Alkatrészellátási Jogszabályok és a Javíthatóság Jövője az Európai Unióban és Magyarországon

Az Európai Unió tovább tervez szigorítani, hogy ezzel fenntarthatóbbá tegye több gyártó szegmens működését. Ennek fogyasztói társadalmi szempontból a közvélemény számára a legérthetőbb eleme az az, hogy az EU területén forgalmazott tartós használati eszközök garancia- és szervizkötelezettségét (és alkatrész ellátási kötelezettségét) drasztikusan kitolná. A Bizottság március végén közzétett tervezete szerint így érhető el, hogy a termékek az utóbbi években folyamatosan egyre rövidebbé váló csereciklusa újra kitolódjon, ezzel gátat vetve az e-hulladék mennyiség drasztikus növekedésének, azaz végeredményben fenntarthatóbbá váljon az érintett szegmensek működése.

A Hatályos Magyar Jogszabályok: Jótállás, Szavatosság és Alkatrészellátás

Magyarországon a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó jótállási és szavatossági szabályokat több jogszabály rögzíti. Fontos ismerni ezeket a szabályokat, hogy tisztában legyünk a jogainkkal és kötelezettségeinkkel vásárlóként és eladóként egyaránt.

A Jótállás

A jótállás egy kötelezettség, amelyet a törvény ír elő bizonyos termékekre. A jótállás azt jelenti, hogy a termék gyártója vagy forgalmazója garantálja, hogy a termék meghatározott ideig hibátlanul fog működni. A jótállásból kétféle van: Kötelező jótállás, amelyet jogszabály ír elő számos termékre, és Szerződéses jótállás, amelyet az adott cég biztosíthat a vásárlónak egy-egy termékre annak érdekében, hogy nála vásárolják meg azt.

A kötelező jótállás időtartama a 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet alapján az alábbiak szerint alakul:

Fontos azonban, hogy vannak gyártók és forgalmazók, akik már korábban és az idén is az előírtnál kedvezőbb garanciális feltételeket nyújtanak. A jótállást érintő idén életbe lépett új szabály az is, hogy a kereskedők elektronikus jótállási jegyet adhatnak, ezt legkésőbb a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon kell megtenniük. A jótállási jegyen fel kell tüntetni a vállalkozás képviseletében eljáró személy elektronikus aláírását.

Átfogó áttekintés a műanyag alkatrészgyártásról

Ha a termék a jótállás időtartama alatt meghibásodik, akkor a törvény vélelmezi, hogy a jótállásra kötelezett hibásan teljesített, ezért neki kell bizonyítania, hogy hiba oka a teljesítés után keletkezett. Ha a termék első alkalommal történő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, akkor főszabály szerint 8 napon belül kell kicserélni. Ha a cserére nincs lehetőség, akkor a vételárat kell 8 napon belül visszafizetni. Ha a fogyasztási cikk kijavítása 30 napon belül nem történik meg, főszabály szerint a vállalkozás köteles a 30 napos határidőt követően 8 napon belül kicserélni a terméket. Ha a cserére nincs lehetőség, akkor a 30 napos kijavítási határidőt követő 8 napon belül a vételárat kell visszatéríteni. A kereskedő szintén cserélni köteles a terméket, ha azt a jótállási ideje alatt már háromszor javítani kellett. Ebben az esetben is pénzvisszafizetéssel váltható ki a pl. készlethiány miatt ellehetetlenülő csere.

A Szavatosság

A szavatosság nem keverendő össze a jótállással, garanciával. A jogszabályi előírások szerint a szavatosság alapvetően két év, az első hat hónapban az eladó vállalkozásnak kell szakvéleménnyel bizonyítania, hogy a hiba nem gyári eredetű. Négyféle megoldás van a szavatossági igény érvényesítésére: a termék javítása, a termék cseréje, árleszállítás, vagy a szerződéstől való elállás, ami a vételár visszatérítésével jár.

