A Magyar Rendszámtáblák Története és Jelentősége: Utal-e a Rendszám a Kocsi Korára?

Július elsejével bevezették a legújabb, immár hetedik típusú magyar rendszámot, amelyen a jól megszokott három betű, három szám helyett immár eggyel több betűt találni. Júliustól új rendszámtábla-formátumot vezetnek be Magyarországon, vagyis megszűnik az 1990 óta létező három betű, három szám kombináció, amelyet csak kivételes esetekben fognak gyártani. A változást 2021 elején jelentették be hivatalosan, később megjelentek az első mintatáblák is, ezúttal pedig összefoglaljuk, hogy mit érdemes tudni az utóbbi harminc év legfontosabb autó-nyilvántartási változásáról. Cikkünkben olyan kérdésekre is választ adunk, amelyek joggal merülhetnek fel minden autósban, motorosban és teherautó-tulajdonosban.

Az autózás úri hobbiként indult, és ezt mutatja a rendszámok alakulása is. Eleinte csak beceneveket kaptak a ritka gépezetek, de az automobil terjedése elhozta a rendszámok korát. Az 1895-ben Magyarországon megjelent autók kezdetben minden jelzés és számozás nélkül közlekedtek. Az első években neveket adtak a gépkocsiknak, így például Fényi Béla nagy Peugeot kocsijának “Kati” volt a neve. Nevezetesebb kocsinevek a következők voltak: “Nighty Girl”, “Red Devil”, “Reve”, a “Kroko” és a “Boss”.

A Rendszámtáblák Fejlődése Magyarországon: Történelmi Áttekintés

Az első lépések és a területi alapú rendszámok (1901-1933)

Már az 1901-ben hozott rendeletek is előírják a hatósági rendszám használatát és a kötelező műszaki vizsgálatot Budapesten. Az első automobil-forgalmi rendelet 1901-ben született, akkor még összesen 31 rendszámtáblára volt szükség országszerte. Az első autó megérkezése után öt évvel, 1901-ben Budapest rendőrfőkapitánya úgy látta, hogy valamiféle módon meg kell jelölni az egyre nagyobb számban közlekedő autókat. A jelzés egy római és két arab számból állt, majd háromból. Amikor a római egyes mellett elérték a 999-et, római kettessel kezdték elölről az egészet. A módszer hamar kifulladt, a tízes években már körzetekhez kapcsolt jelzéseket használtak.

A járművek számának hihetetlenül gyors növekedése miatt 1910-ben a hatóságok országos szabályozást vezettek be. 1910 tavaszán a belügyminisztérium rendeletben új szisztémát vezetett be: az ország területét 15 járműkerületre osztották, a kerületek külön betűjelzést kaptak, egy betűhöz három szám kapcsolódott. Ezek a kerületek egy-egy betűjelzést kaptak, amelyet a rendszámtáblán fel kellett tüntetni. Két város, Budapest és Fiume önálló kerületnek számított. A rendszámok egy betűből egy kötőjelből és három számjegyből álltak, kivéve Budapestet, ahol a rendszámok római számmal kezdődtek. A járműkerületek jelei vörösek voltak, a számok feketék (fehér alapon).

Az ország térképének átrajzolásával a járműkerületek is új határokat kaptak. A változásokra a hatóságok 1920-ban reagáltak, amikor is a járműkerületek jelzését a nagyvárosokhoz kötötték. A határokkal együtt a járműkerületek is megváltoztak: Bp, B, D, E, M, O, P, S betűjeleket használtak (pl. D: Debrecen, M: Miskolc, P: Pécs, S: Szeged térségét jelölte.). 1929-ben Európa közlekedésügyesei megegyeztek egy egységesebb rendszámformátumban. Ennek a magyar hatóságok 1933-ban tettek eleget. Az új rendszámmal búcsút intettek az addig használatos területi kötődésnek. Két szám, három betű, ezzel úgy gondolták hosszú időre megoldották a rendszámkérdést 1933-ban. 1933 őszétől újabb változtatást hajtottak végre: a gépkocsik hátulján álló téglalapon felül három szám, alatta két betű szerepelt.

