

Nem zuhantak volna ki az autóból és a karosszéria megvédte volna őket. Kirepülni vagy életben maradni? Ez itt a kérdés! Azonban, ha a mögöttük utazók nem kötik be magukat és kirepülnek az ülésükből, jó esély van rá, hogy ez előttük ülőkre zuhannak.

Jellemző történet egy biztosítási kárszakértő esetei közül: egy balesetben a jármű utasa, aki nem volt bekötve, halálos kimenetelű balesetet szenvedett. A biztosító szakértői álláspontja szerint, amennyiben használta volna a biztonsági övet, nagy valószínűséggel megúszta volna nyolc napon túl gyógyuló sérülésekkel.

Egy sötétszürke autó száguldott a Harkakötönyhöz tartozó tanyákat összekötő murvás úton a falu felé május 7-én kora este. A baleset következtében a sofőr, aki nem használta a biztonsági övet, kizuhant az autóból és olyan szerencsétlenül ért földet, hogy már nem lehetett megmenteni az életét.

Egy közlekedési balesetben megsérült családanya meséli el mi történt március 15-én kora délután, amikor ebéd után a család a Velencei-tóhoz indult. Ő hátul ült és nem volt bekötve (a férje és a kislánya elől használták a biztonsági övet), amikor egy szemből érkező autó áttért a sávjukba és összeütköztek. Az asszonynak egyebek között eltört két nyakcsigolyája és a könyöke, számos kisebb törést, zúzódást szenvedett és pillanatnyilag nem lát.

Rosszullét okozta balesetek Kaposváron

Személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt 2019. július 12-én 3 óra 20 perckor az 1-es számú főúton, Mosonmagyaróvár és Levél között. Egy 39 éves bezenyei férfi közlekedett Levél irányából Mosonmagyaróvár felé. Haladása során - feltehetően elalvása miatt - áttért a menetiránya szerinti bal oldali forgalmi sávba, ahol a 168. kilométerszelvényben az autója bal elejével nekiütközött a szemből érkező nyerges vontatónak. Az ütközés következtében mindkét jármű az árokban landolt. A baleset következtében az okozó 39 éves járművezető megsérült, őt a mentők kórházba vitték. A Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság felhívja a járművezetők figyelmét arra, hogy a biztonsági öv használatának lakott területen belül és kívül egyaránt nagy szerepe van. A bekövetkezett baleseteknél kerülnek előtérbe a passzív, másodlagos műszaki biztonsági tényezők, úgymint a biztonsági öv, a fejtámasz, a biztonsági gyermekülés és a bukósisak (megfelelő motoros védőruházat). Szerepük a sérülések következményeinek csökkentésében jelentős.

Töréspróba - Bekötött és bekötetlen utasok

Pénzügyi és jogi vonzatok

Az övhasználat elmulasztásának ráadásul nemcsak egészségügyi, de komoly anyagi kockázatai is vannak. A KRESZ kimondja, hogy a biztonsági öv használata kötelező, és a személyi sérüléses károknál a büntető eljárásban vizsgálják, hogy a sérült be volt-e kötve.

A biztonsági öv be nem kötése esetén pedig a biztosító részben mentesülhet a kifizetés alól - a szaknyelv ezt hívja károsulti közrehatásnak. A biztosító mindig azt vizsgálja, hogy ha be lett volna kötve a sérült/elhunyt, akkor milyen sérülést szenvedett volna.

A biztosítók a MABISZ ismertetése szerint a személyi sérüléses kárügyekben vagyoni károk tekintetében 30-50%-os közrehatást alkalmaznak abban az esetben, ha a biztonsági öv használata nem történt meg, a sérült utas-, vagy vezető nem volt bekötve.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megtörtént példát is említett ezzel kapcsolatos sajtóközleményében: egy balesetben a balesetet szenvedett jármű utasa nem volt bekötve, a balesetben elhunyt. A biztosító szakértői álláspontja szerint, amennyiben használta volna a biztonsági övet, nagy valószínűséggel megúszta volna nyolc napon túl gyógyuló sérülésekkel. Így azonban a hozzátartozói sérelemdíjnak nincs jogalapja. Erre hivatkozva a hozzátartozói kárigényeket a biztosító elutasította.

