Útmutató az autójavítási költségek helyes könyveléséhez és adózásához

A javítási szolgáltatás végzése során előfordulhat, hogy nem egyértelmű annak megállapítása, hogy a javítást végző cég terméket értékesít vagy szolgáltatást nyújt. Ez a bizonytalanság a számviteli elszámolások helyességére is hatással lehet. Léteznek olyan sajátos tevékenységek, amelyek során a vállalkozás az ügyfeleknek teljesített munka közben jelentős mértékben használ fel termékeket is. Így a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás elemei keverednek a tevékenység során, hiszen a vállalkozás bizonyos termékeket valóban átad a vevő részére, azonban a termékek átadása mellett szolgáltatást is nyújt. Ilyen tipikus határterület a javítási szolgáltatás.

A javítási szolgáltatás természete és a könyvelési kihívások

Az ügyletet annak valós tartalma alapján kell megítélni. A javítási szolgáltatások során nagyon gyakran fel kell használni bizonyos eszközöket (termékeket) annak érdekében, hogy egy elromlott eszköz újra működőképes állapotba kerüljön. Bizonyos alkatrészeket a javítás során újakkal pótolnak, és ezeket az alkatrészeket a vevő természetszerűleg átveszi a megjavított eszköz részeként. A kérdés tehát az, hogy miként kell kezelni ezeket a beépített új alkatrészeket, amelyeket a szerviz a megjavított eszközzel átad a vevő részére.

Helytelen és helyes könyvelési gyakorlat

A jelenleg sok helyen alkalmazott helytelen gyakorlat szerint a szervizekben kiállított számlákon feltüntetik, hogy a javítás során mennyi alkatrészt használtak fel, illetve, hogy mennyi munkaóra alatt történt meg a javítás, és ennek megfelelően kezelik a kifizetett ellenérték egy részét áruvásárlás ellenértékeként, míg a másik részét szolgáltatásnyújtás ellenértékeként. Az ilyen számlákat kiállító szervizek azonban tévesen ragadják meg a közöttük és az ügyfeleik között létrejött ügylet lényegét.

A helyes megközelítés az, hogy a szerviz javítási szolgáltatást nyújt az ügyfelei részére, amely javítási szolgáltatás árát a felek közös megegyezéssel a javítás során felhasznált alkatrészek értéke és a munkaórák ára alapján állapítják meg. A javítást nyújtó vállalkozásnál ennek megfelelően az értékesítés bevételét a 9. számlaosztályban a szolgáltatások értékesítésének árbevételei között kell elszámolni, a javításhoz felhasznált alkatrészek értékét a készletek közül kivezetve 5. Anyagköltségként kell elszámolni, hiszen ezeket az eszközöket a vállalkozás a szolgáltatásának nyújtása során felhasználta. A vevő pedig a befogadott számlát jellemzően az Igénybe vett szolgáltatások között fogja könyvelni (bizonyos esetekben a Tárgyi eszköz értékét növelő felújításként).

A gyakran felmerülő kérdés, hogy ha a számlában anyag, alkatrész és munkadíj is szerepel, helyes-e az anyagot, alkatrészt anyagköltségként, a munkadíjat igénybe vett szolgáltatásként könyvelni. A válasz az, hogy nem terméket vásárol, hanem szolgáltatást vesz igénybe, illetve a szerviz sem terméket értékesít, hanem a szolgáltatás teljesítéséhez alkatrészt használ fel. Ennek megfelelően, a szolgáltató által kiállított számlán feltüntetett javítási díjon kívül a javításhoz felhasznált anyag költségét és a kiszállási díjat is a K334. Karbantartási, kisjavítási szolgáltatások rovaton kell kimutatni, mivel azok is a szolgáltatás részét képezik.

Megbízható autóhűtő szerelő Dunakeszi

A javítási szolgáltatás helytelen könyvelési gyakorlatát, annak adózási következményeit és a követendő számviteli elszámolást Kardos Péter mutatja be a Számviteli Tanácsadó 2011/12. számában megjelent cikkében.