A szavatossági igényeket a teljesítéstől (a termék átvételétől) számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesíthetjük. A teljesítés hibás, ha a termék a teljesítés idején nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A Ptk. szerint a kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. A Ptk. mellett a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet 5. §-a kimondja, hogy a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.

Termékszavatosság

Termékszavatossági igényét Fogyasztó a termék gyártó általi forgalomba hozatalától számított két éven belül érvényesítheti. Termékszavatossági igényét kizárólag az ingó dolog gyártójával vagy forgalmazójával szemben gyakorolhatja. Fontos megjegyezni, hogy ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és termékszavatossági igényt egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthet.

Alkatrész Utánpótlási Kötelezettség

Több olyan kérdés is érkezett hatóságunkhoz a napokban, melynek tárgya, hogy a 4-5 éve vásárolt termékek esetében létezik-e előírás az alkatrész utánpótlási kötelezettség tekintetében? A rövid válaszunk az, hogy a hatályos előírások szerint nem. Napjainkban azonban nincs olyan hatályos előírás, mely alkatrész-utánpótlási kötelezettséget írna elő a kereskedők részére. A szavatossági szabályok szerint a vásárlástól számított két évig kötelesek foglalkozni egy termék gyártási meghibásodása esetén annak ingyenes javításával, szükség esetén cseréjével. A két éve elteltét követően sajnos nem kérhető számon a kereskedőtől az alkatrész utánpótlás, akkor sem, ha nem minőségi kifogás kapcsán lenne erre szükségünk, hanem pl. az alkatrész elfáradása, elhasználódása miatt.

HM CRE SIX Comp. tuning: Malossi 206ccm alkatrészek

Azonban, ha a vásárlástól számított három év még nem telt el, s Ön valamely módon bizonyítani tudja (pl. szakértői véleménnyel), hogy a termék meghibásodását nem az elhasználódás, elfáradás okozta, hanem eredendően gyártási hibás volt az alkatrész, mely valamely oknál fogva az eltelt időszakban nem volt felismerhető, úgy még élhet szavatossági igénnyel (így alkatrész utánpótlási igénnyel is) a kereskedő felé.

Az Európai Unió Tervezett Szigorításai és a Javításhoz Való Jog

Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy szigorítja a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó garanciális és szervizkötelezettségeket, hogy fenntarthatóbbá tegye a gyártó szegmensek működését. Az új uniós szabályok szerint a gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy akár egy évtizedig hozzáférhetők maradjanak az egyes berendezések alkatrészei. Az Európai Bizottság új előírásai szerint a gyártóknak tartalék alkatrészeket, így ajtótömítéseket, termosztátokat kell gyártaniuk a javító ipar szakemberei részére.

A tervezet újdonsága, hogy a kétéves szavatossági időszak után is kötelezné egyes termékkörök gyártóit arra, hogy biztosítsák a javítást a vásárlástól számított minimum öt, maximum tíz éves jogvesztő határidőig. Ilyen termékek többek közt a hűtők, mosógépek, porszívók, televíziók, de az EU mérlegeli, hogy a kötelezettség az okostelefonokra és tabletekre is kiterjedjen. Az előremutató tervek szerint a Bizottság tovább fogja bővíteni az érintett szegmensek körét.

Az új tervezet értelmében az eladóknak (illetve gyártóknak) a jótállási, illetve a szavatossági időszak alatt kötelező lesz javítani a termékeket, kivéve, ha ennek költsége magasabb, mint a termék kicserélése. Emellett az Európai Bizottság egy olyan online felület létrehozását is előírná, ahol könnyedén kereshetővé válhatnak a lokális javítószolgáltatók, szervizek, az ehhez kötődő kötelezően fenntartandó szolgáltatók köre, illetve transzparens módon összehasonlíthatóvá válnának az árazásaik. A Bizottság szerint mindez növelheti a szervizszolgáltatások közti versenyt. Ez végeredményben az árak csökkenésében testesülhet meg.