Veszélyes szakasz: a 87-es út

Kijelenthető tehát, hogy kártérítési szempontból is rosszul jár a károsult, ha nem köti be magát: egységes szakmai gyakorlat a biztosítók körében, hogy ezt a gépjármű felelősségi károknál a károsult közrehatásaként értékelik és csak részben térítik a személyi sérülés miatt keletkezett - egyébként tetemes összegű - kárt.

S bár a Casco károknál jellemzően nem veszik figyelembe a biztonsági öv használatának elmaradását, de ez esetben sem árt tisztában lenni a szerződések pontos tartalmával, hogy tudja a biztosított, hogy mit kockáztat. Van ugyanis a piacon olyan társaság, amelynek a Casco terméke tartalmaz személybiztosítási kiegészítő elemet is, azzal a szigorú megkötéssel, hogy ha a biztonsági öv a baleset során nem volt bekapcsolva, a biztosító a teljes - egyébként fizetendő - kártérítési összeg kifizetése alól mentesül.

2025. szeptember 18-án hatályba lépett az a jogszabály-módosítás, amely a biztonsági öv használatának elmulasztását az objektív felelősség hatálya alá helyezte. A biztonsági öv használata eddig is kötelező volt (elől és hátul is), de mostantól, ha a jogsértést nem közvetlen rendőri intézkedés tárja fel, hanem például a VÉDA kamerarendszer rögzíti, akkor a jármű üzembentartója kapja meg a bírságot - akkor is, ha nem ő vezette az autót.

A biztosítói közrehatás mértéke

Sérülés típusa	Közrehatás mértéke övhasználat hiányában
Vagyoni kár (személyi sérülés esetén)	30-50% csökkentés a kártérítési összegből
Sérelemdíj (halálos kimenetel, öv hiányában)	Nincs jogalap
Casco kiegészítő személybiztosítás (öv hiányában)	A biztosító mentesül a kifizetés alól

Rájuk vélhetően nem hat a bírságként a rendőrség által kiszabható összeg. Az így meg nem kapott, illetve behajtott összeg a rendőrség által kiszabható bírság összegének (körülményektől függően 10 000, 15 000 vagy 20 000 Ft) a sokszorosát is elérheti, ami bizony anyagilag fájdalmas, sőt anyagi csőddel fenyegető is lehet, ha egy károkozón hajtanak be kártérítést.

Gyakori tévhitek és kifogások

A „nemcsatolás” indokai a feledékenységtől a felelőtlenségen át a meggyőződésig terjednek. Mivel évek óta hasonló értékeket mérnek, vélhetően a maradék „nemcsatoló” meggyőzése lesz a legnehezebb.

Ha van légzsák, minek…?

Talán a legelterjedtebb tévhit, hogy ha van légzsák felesleges még az övet is bekapcsolni. Csakhogy ez is tévedés. Először is, mert azokban az autókban, amelyekbe már gyárilag beszerelték a légzsákokat (jó ideje már csak ilyenek kerülnek forgalomba) a légzsákokat úgy állították be, úgy alakították ki, hogy feltételezték az övhasználatot. „Összehangolták” a kettőt, így a remélt védelmet csak együtt fejtik ki.

Ekkora sebességnél még meg tudom tartani magam…

Elsősorban a fiatal, jó erőben lévő férfiak magyarázzák így, hogy miért nem tartják fontosnak a biztonsági övet. „Különben is csak cigiért indultam, két saroknyira van a dohánybolt”, teszik még hozzá általában. (Lakott területen belül minden más korosztályra is jellemző a „csak ide indultam a közelbe…” érvelés.) Ezzel a magyarázattal azonban több probléma is van. Először is, hogy a balesetek több, mint kétharmada, közel háromnegyede lakott területen történik. S bár ott 50 km/h vagy olykor még annál is kisebb sebességgel közlekednek az autók (már amelyik, persze), nem árt tudni, hogy ilyenkor egy tonnányi erő mozgatja előre az autót és benne az utasa testét. Frontális ütközéskor ennek - attól függően, hogy a másik jármű mekkora sebességgel haladt és mekkora volt a tömege - nagyjából kétszer ekkora erővel kell számolni.

Hátsó ülésen felesleges…

Egyáltalán nem, sőt! Az elöl utazók baleset esetén összetörhetik magukat. Kirepülhetnek a kocsiból, falnak, fának, beton- vagy fémoszlopnak csapódhatnak. Másokat csak akkor veszélyeztetnek, ha kirepülve a kocsiból magukkal sodornak valakit.

