Autoimmun betegségek és az olajos magvak fogyasztása: Útmutató az AIP protokollhoz és a Hashimoto étrendhez

Az autoimmun betegségek egyre gyakoribb egészségügyi problémát jelentenek világszerte. Az egészséges immunrendszer feladata, hogy a szervezet számára veszélyes és káros anyagok ellen antitesteket termeljen, ezzel kiiktatva a potenciális kórokozókat vagy éppen rákos sejteket. Ezzel szemben az autoimmun betegek immunrendszere a test saját, egészséges sejtjeit tévesen hibásnak ismeri fel, így a saját testi sejtjei ellen kezd antitesteket termelni, ezáltal azok elpusztulnak.

Amikor valakinél autoimmun betegséget diagnosztizálnak, az voltaképp azt jelenti, hogy az immunrendszere megtámadja a szervezetet ahelyett, hogy megvédené. Ez számos tünetet eredményezhet, beleértve az ízületi fájdalmat, fáradtságot, hasi fájdalmat, hasmenést, szellemi problémákat, valamint szöveti- és idegkárosodást. Hátterét, okát a mai napig nem sikerült az orvosoknak és a kutatóknak megtalálni, de feltehetően valamilyen kiváltó anyag (cöliákiában például a glutén), fertőzés, stressz vagy genetikai rendellenesség állhat a betegségek hátterében.

Ezenkívül egyes kutatások azt sugallják, hogy a bélflóra károsodása okán sérülhet a bél-barrier, ami a bélfal megnövekedett áteresztőképességéhez, más néven „szivárgó bélhez” vezethet, ami bizonyos autoimmun betegségek kialakulását idézheti elő. A táplálkozás befolyásolhatja a gyulladásos folyamatokat és az immunválaszt a szervezetben. Bizonyos élelmiszerek súlyosbíthatják a tüneteket, míg mások segítenek a gyulladás csökkentésében és az immunrendszer erősítésében. A megfelelően kiválasztott ételek javíthatják az autoimmun betegségekkel élők életminőségét.

Az autoimmun betegségek kockázati tényezői

Habár rengeteg autoimmun betegséget ismer már az orvostudomány, okaikat nem ismerjük eléggé. Az autoimmun betegségek kialakulásában a genetikai hajlam mellett döntő szerepet játszik az életmódunk és táplálkozásunk - különösen a glutén és más gyulladáskeltő anyagok (lektin, kazein) hatása.

Gyógyszerek: Vérnyomáscsökkentők, antidepresszánsok, koleszterincsökkentők.
Genetika: Egyes betegségek esetében örökletes tényezők is fennállhatnak. A sclerosis multiplex vagy lupus esetében például ezek komoly rizikófaktornak számítanak.
Dohányzás és mérgező anyagok: A dohányzás nemcsak légúti vagy rákos betegségeket okozhat, hanem autoimmun betegségeket is. Összefüggésbe hozható például a rheumatoid arthritis-szel, a szisztémás lupus erythematosus-szal, a sclerosis multiplex-szel is. A vegyi anyagok - akár csak belélegezve őket - különféle kölcsönhatásokon keresztül hatnak az immunrendszerre, gyulladásos válaszokat válthatnak ki.
Nem: A nők sokkal hajlamosabbak az autoimmun betegségekre, mint a férfiak.
Fertőzés: Vannak olyan vírusok, amelyek évekkel korábban okoztak betegséget, és később aktiválják az autoimmun betegséget. Például az Epstein-Barr-vírus vagy a Streptococcus egyes változatai a szervezet ellen fordíthatják az immunrendszered. Ezek a vírusok különféle folyamatokon keresztül kölcsönhatásba lépnek a génekkel, autoimmun reakciót váltva ki.
Elhízás: Számos krónikus állapot összekapcsolható az elhízással, a túlsúly több mint 10 autoimmun betegséggel kapcsolatba hozható.
Más autoimmun betegség: Ha már kialakult egy autoimmun probléma, nagyobb eséllyel alakulhat ki még egy.