Rendszámtábla világítás korszerűsítése

Háború utáni rendszerek és az 1958-as formátum (1946-1990)

A második világháborút követően sokszor nyersanyaghiány miatt a rendőrség nem tudott rendszámtáblákat gyártatni, ezért azokat a tulajdonosok maguk készítették. 1946 elején megalakult az Országos Gépjárműügyi és Közúti Közlekedésrendészeti Bizottság, és a közlekedési miniszter megszüntette a területi alapon kiosztott betűjeleket. A sokszor roncsokból felépített, forgalomban lévő járművekre elrendelték a műszaki szemlét, és csekély összegért adtak hozzá használati engedélyt és új rendszámot (A, C, E betűkkel kezdődtek, négy számjeggyel utána). A fehér alapon fekete betűket és számokat megtartották és az államiakra szintén a fekete alapon fehér jeleket használták; a taxiké J-betűvel kezdődött. 1948-tól ismét kétbetűsek lettek a rendszámok, ahogy megint több lett a gépkocsi, ismét három számjeggyel. 1948-ban ezt módosították: felülre kerültek a betűk, alulra a számok. A hátsó rendszámon a betűk előtt szerepelt a Kossuth-címer is, de ezt 1949 őszéig át kellett festeni.

1958 őszén vezették be a hatkarakteres rendszámokat, amelyek két betűből és négy számból álltak, közöttük rövid kötőjellel. A kezdőbetűk a jármű típusára, jellegére, üzembentartójára utaltak. A sorozatban kiadott normál rendszámtábla alapszíne fehér volt, fekete karakterekkel. A bérfuvarozók (buszok, taxik, TEFU-teherautók) fekete alapon fehér karakteres (ún. inverz) rendszámokat használtak, amit az 1970-es évek elején általánosan bevezettek a szolgáltatóvállalatok járműveinél. 1986-ig az első rendszámtábla kisebb volt a hátsónál.

Az 1958-as formátum leváltását már az 1970-es években pedzegették. Már a hetvenes években felvetődött, hogy módosítani kell, de az elképzelés akkor - elsősorban gazdasági megfontolások miatt - nem valósult meg, pedig néhány konkrét terv is készült. Felmerült, hogy a többi országhoz hasonlóan a területi jelzésrendszerre térünk át, azzal a különbséggel, hogy hazánkban nincs értelme megyénként, vagy városonként megkülönböztetni a kocsikat, elég, ha öt-hat nagyobb tájegység - például: Budapest, Dunántúl, Észak-Magyarország - szerint adjuk ki a rendszámokat. Elképzeléseink szerint nálunk is ezt az „egy tulajdonos, egy rendszám” elvet érvényesítjük. A területi rendszer életbelépésével azonban ennek az a feltétele, hogy az autótulajdonos ne költözzön el a körzetből. Ha elköltözik, új rendszámot, kap. A változás azonban elmaradt, a két betű-négy szám elrendezés addig húzta, amíg csak lehetett, az 1980-as évek végéig.

Az 1990-es, három betű, három számos rendszer

1990-ben ismét új rendszámtípust mutattak be. Az 1990 utáni rendszámok 6 karakter hosszúságú (három betű három szám) azonosítóval rendelkeztek. 1990 augusztusától kezdték kiadni a három betűből és három számból álló széria első darabjait, a legelső új rendszám az AAB-001 volt. A három betűs rendszámokat 1990 nyarán vezették be, a korábbi, két betűs, négy számos táblákat 1995 végéig lehetett használni. A rendszám fehér alapon fekete karakterekkel írt három latin betű, kötőjel, három szám. A rendszám bal szélén egy 50 mm széles, függőleges fekete vonallal elválasztott sávban felül az ország zászlaja, alatta fekete színnel egy H betű látható. A 2004. május 1-jei Európai Uniós csatlakozás előtt a rendszámtábla bal felső részén egy piros-fehér-zöld zászló, alatta pedig egy domború H betű (nemzetközi autójel) található (ún. „nemzeti rendszám”).

