A Chipsadó Hatása: Nem Célravezető, és Növeli az Egyenlőtlenségeket
A népegészségügyi termékadó, közismert nevén a chipsadó immár 13 éve velünk van. Az állam az adóbevételeinek növelésén túl azzal a céllal vezette be, hogy az egészségre káros termékek fogyasztását csökkentse a lakosság körében. Felmerül azonban a kérdés: egészségesebben étkezünk a chipsadó bevezetése óta?
A Corvinus Egyetem Kutatása a Fogyasztási Szokásokról
A Corvinus kutatója, Berezvai Zombor és szerzőtársai megvizsgálták, hogy az adó 2011-es bevezetése óta hogyan változtak a hazai fogyasztási szokások. A Forbes ismerteti annak a kutatásnak az adatait, amelyet a Corvinus kutatója, Berezvai Zombor és szerzőtársai készítettek és amely azt vizsgálta, hogy a népegészségügyi termékadó, becenevén a chipsadó 2011-es bevezetése óta hogyan változtak a hazai fogyasztási szokások.
A kutatók a GfK háztartáspanel 2000 háztartásra vonatkozó reprezentatív adatait elemezték évekre visszamenőleg. Öt kategória adatait dolgozták fel: a csokoládé, az édes kekszek, a cukros szénsavas üdítőitalok, a sós snackek és az alacsony gyümölcstartalmú italok fogyasztását vizsgálták.
Az Adó Hatékonyságának Megkérdőjelezése és Hosszú Távú Eredményei
Az egészségtelen élelmiszerekre kivetett adó nem érte el fő célját: hosszú távon nem tudta csökkenteni az egészségre káros élelmiszerek fogyasztását. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy bár az egészségtelen élelmiszerekre kivetett adó eleinte visszavetette a fogyasztást, azonban ezt egy idő után ellensúlyozta az, hogy a táplálkozási szokások és az élelmiszerkörnyezet nem változott, az elkölthető jövedelem pedig emelkedett.
A 2010 és 2018 közötti adatok azt mutatják, hogy a vizsgált időszak végére, nyolc évvel az adó bevezetése után már többet fogyasztottak a magyarok az egészségtelen élelmiszerekből, mint a chipsadó előtt. Nyolc évvel az adó bevezetése után a bevezetés előtthöz képest már többet fogyasztottak a magyarok az egészségtelen élelmiszerekből - több kategóriában ez az érték még az Európai Unió átlagát is meghaladta -, és a fogyasztók teljes élelmiszerköltésének nagyobb részét tették ki. Az adóköteles termékek, azaz az egészségtelen élelmiszerek aránya a megvásárolt napi fogyasztási cikkeken belül a 2010-es 5,9 százalékról 2018-ra 7,4 százalékra nőtt.
Útmutató a konvektor fogyasztás kalkulátor használatához
A HírTV nem tudja, hogyan működik a ChatGPT
A Pénzügyminisztérium Álláspontja és az Adóbevétel Dilemmája
A Pénzügyminisztérium közleménye maga cáfolja azt, hogy a chipsadó népegészségügyi szempontból sikeres lett volna. Az a tény ugyanis, hogy az adó jelentős és egyre növekvő állami bevételeket generált, egyértelműen a sikertelenségét támasztja alá, hiszen azt igazolja, hogy az egészségtelen élelmiszerek fogyasztása hosszú távon nem csökkent, sőt, növekedett. Népegészségügyi szempontból az lett volna kívánatos, ha az adóbevételek csökkennek, ez utalt volna ugyanis arra, hogy sikerült visszafogni a fogyasztást.
Társadalmi Egyenlőtlenségek és Fogyasztási Adatok
A Health Policy szakfolyóirat idei augusztusi számában megjelent tanulmány arra is rámutat, hogy az adó társadalmi károkat okozott. Az egészségtelen élelmiszerek megadóztatása önmagában nem képes a fogyasztás mérséklésére, ráadásul a társadalmi egyenlőtlenségeket is növeli. Mindehhez pedig érdemes még hozzátenni, hogy az adó éppen a legszegényebb rétegeket érintette a legrosszabbul, ami szintén problematikus. Jövedelmük és élelmiszerköltésük arányában ők fizették a legtöbb chipsadót.
Fogyasztási Adatok Összehasonlítása (2010-2018)
A KSH egy főre jutó élelmiszer-fogyasztási adatai alapján 2010 és 2018 között jelentős különbségek mutatkoztak az egyes élelmiszerkategóriák fogyasztásában.
| Élelmiszerkategória | Fogyasztás változása (2010-2018) |
|---|---|
| Zöldségek | 8%-kal nőtt |
| Kenyerek, péksütemények és gabona alapú termékek | 4%-kal nőtt |
| Csokoládék | 12%-kal emelkedett |
| Cukortartalmú szénsavas üdítőitalok | 14%-kal emelkedett |
| Sós snackek és kekszek | 18%-kal emelkedett |
Mennyivel jobb lett volna, ha legalább fordítva történt volna ez, és a zöldségek fogyasztása (amiből eleve nagyon keveset fogyasztunk a javasolt bevitelhez képest) nő jobban, és a cukros és sós termékeké kevésbé.
Javaslatok a Hatékonyabb Népegészségügyi Célok Eléréséhez
A kutatás tehát arra hívja fel a figyelmet, hogy az egészségtelen élelmiszerek megadóztatása önmagában nem elegendő. A tanulmányban éppen ezért javasoltuk azt, hogy a kívánt népegészségügyi célok elérése érdekében komplex intézkedéscsomagra van szükség. Ennek része kell, hogy legyen az egészséges életmódra való edukáció gyermekkortól kezdődően, illetve az egészséges élelmiszerek fogyasztásának ösztönzése marketingkampányokon, kóstoltatásokon, illetve árjellegű támogatásokon (pl. alacsony áfaszinten) keresztül.
Fogyasztási teszt: Suzuki Swift vs. Citroën C-Zero
tags: #a #fogyasztas #adoztatasa #bce