A Kyokushin Kai embléma és a „Végső Igazság Karatéja”

A Kyokushinkai Karate megalapítója Masutatsu Oyama mester, a XX. század egyik legnagyobb küzdőegyénisége. A Kyokushinkai Karatéban az Ő képessége és felfogása tükröződik. A Kyokushin karatét a világon úgy is nevezik, hogy a „Legerősebb karate” vagy „Erő karate”.

Masutatsu Oyama megreformálta a több ezer éves múltra visszatekintő harci művészetet, előtérbe helyezve a valós küzdelmet és a hatékonyságot. Ezek szerint a Kyokushin Karate jelentése: a „Végső Igazság Karatéja”. Használjuk még Kyokushinkai szóösszetételben is, ahol a Kai szó a találkozást, szervezetet jelenti, tehát ez esetben „Találkozás a Végső Igazsággal”. A Kyokushin Karate, mint azt nevének jelentése is mutatja - szemben a tradicionális japán karate stílusokkal -, olyan merőben új és nyílt módszer, amely az egyén emberségessé válásához mindig és mindenkor az igazságot keresi.

A Kanku embléma eredete és szimbolikája

A Kyokushin karate szimbóluma a kanku. Eredetileg a Kanku Dai Kata-ban szerepelt, mint égvizsgáló pozíció. E kéztartást úgy képezzük, hogy a nyitott tenyerünket kézháttal arcunk felé fordítva mutató- és hüvelykujjunkat egymásnak támasztjuk, a közte levő rombusz alakú résen keresztül tekintünk a messzeségbe.

Sosai Masutatsu Oyama filozófiája és a Kyokushin fejlődése

Sosai Oyama képessége és felfogása a karatéról tükröződik irányzatában. Célját - amely azonos minden harci művészet céljával: a zenféle tudati állapot elérésén keresztül a személyiség fejlesztése -, az erőkarate útján kívánja elérni. Alapelve: valódi harcosokat csak valódi feltételek, és körülmények között lehet nevelni. Így nem ismeri el a csupán jelzett, illetve bemutatott találatokat, csak a teljes erővel és hatékonysággal végrehajtott tökéletes technikákat.

Ehhez a kemény küzdőmodorhoz azonban csak igen fokozatos, módszeres fizikai, szellemi és technikai felkészítés vezethet el. Edzésről edzésre egyre nehezebb próbák elé kerülnek a karatekák, melyek hatására néhány év alatt kialakul a helyes védelmi reakciójuk, megtanulnak hatékonyan támadni, védekezni és - a növekvő kockázaton és fájdalomtűrésen keresztül - elviselni az ellenfél kemény találatait. A Kyokushin célja a test és lélek harmóniájának az elérése. A küzdelemben pedig a valós küzdelemre készít fel.

Jaguar autó embléma evolúciója

A technikai reform

A Kyokushin Karate technikái között megtalálhatjuk a tradicionális japán karate egyenes vonalú ütéseit, védéseit, rúgásait, azonban amiben teljesen új reformot hozott a tradicionális iskolákkal szemben, az a kínai kempo körkörös technikáinak alkalmazása. Oyama mester maga is tradicionális japán karate irányzatokat tanult kezdetben. Hatalmas ereje már fiatal korában megmutatkozott - 17 évesen már saját mesterét is könnyűszerrel le tudta győzni.

Egy alkalommal Kínában járva azonban egy idős kungfu mesterrel próbálta összemérni tudását, aki mindössze 50kg súlyú volt. Az idős mester játszi könnyedséggel hárította a fiatalember hatalmas erejű támadásait. Az ifjú Oyama elszégyellte magát sikertelensége miatt, és tisztelettel kérte a mestert, mondja meg ennek az okát. Az idős mester így válaszolt: „Fiam, a fizikai erőd olyan nagy, amilyennel még nem találkoztam, de a direkt módon végrehajtott egyenes vonalú támadásaid nem alkalmasak arra, hogy erődet maximálisan összpontosíthasd egy pontba.”

Oyama hosszasan elgondolkodott az idős mester szavain. Szívós munkával, elmélkedéssel és gyakorlással - a hagyományos karate alapjaira építve - kialakította új elméletét, amely a kör, az egyenes és a pont egységéből áll. Ez azt jelenti, hogy minden technika körkörös csípőmozgásból indul, amely energiát egyenes vagy körkörös úton egy pontba fókuszálunk. „Minden igazi, nagy erejű és hatékony karate technika a csípőmozgás következménye kell, hogy legyen!”. Ezen elven keresztül már lehetséges a test összes lehetséges energiaforrását mozgósítani és összpontosítani a találati pontba.

A Kyokushin harci rendszere és dojo etikettje

A kyokushin karate egy klasszikus harcművészet. A kyokushin karate a világ egyik legkeményebb küzdőrendszerével rendelkezik. Egyenes és köríves rúgások, valamint ütések kombinációját alkalmazza. Fogásokat, és dobásokat nem használ. Védjegye a nagy erejű combrúgás. A felnőtt versenyeken a harcosok, (lágyék védőn kívül) védő felszerelés nélkül, teljes erejű technikákkal küzdenek. Magas szintű felkészültségüket knock down versenyeken, (például K1, MMA) és látványos bemutatókon is bizonyítják.