Gyakori autoimmun betegségek

Habár rengeteg autoimmun betegséget ismer már az orvostudomány, vannak gyakoribbak, és vannak egészen ritkák is:

Repülési tilalmi lista

1-es típusú diabétesz: Az egyik leggyakoribb immunbetegség, amely során az antitestek megtámadják az inzulintermelő sejteket a hasnyálmirigyben.
Lupus vagy SLE betegség: Autoimmun antitestek képződnek, amelyek a test szöveteihez kapcsolódhatnak, leggyakrabban az ízületeket, a tüdőt, a vérsejteket, az idegeket és a vesét támadja meg.
Crohn-betegség: Gyulladásos bélbetegség, amely hasmenéssel és komoly fájdalmakkal jár.
Szklerózis-multiplex: Az immunrendszer az idegsejtek ellen fordul, így az agyat és a gerincet is érinti.
Rheumatoid arthritis: Az immunrendszer tönkreteszi a porcokat, ízületeket, ami a mozgás korlátozottságához vezet.
Lisztérzékenység vagy cöliákia: Kiváltója a gabonákban található fehérje, a gliadin. Az immunválasz során a vékonybélbolyhok elpusztulnak, így felszívódási zavar alakul ki.
Hashimoto-betegség: A pajzsmirigy gyulladásával és károsodásával járó betegség, amely során a szervezet olyan ellenanyagokat állít elő, amelyek pusztítják a pajzsmirigyet.
Pikkelysömör: A bőr fokozott elszarusodásával járó kór.

Az Autoimmun Protokoll (AIP) étrend

Az autoimmun protokoll olyan étrendet takar, melynek fő fókuszában a gyulladáscsökkentés, a bélflóra regenerálás és a potenciális allergén anyagok kizárása áll. Az AIP-diéta ezen élelmiszerek kiiktatására irányul, miközben az egészséget támogató, tápanyagdús élelmiszereket javasol, kiemelt figyelmet fordítva olyan élelmiszerekre, amelyekről úgy gondolják, hogy segítik a bélrendszer gyógyulását, így végső soron csökkenhetik a gyulladást és az autoimmun betegségek tüneteit. Másfelől viszont az AIP diétával kapcsolatos kutatások bíztató eredményeket mutatnak főleg az IBD-ben, Hashimoto-ban szenvedők számára. A diéta két szakaszból tevődik össze: egy úgynevezett eliminációs fázis, amikor a legszigorúbb étrendi megszorításokat kell követni.

Az Autoimmun Protokoll AIP Diéta Részletes Áttekintése

AIP Eliminációs Fázis: Tiltott élelmiszerek (olajos magvak is)

Az első szakaszban teljesen kerülendők bizonyos élelmiszerek, melyekről úgy gondolják, hogy növelhetik a bél áteresztőképességét és gyulladásos reakciókat válthatnak ki:

Olajos magvak, diófélék: Ide tartoznak a kakaó és mag alapú fűszerek is, mint a koriander, kömény, ánizs, édeskömény, görögszéna, mustár és szerecsendió.
Gabonafélék: Rizs, búza, zab, rozs, tönköly, stb. és minden gabonából készült termék, pl. kenyerek, tészták, müzlifélék.
Hüvelyesek.
Burgonya, paradicsom, paprika, padlizsán (éjszakai árnyékfélék).
Tojás.
Tej, tejtermékek.
Alkohol, dohányzás, kávé.
Finomított olajok: Repce, napraforgó, szója, pálma.
Élelmiszer-adalékok, tartósítószerek.
Cukor minden formája és a szirupok.
Nem-szteroid típusú gyulladáscsökkentő-fájdalomcsillapító gyógyszerek (NSAID-ok, pl. ibuprofén, diklofenák, aszpirin, paracetamol, metamizol nátrium /algopirin).
Alga-típusú étrendkiegészítők.

A legszigorúbb AIP protokoll a gyümölcsfogyasztást is tiltja pár hétig, más források naponta 10-40 gramm fruktóz mennyiségben engedélyezik, ami napi 1-2 db vagy 1-2 maréknyi gyümölcsöt jelent.

AIP Eliminációs Fázis: Fogyasztható élelmiszerek

Az első szakaszban bőségesen fogyaszthatók:

Friss zöldségek: Cukkini, tökfélék, kínai kel, gyökér és gumófélék (édesburgonya, zeller, taro, yam-gyökér, csicsóka, tápióka, sárgarépa, paszternák, fehérrépa, plantain), zöldlevelesek, articsóka, stb.
Gyümölcsök: A fent felsorolt szabályok betartásával.
Nem feldolgozott, jó minőségű húsok: Lehetőleg házi, bio gazdálkodásból.
Halak és tengeri ételek: Az omega3 zsírsav gyulladáscsökkentő hatása miatt.
Fermentált élelmiszerek: Kombutcha, kimcsi, savanyúkáposzta, egyéb savanyúság, fermentált növényi joghurtféleségek, pl. kókuszjoghurt.
Csontlé/húsleves.
Minimálisan feldolgozott, finomítatlan növényi olajok: Olíva (az omega9 gyulladáscsökkentő hatása miatt), nem hidrogénezett, kókuszolaj, avokádó olaj.
Cukormentes ecetek: Almaecet, fehérborecet, stb.
Zöld és fekete tea.
Minimális méz: Ízesítésre használható, amennyiben valamiért létfontosságú.

