Amit tudni érdemes a gépjármű adásvételi szerződésről

Egy használt autó megvásárlása nem kizárólag a jármű kiválasztásáról és az árában való megegyezésről szól, hanem fontos jogi kötelezettségekről is. Akár kereskedőtől, akár magánszemélytől szeretnénk autót vásárolni, adásvételi szerződésre is feltétlen szükség lesz. Az adásvételi szerződés megléte kulcsfontosságú ahhoz, hogy az ügymenet során mind az eladó, mind a vevő érdekei védve legyenek. Ez a megállapodási forma egy teljes bizonyító erejű magánokirat, amely túlmutat a formalitáson. A jogi alapja annak, hogy mind az eladó, mind a vevő érdekei megfelelően érvényesüljenek az ügymenet során.

Az adásvételi szerződés jogilag rögzíti a tulajdonjog átruházását az eladóról a vevőre. Ez alapján történik az átírás, az illetékfizetés és minden további hivatalos ügyintézés. Cikkünkben részletesen áttekintjük az adásvételi szerződés tartalmi elemeit, a jármű átírásának folyamatát, továbbá praktikus vásárlási tanácsokkal is ellátjuk.

Az adásvételi szerződés általánosságban

Adásvételi szerződés születik ingatlan vagy gépjármű, gép és berendezés vásárlásakor, de akkor is, ha szellemi terméket (pl.: szoftver) értékesítesz vagy veszel. Az adásvételi szerződés alapján, ha te vagy az eladó, köteles vagy átadni az eladásra kerülő tárgy tulajdonjogát a vevőnek, ha pedig te, mint vevő veszel részt egy ilyen ügyletben, köteles vagy megfizetni a vételárat és átvenni azt. Ebből egyértelműen következik, hogy csak olyan dolgot adhatsz el, aminek a tulajdonosa vagy.

A gépjármű adásvétel formai szempontból lényegesen egyszerűbb procedúra, mint az ingatlan vásárlása: ebben az esetben nem kell a saját gyártású adásvételi szerződés elkészítésével bajlódni, ugyanis kizárólag a törvény által meghatározott formanyomtatványt fogadják el. A Polgári Törvénykönyv, mely az adásvételi szerződéseket is szabályozza, pontosan előírja az ilyen szerződések formai és tartalmi elemeit is. Fontos tudni, hogy a gépjármű adásvételi szerződés megkötésénél nem kötelező sem ügyvéd, sem tanú jelenléte.

A gépjármű adásvételi szerződést tanácsos mindig négy példányban elkészíteni - ebből kettő jut az eladónak, kettő a vevőnek. Az okmányirodák által elfogadott adásvételi szerződés négypéldányos, amelynek minden oldalán eredeti aláírásoknak kell szerepelniük.

Mire figyeljünk adásvételkor?

A szerződő felek és a jármű adatainak rögzítése

A szerződés egyik legfontosabb része a felek pontos azonosítása. A szerződésben egyértelműen meg kell határozni, hogy az adásvétel kik között jön létre, ezért mind az eladó, mind a vevő részéről kell tartalmaznia adatokat. A szerződés kitöltésekor nagyon precízen kell feltüntetni az adatokat.

Magánszemélyek adatai

Magánszemélyek esetében a következőkre lesz szükség:

Név (születéskori is, családi és utónévvel együtt, nőknél fel kell tüntetni a leánykori nevet is),
Születési helye, ideje,
Anyja neve,
Személyazonosító okmány és annak száma,
Lakcíme,
Állampolgársága.

Ezeket az adatokat is ellenőrzés alá kell vetni, akár többször is. Tipikus hiba, hogy a második keresztnevet nem szokták feltüntetni, ám mivel a személyazonosító okmányban szerepel, így nem fog azzal megegyezni, ami akár a gépjármű-nyilvántartásba való bejegyzést is megakadályozhatja. Fontos hangsúlyozni, hogy a szerződő felek nevében egy-egy ékezet eltérés máris galibát tud okozni. Amennyiben a szerződésben csak a név és a cím szerepel, a szerződő felek nem azonosíthatók be minden kétséget kizáróan.