A Dojo Etikett fontossága

Az egymás közötti kapcsolatokat a dojoban a hagyományos japán karate tradíciók szabályozzák. Ezek a viselkedési normák hosszú idő alatt alakultak ki, és jól beváltak. A modern nyugati társadalmakban ezek a normák nem szokásosak, tehát külön meg kell tanulni őket, ha a kyokushin útját akarjuk járni. Az etikett betartása dojonként lehet enyhébb, vagy szigorúbb. A szabályokat nem minden edző tartja és tartatja be szó szerint, de attól még léteznek, és hozzá tartoznak a kyokushin karatéhoz. A Dojo etikett ugyanúgy része a kyokushin karaténak, mint az ütések, rúgások stb. ha nem tanulod meg, és nem tartod be, akkor nem kyokushint csinálsz.

Információk a Honda VTX 1300-ról

Senki sem kényszerít téged, hogy a kyokushin útját járd, járhatod a saját utadat, ha azt jobbnak tartod. Ellenben ha edzéseken veszel részt, a dojo közösségéhez tartozol, azt önként vállalod, tehát be kell tartanod az udvariasság szabályait, tisztelned kell a rangban feljebb lévőket, de nem csak őket, hanem minden társadat.

Alapvető dojo szabályok

Ha más klubban vagy dojoban edzel, tartsd be a dojo etikettet, míg nem ismered a helyi eltéréseket!
A gyakorló ruhád (karategi) mindig legyen rendes és tiszta. Ha elszakad, meg kell varrni, vagy foltozni. Egy javított, foltozott karategit hordani nem szégyen, de szakadtat, vagy piszkosat viselni, igen.
A nők, lányok, egyszínű fehér pólót hordhatnak a karategi alatt, a férfiak semmit.
Amikor belépünk a dojoba, vagy elhagyjuk azt, meg kell állni az ajtóban befelé fordulva, és meghajolva mondunk hangos OSU-t.
Ha késve érkezel az edzésre, belépés és köszönés után térdelj le az ajtó mellé, a fal felé nézve SEIZA-ba. Ha az edző szólít, állj fel, fordulj felé, hajolj meg, és mondj OSU-t! Utána gyorsan állj be a sorba.
Ne lépj ki a sorból anélkül, hogy arra engedélyt kérnél az edzés vezetőjétől!
Az edzés vezető minden utasításának kérdezés nélkül engedelmeskedned kell a dojoban. Nem fog olyasmit kérni, amit ő maga ne próbált volna ki. ha nem tudod helyesen végrehajtani, akkor próbáld a legjobb tudásod szerint megtenni.
A szünetek alatt ne ülj le, ne támaszkodj, ne feküdj le. Csinálj valami hasznosat!

A Dojo Kun

A Dojo Kun az edzőterem esküje. A hét pontjában megtalálható mindaz a karatéhoz szükséges bölcsesség, hozzáállás, erkölcsi érték és alapvető viselkedésforma, ami nélkül nem képzelhető el ez az oktatási rendszer. Az eskü szövegét Sosai Masutatsu Oyama írta, Eiji Yoshikawa közreműködésével, aki "Musashi" címmel írt híres regényt Miyamoto Musashiról, a japán harci művészetek legnagyobb alakjáról.

Például az egyik pontja a Dojo Kun-nak:

Fogadjuk: Megtartjuk az udvariasság szabályait, tiszteljük elöljáróinkat és a rangban fejlebb levőket.

A Kyokushin Karate rövid története

A Kyokushin Karate története Sosai Masutatsu Oyama munkásságával és az általa alapított szervezet fejlődésével szorosan összefonódik. Az alábbi táblázatban bemutatjuk a legfontosabb mérföldköveket.

Év	Esemény
1936	Mas. Oyama a koreai Szöulban folytatja tanulmányait. Itt kezdte tanulni a kempot.
1948	Mas. Oyama elhatározta, hogy életét a karaténak szenteli.
1950	Chibában egy bika ellen küzdött. Helyiséget kapott egy hentesüzletben, és edzés gyanánt ütéseivel bikákat ölt.
1954	Megnyitotta első dojóját Mejiróban, Tokió egy kiégett körzetében.
1964	Megalakult a Nemzetközi Karate Szervezet. Hivatalosan megnyitották a tokiói Honbut.
1965	Az angol Steve Arneil teljesítette a 100 ellenfeles kumitét, elsőként a Kyokushinban.
1975	Megrendezték az 1. Nyílt kyokushin világbajnokságot Tokióban 36 országból 128 versenyző részvételével.
1983	Megrendezték az első IBUSZ-Oyama kupát Budapesten, melyen Oyama is megjelent.
1991	Megrendezésre kerül november 2-3-4-én az 5. Nyílt világbajnokság Tokióban. A világszervezet vezetője Akyoshi Matsui lesz.
1995	Több vezető megkérdőjelezte Matsui hatalmának jogosultságát, és elutasította az újonnan kijelölt vezetőt. Megalakult egy másik szervezet melynek vezetője Yukio Nishida. Sajnos ez a szakadás elindított egy folyamatot amely az egész világon bekövetkezett.
1997	25 éves a Magyar Kyokushin. Megrendezésre kerül az első világkupa.
2001	A világszervezet elnöke Kenji Midori. Budapesten rendezik meg a 2. Világkupát.