Alkatrészek Visszavásárlása, Számlázása és Elszámolása: Szabályok és Gyakorlat
A vállalkozások mindennapi működésének egyik legalapvetőbb, mégis legkritikusabb eleme a számlázás. Első pillantásra pusztán adminisztratív feladatnak tűnhet, azonban ennél sokkal többről van szó: a pontos és szabályos számlázás nemcsak a bevételek nyomon követését és a könyvelés átláthatóságát biztosítja, hanem a vállalkozás pénzügyi megbízhatóságát és jogi megfelelőségét is garantálja. Az alkatrészekkel kapcsolatos ügyletek, legyen szó javításról, cseréről, visszavásárlásról vagy értékesítésről, számos számviteli és adózási kihívást rejtenek. Cikkünkben részletesen áttekintjük ezeket a komplex helyzeteket, a hatályos szabályozásokat és a helyes elszámolási gyakorlatokat.
Javítási szolgáltatás és alkatrészek elszámolása
A javítási szolgáltatás végzése során előfordulhat, hogy nem egyértelmű annak megállapítása, hogy a javítást végző cég terméket értékesít vagy szolgáltatást nyújt. Ez a bizonytalanság a számviteli elszámolások helyességére is hatással lehet. Léteznek olyan sajátos tevékenységek, amelyek során a vállalkozás az ügyfeleknek teljesített munka közben jelentős mértékben használ fel termékeket is. Így a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás elemei keverednek a tevékenység során, hiszen a vállalkozás bizonyos termékeket valóban átad a vevő részére, azonban a termékek átadása mellett szolgáltatást is nyújt. Ilyen tipikus határterület a javítási szolgáltatás.
Az ügyletet annak valós tartalma alapján kell megítélni. A javítási szolgáltatások során nagyon gyakran fel kell használni bizonyos eszközöket (termékeket) annak érdekében, hogy egy elromlott eszköz újra működőképes állapotba kerüljön. Bizonyos alkatrészeket a javítás során újakkal pótolnak, és ezeket az alkatrészeket a vevő természetszerűleg átveszi a megjavított eszköz részeként. A kérdés tehát az, hogy miként kell kezelni ezeket a beépített új alkatrészeket, amelyeket a szerviz a megjavított eszközzel átad a vevő részére.
A jelenleg sok helyen alkalmazott helytelen gyakorlat szerint a szervizekben kiállított számlákon feltüntetik, hogy a javítás során mennyi alkatrészt használtak fel, illetve, hogy mennyi munkaóra alatt történt meg a javítás, és ennek megfelelően kezelik a kifizetett ellenérték egy részét áruvásárlás ellenértékeként, míg a másik részét szolgáltatásnyújtás ellenértékeként. Az ilyen számlákat kiállító szervizek azonban tévesen ragadják meg a közöttük és az ügyfeleik között létrejött ügylet lényegét.
A helyes megközelítés az, hogy a szerviz javítási szolgáltatást nyújt az ügyfelei részére, amely javítási szolgáltatás árát a felek közös megegyezéssel a javítás során felhasznált alkatrészek értéke és a munkaórák ára alapján állapítják meg. A javítást nyújtó vállalkozásnál ennek megfelelően az értékesítés bevételét a 9. számlaosztályban a szolgáltatások értékesítésének árbevételei között kell elszámolni, a javításhoz felhasznált alkatrészek értékét a készletek közül kivezetve 5. Anyagköltségként kell elszámolni, hiszen ezeket az eszközöket a vállalkozás a szolgáltatásának nyújtása során felhasználta. A vevő pedig a befogadott számlát jellemzően az Igénybe vett szolgáltatások között fogja könyvelni (bizonyos esetekben a Tárgyi eszköz értékét növelő felújításként).
Átfogó áttekintés a műanyag alkatrészgyártásról
A javítási szolgáltatás helytelen könyvelési gyakorlatát, annak adózási következményeit és a követendő számviteli elszámolást Kardos Péter mutatja be a Számviteli Tanácsadó 2011/12. számában megjelent cikkében.