Az új eszközöket javítási útmutatóval szabad csak piacra dobni. Emellett úgy kell őket gyártani, hogy hagyományos szerszámokkal szét lehessen szerelni, ha már nem opció a javítás. Azonban az okos eszközök (mobil, tablet) bevonását is tervezik az új szabályozás alá, azonban itt a „technológiai elavulás” (obsolesence) faktor árnyalja a kezdeményezés várható hatékonyságát. Az egyforma kritériumrendszer bevezetése különböző szegmensekre azért sem valószínű, mert az már a termékfejlesztési innovációra is esetleg kihatással lehetne, amely nem lenne szerencsés.

Vélemények a Bardi Auto traktor alkatrészeiről

Vállalati Hatások és Stratégiák

Fogyasztói oldalról ez egyértelműen változásokat eredményezhet, de hogy érinti ez a másik oldalt? Azaz az érintett cégek gazdasági oldaláról is szól Babicz László, a BDO Magyarország Pénzügyi Tanácsadó üzletágának munkatársának szakmai áttekintése. A Bizottság előterjesztésének fókuszcsoportos véleményezése tisztán mutatja, hogy míg az alap probléma koncepciójával mindenki egyetért, a preferált megoldási lehetőségek markánsan eltérnek a környezetvédelmi szervezetek, vállalatok és a fogyasztók közt.

Gazdasági Hatások

Vállalati oldalról a vállalatok bevételeit egyrészről várhatóan negatívan érinti az eladott áruk volumenének csökkenése, hiszen ez is a szabályozás nem titkolt célja, más részről viszont a szabályozás mesterségesen keresletet generál egy folyamatos szerviz igényre a termék életciklusa (5-10 év) alatt. Így a direktíva javítás és szolgáltatáshoz kapcsolódó bevételek részben, vagy néhány terméknél, vagyis a vállalat(ok)nál, akár teljes egészében fedezhetik a volumenből kieső bevételt.

A gyártó cégeknek addicionális beruházással kell számolniuk. Amelyek elsősorban egyszeri jellegűek és a jelenlegi gyártási folyamatok, termék specifikációk átvizsgálását, a szükséges design és gyártósor átalakításokat, illetve bizonyos esetekben a szerviz szolgáltatás fejlesztését, annak hatékonyság, kapacitás növelését stb. foglalja magában. A beruházások mértéke vállalatonként és termékenként eltérő lesz, hiszen jelenleg is a hosszabb életciklusra és egyszerű szervizelhetőségre optimalizált termékeknél a beruházási szükséglet várhatóan arányosan alacsonyabb lesz.

A BDO Magyarország pénzügyi tanácsadója arra is felhívja a figyelmet, hogy a közép - felső kategóriás termékeknél várhatóan kevésbé markáns hatása lesz az új direktívának, mert itt már jelenleg is a létező szabályozásnál kedvezőbb jótállási és szolgáltatási feltételeket nyújtanak a fogyasztóknak. Azonban az olcsóbb termékeknél- ahol az üzleti modell elsősorban az alacsony árral való differenciálás a piaci szereplők között - több buktató is lehet a szabályozásnak való megfelelésnél. Jó hír a vállalatok számára, hogy a beruházások finanszírozása - tekintve, hogy ezek a fenntarthatóságot, EU Green Deal céljainak elérését segítik - várhatóan jogosultak lesznek „green finance” források igénybevételére (zöld hitelek, kötvények).

Adaptációs Stratégiák

Babicz László szerint az érintett szegmensek vállalatainak három fő területen érdemes előre gondolkodniuk, hiszen, ha változik is még némileg a tervezet, az irány már most jól kivehető:

1. Alkatrészek megfelelő ellátásának biztosítása: Az érintett cégeknek azonosítaniuk szükséges a kritikus alkatrészeket, például melyek azok, amik leggyakrabban romlanak el, többször kell cserélni, melyek a „leggyengébb láncszemek” stb. Ezeknek a „beszerezhetőségét” mindképpen célszerű javítani. Erre egy megoldás lehet az „érzékeny” alkatrész(ek) elhagyása, felcserélése a termék specifikációból, ha ez nem jár materiális funkcióvesztéssel. A cégeknek viszont jó beruházási alternatív opció is lehet vertikális integráció(k) a kritikus alkatrészek beszállítóival.
2. Munkaerő-intenzív szervizköltségek racionalizálása: A szerviz lényeges eleme - természetesen az anyagköltség mellett - az emberi munka. Tekintve, hogy az alkatrészek gyártása és beszerzése is a legtöbb esetben nem a kész termék felhasználásának a helyén történik, ezért költséghatékony lehet (néhány termékcsoport esetében) a szervizfunkciót, olyan területen - akár EU-n kívül - végezni, ahol relatíve olcsóbb a munkaerő. Azonban a szállítási költségek növekedése és a fenntarthatósági szempontok (ESG) miatt az EU tagállamokon belüli kiszervezett szervizelés előnyösebb lehet.
3. Szervizfunkció részleges leválasztása, esetleg kiszervezése: Lehetőség lehet, hogy a gyártók belső szerviz funkció fejlesztése helyett szerződhetnek a piacon már létező, esetleg nagyobb, javításra szakosodott vállalatokkal, ezzel a jótállási idő alatt keletkező javítási kötelezettségüket részben kiszervezve. Ennek előnye, hogy egy tisztán javításra fókuszáló cég várhatóan magasabb színvonalú szolgáltatást tud nyújtani, mint egy elsődlegesen gyártásra koncentráló vállalat, és a szervizfunkció belső kialakításához szükséges beruházás mértéke is csökkenthető.

Gyógyászati Segédeszközök Alkatrészellátása és Támogatása

A gyógyászati segédeszközök a gyógyító eljárás során és a rehabilitációban is fontos szerepet töltenek be, a gyógyulási folyamatban a beteg életminőségének javítását szolgálják. Gyógyászati segédeszköznek azt az átmeneti vagy végleges egészségkárosodással, fogyatékossággal élő ember személyes használatába adott orvostechnikai eszközt vagy orvostechnikai eszköznek nem minősülő ápolási technikai eszközt kell érteni, amely használata során nem igényli egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy folyamatos jelenlétét.

Vénykötelesség és Tájékoztatás

A gyógyászati segédeszközök nem vénykötelesek, ezért, aki gyógyászati segédeszközt akar vásárolni, csak akkor van szüksége vényre, ha lehetősége van azt társadalombiztosítási támogatással igénybe venni, illetve amennyiben a beteg jelzi, hogy egyedi támogatás iránti kérelmet kíván benyújtani a NEAK-hoz. Vény nélkül a termék teljes árát a vevő fizeti ki. Jelentőségükre tekintettel a NEAK egyes gyógyászati segédeszközök árához, vagy kölcsönzési díjához, vagy azok javítási díjához támogatást nyújt.

A gyógyászati segédeszközök támogatásával kapcsolatban tájékoztatást kérhet a kezelőorvostól, a forgalmazótól, és a NEAK honlapjáról:

• A kezelőorvostól: Az orvos a gyógyászati segédeszköz rendelésekor tájékoztatja a beteget a gyógyászati segédeszköz kihordási idejéről, rendeltetéséről, a társadalombiztosítási támogatás mértékéről, összegéről és a beteg által fizetendő összegről.
• A forgalmazótól: A gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatása során a tb támogatással forgalmazott és kölcsönzött eszköz árát, kölcsönzési díját, a támogatás mértékét és nettó összegét, a beteg által fizetendő nettó térítési (kölcsönzési) díjat a beteg számára hozzáférhető módon közzé kell tenni.
• A NEAK honlapjáról: A gyógyászati segédeszközök támogatására vonatkozó adatokat a NEAK folyamatosan, minden naptári hónap 20. napjáig tájékoztató jelleggel a honlapján közleményben teszi közzé. A NEAK honlapján szabadon és ingyenesen hozzáférhető, a közleménynél szélesebb adat tartalmú internetes eszközkatalógus érhető el.