Az első fázist érdemes 1-3 hónapig tartani, de legalábbis amíg a beteg tapasztalja a közérzet-változást. Figyelni kell, hogy a sóbevitelt az egészséges ajánlott mennyiségben maximalizáljuk (naponta max. 6 g, beleértve az élelmiszerekben található sót is).

a KRESZ sávokra vonatkozó módosításai

AIP Visszavezetés Fázis

A második szakaszban óvatosan, egyenként és kis mennyiségben érdemes visszavezetni a kihagyott élelmiszereket, természetesen leginkább azokat, amelyek egy normál egészséges táplálkozásba helyet kaphatnak: tehát például teljes értékű gluténmentes gabonákat, burgonyaféléket, tojást, hüvelyeseket, magvakat. Továbbra is kerülendők a cukrozott üdítők, édességek, sós nassolnivalók, ultrafeldolgozott élelmiszerek és gyorsételek.

Az AIP diéta veszélyei és ellenjavaslatai

A szigorú szabályokon, megszorításokon alapuló AIP diéta veszélye, hogy a nem megfelelően összeállított étrend hiányállapotokhoz vezethet, ezzel tovább súlyosbítva az egészségi állapotot. Az AIP diéta egy igen korlátozó étrend, hiszen számos alapélelmiszer elhagyását követeli meg. Ez egyesek számára nehezen követhetővé teszi, különösen az első eliminációs fázisban.

Az első szakasz továbbá megnehezítheti a diétázó ember számára az étkezést társas helyzetekben, például egy étteremben vagy családi/baráti összejöveteleken, növelve ezzel a társadalmi elszigeteltség és ezáltal a depresszív tünetek kialakulásának kockázatát. Azt is fontos megjegyezni, hogy nincs garancia arra, hogy ez a diéta minden autoimmun betegségben szenvedő embernél csökkenti a gyulladást vagy a tüneteket, így kudarc élmény is kísérheti.

Az étrendi megszorítás ezen kívül kisebb-nagyobb tápanyaghiányokhoz is vezethet, amennyiben a táplálék nem fedezi a szervezet számára elengedhetetlen vitaminok, ásványi anyagok és makrotápanyagok (szénhidrátok, fehérjék, zsírok) megfelelő mennyiségét. A hosszú időn keresztül fennálló tápanyagszegény állapot további egészségügyi kockázatokat rejt magában, így az étrendet csak gondos utánajárással, körültekintéssel és szakértő bevonásával érdemes elkezdeni. Bármilyen étrendbe szeretnél belefogni, először konzultálj a kezelőorvosoddal és dietetikusoddal!

Hashimoto-betegség és az étrend

A Hashimoto thyreoiditis, másnéven krónikus pajzsmirigy gyulladás, a leggyakoribb pajzsmirigybetegség. Felmérések szerint akár majdnem minden tizedik embert érinthet és többségében nők körében fordul elő. A betegség általában 20-40 éves kor között alakul ki. A szervezet idegenként kezdi el kezelni a pajzsmirigyet, ezért olyan ellenanyagok termelésébe fog, melyek ártanak neki, ezáltal annak gyulladását, károsodását okozzák. Ennek következménye, hogy a pajzsmirigy nem tud elegendő pajzsmirigyhormont termelni. A Hashimoto-betegség a pajzsmirigy alulműködéséhez, ritkán a túlműködéséhez vezethet.

E46 320d olajfogyasztás okai

Nőknél 10-szer gyakoribb a betegség, mint férfiaknál. A betegség kialakulásának esélye az életkor előrehaladtával növekszik. Legtöbb esetben a középkorú, 40 és 60 év közötti nők és férfiak körében diagnosztizálják a Hashimoto-betegséget. Sok Hashimoto kórban szenvedő embernek kezdetben nincsenek is tünetei, csak a betegség előrehaladtával jelentkezik egyre több a tünetek közül. A betegség enyhébb lefolyású eseteiben tünetmentesség is előfordulhat, míg a súlyosabbaknál a pajzsmirigy fájhat, feszülhet, de legtöbbször a pajzsmirigy alulműködés, ritkábban pedig a túlműködés tüneteit tapasztalják a páciensek.