Alkatrészekkel kapcsolatos számviteli tételek
Az alábbi táblázat összefoglalja az alkatrészek kezelésével kapcsolatos legfontosabb számviteli tételeket:
| Gazdasági Esemény | Könyvelési Tétel | Leírás |
|---|---|---|
| Kibontott alkatrész készletre vétele | T 227 - K 519 | Az anyagköltség csökkentésével, piaci, haszonanyag- vagy hulladékértéken kell készletre venni. |
| Alkatrész felhasználása javítási szolgáltatáshoz | T 511 - K 21-22, 454 | Anyagköltségkénti elszámolás (felhasználáskor már anyagköltségként leírt értékű eszköz alkatrésze esetén is), szemben a készletnöveléssel. |
| Selejtezett gép alkatrészeinek értékesítése | T 381/384 - K 91-92, 467 | Árbevételkénti elszámolás, áfa felszámításával. |
| Garanciális cserealkatrész kiadása | T 511 (vagy 814) - K 21-22 | Készletcsökkenés elszámolása, mint ráfordítás. |
Kibontott és selejtezett alkatrészek készletezése és értékesítése
Felmerülhet a kérdés, hogyan kell elszámolni a termeléshez használt eszközök működéséhez szükséges alkatrészek meghibásodás miatti javíttatását, ha eredeti, könyv szerinti értékük felhasználáskor már anyagköltségként lett leírva. Ilyenkor a javításra azért van szükség, mert ismételten tervezik a felhasználásukat. A csere során kibontásra kerülő alkatrészt pedig piaci értéken, haszonanyagértéken, illetve hulladékértéken az anyagköltség csökkentésével készletre kell venni (T 227 - K 519).
Abban az esetben, ha egy társaság használt személygépkocsikat szerez be bontási célzattal, a beszerzést rögtön elábéra könyvelik, majd a bontott alkatrészek értékesítését árbevételként mutatják ki. Fontos, hogy a számviteli alapelvek követelményeit a bontási céllal beszerzett személygépkocsik nyilvántartásba vétele, ráfordításkénti elszámolása során is számításba kell venni, azoknak ez esetben is teljesülniük kell. Nemcsak az értékesített alkatrészek, hanem a hulladékok, illetve a selejtezett alkatrészek elszámolása is kulcsfontosságú.
Amikor egy munkagép műszaki hiba következtében működésképtelenné válik, javítása gazdaságtalan, ezért selejtezték, kivezették a könyvekből, de több hónappal később néhány alkatrészre vevő akad, az értékesítésből befolyó összeget árbevételként kell elszámolni. A selejtezett, könyvekből kivezetett gép alkatrészeinek értékesítését az eladási áron árbevételként kell elszámolni, számlázni kell az áfa felszámításával. A számlán az alkatrész megnevezését, állapotát kell feltüntetni, vámtarifaszám nem szükséges.
HM CRE SIX Comp. tuning: Malossi 206ccm alkatrészek
Garanciális cserealkatrészek kezelése
Ha egy társaság készterméket gyárt, amelyet belföldre és külföldre értékesít, és vevői reklamációk alkalmával cserealkatrészeket küld, amit egyfajta garanciális teljesítésként értelmez, fontos a helyes elszámolás. Szolgáltatás ehhez jellemzően nem kapcsolódik, mivel a terméket a vevő állítja össze otthonában. A cserealkatrészeket megfelelő bizonylattal lehet elszámolni a készlet csökkenéseként. A válasznál alapvetően abból kell kiindulni, hogy csere esetén beszélhetünk cserealkatrészről.
Alkatrész-utánpótlási kötelezettség és fogyasztói jogok
Több olyan kérdés is érkezett hatóságunkhoz a napokban, melynek tárgya, hogy a 4-5 éve vásárolt termékek esetében létezik-e előírás az alkatrész utánpótlási kötelezettség tekintetében? A rövid válaszunk az, hogy a hatályos előírások szerint nem. Sokan emlékeznek még az évekkel korábban élő szabályozásra*, mely az alkatrész utánpótlási kötelezettségről rendelkezett, s melyet a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 2003. Napjainkban azonban nincs olyan hatályos előírás, mely alkatrész-utánpótlási kötelezettséget írna elő a kereskedők részére.