Jobb kirepülni, mint a roncsba szorulni….

Nézőpont kérdése! Az utóbbi időben nem egy olyan esetről osztottak meg felvételeket a világhálón, amikor a balesetet szenvedett autóból többen is kizuhantak és túl is élték a repülést. Akik alaposabban megnézték ezeket a felvételeket azt is láthatták, hogy az esetek döntő többségében a karosszéria többé-kevésbé ép maradt. Megvédte volna a bennülőket, ha be vannak kötve. Kegyeleti okokból nemigen jelennek meg felvételek ugyanakkor azokról, akik falnak, fának, szalagkorlátnak és hasonlóknak csapódtak, miután kirepültek a kocsiból.

Csak magamnak ártok, ha nem kötöm be magam…

Ha eltekintünk attól, hogy a gépjárművekben a KRESZ szerint mindenkinek kötelező használni a biztonsági övet, hogy a társadalombiztosítás (az egészségügy általában) szolidaritási alapon működik, hogy az autóból kirepülő ember (aki nem használta az övet) másokat is veszélyeztethet, ez az állítás még igaz is lehet. Bár, ha jobban belegondolunk… Ha valaki nem köti be magát, és jóval súlyosabb sérüléseket szenved, mintha használta volna az övet, egy ideig nem tud teljes értékű életet élni. Nem segíthet a szüleinek, nem ölelheti magához a gyermekeit, nem vezethet, így iskolába, edzésre sem viheti őket.

Aki nem akar az autójában égni…

Széles közben elterjedt nézet, hogy tömegesen halnak meg emberek az autókban azért, mert a balesetben a biztonsági öv megrongálódott, és emiatt nem tudták kiszabadítani magukat, sőt mások sem tudták kiszabadítani őket, közben az autó kigyulladt és aki be volt kötve benne égett. Csakhogy a személyi sérüléssel járó súlyos közlekedési balesetek kevesebb, mint egy százalékában, sok éves átlagban alig több, mint a fél százalékában gyulladnak csak ki az autók, azaz minden ezer balesetre öt ilyen eset jut.

Terhes nőkre kifejezetten veszélyes… és kényelmetlen?

Vannak olyan kismamák, akik terhességükre hivatkozva nem kötik be magukat. Olyan nők is, akik átlagnál nagyobb kebleik miatt teszik ugyanezt, de pár éve még egy rendőri vezető is megértően nyilatkozott az övhasználatot mellőző kollégáiról, mivel szerinte, „ha egyenruhában autóznak, rendkívül kényelmetlen az öv”. Valójában a biztonsági övet úgy tervezték meg és úgy alakították ki, hogy amennyiben jól állították be és szabályosan használják, nem veszélyezteti sem a babát, sem a mamát. Ami pedig a kényelmetlenséget illeti: Az öv használatát is meg lehet és meg is kell szokni.

A vezető felelőssége és a jogszabályi háttér

A KRESZ mondja meg, hogy mikor kell a biztonsági övet használni. Személygépkocsik esetén az olyan üléseknél, ahol kötelező a biztonsági öv felszerelése, illetve a biztonsági öv fel van szerelve, az ülésen utazónak kötelező a biztonsági öv becsatolása.

A KRESZ 2007-es változása előtt a sofőr volt az, akit felelősségre lehetett vonni. Vagyis a szabályozás alapján nem az utas volt felelős az öv rögzítéséért, mert a jogszabály úgy fogalmazott, hogy csak abban az esetben szabad közlekedni, ha az utas biztonsági övvel van rögzítve. De nem csak a szabálysértésekért felelt és fizetett a sofőr. Egy korábbi baleset ügyében született 2008-as bírósági döntés ugyanis kimondta, hogy a sofőr kártérítési felelősséggel is tartozott, amiért nem figyelmeztette az utast a biztonsági öv becsatolására és a baleset során az utasa maradandó sérüléseket szenvedett. A különbség tehát az, hogy ez a szabály már kifejezetten azt írja elő, hogy az utasnak kell magát rögzíteni. Bár az új szabály alapján az utas felelős a biztonsági öv becsatolásáért, mégsem árt, ha sofőrként is odafigyelünk erre. Ha másért nem, hát azért, mert egy baleset esetén a saját lelkiismeretünk is nyugodt marad, ha tudjuk, hogy a súlyos következmények elkerülése érdekében minden tőlünk telhetőt megtettünk.