Társadalombiztosítási Támogatások

A gyógyászati segédeszköz árához, javítási valamint kölcsönzési díjához nyújtott támogatás akkor vehető igénybe, amennyiben a gyógyászati segédeszközt a támogatással rendelésre jogosult orvos, a tb támogatással való rendelés szabályai szerint vényen rendeli, és a gyógyászati segédeszközt olyan forgalmazónál váltják ki, amely a NEAK-kal a támogatás elszámolására szerződéssel rendelkezik. A kötelező egészségbiztosítás keretében az Egészségbiztosítási Alapból nyújtott támogatások mértékét hatósági eljárás során a NEAK határozza meg.

• Ártámogatás: A társadalombiztosítás által támogatott gyógyászati segédeszközök a támogatás alapjául szolgáló ár százalékos vagy fix összegű, illetve a betegségtől függő keretösszegben megállapítható támogatását kaphatják. A NEAK a tb támogatást ún. kihordási időre állapítja meg. Az árhoz nyújtott százalékos támogatás a támogatás alapjául szolgáló ár 98 %, 90 %, 80 %, 70 %, 60 %, 50 %, 45 % vagy 0 %-a lehet.
• Javítási díjhoz nyújtott támogatás: A rendeltetésszerű használat során a kihordási időn belül, és a kötelező, vagy a gyártó által vállalt jótállási idő lejártát követően meghibásodott - a korábban ártámogatással vásárolt - gyógyászati segédeszközök egyúttal társadalombiztosítási támogatással javíttathatók is, ha a kezelőorvos vagy a háziorvos vényen rendeli.
• Kölcsönzési díjhoz nyújtott támogatás: Egyes gyógyászati segédeszközök esetében lehetőség van azok meghatározott időszakra vonatkozó, tb támogatással történő kölcsönözésére is. Ebben az esetben a gyógyászati segédeszköz kölcsönzési díjához nyújt támogatást a NEAK.
• Közgyógyellátás: Társadalmi szolidaritás elve alapján, szociális ellátásként lehetőség van a közgyógyellátás terhére igénybe venni egyes gyógyászati segédeszközöket, illetve az eszközök javítását. A közgyógyellátásra jogosultak részére közgyógyellátás jogcímén rendelt gyógyászati segédeszközök javítása - ha az tb támogatással javítható - térítésmentes.
• Utazási költségtérítés: A gyógyászati segédeszköz próbájával és kiszolgáltatásával kapcsolatos utazáshoz utazási költségtérítés jár, amennyiben a gyógyászati segédeszközt a beteg a tartózkodási helyéhez legközelebb eső, a rendelt gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatására az egészségbiztosítóval szerződött forgalmazónál szerzi be.

Várható Hatások és Kilátások

A BDO pénzügyi tanácsadója szerint a szervizszolgáltatás és javítási szektor várhatóan növekedni fog az EU országaiban, mind a foglalkoztatottak száma, mind a bevételek tekintetében. Tehát a munkaerőpiac foglalkoztatottsága ily módon kiegyenlítődhet. Az viszont egyértelmű, hogy a KKV szektornak jó lehetőség lehet a megnövelt szervizszolgáltatási igény kiszolgálása. A vállalatok számára szükséges működési és beruházási feltételek a szabályozásnak megfelelő „adaptálás” gyorsaságát és sikerességét fokozhatják (EU-s országonként eltérő) kormányzati szubvenciós programok. Nyilvánvalóan erős hatékonyságot eredményezhet a fentarthatóság és a környezettudatosság terén, azon felül is, hogy ez direktíva elsődleges célja, nem pedig a termelékenység, hatékonyság javítása. Természetes hatása lehet a változtatásnak, hogy várhatóan a beruházások növelik majd az általános árszínvonalat.

tags: #alkatresz #ellatas #jogszabaly

• Gyermekbiztonság alapja
• Hópihe szimbólum és más Mondeo ikonok
• A Renault Márka Története
• Praktikus otthoni megoldások
• A Suzuki Ignis modell evolúciója