Céges formák adatai

Abban az esetben, ha az eladó vagy a vevő egy céges forma, más adatokra lesz szükség. Cég esetén a szerződésbe bele kell írnotok a cég nevét, székhelyének címét, adószámát, cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozónál pedig a nyilvántartási számot. Mivel cégek részéről csak a cégjegyzésre jogosult személy írhat alá, célszerű őt is megnevezni. Jogi személyekkel való szerződéskötés esetén az adatok hitelességét interneten az e-cégjegyzékben ellenőrizhetjük le.

Adásvételi szerződés minta (autóalkatrész)

A gépjármű adatai

Ugyanilyen lényeges a jármű egyértelmű beazonosítása. Minél részletesebben, a lehető legtöbb adatát rögzítsük a járműnek. Ezek többek között a gépjármű:

rendszáma,
típusa,
alvázszáma (VIN),
motorszáma,
törzskönyvének száma,
forgalmi engedélyének száma és érvényessége,
gyártásának éve.

Fontos, hogy a szerződés megkötésénél többször le kell ellenőrizni, hogy valós adatok szerepelnek-e a szerződésben. Célszerűbb elvárni a törzskönyv bemutatását az adásvételhez, és az azon szereplő adatokat összevetni az autó alvázszámával és az adásvételi szerződésben leírtakkal! Amennyiben a törzskönyv nem áll rendelkezésre, ne kössünk szerződést, hiszen nem tudjuk kétséget kizáróan ellenőrizni, hogy valóban a tulajdonossal szerződünk! Ebből még akkor se engedjünk, ha tulajdoni viszonyról megbizonyosodtunk, és az előző tulajdonos csak elhagyta a törzskönyvet, annak pótlási ideje alatt a jármű átírása ugyanis nem fejezhető be.

Kilométeróra állás

A jelenlegi jogszabályok alapján az adásvételi szerződésnek tartalmaznia kell a kilométeróra aktuális állását. Ez a későbbi vitás helyzetek (pl. szavatossági igény) rendezése során döntő fontosságú lehet. Szintén érdemes ügyelni az adásvételkor aktuális kilométeróra-állás pontos feltüntetésére, ugyanis bírságokkal kapcsolatos vitás esetekben ez is döntő jelentőségű lehet.

Vételár és fizetési feltételek

A vételárat mindig egyértelműen kell rögzíteni, számokkal és betűvel is. Érdemes feltüntetni a fizetés módját (készpénz vagy átutalás), illetve azt, hogy a vételár mikor minősül kiegyenlítettnek. Fontos, hogy a vételár oly módon kerüljön feltüntetésre a szerződésben, hogy az egyértelmű legyen mindenki számára, ne legyen vita tárgya az összeg, a pénznem, illetve az, hogy az tartalmazza-e az általános forgalmi adó összegét vagy sem.

Többször megesett már, hogy az eladó nem a valódi vételárról állított ki számlát, a maradék összeget készpénzben kérte el. Ennek vásárlói oldalról nagy a kockázata, ugyanis használt autó vásárlásakor is lehetőség van a pénzünk visszaigénylésére. Amennyiben viszont nem a teljes ár került a számlára, csak az azon feltüntetett töredékösszeg visszakérésére vagyunk jogosultak.

Fontos Tudnivalók: 2010 Júliusi Szerződés

Egy esetleges szavatossági igény érvényesítése során alapvető szerepe lehet a szerződésben rögzített vételárnak. Árleszállítás vagy elállás esetén, nagyon nem mindegy, hogy a felek rögzítették-e a vételárat, az valós-e, tehát a ténylegesen megfizetésre került ellenszolgáltatás összeget tartalmazza, vagy esetleg eltérő értéket. Ha egyáltalán nem került rögzítésre a vételár, vagy a ténylegesen megfizetett vételár összegénél alacsonyabb összeg kerül rögzítésre és a ténylegesen megfizetett vételár összege más úton sem bizonyítható (pl. banki utalás), a vevő komoly nehézségekkel találhatja szembe magát, amennyiben igényt kíván érvényesíteni az eladóval szemben.

