A biztonsági öv használatának kötelezettsége és fontossága a közúti közlekedésben
Gépjárművel történő közlekedésünk során a biztonsági öv használata kötelező! Ezzel a szabállyal mindenki tisztában van, sajnos azonban sokaknak ez mégsem magától értetődő. A szigorú bírság elkerülése mellett saját jól felfogott érdekünk is használni az övet, hiszen baleseteknél az életünk múlhat azon, hogy be vagyunk-e kötve. A biztonsági öv használata tehát minden más esetben kötelező.
Az övhasználati szokások és statisztikák Magyarországon
Egy tavaly készült felmérés szerint a válaszadók 93,9 százaléka tartotta alapvető fontosságúnak az övhasználatot a biztonság szempontjából. A felmérés készítői szúrópróbaszerűen vizsgálták a kisteherautók, a munkásokat szállító kisbuszok, furgonok, platós járművek vezetőinek és utasainak az övhasználati gyakorlatát is. Országosan az autóvezetők 88.5 százaléka használta a biztonsági övet a vizsgált időszakban. Az anyósülésen utazók még kisebb arányban, 87,3 százalékuk volt csak bekötve, amikor elhaladtak a felmérést készítők előtt.
A hazaival egy időben még tíz uniós tagállamban is végeztek hasonló felmérést. Összességében csak Olaszországban és Bulgáriában mértek rosszabb (azaz kisebb arányú) övhasználatot. A magyar adatok értékeléséhez azonban figyelembe kell venni azt is, hogy a hazai felmérés finoman szólva is költségtakarékos volt: 30 helyszínen 3477 gépjármű megfigyelésén alapszik.
A felmérés rávilágított arra is, hogy a hétvégéken nagyobb valamelyest az övhasználati hajlandóság - legalábbis az első üléseken utazók esetében. Míg hétközben a sofőrök 87 százaléka használja a biztonsági övet, hétvégén már 92,1 százalékuk.
A biztonsági öv használatának elmulasztása tragikus következményekkel járhat. 2020-ban 45-tel, a rákövetkező évben 65-tel kevesebben haltak volna meg a hazai utakon, ha csak 10 százalékkal magasabb lett volna a biztonsági övüket szabályosan használók aránya. Ez is jól mutatja, mennyire életmentő lehet egy egyszerű mozdulat.
Minden a kötelező biztosításról
Gyakori tévhitek és az igazság a biztonsági övről
Rendőri intézkedés esetén természetesen mindenkinek van mentsége (vagy legalábbis magyarázata) arra, hogy „máskor ugyan mindig beköti magát, most azonban csak azért nem tette mert…”. Azonban a KRESZ egyértelműen meghatározza azt is, kinek mikor nem kell használni a biztonsági övet, és a gyakori kifogások a tények ismeretében megdőlnek.
„Szorít az öv, kényelmetlen”
A járművek döntő többségében ma már automata biztonsági övek vannak, amelyek nem simulnak olyan erővel a használójára, hogy az valóban szorító érzést váltson ki.
„Ütközéskor jobb, ha nincs becsatolva a biztonsági öv, mert inkább kirepülök a gépkocsiból, mint hogy az összetört járműbe beszoruljak”
Téves ez a szemlélet. A gépkocsiból ütközéskor kiesni olyan terhelést jelent, mintha valaki több emeletnyi zuhanás után az úttestre esne. Ütközést követően csak akkor leszünk képesek elhagyni a gépkocsit, ha a bekövetkezett baleset során nem keletkezett olyan mértékű sérülésünk, ami ezt lehetetlenné tenné. Ez a legnagyobb eséllyel úgy garantálható, ha a biztonsági öv be volt csatolva.
„Erős vagyok, ütközéskor a karjaimmal képes vagyok megtartani, megtámasztani magam”
Nem, nem képes. Akár már 30 km/óra ütközési sebesség mellett is olyan terhelés éri az emberi szervezetet, amely során a saját testtömege 20-30 szorosát kellene egy pillanat alatt megtartania.
„Nekem ne szabja meg senki, hogy becsatolom-e magam, az én életem, az én egészségem”
Igaz, hogy mindenki felelős a saját életéért és testi épségéért. Felelősek vagyunk magunkkal szemben, a családunkkal szemben, de a közlekedés többi résztvevőjével szemben is.
„Csak ide megyek a boltba, óvodába, iskolába”
Ilyen távolságon belül is érhet minket baleset, akár az elindulás utáni pillanatban is.
„Elfelejtettem, amúgy mindig használom”
A biztonsági öv rendszeres használata az elindulást megelőzően annyira megszokottá, ezzel szinte automatikussá válik, olyan elengedhetetlen része lesz az elindulás előtti rutinnak, mint az hogy sebességbe kapcsolunk, irányjelzőt használunk, vagy kiengedjük a rögzítőféket.
„Van a gépkocsimban légzsák, az úgyis megvéd”
A légzsák csak a becsatolt biztonsági övvel együtt fejti ki azt a védelmi hatását, amiért kifejlesztették és beépítették a gépkocsiba.
„Ütközés után kigyullad a gépkocsi, és a becsatolt biztonsági öv miatt bent ragadok az égő autóban”
Ez a tévhit is abból a téves elképzelésből fakad, hogy az öv akadályozza a menekülést. Észérvekkel alátámasztható indok nincs a biztonsági öv használatával szemben.
Kivételes esetek: Mikor nem kötelező a biztonsági öv használata?
