A gyermekrajz fejlődési jellemzői: Fókuszban az 5 évesek alkotásai
A rajzolás a gyerekek egyik legtermészetesebb önkifejezési formája. Nemcsak kreatív tevékenység, hanem a kézügyesség, a vizuális észlelés és a finommotorika egyik legfontosabb fejlesztője is. A gyermek rajzai tükrözik a pszichológiai fejlődését, ezért a rajzokon keresztül képet kaphatunk arról, hogy éppen hol is tart ebben a fejlődésben. Mára bebizonyosodott, hogy a gyerekek rajzai ugyanazokon a fejlődési fázisokon mennek keresztül.
Már az egész pici gyerekek is imádnak firkálni, és az elfogult szülők gyakran látják a majdani Picassot gyermekeikben. De honnan ismerhetjük fel, hogy még csak firkál, vagy már komolyan alkot? Teljesen természetes, hogy a gyerekek firkálni kezdenek, ahogy papírt és ceruzát szereznek. Ez a kötet arra törekszik, hogy a vizuális képességrendszer megismerésével váljék érthetővé, de ne veszítsen varázsából a gyermekrajzok és kamaszművek világa.
A rajzfejlődés korai szakaszai
A rajztanulás 1-2 éves korban kezdődik a firkálással. Az 1 éves gyermekek szinte nem is néznek a rajzra és nem szab határt számukra a rajzlap. Inkább maga az eszköz mozgatása okoz nekik örömet. Ebben az időszakban még arról van szó, hogy a ceruzát kezébe fogva mozgatja a papíron, ami ott nyomot hagy, és örömet okoz a rajzolónak. Az első firkáknak nem az alkotás, hanem maga a mozgás öröme (funkcióöröm) az ösztönzője. A firkák egy idő után formát öltenek: megjelenik a lengőfirka, majd másfél éves kor körül a körkörös firka. Körülbelül 2−3 évesen nagy mozdulatokkal rajzolnak, főként vízszintes és függőleges vonalakat hagynak a papíron. A lengővonalas, körfirka korszaka ez: emocionális tartalom és jelentés nélkül, csak elhatárolja a formát.
Körülbelül 2-3 éves kor környékén a gyerekek elkezdenek jelentést tulajdonítani rajzaiknak, ekkortájt kezdenek el köröket és ellipsziseket rajzolni. Kezdetben a kész firkának főként a környezet kérdései nyomán kezdenek jelentést adni, majd idővel hozzászoknak ahhoz, hogy a firkáláshoz jelentés tartozik, és már nem utólag, hanem közben is mondogatják, hogy mit rajzolnak. De a vonalak és a jelentés között még nincs tartalmi összefüggés: a jelentés önkényes, asszociatív, bármikor megváltoztatható, tartalmilag független a vonalaktól. A gyerekek kezdetben preferálják a kört, az íveket, a függőlegest a vízszintessel, a szögletes vonalakkal szemben. Körülbelül 3−3,5 évesen kérdésre már megnevezik, mit rajzolnak, felismerik, hogy a nyomhagyás jelent valamit, hogy ok-okozati összefüggés van a vonal és a rajzeszköz között. Ám ezek a megnevezések asszociatívak, önkényesen változnak, attól függően, milyen érzelmek, intuíciók dominálnak, illetve még nem kapcsolódnak a rajz tartalmához.
Az ábrázolás szándékának megjelenése és a sémák korszaka (3-6 év)
Körülbelül 3 éves kor körül jelenik meg a rajzban az ábrázolás szándéka. A körfirkából lassan kibontakozik az emberi alak, megjelennek bizonyos alapsémák, amelyek a tárgyak egész osztályára vonatkoznak: kezdetben van „kutya”, „ház”, „ember” alapséma, amelyek mindig hasonlók. Három éves korban megjelenik az ábrázolás szándéka a rajzban, és mind nagyobb szerephez jut a látás, de még ellentmondásban van a rajzolás technikája és az, ahogyan a valóságot szemlélik. A gyerek ugyanis tagolatlan egészként látja és éli meg a környezet formáit, de rajzolás közben mégis részletről részletre halad, azonban ezeket a részleteket is önálló egésznek látja. Aránytalanság jellemzi az ilyen rajzot; az érintkezés, bennefoglalás ábrázolására még képtelen a gyermek. Irányai véletlenszerűek, nem felelnek meg a valóságnak. Ugyanakkor nagy előrelépést jelent annak felismerése, hogy a vonalak adott esetben létező dolgokat jelentenek. A rajzokhoz érzelmileg gazdag fantáziakör társul.
3-4 éves korban az emberrajzokon jellegzetesen nagy a fej, és abból nőnek ki a végtagok (fej láb rajz). 4-5 éves korban megjelenik az emberrajz első formája, a „fej-láb” figura - egy nagy kör (a fej) és két vonal (a lábak). Ez a gyerekek számára mérföldkő, hiszen először próbálnak konkrét, felismerhető alakot ábrázolni.
Az 5 éves gyermek rajzfejlődésének jellemzői
Az 5-6 éves korban növekszik a valósághű ábrázolás igénye. A sémák világosabbá, a hozzájuk tartozó jelentések szilárdabbá válnak. A rajzok jól felismerhetőek. A rajzolás gyors ütemben fejlődik óvodás korban, az ábrázolt tárgy egyre több sajátossága jelenik meg a papíron. A gyerek a valóságnak megfelelően rajzol, de nem úgy rajzolja a dolgokat, ahogyan látja őket, hanem azt adja vissza, amit tud róluk.