Majd 2004-ben egy Európai Uniós szabvány miatt frissítették. 2004 május 1-től a rendszám bal szélén egy 40 mm széles kék sávban felül az Európai Unió zászlaja, alatta fehér színnel egy H betű látható. A csatlakozás után ezt felváltotta a kék alapon az Unió 12 csillagos emblémája és alatta a fehér színű, sima felületű (tehát nem domború) H-betű (ún. EU-s rendszámtáblák, a JDA-001-től kezdve). Fizikai méretét tekintve nincs különbség a 2004-es és a 2022-es változat között. Amíg 2022-ig egy DIN 1451-alapú betűtípust használtak.

Rendszám formátumok Szlovéniában

Nagyjából 17,5 millió variációs lehetőségből elvileg már 6,7 millió rendszámot (gyakorlatilag csak 5 milliót) használtunk fel 15 év alatt, pedig csak 3,5 millió autó van forgalomban. A közlekedési hatóság 2021 júniusára az „S” betűs sorozatok kiadásának végéhez ért. Mivel az „U” kezdőbetűt motorkerékpárok, az „Y”-t lassú járművek, munkagépek és mezőgazdasági vontatók, az „X”-et és a „W”-t könnyű- és nehézpótkocsik kapták, így a régi rendszerben voltaképp csak a „T”, „V” és „Z” betűvel kezdődő jelzések kiadására nyílna lehetőség. Az „I”, „O” vagy „Q” betűk összetéveszthetők voltak egymással vagy az 1-es és 0-s számmokkal, ezért azokat úgy szabályozták, hogy ilyen betű nem állhat a hárombetűs kombinációk végén (az utoljára kiadott I végű az ACI, az utolsó O végű az ACO, az utolsó Q-ra végződő rendszám az AWQ-999 volt). A Q középső betűként sem állhatott (az AQQ és AQW betűkombinációkat még kiadták).

A 2022-es Új Rendszámtábla Rendszer

Miért volt szükség a változásra?

Az új és használt gépjárművek (autók, motorkerékpárok és tehergépjárművek) első magyarországi forgalomba helyezésekor, illetve a már korábban regisztrált járművek rendszámcseréjekor új típusú rendszámtáblát kapnak, miután július 1-jétől megszűnt a 1990 nyarán bevezetett, három betűből és három számjegyből álló rendszámtábla. Az eddigi rendszámtábla-formátumban elvileg több mint 17,5 millió kombináció lehetséges, harminckét éve létezik, a lehetőségek nagyrészt elfogytak, de csak részben jött el éppen most a csere ideje. A másik magyarázat a hamisítások elleni küzdelem. Mivel egyedi azonosítóról van szó, és a forgalomból kivont járművek rendszámának adatai is megmaradnak a nyilvántartásban, nem ismétlik meg a betű-szám összeállításokat, miután például bontóba került egy autó, vagy külföldre vitték, és levették róla a magyar azonosítókat.

A rendszámfogyás üteme területileg eltérő, másként alakulnak az igények egy vidéki vagy egy határ menti kormányablakban, illetve okmányirodában, és másként Budapesten. Az eltérő dinamikához igazították a határnapot is, amikortól mindenhol egyszerre térnek át az új formátumra. A jogszabály hatálybalépésének napját (2022. július 1.) tavaly hirdették ki, az ellátás biztonsága érdekében így mellőzik a régi formátum utolsó kezdőbetűit.

Az új formátum részletei

A 2021. június 1-jén megjelent kormányrendelet értelmében 2022. július 1-től új magyar forgalmi rendszámokat vezettek be. A leglényegesebb különbség, hogy a korábbi 6 karakteres (három betű három szám) táblákat 7 karakteres váltotta fel (kétszer két betű és három szám), ezen kívül a magyar címer is felkerült rájuk. Az új rendszámformátumban kétszer két nem ékezetes latin betű közt a magyar címer szerepel, majd kötőjel után három számjegy 1-től 999-ig. Az első betűpár kötelezően vagy két magán-, vagy két mássalhangzó. Kétjegyű mássalhangzó - cs, gy, ly, ny, sz, ty, zs - nem lesz a rendszámokon, és ékezetes betűket sem láthatunk majd. A rendszámtábla betűjelei helyén ékezetes magánhangzók nem állhatnak, a számjegyek helyén 001-től 999-ig terjedő érték szerepelhet.