Összefoglaló táblázat: Helyes és helytelen könyvelés autójavítás esetén

ÁFA és egyéb adózási szempontok az autójavításnál

Az Áfa-tv. 124. §-ának (4) bekezdése alapján nem vonható le a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított áfa összegének 50%-a. A gépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatások (például javítási költségek) áfájának fele - a megfizetett cégautóadóért - útnyilvántartás nélkül levonható. A jogalkotó nem határozza meg, de valamilyen nyilvántartással, ami lehet útnyilvántartás, igazolnia kell a cégnek, hogy az autót adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységéhez használja. Fontos szerepe van annak, hogy a személygépkocsit mekkora mértékben használja a cég a vállalkozással összefüggésben és milyen mértékben magáncélra.

Például, ha egy kft. személygépkocsit lízingelt nyílt végű szerződéssel, és a gépkocsi használata kizárólag üzleti célt szolgál, emiatt a lízingdíj tőkerészére jutó áfát teljes egészében levonhatja. Az üzleti használat igazolására útnyilvántartást vezet. Az Áfa törvény az ilyen szerzést nem tekinti termékbeszerzésnek (10. § a) pont), ezért a személygépkocsi vásárlását sújtó levonási tilalommal sem kell számolni. Az esedékes lízingdíjak (áfa törvény bérleti díjként kezeli) áfája annak arányában vonható le, ahogyan a járművet a vállalkozás áfaköteles tevékenységéhez használja (Áfa törvény 120-121. §). Hónap végén igen munkás feladat elkészíteni visszamenőleg az útnyilvántartást. Az útnyilvántartás, csakúgy, mint valamennyi adózással összefüggő nyilvántartás kizárólag a valóságnak megfelelő adatokat tartalmazhatja. Az útnyilvántartás célja a jövedelemszerzés érdekében történő költség elszámolásának alátámasztása, ha annak alapja a felmerülés igazolásával alátámasztható.

A Tao.-tv. (1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról) 3. B/6 pontja a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősíti a cégautó használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költségeket. A cég a számviteli törvény előírásainak megfelelően, kizárólag szabályszerűen kiállított számlák alapján érvényesítheti ezeket. Abban az esetben, ha például a cégautót egyáltalán nem használja a vállalkozás a vállalkozási tevékenység érdekében, kérdésként merülhet fel a költségek elszámolásának tartalma és célja.

Káresemények és biztosítási térítések könyvelése

A személygépkocsival kapcsolatos káresemény nem mindennapos gazdasági esemény, de sajnos időnként előfordulhat. Könyvelését az fűszerezi, hogy a javításnak csak egy részét a biztosító téríti. Természetesen a levonható áfarész is befolyásolja a kártérítés nagyságát, és így a könyvelést is. Egy céges autóval történt baleset után következik a helyreállítás. A javítást végző szerviz a teljes költséget az autó tulajdonosának állítja ki, viszont ők csak a számla egy részét fogják kifizetni. Egy cascós kár esetében ez lehet például a javítási költség 20%-a.

Tapasztalatok László Csaba Autójavítóval

Gyakori probléma az is, hogy a cégek csak ezt a kifizetett összeget könyvelik el, mondván, nekik ez csak ennyibe került. Ez viszont helytelen. A helyreállítási költség teljes összegét a számla alapján nyilvántartásba kell venni, és ez a szervizzel szembeni kötelezettség lesz. A biztosító térítésével kapcsolatban az okozhat gondot, hogy a szerviz által a cég nevére kiállított számlának egy részét a biztosító közvetlenül a szerviznek fizeti meg. Miután erre a tranzakcióra nincs rálátásunk, nem tudjuk biztosan, hogy ez mikor és milyen összegben történik meg. Marad az a következtetésünk, hogy ha a biztosító nem fizetett volna, akkor a cég vagy nem adta volna ki a megjavított autót, vagy már szólt volna, hogy van még tartozásunk.