Csakhogy a KRESZ egyértelműen meghatározza azt is, kinek mikor nem kell használni a biztonsági övet. Néhány specifikus esetben mentesülhetünk a bekötési kötelezettség alól. Ezek a következők:
- Ha hátramenetben közlekedik egy autó, sofőrjének nem kötelező bekötnie magát a tolatás ideje alatt. Ennek oka igen egyszerű, hiszen ha be vagyunk kötve, nem tudunk rendesen hátrafordulni, ami bizony veszélyes. Arra a néhány másodpercre, amíg ebben a kitekert testtartásban vezetünk, megengedett kikapcsolni az övet.
- Fogyatékossággal élő járművezetőknek, illetve utasoknak az egészségügyi okból mentességet élvező személyeknek. Természetesen ilyet csak nagyon indokolt esetben kaphatunk, főként komoly műtétek után, melyek a felsőtestet érintik. Arra az időszakra járhat orvosi igazolás, amikor már felépültünk annyira, hogy az utóvezetés ne okozzon gondot, de a biztonsági öv veszélyes lenne a hegesedés miatt.
- Ha az ülésekhez nem tartozik gyárilag biztonsági öv, és utólag sem lehet bele szereltetni.
- Személyfuvarozó járművek vezetőinek utasszállítás közben, például a taxisofőrök. Ha a gépkocsi vezetője taxi üzemmódban van, és utasokat szállít, mentesülhet a bekötési kötelezettség alól. Ezt a kivételt a taxisofőrök védelme indokolja, mert ha esetleg veszélyes utassal akad dolga, biztonsági öv nélkül könnyebben meg tudja magát védeni.
- A mentőben szállított betegeknek. A mentőautót vezető személynek és a mellette ülő utasnak kötelező bekötnie magát, de a hátsó, betegellátó térben tartózkodó személyzetnek nem feltétlenül.
- A lakott területen közlekedő tömegközlekedési eszközök utasainak.
- Azon távolsági autóbuszok utasainak, amelyek álló utasokat is szállíthatnak (ha nincs biztonsági övvel felszerelve).
- Gépjármű hátsó ülésén alkalmi jelleggel szállított, 3. életévét betöltött gyermekeknek, amennyiben nincs hely kettőnél több gyerekülés beszerelésére, és a 3 évnél idősebb gyermekről van szó.
- Gyakran megálló járművek (pl. terjesztői járművek, szemetesautó) vezetőinek.
Gyermekek szállítása: A biztonsági öv és a gyerekülés kettős kötelezettsége
A biztonsági öv és a gyerekülés használata KÖTELEZŐ a gyermekek biztonságos szállításakor. Mindig az életkornak, súlynak és méretnek megfelelő gyerekülést kell használni, és azt megfelelően rögzíteni kell.
Jogi háttér és az Alkotmánybíróság állásfoglalása
Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezés alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítvány alapján hozott határozatában 1993. november 29-én vizsgálta a biztonsági öv használatának kötelezettségét. Az indítványozó álláspontja szerint a KRESZ sérelmezett rendelkezése ellentétes az Alkotmánynak a szabad mozgás jogát biztosító 58. § (1) bekezdésével, mivel a biztonsági övvel felszerelt ülésen utazó személyt általános érvénnyel kötelezi a biztonsági öv becsatolására, s nincs tekintettel arra, hogy egészségügyi körülmények - nevezetesen a szívritmus szabályozó használata - ezt nem teszik lehetővé. Azt is kifogásolta, hogy a biztonsági öv kötelező használatát miniszteri rendelet állapítja meg, nem törvény.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az államnak az élethez, egészséghez, biztonsághoz való jog tiszteletben tartására és védelmére irányuló kötelezettségéből az is fakad, hogy a közúti közlekedés szabályai, nevezetesen a biztonsági öv használatára vonatkozó előírások azoknak az élethez, egészséghez, biztonsághoz való jogát is védjék, akiknek éppen a biztonsági öv használata okozhatja e jogok sérelmét. Ezt szem előtt tartva az Alkotmánybíróság más országok tapasztalatait is figyelembe véve megjegyezte: alkotmányossági szempontból nem kifogásolható, sőt kedvező megítélés alá esik az olyan tartalmú szabályozás, amely a gépjármű vezetésére egészségileg alkalmas, de bizonyos gyógyászati segédeszközt vagy berendezést használó személyt - megfelelő orvosi szakvélemény, illetve igazolás alapján - úgy enged mentesíteni a biztonsági öv használata alól, hogy az ilyen egészségügyi adottságokkal rendelkező személy számára más, a közlekedés biztonságát, az életet és az egészséget védő egyéb hatósági korlátozásokat (pl. sebességkorlátozást) tesz lehetővé.
A tiszás alkotmánymódosítás súlyos jogi problémákat vet fel - HírTV
Ami a rendeleti szintű szabályozást illeti, az Alkotmánybíróság több döntésében is felhívta a figyelmet arra, hogy „nem mindenfajta összefüggés az alapjogokkal követeli meg a törvényi szintű szabályozást. Valamely alapjog tartalmának meghatározása és lényeges garanciáinak megállapítása csakis törvényben történhet, törvény kell továbbá az alapjog közvetlen és jelentős korlátozásához is. Közvetett és távoli összefüggés esetében azonban elegendő a rendeleti szint is”. A közúti közlekedésben való részvétel szabályainak miniszteri rendeleti szintű megállapítása formai okból nem tekinthető alkotmányellenesnek.
Ha autóba ülünk, abban mindig van kockázat, ezért érdemes minden szabályt szigorún betartani, hiszen még így sem biztos, hogy teljesen balesetmentes lesz az utunk. A legfontosabb azonban, hogy saját magunk és utasaink biztonsága érdekében mindig csatoljuk be a biztonsági övet, kivéve a jogszabályban meghatározott kivételes eseteket.
tags: #abetegszallitoban #kotelezo #a #biztonsagi #ov