A betegség kezelésének szerves része az életmódváltás, melynek alapja az egészséges étkezési szokások bevezetése és a káros szenvedélyek kiiktatása. Bár nincs egységes szakmai irányelv, az étrendnek és az életmódnak létfontosságú szerepe van a Hashimoto-betegség kezelésében, hiszen sok páciensnél a tünetek még a gyógyszeres terápia mellett is fennállnak.

Olajos magvak fogyasztása Hashimoto esetén

A Hashimoto thyreoiditis étrendi kezelésében többféle irányelvet is ismerünk, ám egységes szakmai irányelv még nem született. Az olajos magvak fogyasztását azonban érdemes beépíteni a napi rutinba, hiszen ezek magas szelén- és cinktartalmúak, melyek támogatják a pajzsmirigy egészséges működését és segíthetnek csökkenteni a gyulladást a szervezetben.

Kiemelkedő szelén tartalommal bír a brazil dió, melyből átlagosan napi 2 szem fedezi a napi ajánlott szelén adagot. Azt azonban fontos tudni, hogy nehéz pontosan megállapítani a brazil dió szeléntartalmát, hiszen a különbség sokszor 10-szeres is lehet attól függően hol termett, így akár szeléntúladagolást is elő lehet vele idézni.

Élelmiszer csoport	AIP protokoll (eliminációs fázis)	Hashimoto étrend (javaslat)
Olajos magvak	Tiltott	Javasolt (Szelén, cink forrásként)
Brazil dió	Tiltott	Javasolt (Szelén forrásként, mértékkel)

Általános táplálkozási javaslatok Hashimoto-betegek számára

Zsírszegény fehérjeforrások: Lazac, tojás, tőkehal, pulyka, garnélarák, csirkehús, tofu, babfélék és hüvelyesek.
Egészséges zsírok: Avokádó, kókuszolaj, olívaolaj.
Fűszerek: Rozmaring, kurkuma, fekete bors, bazsalikom, paprika, sáfrány, citromlé, almaecet.
Zöldség- és gyümölcsfogyasztás: Napi több adag javasolt a gyulladáscsökkentés és antioxidáns bevitel érdekében (legalább napi 40 dkg). Fogyasszunk bogyós gyümölcsöket, citrusféléket, ananászt, banánt, cukkinit, spárgát, sárgarépát, brokkolit. A rostok a jótékony, probiotikus baktériumokat is táplálják.
Teljes kiőrlésű, magas rosttartalmú köretek: Jótékony hatásúak lehetnek.
Goitrogén növények: Ezek (pl. brokkoli, kelkáposzta, szója) nyersen fogyasztva gátolhatják a jód felszívódását. Hőkezelt vagy fermentált formában már nem jelentenek magas kockázatot.
Cukor és édesítők: A cukrok, cukrozott italok, édességek fogyasztását érdemes limitálni. Mesterséges édesítőszerek TSH-szint növelő hatására rávilágítottak egyes kutatások.
Kalcium: A kalciumbevitelre is érdemes fokozottan ügyelni, hiszen a pajzsmirigy hormonok a csontanyagcserére is hatással vannak.

Kiemelt tápanyagok és étrend-kiegészítők

Ezek a vitaminok, ásványi anyagok, gyógynövények hangsúlyosak a pajzsmirigy problémák kezelésében. Nem csak táplálékkal, de étrend-kiegészítők formájában is érdemes bevinni őket szervezetünkbe, orvosi konzultáció mellett.

Szelén: A szelén teljes kiőrlésű élelmiszerekben, a halakban, tenger gyümölcseiben fordul elő nagyobb arányban. Érdemes beiktatni a mindennapi étkezésekbe több brazil diót, tonhalat, osztrigát, sertéshúst, bárányhúst, csirkemellet, teljes kiőrlésű tésztát, garnéla rákot, shiitake gombát.