Ez alapján akár 320 millió különböző kombináció is elképzelhető, nem beleszámítva az egyedi és egyéni, illetve a különleges rendszámokat. Ha minden jól megy, a következő nyolcszáz évben nem lesz gond a magyar rendszámokkal, de az elektronikus azonosítási megoldások terjedése miatt valószínűleg sokkal hamarabb veszíti el a jelentőségét a mostani fogalmaink szerinti rendszámtábla. Az új autók forgalomba helyezésének évente néhány százezres üteme mellett a négybetűs változat egyes számítások szerint több száz évre elegendő lehetne.

Használati Útmutató: Citroën C4 Picasso (2007)

A rendszámkarakterek a jármű azonosítását szolgálják, és a járműnyilvántartásból azt követően sem kerülnek ki, ha a hatósági jelzést visszavonták. Az új rendszámtáblákat felmenő rendszerben vezetik be, azokból július elsejétől a Magyarországon újonnan forgalomba helyezett járművek kapnak. A már használatban lévő hatósági jelzéseket nem kell új táblákra cserélni, azokkal a továbbiakban is lehet közlekedni. Az intézkedés miatt tehát senki nem kényszerül felesleges utánajárásra, az egyébként is indokoltnál több ügyintézésre.

A címerhasználatot az MSZ 3500:2012 szabvány szabályozza. Az autókon egyébként még kevésbé jelent problémát a vastagabb kontúr, de a motorokon - lévén kisebb a rendszámtábla -, becsúkódnak a részletek. Az új magyar rendszámok jobban gazdálkodnak a rendelkezésre álló hellyel. A rendszámtáblákon monospaced (ugyanolyan szélességű) betűk szerepelnek. Ennek előnye, hogy egalizálásról, vagyis a betűközök optikai kiegyenlítéséről nem kell beszélnünk. Arányait tekintve egy sokkal szebb rendszámot kaptunk, mint az előző.

Az új betűtípusoknak köszönhetően már használhatóak a korábban csak egyedi és a kezdetekben kiadott rendszámtábláknál használt karakterek is (I, O, Q). Minden rendszám EU-s jelzésű, az is, ami korábban nem (például OT-s rendszámok), de a kerékpárhordozó és diplomáciai rendszámokon nincs magyar címer. A motorkerékpárok az autókéval megegyező sorozatú azonosítókat kapják, nincs megkülönböztető betűjel számukra. Az új rendszámformátumban is létezik többféle méretarány, így például a motorkerékpárokra az autókéhoz hasonlóan teljesen azonos méretű tábla kerül. A bal oldalon kék alapon az Unió 12 csillagos emblémája és alatta a fehér színű, sima felületű (tehát nem domború) H-betű. Kétszer két betű és három szám (AA AA-999), magyar címer a két-két betű között.

Biztonsági elemek az új rendszámokon

Nehezebb hamisítani az újat? Az új formátumú táblák új, az eddiginél ívesebb fontkészlet alapján készülnek. Azért változtattak a régin, hogy nehezebb legyen egymásba alakítani a karakterrajzolatokat, például az O-t és a 0-t vagy a 9-est és a 8-ast. Az új rendszámtáblán szereplő magyar címer szintén biztonsági elem, de az egész tábla fóliázása tartalmaz olyan speciális és titkos, hologramszerű megoldásokat, amelyek miatt az eddigieknél könnyebb lesz kiszúrni a hamisítványokat.

