ASUS Phoenix GeForce GTX 1050 Ti: Alacsony fogyasztás és hatékony hűtés
A videokártyák világában a fogyasztás és a hűtés kulcsfontosságú szempontok, különösen a belépő- és középkategóriában. A GeForce GTX 1050 Ti modell, különösen az ASUS Phoenix kiadása, ezen a téren kiemelkedőnek bizonyul. Mielőtt nekifognánk a GeForce GTX 1050 Ti és GTX 1050 ismertetésének, érdemes megemlíteni, hogy a Laptopszalon termékpalettája Nvidia GeForce GTX 1050 Ti és GTX 1050 grafikus kártyákkal szerelt használt gamer PC kínálattal bővült.
A teszt alapvetően a GTX 1050 Ti modellről szól, de nagyon fontos tudni, hogy az Nvidia két kártyát dobott piacra: a sima 1050-et és a 1050 Ti-t. Mindkét videokártya a belépőszintet célozza, méghozzá teljesen új, nem kiselejtezett, felsőbb kategóriás GPU-kra építkezve. Az Nvidia a készlet hiány enyhítésére vissza vezeti az 1050Ti-t a piacra.
A GeForce GTX 1050 Ti energiafelhasználása és tápellátása
Ami igazán kiemeli a GeForce GTX 1050 Ti sorozatot, az az energiahatékonysága. Amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy a GeForce GTX 1050 széria - néhány kivételtől eltekintve - megelégszik 75 W áramfelvétellel, tehát fogyasztásuk annyira alacsony, hogy egy 300 W-os tápegység is elegendő számukra. Ez már csak azért is jó hír, mert önmagában a PCI-E 2.0 és 3.0 foglalat (alaplapon lévő VGA csatlakozó) 75 W-ot tud adni a videokártyának, vagyis nincs szükség további áramforrásra, mint például a korábbi Nvidia GTX 960 esetében.
A játékok és szintetikus tesztek futtatásakor egyetlen hibába, fagyásba vagy megmagyarázhatatlan gondba sem futottunk bele, vagyis nem kell attól tartani, hogy az új gyártástechnológia vagy a tápcsatlakozó nélküli kivitel miatt gondjaink lehetnének. Ez a modell fejlett, nagyon keveset fogyaszt, az Asus hűtésével pedig halk és nem melegszik túlságosan.
Fogyasztási különbségek a modellváltozatok között
Fontos azonban megjegyezni, hogy nem minden GTX 1050 Ti modell egyforma. Elöljáróban annyit, hogy az ár egyenesen arányos a mérettel és az áramfogyasztással is, ezeknek köszönhetően pedig a nagyobb PC házakban sem kifejezetten egyszerű beépíteni a kártyát és külön tápcsatlakozóra is rá kell kössük. Az Nivida GTX 1050 Ti és GTX 1050 Ti OC Gaming kártyák között 30%-os árdifferencia (19.000Ft) érhető tetten és ezért cserébe meg kell elégednünk 8-9% (circa 100MHz) órajel különbséggel.
Aztán itt van még az Nvidia GeForce GTX 1050 Ti OC Gaming, ami miatt még mélyebbre a zsebünkbe kell nyúlnunk: egészen pontosan 30%-kal többet kell fizetnünk circa 4% teljesítmény növekedésért cserébe, ráadásul fizikailag sokkal nagyobb (ennek köszönhetően kisebb PC házakba nem lehet beletenni) + nagyobb áramfelvételt igényel (ami miatt külön tápegység csatlakozót is használnunk kell). Ezek sajnos olyan korlátozó tényezők, amelyek miatt az általunk tesztelt Gaming verzió nem sorolható az ajánlott kategóriába.
Az alábbi táblázat összefoglalja a főbb különbségeket a standard és az emelt órajelű GTX 1050 Ti kártyák között, különös tekintettel a fogyasztásra:
| Tulajdonság | Standard GeForce GTX 1050 Ti | Emelt órajelű (OC Gaming) GeForce GTX 1050 Ti |
|---|---|---|
| Tipikus áramfelvétel | 75 W | > 75 W |
| További tápcsatlakozó | Nincs szükség | Szükséges |
| Hűtés mérete | Kompakt | Fizikailag sokkal nagyobb |
| PCI-E foglalat ellátás | Elegendő (75 W) | Nem elegendő önmagában |
Az ASUS Phoenix GeForce GTX 1050 Ti specifikus jellemzői
Az ASUS Phoenix GeForce® GTX 1050 Ti kettős golyóscsapágyazású ventilátorral van felszerelve a kétszer hosszabb élettartam eléréséhez, miközben az exkluzív Auto-Extreme technológia Super Alloy Power II alkatrészekkel gondoskodik a kiemelkedő stabilitásról. A perselyes csapágyaknál szokásos problémának számító olajszáradás kiküszöbölésével az ASUS Phoenix GeForce® GTX 1050 Ti kettős golyóscsapágya kétszer tovább tart ki. Az ASUS grafikus kártyák gyártásánál az AUTO-EXTREME technológiát használták.