Jellemző a sűrítés, az érzelmek konkrét tárgyi megjelenítése. A tárgyak színét, nagyságát, egymáshoz való viszonyait nem a valóság, hanem a gyermeki érzelem - és fantáziavilág szabja meg. A fontosabb családtag háromszor olyan nagy, mint a kevésbé fontos. Az ábrázolás többszempontú, mintha a dolgokat egyidejűleg több nézőpontból lehetne látni, például profilból ábrázolt emberarc két szemmel. A gyerekek többsége iskolás kora előtt az emberrajzon olyan nemű személyt jelenít meg, amilyen ő maga. Körülbelül 4−7 éves kor között a gyermekek realisztikusan ábrázolnak, gyakran elmondják vagy elmesélik rajzolás közben a rajzaik eseményeit. A színválasztást érzelmeik szintén erősen befolyásolják. Rajzaikra a kusza elhelyezés jellemző. Intenzíven jelenik meg az ábrázolás szándéka.
5 éves korban a rajzokra még jellemző az átlátszóság (transzparencia), ami azt jelenti, hogy a gyermek a tárgyak eltakart részeit is láthatónak ábrázolja, mivel rajzain azokon az ismereteken alapszik, amelyeket a tárgyakról szerzett. Így például egy ház falán átlátszanak a benne lévő bútorok vagy emberek. Ugyancsak gyakori jelenség az antropomorfizmus, azaz állatok és tárgyak felruházása jellegzetes emberi tulajdonságokkal és jegyekkel. Az 5 éves gyermekek rajzain már feltűnnek a felhők, és 5-6 évesen rajzaikon a dombokon és a hegyeken megjelenő alakok még természetellenesen nagyok.
Autórajzok 5 éves korban
Az 5 éves gyermek autórajzai ebben a sémákra épülő, érzelmi vezéreltségű időszakba illeszkednek. Míg a 6-7 éves gyermekek már gyakran ábrázolják az autókat és más kerekes járműveket antennával, kipufogóval, kormánnyal és sofőrrel, addig az 5 évesek rajzain ezek a részletek még kialakulóban vannak, vagy egyszerűsítetten jelennek meg. Valószínűleg egy alapvető formát rajzolnak, ami az autó funkcióját tükrözi, például egy téglalapot kerekekkel. Az emberrajzok fejlődéséhez hasonlóan itt is megjelenhet az átlátszóság, azaz a gyermek "átláthat" az autó belsejébe, vagy éppen emberi vonásokat adhat a járműnek. A hangsúly az ő tudásukon és az érzelmi jelentőségükön van, nem a vizuális valóság pontos másolásán.
Mire figyeljünk a 30 éves Skoda becslésénél?
További fejlődési jellemzők és a szülői támogatás szerepe
Az óvodáskor évei alatt gyermekünk gyors ütemben fejlődik a gondolkodás, szocializáció, önállóság, kommunikáció és mozgás terén. Olyan ütemű a változás, hogy mi szülőként is meglepődünk, mennyire nyitottá, együttműködővé és önállóvá vált csemeténk! Az 5 éves gyermek imádja a szerepjátékokat. A nagycsoportos óvodás már nagyon önálló. A rajzolás közben meg tudja jeleníteni a figurákat egymás előtt, után, fölött, alatt, mögött. Igyekszik mindezt látványában is megalkotni. Hasonlóképpen a beszédben is használja a helyragokat (-ban, -ben), névutókat (fölött, alatt, mellett, mögött, előtt stb).
A rajzolás fejleszti a gyermek koncentrációját, megfigyelési képességét, szépírását, szövegértését. Rajzolás közben a kéz izomzata, ízületei erősödnek, a szem-kéz koordinációja összehangoltabbá válik, biztosabbá válik a ceruzafogás. Minden életkorban fontos, hogy a gyerekek életkoruknak megfelelő eszközökkel dolgozhassanak. Az óvodapedagógusok feladata erre felhívni a szülők figyelmét, az óvodába lépéstől pedig nyomon követni a gyermekek rajzfejlődését, érésüket, fejlettségüket tiszteletben tartva támogatni önkifejező készségüket, kreativitásukat. A gyermek fejlődése különösen fontos 14 éves kor alatt, ezért nem árt néha besegítenünk.
A gyermekrajz fejlődési szakaszai - összefoglalás
| Életkor | Jellemző rajzi tevékenység | Főbb jellemzők |
|---|---|---|
| 1-2 év | Firkálás (mozgásöröm) | Mozdulat élménye, vonalak húzása, lengő- és körkörös firkák, nincs ábrázolási szándék. |
| 2-3 év | Firkák jelentésadása | Kezdetben utólagos, majd rajzolás közbeni jelentésadás. Önkénes, asszociatív jelentés. Körök és ellipszisek megjelenése. |
| 3-4 év | Ábrázolási szándék megjelenése | Emberrajz első formái („fej láb” figura), alapsémák (kutya, ház, ember). Aránytalanság, érzelmi vezéreltség. |
| 4-6 év (5 éves kor kiemelve) | Sematikus, sztereotip ábrázolás | A valósághű ábrázolás igénye növekszik, de még amit tud, azt rajzolja. Sémák világosodnak. Jellemző az átlátszóság (transzparencia) és antropomorfizmus. A tárgyak méreteit és színeit érzelmek határozzák meg. Többszempontú ábrázolás. Autóknál alapforma, funkció, részletek (antenna, kipufogó, kormány) még nem vagy csak egyszerűsítve jelennek meg. Felhők megjelennek. |
| 7-9 év | Reális ábrázolás kezdete | Szubjektivitás csökken, a látványhoz való hasonlóság nő. Bal és jobb oldal megkülönböztetése, mozgó alakok. Perspektíva kezdete, de még problémás. Közlő funkció. |
| 10-12 év | Rajzi realizmus | Csökken a képzeletből való ábrázolás, egyéni stílus. Részletes, pontos ábrázolás. A rajz többé már nem gyermeknyelv. |