Az új rendszámokon a jobb alsó sarokban van egy QR-kód, amit beolvasva magát a rendszámot adja ki az informatikai háttér, azaz rögtön kiderül, ha fizikailag hamisította valaki a rendszámtáblát. Az utolsó számjegy alá is le van írva halványszürkével a rendszám, és a számok előtti kötőjel alatt is van egy ovális alapon dombornyomott H betű. Emellett a magyar címer sem könnyíti meg a hamisítást grafikai elemként. Az azonosító hamisítása ellen több biztonsági elem is szolgál. Az egész tábla fóliázása is speciális, tartalmaz pl. hologramszerű biztonsági elemet, továbbá a jobb alsó sarokban megjelenő DataMatrix-kód is nehezíti a hamisítást, amely kódolva tartalmazza az azonosítót. Az utolsó számjegy alatt olvashatóan is megismétlődik az azonosító (apró, szürke karakterekkel). A rendszámtábla anyaga fényvisszaverő fóliával bevont alumíniumlemez. Az alkalmazott fényvisszaverő fóliát az MSZ 9620/8 szabvány írja le.

Különleges és Egyedi Rendszámtáblák Magyarországon

Azonosítók és színek

A rendszámtáblák nemcsak a hagyományos fehér alapon fekete karakterekkel léteznek, hanem számos különleges típus is forgalomban van, melyek speciális járműveket vagy jogállást jelölnek.

Egyénileg kiválasztott és egyedi rendszámok

Az egyedileg előállított rendszámtáblák továbbra is szerepelnek a lehetőségek közt. Az új formátumú rendszámtáblák úgynevezett egyéni, tehát az „aa-bb-123” sorozatformátumon belül választott kombináció, és az egyedi, vagyis teljesen önálló karaktersor megadásával gyártott rendszámokról a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendeletben írnak részletesen. Ebben az áll, hogy ezek a rendszámok kérelemre engedélyezhetők, ha közrendbe, közerkölcsbe vagy jogszabályba nem ütköznek.

Az egyedileg előállított rendszámtáblák az új formátum miatt legalább három, legfeljebb hat egymást követő betűből és legalább egy, legfeljebb négy folyamatos számjegyből, együttesen pedig hét karakterből állnak. Egyedileg igényelt rendszámtáblák legalább 3, legfeljebb 6 betűből, és legalább 1, legfeljebb 4 számjegyből, összesen 7 karakterből állhatnak. Az egyedileg előállított rendszámon a nulla számjegy önállóan nem alkalmazható.

Amint írtuk már, sem az egyéni, sem az egyedi rendszámtábla karaktersora nem ütközhet közrendbe, közerkölcsbe vagy jogszabályba. Olyan jelzés nem kerülhet a rendszámtáblára, amely közerkölcsbe vagy jogszabályba ütközik. A közerkölcs nehezen megfogható, mert a FOS, PINA nem engedélyezett, de a SHITB, ami egyébként cégnév, igen. Régebben kiadták a SEX kezdetűeket is, de tudomásom szerint ma már nem engedélyezik. Nyelvtudástól függően felfedezhetünk kulföldiül érdekes szavakat a rendszámokban: CUL (segg), GAY (meleg), GOD (isten), JEW (zsidó), HUJ (fasz).

Miután több, egyedileg igényelt „HH” betűpárt tartalmazó rendszámról felmerült, hogy azok esetleg a Heil Hitlerre utalnak (kiegészülve további náci számszimbólummal), 2023 januárjában kilátásba helyezték, hogy a szabályozást kiegészítik a Németországban alkalmazott korlátozásokkal.

Területi rendszámok kérdése

Legutóbb 2012-ben került napirendre, hogy egyes nyugat-európai országokhoz, például Németországhoz vagy Ausztriához hasonlóan nálunk is be kellene vezetni a területi rendszámokat, amelyeken az első néhány karakter a jármű regisztrációjának helyét, például a megye rövidítését tartalmazta volna. Az ötletet később elvetették, mert a hazai járműnyilvántartás nem régiós, hanem országos, egyetlen nagy adatbázis található a Belügyminisztériumnál.

A területi rendszámtábla súlyos adminisztrációs és költségekkel járt volna az autósok számára, hiszen mindig le kellett volna cserélni költözéskor, amikor eladjuk az autót, és a vevő más megyében lakik. Ilyenkor nemcsak a rendszámok váltak volna érvénytelenné, hanem a forgalmi engedély is. További gond, hogy a rendszámváltozáskor a kötelező biztosítási szerződést és az esetleges cascoszerződést is módosítani kell, nem beszélve a hitelszerződésről vagy a hosszabb időre megváltott autópálya-matricáról, esetleg a parkolási engedélyről. A rendőrség, és az autósokat ellenőrző többi hatóság nincs is rászorulva a területi azonosítókra, hiszen a rendszám megadásával mindent azonnal le tudnak kérdezni a nyilvántartásból. A hazai gépjármű-nyilvántartás országos, nem régiós vagy megyei alapon működik.