Ha korábban a vevőjelölt foglalót vagy előleget fizetett, annak megtörténtét is érdemes az adásvételi szerződésben rögzíteni (a legjobb, ha az elismervényt is csatoljuk a szerződéshez), és természetesen az összeget le kell vonni a vételárból. Fontos tudni, hogy ha az egyik fél kitáncol az adásvételből, a foglaló a másik felet kárpótolja - sőt, ha az eladó gondolja meg magát, a foglaló összegének kétszeresét kell megfizetnie a vevőnek.

A jármű műszaki állapotának rögzítése és szavatosság

A jármű aktuális műszaki állapotának rögzítése döntő fontosságú lehet egy későbbi szavatossági kérdés rendezése során. Szintén nincs jogszabályi előírás a gépjármű állapotának rögzítésére, ugyanakkor elsősorban eladói szempontból lehet érdemes megfontolni, hogy a gépjármű állapotával kapcsolatos - legalább lényeges - körülmények rögzítésre kerüljenek az adásvételi szerződésben, vagy akár egy külön mellékletben. Célszerű részletesen rögzíteni a szerződésen az összes olyan körülményt, amit a hirdetésben és azóta írásban vagy szóban az eladó leírt vagy elmondott, például a felszereltségi szintre vonatkozó adatokat, módosított, átalakított jármű esetén a változtatásokat, illetve az egyes szerkezeti elemek eladó által vállalt állapotát.

Amennyiben a gépjárműnek bármilyen ismert hibája vagy hiányossága van az adásvétel pillanatában, azt érdemes feltüntetni a szerződés „megjegyzés” pontjában, ezzel elkerülve a későbbi vitás eseteket. Célszerű rögzíteni a gépjármű esetleges korábbi és jelenlegi sérüléseit, fennálló hibáit, hiszen amennyiben ezek írásban, tehát bizonyítható módon rögzítésre kerültek, a vevő később nem hivatkozhat arra, hogy ezen körülményeket nem ismerte, nem volt tisztában a gépjármű állapotával.

Alkotórészek és tartozékok

Az adásvétel során a gépjárművet és az összes alkotórészét átadjuk a vevőnek. Alkotórész ebben az esetben az, ami a gépjárművel tartósan van egyesítve, elválasztásával értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne. Például a kereke, a motorja vagy az ajtajai. Tartozéknak számít az, ami a rendeltetésszerű használathoz vagy épségben tartáshoz szükséges vagy elősegíti azt, de csak abban az esetben, ha a felek megállapodtak róla. Például ilyen egy téligumi-szett vagy pótkulcsok. Célszerű - a kellő részletességgel - rögzíteni akár a szerződésben vagy egy külön mellékletben a gépjárművel együtt átadásra kerülő tartozékok listáját (pl.: gyári emelő, kerékkulcs, kompresszor, szerszámkészlet, indítókulcs, szervizkulcs, távirányító, stb.). A tartozék megnevezése mellett indokolt lehet a darabszám felültetése is bizonyos esetekben, pl. nem mindegy, hogy hány darab indítókulcs vagy szervizkulcs átadására kerül sor.

Szavatosság és jótállás közötti különbségek

Visszakanyarodva a szerződésszerű teljesítésére, célszerű röviden áttekinteni a szavatosság és jótállás kérdését is. Alapvető különbség a szavatosság és a jótállás között a bizonyítási teherben van. Jótállás esetén az eladó akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Ezzel szemben szavatosság esetén főszabályként a vevőnek kell bizonyítania, hogy a gépjármű, már az átadáskor hibás volt.