Cink: Cinkben gazdag állati és/vagy növényi eredetű élelmiszerek rendszeres fogyasztása feltétlenül javasolt. A cink komoly hatással van az immunrendszer működésére és a T4 hormon aktív T3 hormonná alakulásához is szükséges. Kutatások szerint a cinkhiány a T3 és T4 hormonok alacsony szintjéhez vezethet.
Jód: A jód nélkülözhetetlen ásványi anyag a pajzsmirigyhormonok termelődéséhez. A felnőtt szervezetnek napi 150 mikrogramm jódra van szüksége. Ugyanakkor egyes kutatások kimutatták, hogy a túlzott jódbevitel is vezethet pajzsmirigy problémákhoz, akár Hashimotóhoz is. Ha túl sok jód kerül a szervezetbe, a megemelkedett hidrogén-peroxid káros hatással van a pajzsmirigyre. Ajánlott tehát a szakorvost véleményét kikérni jódpótlás szükségességét illetően!
Kurkumin: A kurkumában található hatóanyag, rendkívül erős gyulladáscsökkentő és antioxidáns vegyület, mely vizsgálatok szerint segíthet az autoimmun betegségek kezelésében.
D-vitamin: A Hashimoto betegségben szenvedők körében kimutatták, hogy a D-vitamin-szint sokkal alacsonyabb, sőt tanulmányok összekapcsolják az alacsony D-vitamin-szintet a pajzsmirigygyulladás súlyosságával. Tanulmányok szerint napi legalább 2000 NE D-vitamin bevitele szükséges a hatékony immunvédelemhez. Éppen ezért sokkal jobb, egyszerűbb, ha biztosra megyünk és egész évben minden nap 2000-4000 NE D-vitamint szedünk! A D-vitamin hiánya összefüggésbe hozható több autoimmun betegséggel, például a 1-es típusú cukorbetegséggel és a szklerózis multiplexszel. Forrás: Holick, M. F. (2007).
Omega-3 zsírsavak: Az omega-3 zsírsavak - például a halolajban és lenmagban található EPA és DHA - kulcsszerepet játszanak a gyulladás csökkentésében. Kutatások szerint a halolaj-kiegészítő csoportba tartozóknál 15%-kal kisebb valószínűséggel alakultak ki autoimmun betegségek, mint a halolaj-placebo csoportban. Ezenkívül a kutatók megfigyelték, hogy a kiegészítők hosszabb ideig tartó fogyasztása nagyobb előnyökhöz vezetett.
B-komplex vitaminok: A pajzsmirigygyulladásban szenvedők szervezetében általában alacsonyabb a B12-vitamin szintje, ezért érdemes ezt a többi B-vitaminnal együtt étrend-kiegészítő formájában pótolni.
Magnézium: A magnézium alacsony szintje a pajzsmirigygyulladás és a pajzsmirigy-antitestek megnövekedett kockázatával jár. A magnéziumhiány korrigálása javíthatja a tüneteket. Olajos magvak, teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, zöld levelű zöldségek - ezek jó forrásai, de szerves magnéziumot tartalmazó kiegészítőt is érdemes szedni a változatos étrend mellett.
Vas: Nagyobb eséllyel alakul ki vérszegénység pajzsmirigygyulladás esetén, ilyen esetben vaspótlásra lehet szükség.

Életmódbeli változtatások

Továbbá hangsúlyt kell helyezni a stresszoldásra, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvásra és a fizikai aktivitás növelésére. A krónikus stressz hosszú távon kimeríti az immunrendszert, és hozzájárulhat az autoimmun folyamatok beindulásához. A stressz eredményes kezelésében az is segít, ha megismer néhány stresszkezelő technikát, és azt használja majd a stresszes helyzetek kezelésére, ami tapasztalata szerint a legjobban bevált.

Rendszeres testmozgás: A testmozgás elengedhetetlen ahhoz, hogy a betegséggel járó tünetek enyhüljenek. Alacsony intenzitású aerob mozgások végzése javasolt, például biciklizés, kocogás, elliptikus tréner, de kezdésnek napi 15-20 perc ütemesebb séta is már sokat segíthet. A mozgás segít az anyagcsere felgyorsításában, a túlsúly leküzdésében és a fáradtság kezelésében.
Káros szenvedélyek kerülése: A dohányzás és az alkoholfogyasztás is tilos Hashimoto esetén, hiszen ezek súlyosbítják a tüneteket. A koffein fogyasztást is érdemes minimálisra csökkenteni vagy teljesen elhagyni.

tags: #autoimmun #betegség #tiltott #olajos #magvak #fogyasztása