Tapasztalatok szerint a másik gyakori probléma a szerviz számlájának könyvelése. Egy külsős könyvelő sokszor nem is tudja, hogy az autót baleset érte, csak annyit lát, hogy az autó szervizben volt. Persze a leszámlázott tételekből lehet következtetéseket levonni, például, ha lámpacsere, karosszériamunka stb. Amikor a számla megérkezik, akkor talán rutinszerűen az igénybe vett szolgáltatások közé könyveljük. Ha megvilágosodunk, hogy ez egy káresemény, akkor ezt később ki kell javítani. Tisztáztuk, hogy a javítás költség-e vagy ráfordítás, és a biztosító bevételét akkor is nyilvántartásba kell venni, ha nem közvetlenül nekünk utal.

A biztosítási káresemények könyvelési lépései:

1. T 86. T 466. K 45. (Kár elszámolása és áfa)
2. T 36. K 96. (Biztosító térítésének elszámolása)
3. A szerviz számlájának kiegyenlítése. T 45. K 38.

A végén foglalkozzunk azzal az esettel is, ha a káresemény következtében az autó használhatatlanná válik. Sokszor ez abban valósul meg, hogy úgynevezett „GTK”, azaz gazdasági totálkárosnak minősítik az autót. Ne felejtsük, hogy már legalább 2 éve érvényben van az a szabály a számviteli törvényben, hogy a tárgyi eszközök kivezetését nettó módon kell kimutatni. Ha úgy könyvelünk, hogy az értékesítést a 96-os számlára tesszük, akkor azt át kell vezetni a 86-os számlára.

Az iparűzési adó (HIPA) és a számlázás

Én ezt a kérdést nem az áfa szemszögéből közelítem meg, hanem a számlákhoz kapcsolódó, nyereséget érintő adók irányából. Az önkormányzat kifejezetten szereti azokat a számlákat kikapkodni ellenőrzéskor, melyek egy számlán érkeztek, hogy anyag+szolgáltatás, és az anyagot a HIPA alapjába könyveljük, míg szolgáltatást nem. Győztes indoklása miatt, a karbantartás miatt vesszük igénybe elsődlegesen a szolgáltatást, így a karbantartás során felmerülő anyagköltség a szolgáltatáshoz tartozik. Azaz az egész számla kimarad a HIPA alapjából. Ezt kikerülni csak azzal lehet, ha a szervíz két számlát állít ki anyagról és szolgáltatásról. Ugyanis azt bebizonyítani nem lehet, hogy direkt kértünk két számlát. Mondhatjuk, hogy elindultunk alkatrészt vásárolni, de kiderült, hogy a szervízben a legolcsóbb, így tőlük vásároltuk meg, aminek a beépítésével megbíztuk a szolgáltatót.

Papai Attila autószerelő vélemények és tapasztalatok

Egyéb autóval kapcsolatos költségek könyvelése

Gépjárműjavítással foglalkozó cég a saját gépjárművei szervizelését, javítását is végzi. A saját gépjármű javítási költségét a vállalkozás a költségei között számolja el, jellegének megfelelően (pl. anyagjellegű ráfordítás, személyi jellegű ráfordítás).

A gépkocsik üzletszerű bérbeadásával foglalkozó kft. a bérleti időszak alatt a saját nevében a bérlő javára megrendeli a szükséges javítási, szervizelési munkákat. Ezen számlákat a bérbeadó a bérlő felé továbbszámlázza úgy, hogy januártól novemberig havonta egy várható, fix összeget, decemberben pedig a tényleges számla alapján a különbözetet. Tisztán közvetített szolgáltatásról van szó! Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja tartalmazza a közvetített szolgáltatás értelmező rendelkezését.

Az Szt. alapelvei szerint (15. §) a gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatnia. A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplőtételeknek a valóságban is megtalálhatónak, bizonyíthatónak, kívülállók által is megállapíthatónak kell lenniük. Fontos az "költség haszon" számviteli alapelvét alkalmazni, és mindent a helyére tenni a könyvelésben. Úgy bontod alá a számlákat ahogy akarod, de én mindent a helyére tennék.

tags: #autojavitas #koltseg #konyvelese #útmutató

• Járműátírás szabályai
• Volkswagen és Daimler dízel botrány részletei
• Niva alkatrészek, karbantartás és tuning
• Hogyan zajlik a részecskeszűrő tisztítása?
• Renault CO-szint problémák okai