A jótállás jogszabály alapján alapvetően az új gépjárművekre vonatkozik, ugyanakkor számos kereskedés jótállást vállal az általa értékesített használt gépjárművekre is, amely jótállás ilyen esetben szerződéses vállaláson alapul. Utóbbi esetben ügyeljünk rá, hogy egyértelműen kerüljön rögzítésre az is, hogy a jótállás (garancia) pontosan mire és milyen feltételekkel, mennyi időre vonatkozik.

Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén törvényileg 2 év szavatossági idő jár. Amennyiben a szerződés tárgya egy használt gépjármű, a felek ennél rövidebb szavatossági időben is megállapodhatnak, de a szavatosság ebben az esetben sem lehet 1 évnél rövidebb. Nagyon fontos, hogy a kereskedők viszont nem zárhatják ki a szavatosságot. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetében, vagyis amennyiben egy magánszemély egy autókereskedéstől vásárol gépjárművet, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a vevő által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

Hiba esetén a vevő a kellékszavatossági igénye alapján kijavítást, kicserélést, illetve a vételár arányos leszállítását igényelheti, bizonyos esetekben a hibát az eladó költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, illetve meghatározott feltételek fennállta esetén a szerződéstől elállhat. Fontos tisztában lenni azzal is, hogy magánszemély és kereskedés között létrejött szerződésben semmis az a kikötés, amely a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezésektől a magánszemély vevő hátrányára tér el. Ez alapján tehát egy kereskedő eladónak minden esetben kell szavatosságot vállalnia az általa értékesített gépjárművel kapcsolatban a fenti rendelkezések szerint, ugyanakkor egy magánszemély eladóval kötött szerződésben a felek akár megállapodhatnak úgy is, hogy az eladó - jogszerűen, pl. alacsony vételárban való megállapodásra tekintettel - egyáltalán nem vállal szavatosságot az eladott járműre.

Előfordulhat olyan eset is, amikor az autókereskedő egy olyan adásvételi szerződést tesz a vevő elé aláírásra, amelyen nem a kereskedés szerepel eladóként, mert bizományosként értékesíti a gépjárművet. Ebben az esetben a szavatossági kötelezettség nem a kereskedést, hanem az adásvételi szerződésen eladóként feltüntetett személyt terheli majd.

Fontos lépések gépjármű adásvétele előtt

Autóvásárlás esetén körültekintő eljárásra van szükség. Mint minden ügyintézési procedúra alkalmával, első nekifutásra ebben az esetben is komplikáltnak tűnhet a helyzet. Mielőtt bármilyen autóra igent mondana, fontos, hogy pontosan feltérképezze az igényeit, majd priorizálja azokat. Nem mindegy, hogy milyen célra és hány ember szállítására keresi az új négykerekűt, de ugyanígy a használat gyakorisága és a hajtásmód is meghatározó szempont. Ezeknek a döntési tényezőknek a végiggondolásával könnyebb szűkíteni a kört, és meghatározni az autó méretét, kialakítását és egyéb paramétereit.

Gépjármű előéletének ellenőrzése

Használt gépjármű vásárlása esetén nagyon fontos, hogy minden esetben ellenőrizd a gépjármű előéletét alvázszám vagy rendszerszám alapján. Miután megvan az ideális autótípus és a pénzügyi helyzetét is átzongorázta, folytatódhat a kutatómunka. A magyarországi Jármű Szolgáltatási Platformon (JSZP) rendszám alapján rendkívül sok információt gyűjthet, ráadásul díjmentesen. Látni fogja a műszaki vizsgák, az egyes eredetiségvizsgálatok eredményeit, de ugyanígy a korábbi futásteljesítményeket, stb. Napjainkra kárkalkulációs adatbázisok is léteznek, amelyek alvázszám alapján segítenek az eligazodásban. Ahogyan a nevük is utal rá, ilyen módon a jármű kártörténeti eseményeit lehet nyomon követni - tehát láthatóvá válik, hogy az autót valaha összetörték-e már vagy sem. Bár képeket nem kap, de a kalkulációból következtetni tud a kár mértékére. Így az autó átvizsgálásakor már szemfülesebb lehet: megkeresheti a balesetre és szervizelésre utaló nyomokat. Bár az adatbázisok hasznossága vitathatatlan, tévedhetetlenségük vitatható - ezt végig tartsa szem előtt! Kérd el a szervízkönyvet.