Az Asus egy normál kiépítésű, nem RoG-os és nem Strixes modellt küldött. Az átlagos méretű kártyát egy kétventilátoros, kompakt hűtés tartja hidegen. Ez a hűtés nem olyan dizájnos, mint a Stirx modelleken, de a hatékonyságára nem lehet panasz: a két ventilátor dinamikus vezérlésű, vagyis 2D módban, terheletlenül teljesen leállnak, így félpasszív üzemű kártyának tekinthető, ami nagyon jó hír. Ahogy huzamosabban terheljük a gépünket, a ventilátorok felpörögnek, ám különösebb zajártalomtól nem kell tartanunk - a teszt során mindvégig halkan üzemelt a GTX 1050 Ti, csupán némi szélzaj jelezte, hogy nagyon sok a dolga a GPU-nak. Egy felhasználó meg is jegyezte: "Például a GTA 5-öt szoktam mostanában tolni Highon és körübelül 50-55 fokos a kártyám ami szerintem elég jó bár kinek mi a jó."
Az ASUS Phoenix GeForce® GTX 1050-ben megtalálható az intuitív teljesítményhangolást nyújtó GPU Tweak II, valamint a valós idejű közvetítésekre lehetőséget adó XSplit Gamecaster is. A vadonatúj, intuitív felhasználói felülettel újratervezett GPU Tweak II nem csak megkönnyíti a túlhajtást, de sokkal vizuálisabbá is teszi, ugyanakkor nem tűntek el a tapasztalt veteránoknak szóló speciális beállítások sem. Az új Gaming Booster funkció a grafikus teljesítmény maximalizálásában segít a redundáns folyamatok kiküszöbölésével, illetve az összes rendelkezésre álló erőforrás automatikus kiosztásával. Most egyetlen kattintással elindítható az XSplit Gamecaster szoftver, hogy megjelenítse a játékon belüli overlayt és elindítsa a streamelést, vagy a játék rögzítését.
Technikai specifikációk és teljesítmény
A GeForce GTX 10 széria teljesítményével összefüggésben annyit mindenféleképp érdemes tudnunk, hogy az asztali és a laptop verzió között nincs számottevő különbség. A GeForce GTX 1050 és Titánium változata egyaránt Pascal microarchitektúrás GP107-es GPU-t kapott. Ez nem 16, hanem immáron 14 nm-es gyártástechnológiával készült, vagyis az eddigi GeForce 10-es szériánál is kevesebbet fogyaszt.
A tesztalanyok közötti lényeges különbség abban rejlik, hogy míg az Nvidia GeForce GTX 1050 esetében meg kell elégednünk 640 számolóegységgel (1354 MHz mag órajel mellett), addig az Nvidia GeForce GTX 1050 Ti már 768 számolóegységgel dolgozik a motorháztetó alatt (1291 MHz mag órajel mellett). A tesztelt kártya, a GTX 1050 Ti ennél jelentősen erősebb és nem csupán órajel, valamint VRAM-tekintetben. A GP107-es GPU itt 768 shaderrel, 48 textúrázóval és dupla annyi, kereken 32 RoP egységgel dolgozik. A GeForce GTX 1050 Ti kártyából nem készült referenciamodell, csak ajánlás az órajelekre nézve, amit az Asus ennél a kártyánál be is tartott: az alapórajel 1291 MHz és turbó módban 1392 MHz-ig szökik fel, miközben a 4 GB VRAM effektív 7 GHz-en dolgozik.
A fedélzeti memória a sima GTX 1050 esetében 2 GB, amely GDDR5 típusú és 128 bites buszon csatlakozik a GPU-hoz. A 2GB GDDR5 VRAM memória 2017-ben a legtöbb játékhoz ugyan még elégségesnek bizonyult, de 2018-ban ez az arány valószínűleg meg fog fordulni. A tesztben ugyan nem szerepel, de a GTA 5 HIGH vagy afeletti textúrák beállításához több mint 2GB videomemória szükséges. Ami igazán kellemetlen ebben a történetben, hogy ugyan a GTX 1050 teljesítménye elegendő a felsorolt játékok futtatásához, de 2GB GDDR5 VRAM memória nagyon lekorlátozza a lehetőségeket. Ezzel szemben a GTX 1050 Ti 4GB VRAM-mal rendelkezik, ami a legtöbb FHD-s játékhoz elegendő.
A játékok tesztjénél mindvégig FHD-t és a lehető legjobb részletességet állítottuk be, ám a sebesség így is átlagosan 40-60 fps volt. A mérések fényében nyugodtan kijelenthetjük, hogy a GeForce 1050 Ti a tökéletes FHD-videokártya: minden játék 30 fps felett fog futni maximális részletesség és élsimítás mellett is. A WQHD-t ugyanakkor már nem javasoljuk és ha G-Sync-es, 144 Hz-es monitorunk van, akkor is érdemes (jó) néhány lépcsővel feljebb ugrani. A középkategóriában ugyanakkor jól helytáll a GTX 1050 Ti.
A GeForce GTX 1050 Ti full HD-re kiváló választás, fejlett, nagyon keveset fogyaszt, az Asus hűtésével pedig halk és nem melegszik túlságosan. Nagyon sokan, akik hasonló kártyát használnak, elégedettek a hőmérsékletekkel. "Nekem egy ASUS ROG GTX 1050 Ti-m van és OC-zva van (+190 GPU és +600 VRAM) [...] kártya max 55C-os".