Rendszámcsere és Költségek: Gyakran Ismételt Kérdések

Mikor kell cserélni a régi rendszámot?

Mikor kell lecserélnem az autóm régi, három betű, három számos rendszámát? Az esetek többségében nincs szükség a cserére, hiszen a jogszabály szerint erre akkor kerül sor, ha az elveszett rendszámtábla nem újragyártható, mert például már a második példány hullott le az autóról. Az eddigi azonosítók cseréjére számíthatunk akkor is, ha a szélvédő jobb alsó sarkában lévő regisztrációs matrica tűnt el. A rendszámpótlás lehetősége nem vonatkozik a motorkerékpárokra és pótkocsikra, amelyeken eleve egy tábla van.

A sérült rendszámtáblát és/vagy regisztrációs matricát - amennyiben még azonosítható állapotú - kérésre újra legyártják. Mivel a sérültet az új átvételekor le kell adni, az ilyen újragyártásnak nincs darabszám korlátozása. Ha csak egy darab rendszám veszett el első alkalommal, amely nem szóló motorkerékpáré vagy pótkocsié, akkor a megmaradt három betű három számos tábla párjának újbóli legyártására is lesz lehetőség. Az ilyen kivételes esetekben a 2004-es európai uniós csatlakozás előtt kiadott három betű, három számos összeállítás pótolt példányának bal szélén nem a magyar trikolór lesz majd látható, hanem csak a mostanáig használt EU-s azonosító, rajta az országot jelölő H betűvel.

Lehet-e új rendszámot kérni a régivel?

Újfajta rendszámot akarok, lecseréltethetem? Az átrendszámozás gond nélkül megoldható, ráadásul nem kerül egy vagyonba, hiszen a jogszabály szerint a díjak nem emelkedtek az új formátum bevezetésével. Egy pár rendszámtábla továbbra is 8500 forintba kerül, egy darabért pedig 5500 forintot kell fizetnünk, míg a forgalmi engedély kiállításának illetéke hatezer forint maradt. Az egyéni, tehát a sorozatból önállóan kiválasztott rendszámokért 112 450 forintot kérnek, a teljesen egyedi táblapárok pedig ezután is 435 ezer forintba kerülnek, mert ezeket külön kell legyártania az egyedüli rendszámgyártó Plakett Kft.-nek. Az új típusú rendszámtáblákért a megszokott összegeket kell fizetni, a hatósági jelzések kiadásának tizenhárom éve változatlan költségei júliustól sem emelkednek. Ha a magyar zászlós normál rendszámomból 12 csillagos EU-sat akarok gyártatni, 36 ezer forintba kerül.

Utal-e a Rendszám a Kocsi Korára?

Ha 1990 után újonnan vették az autót, és azóta is az eredeti rendszámot viseli, könnyen megsaccolható az autó életkora a rendszám első-második betűiből. Ha az autótípust akkor még nem árulták, amikorra a rendszáma predesztinálja, valószínűleg vásárolt, egyénileg kiválasztott a rendszám. Ennél több információt a normál rendszámokból nehéz kinyerni. Mint kiderült, annak érdekében, hogy a forgalomba helyezett gépjárművek vizuálisan is beazonosíthatóak legyenek, mikor helyezték őket üzembe; ezentúl időszakonként új betűkombinációkat vezetnek be.

tags: #a #rendszám #utal #a #kocsi #korára

• Megbízható használt autó kereskedés
• Minden, amit a gépjármű bérbeadási tevékenységről tudni érdemes
• Hengerfejtömítés fontossága (DB 880)
• Főtengely szimering csere Albea modellekhez
• Kipufogó javítás Maglódon Mercedes teherautókhoz