Eredetiségvizsgálat

Amennyiben Magyarországon használt járművet szeretnénk vásárolni, az adásvétel lebonyolítása előtt az autó eredetiségvizsgálatára is szükség van. Az eljárás célja a választott jármű adatainak ellenőrzése. Az eredetiségvizsgálat feltétele a jármű átírásának, ezt akár már a gépjármű adásvételi szerződés megkötése előtt is el lehet végeztetni, ezzel is nagyobb eséllyel kerülve el a lehetséges buktatókat. Az eredetiségvizsgálattól egy esetben lehet eltekinteni, ha az autó eladása és megvásárlása egyenes ági rokonok között megy végbe.

Szakértői ellenőrzés és próbaút

Amint sikerült összegyűjteni az ár-érték arányban legjobbnak ígérkező járműveket, elengedhetetlen, hogy a vásárlás előtt élőben is megnézze, ellenőrizze, kipróbálja őket. Ilyenkor célszerű magával vinnie egy hozzáértő szakembert is, de az eladó beleegyezésével, akár egy független műhelybe is elgurulhat a kiszemelt autóval. Az autó küllemében Ön is keresheti az intő jeleket - például feltétlenül fussa át a szemével a kasztnit! A használt autók legádázabb ellensége a rozsda, amely, ha még nem is látványos, észrevehető: a felhólyagosodott festék jó eséllyel a fémfelület roncsolódásáról árulkodik. Ezenfelül nézze meg, hogy lát-e például színeltéréseket, műszerfalon kivillanó hibakódot, és ellenőrizze, hogy a hirdetésben megadott funkciók valóban működnek-e! A próbaútról se feledkezzen el! Hiába találja az autót megfelelőnek, hogyha a vezetési élmény mégsem igazodik az elképzelt komforthoz.

Hitel vagy lízing teher ellenőrzése

Ha a tesztvezetés sikeresen meggyőzte, már csak egy lépés maradt hátra, mégpedig az autóhoz tartozó iratok átnézése. Mindenképp ellenőrizze a törzskönyvet és a forgalmi engedélyt, és járjon utána, hogy volt-e hitel a járművön! Amennyiben igen, célszerű bekérnie az eladótól a kölcsön törlését igazoló dokumentumot is. Amennyiben a gépjármű hitel vagy lízing alatt áll, az eladónak ezt feltétlenül jeleznie kell a vevő felé. A jármű tulajdonjoga ilyenkor gyakran nem az eladóé, hanem a finanszírozó intézményé (bank, lízingcég).

Külföldi autók vásárlása

Ma már van lehetőség külföldről behozott autó honosítására is. Ebben az esetben a fenti folyamat annyiban módosul, hogy egy ideiglenes rendszám igénylése után tudod csak hazahoz(at)ni az autót, amit egy vizsgaállomáson honosíttatnod kell. A külföldi autók regisztrációs költségei tekintélyes összegeket tehetnek ki. Külföldről behozott autónál (a származási országtól függően) eltérően nézhet ki a forgalmi és a törzskönyv. Néhol a kettő egy papíron szerepel. Tisztázzátok, hogy a gépkocsi rendelkezik-e érvényes műszaki vizsgával, hiszen a honosítás feltétele ennek megléte, ennek hiányában csak az autó forgalomba helyezése jöhet szóba. Emellett érdemes tudnod azt is, hogy kizárólag ideiglenes rendszámmal és érvényes kötelező biztosítással használhatod, akár egy próbaút erejéig is, ezért ragaszkodj ezek meglétéhez az adásvétel során!

