A KRESZ szabályainak hatálya és jelentősége a településeken
Ez a szócikk a Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozásáról szól. A Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása (rövidítve: KRESZ) egy rendeletbe foglalt közlekedési szabálygyűjtemény, jogi nevén az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, amely „a Magyarország területén levő közutakon és közforgalom elől el nem zárt magánutakon folyó közlekedést szabályozza”. Ez a meghatározás magyarázza, hogy miért mondhatjuk, hogy a település egész területén érvényesek a KRESZ szabályai, hiszen a közutak és a forgalom elől el nem zárt magánutak gyakorlatilag lefedik egy település teljes közlekedési hálózatát. 1988 óta a közlekedés legalapvetőbb szabályait a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény is rögzíti.
Történeti áttekintés: A KRESZ születése és fejlődése
A közúti forgalom rendjét már a 19. században is igyekeztek meghatározni. Az első magyar KRESZ-nek egy 1910-ben született belügyminiszteri rendeletet tekintünk. A belügyminiszter 57.000/1910. számú rendelete az egész országra kiterjedő hatályú volt, kizárólag a gépjárművek vonatkozásában tartalmazott előírásokat. Az 1909-es Párizsi Egyezmény is hozzájárult a nemzetközi szabályozás alapjaihoz.
A magyar királyi belügyminiszter és a magyar királyi kereskedelemügyi miniszter 250.000/1929. BM. számú rendelete tekinthető az első átfogó hazai KRESZ-nek, amelynek neve - A Közúti Közlekedési Rend és Közrend Egységes Szabályzata - adta a ma is fogalomként használt rövidítést. Ez a rendelet 1930. január 1-jén lépett hatályba. A gépjárművekre, egyéb járművekre, kerékpárosokra és a gyalogosokra is kiterjedt.
Az évek során számos szabályozást vezettek be a biztonság és a rend fenntartása érdekében. Az állam már az 1920-as években igyekezett a közúti forgalom környezeti ártalmait, veszélyességét mérsékelni: 1926-ban először született rendelet a gyermekek védelmére az utcai forgalomban. Az 1930-ban bevezetett új KRESZ értelmében a tehergépkocsikat és autóbuszokat kötelező visszapillantó tükörrel felszerelni. 1935-től a gépjárművezetőknek a városokban csak a kézi kürt hangjánál nem erősebb, ún. tompított villanykürtöt volt szabad használni.
Sebességkorlátozások fejlődése a lakott területeken
A sebességkorlátozások története jól példázza a KRESZ alkalmazkodását a változó körülményekhez. A közúti forgalom sebességét a két világháború között rendkívül alacsonyan határozták meg. 1910 óta a személyautók belterületi menetsebessége maximum 25 km/óra lehetett. 1931‑től az autóbuszoknak megengedték, hogy lakott területen - ha az útviszonyok megengedik - a korábbi 12 km/óra helyett 40 km/óra sebességgel közlekedjenek. 1954-től lakott területen kívül autóbusz már akár 60 km/óra sebességgel is közlekedhetett. A személyautók legnagyobb sebességét viszont nem korlátozták.
Információk az elszállított autókról Debrecenben
Táblázat: Sebességkorlátozások alakulása (példák)
Az alábbi táblázatban néhány példa látható a történelmi sebességkorlátozásokra, különös tekintettel a lakott területekre:
| Időszak | Járműtípus | Terület | Sebességhatár (km/h) |
|---|---|---|---|
| 1910-től | Személyautó | Belterület | Maximum 25 |
| 1931-től | Autóbusz | Lakott terület | Maximum 40 (korábbi 12 helyett) |
| 1954-től | Autóbusz | Lakott területen kívül | Akár 60 |
A forgalmi rend alapvető változásai
A két világháború között a forgalmi rend legnagyobb változását a jobbra hajtás (vagy jobbra tartás) bevezetése jelentette. Vidéken 1941. július 6-ától, Budapesten november 9-től lépett életbe a jobbra hajtás. A közúti jelzőtáblák kinézetét az 1968-as Bécsi Közúti Jelzési Egyezmény és az azt kiegészítő európai Megállapodás, valamint ezeknek 1995-ben hatályba lépett módosításai szabályozzák.
A KRESZ aktualitása és kihívásai
Az újabb és újabb eszközök elterjedése erősen befolyásolja a KRESZ fejlődését. A KRESZ többéves késéssel követi a megváltozott szokásokat. Ez a késés néha vitatott szabályozásokhoz vezet. Az alkoholizálást támogató állami intézkedések közé tartozik az ittas kerékpározás 2014-ben bevezetett legalizációja, amely ellen rengetegen tiltakoztak: civil szervezetek, újságírók, valamint a Lánglovagok Egyesület és a Magyar Kerékpárosklub is. Kiemelték, hogy az ittas kerékpározók nem csak magukra, hanem másokra is életveszélyesek.
Elsőbbségadás sorozat 1. rész: az alapelvek
Nemzetközi egyezmények szerepe
A közúti közlekedés szabályozását számos nemzetközi egyezmény is befolyásolta és befolyásolja a mai napig. Az 1926. évi Párizsi Egyezmény - az Autóközlekedésre vonatkozó Párizsi Egyezmény - az 1929. évi XXXII. törvénycikkben került kihirdetésre. Az 1949. évi Genfi Egyezmény - a Közúti Közlekedési Egyezmény - az 1962. évi 28. törvényerejű rendelet hirdette ki, majd ismételten a 2019. évi LXXV. törvény. Ezek az egyezmények biztosítják a nemzetközi harmonizációt a közlekedési szabályokban.