A szavatossági szabályok szerint a vásárlástól számított két évig kötelesek foglalkozni egy termék gyártási meghibásodása esetén annak ingyenes javításával, szükség esetén cseréjével. A két év elteltét követően sajnos nem kérhető számon a kereskedőtől az alkatrész utánpótlás (kivéve az alábbiakban majd említett kivételszabály), akkor sem, ha nem minőségi kifogás kapcsán lenne erre szükségünk, hanem például az alkatrész elfáradása, elhasználódása miatt (például eltörik a mikrosütő forgótányérja).
Amennyiben Ön a terméket 2014. március 15-ét megelőzően vásárolta, akkor a vásárlásra még a régi Polgári Törvénykönyv szabályai vonatkoznak. A régi Ptk. 308/A. § (1) bekezdése szerint ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva a 308. Tehát ha a vásárlástól számított három év még nem telt el (vagyis legkésőbb 2017. március 14-éig), s Ön valamely módon bizonyítani tudja (például szakértői véleménnyel), hogy a termék meghibásodását nem az elhasználódás, elfáradás okozta, hanem eredendően gyártási hibás volt az alkatrész, mely valamely oknál fogva az eltelt időszakban nem volt felismerhető (például nem volt használva, beépítve a készülék) úgy még élhet szavatossági igénnyel (így alkatrész utánpótlási igénnyel is) a kereskedő felé.
*Az egyes tartós használatra rendelt termékek jótállási kötelezettségéről szóló 117/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet, és a tartós fogyasztási cikkek alkatrész-ellátásáról és javítószolgálatáról szóló 35/1978. (VII. 12.) Korm. rendelet.
Vélemények a Bardi Auto traktor alkatrészeiről
**Tartós fogyasztási cikknek azok a termékek minősülnek, melyek a kötelező jótállásról szóló Korm. rendelet mellékletében szerepelnek.
Sajátos esetek: DRS visszaváltási díj elszámolása
A (DRS) kötelezően visszaváltási díjas, nem újra használható termékek visszaváltási díjának elszámolása kapcsán eltérő gyakorlatok figyelhetők meg. Véleményünk szerint, ha a kiskereskedő (forgalmazó) a vásárlótól átveszi, és beváltja a RE-pont utalványt, akkor azt követelésként kell elszámolni a MOHU-val szemben. Ugyanakkor van olyan társaság, aki az ELÁBÉ-t és a nettó árbevételt is korrigálja (csökkenti) a beváltott utalvány értékével. Ezen utóbbi gyakorlatot helytelennek tartjuk, mivel ilyen módon az árbevétel és a ráfordítás indokolatlanul csökken, függetlenül attól, hogy az eredményt közvetlenül nem érinti. Az álláspontunk az, hogy a beváltott utalvány értéke nem módosítja sem a ráfordítást, sem pedig a bevételeket.
Számlázási alapelvek alkatrészkereskedelemben
A számlázás a vállalkozások mindennapi működésének egyik legalapvetőbb, mégis legkritikusabb eleme. Első pillantásra pusztán adminisztratív feladatnak tűnhet, azonban ennél sokkal többről van szó: a pontos és szabályos számlázás nemcsak a bevételek nyomon követését és a könyvelés átláthatóságát biztosítja, hanem a vállalkozás pénzügyi megbízhatóságát és jogi megfelelőségét is garantálja.
Egy gépjárműalkatrész-kereskedelmi tevékenységet végző társaság boltjában magánszemély vevőket, gépjárműjavító vállalkozóként működő cégeket, egyéni vállalkozókat és más kiskereskedőket is kiszolgál. A nagykereskedelmi tevékenység árbevételét és a vállalkozóknak való értékesítés árbevételét a nyilvántartásokban el lehet különíteni. Ezért fontos megjegyezni, hogy a kiskereskedelmi adó kapcsán csak a magánszemély vevőknek eladott alkatrészek árbevételével kell számolni.
tags: #alkatrész #visszavásárlása #számlázása #szabályok