Teendők az adásvételi szerződés megkötése után

Az adásvételi szerződés fontos lépés a gépjármű átírása során, azonban a teendőid ezzel még nem értek véget. Fontos, hogy a szerződés két példánya téged illet, emellett azonban a forgalmi engedély, a törzskönyv, a szervízkönyv, a slusszkulcs, valamint a pótkulcs is az autó új tulajdonosának birtokába kerül.

GÉPJÁRMŰ ÁTÍRÁS

Kötelező Gépjármű Felelősségbiztosítás (KGFB)

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra (röviden: KGFB-re) már abban a pillanatban szükség van, amikor az autó hivatalosan az új tulajdonos nevére, azaz a nevünkre átkerül. Magyarán addigra meg kell lennie, amikor a gépjármű adásvételi szerződés aláírásra került. Egyrészt a szerződés létrejöttével a korábbi kötelező biztosítás azonnal érvényességét veszti. Másrészt enélkül nem vihetjük forgalomba az újonnan megszerzett járgányt. Harmadrészt az átírásnál már be kell mutatnunk az új KGFB kötvényét. Összefoglalva az adásvétel napjának és az új biztosítás napjának meg kell egyeznie. A tulajdonátruházási szerződés hatályosulásának időpontjára a vevőnek, megajándékozottnak rendelkeznie kell érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítással.

Az eladó, ajándékozó biztosítási szerződése érdekmúlással megszűnik a tulajdonjog átszállás időpontjában, így onnantól kezdve a korábbi tulajdonos biztosítása már nem él, így már nem fedezi az esetlegesen bekövetkező károkat. Ezt a vevő figyelemfelhívása érdekében célszerű lehet beírni a szerződésbe. Amennyiben a vevő, a megajándékozott saját részre megkötött kötelező felelősségbiztosítás nélkül veszi át a gépjárművet és azzal kárt okoz, úgy a kárt majd teljes egészében érvényesíteni fogják vele szemben.

Átírás és bejelentési kötelezettség

A gépjármű adásvételi szerződés megkötését követően az eladónak 8 napon belül le kell jelentenie az eladás tényét. A korábbi szabályozástól eltérően a vevőnek és az eladónak egyaránt 15 napja van az adásvétel tényét bejelenteni az okmányirodában. A gépjármű adásvételi szerződés megkötését követően 15 napunk van a jármű átírására. Nem érdemes az utolsó pillanatig tolni az ügyintézést, mert a határidő átlépésével az autót azonnal kivonják a forgalomból. Ráadásul az okmányiroda az adóhatóságnak is jelenti, hogy az illetékfizetési kötelezettségünknek nem tettünk eleget.

Amennyiben a vevő ezirányú kötelezettségét nem teljesíti, úgy az eladó sok kellemetlenséggel találhatja szembe magát. A vevői átírási kötelezettség nem teljesítése hiányában a vevő által esetlegesen okozott közigazgatási bírság, szabálysértési eljárás, parkolási jogsértés miatt az eladóhoz érkeznek a fizetési felszólítások, az eladó pedig majd levelezhet a hatóságokkal, és bizonyíthatja majd egyesével, hogy a gépjárművét már eladta a vevő részére. Amennyiben az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket és szankciókat a szerződés részévé tesszük, a vevő fokozottabban rá lesz szorítva, hogy a bejelentési kötelezettségét határidőben teljesítse.

Vevőként fontos, hogy az okmányirodai átíratáshoz kötelező gépjármű felelősségbiztosítással kell rendelkeznie az autónak, a biztosítás megkötését igazoló szelvényt ugyanis be kell majd mutatni az ügyintézés során. A következő lépés a vevő számára az eredetiségvizsgálat elvégzése (ha ezt megelőzően nem került rá sor), az eladónak pedig a vagyonszerzési illeték megfizetése. Abban az esetben pedig, ha minden stimmel, a folyamat végén megkapod az új forgalmi engedélyt, valamint a törzskönyvet, mint boldog autótulajdonos.

Tulajdonos és üzembentartó fogalma

Egy gépjárműnek tulajdonosa és üzembentartója is van. Legtöbb esetben ez a kettő ugyanaz a személy. De nézzük is hogy miben különbözik a kettő!

Tulajdonos az a személy, aki így van bejegyezve a nyilvántartásba, köznapi szóhasználattal élve, akinek a ”nevén van”. Kizárólag a tulajdonost illeti meg a gépjármű tulajdonjogának átruházása és a végleges forgalomból való kivonása.
Üzembentartó pedig a fenntartásáért és a mindennapi használatáért felelős. Az üzembentartó rendezi a kötelező felelősségbiztosítást. Ezenkívül a jármű műszaki vizsgáját és a fizetendő adókat is ő rendezi, sőt ő felel a parkolási és úthasználati díjak rendezéséért is.

Két esetben lehet valaki üzembentartó: ha ő a jármű tulajdonosa, vagy más jogcím alapján a járműnyilvántartásba bejegyezték (Ez egy üzembentartói szerződéssel egyszerűen megoldható). Mindezek után az üzembentartó is kap egy saját adatait tartalmazó forgalmi engedélyt, így gyakorolhatja az előbb felsorolt jogosultságokat. Fontos megjegyezni, hogy amint változik az üzembentartó személye, az új üzembentartónak gondoskodni kell a kötelező felelősségbiztosításról.

Gyakori buktatók és mire figyeljünk

Sajnos a használtautók piacán a mai napig tartják magukat bizonyos átverések és visszaélések, amelyek ellen egy megfelelően elkészített adásvételi szerződés hatékony megoldás lehet. Az adásvételi szerződés aláírására érdemes kellő időt és nyugodt körülményeket szánni: nem egy autós átverés kezdődik úgy, hogy az eladó vagy vevő sietteti a papírok aláírását, vagy hiányosan tölti ki a szerződést. Alapszabály, hogy soha ne írj alá adásvételi szerződést, ha fenyegetve érzed magad vagy siettetik a folyamatot, ebben az esetben jogod van elállni az ügylettől - a hasonló esetekre készülve érdemes az adásvételt egy külső helyszínen, kísérővel lebonyolítani, utóbbi a tanúzás miatt egyébként is szükséges.

Abban az esetben, ha az új tulajdonos nem jelentette be időben a tulajdonosváltozást, és így a te nevedre különböző közigazgatási bírságokat szedett össze, az adásvételi szerződés egy példányával tudod igazolni, hogy a jármű már nem a te tulajdonodban van - ezért is fontos az eladás azonnali bejelentése és az adásvétel időpontjának feltüntetése.

Amennyiben a gépjárművet a vásárlás során átvizsgálták, annak tényét, eredményét célszerű lehet rögzíteni a szerződésben, illetve mellékelni a dokumentumot a szerződéshez. Ugyancsak célszerű - a kellő részletességgel - rögzíteni akár a szerződésben vagy egy külön mellékletben a gépjárművel együtt átadásra kerülő tartozékok listáját.

Jogsegély és támogatás

Az Allianz Autóm Komfort csomagjának keretein belül az Allianz ügyfelei ingyenes telefonos jogsegélyszolgálatot vehetnek igénybe új, illetve használt autó vásárlása esetén, vagy a már átvett jármű kapcsán fellépő jogvitás helyzetben. A telefonos jogi tájékoztatás során alapos, személyre szabott információt és tanácsokat kaphatunk arról, milyen buktatókkal találkozhatunk, mire érdemes figyelnünk. A szolgáltatás igénybevételéhez már az is elég, ha rendelkezünk olyan járművel, aminek a biztosítása az említett csomagban van.

tags: #adasveteli #szerzodes #alufelni #tudnivalók