A forróság csapdája: Tudnivalók a napon hagyott autóról extrém hőségben
Idén nyáron nem szűkölködünk forró napokban, többször volt már hőségriadó, a kánikula pedig megviseli a közlekedőket is. De nemcsak menet közben kell valahogy védekezni, az sem kellemes, ha a parkoló autóhoz visszatérve egy négykerekű szauna fogad. Akár nyaralunk, és a strand közelében vagy egy étterem mellett keresünk parkolót, akár dolgozunk, és a munkahelyünknél kell letenni a kocsit, a nyári hőségben mindenki az árnyékos szegletekre vadászik.
Mindegy, hogy csak pár órát pancsolunk, körbejárjuk az állatkertet vagy végigmelózzuk ezt az időt, a végén a napon hagyott autó tüzes katlanként fogad minket, kifejezetten kellemetlen beülni, a kezelőszervek és felületek pedig valósággal égetnek. A német autóklub (ADAC) szakemberei ezúttal azt vizsgálták meg, hogyan lehet a leghatékonyabban megvédeni az utasteret a felmelegedéstől, és milyen veszélyeket rejthet egy forró autó.
Az autó utasterének felmelegedése: Gyors és veszélyes
Ahhoz, hogy megértsük, miért is fontos mindez, érdemes először azt megnézni, hogyan emelkedik a hőmérséklet a zárt autóban. A vizsgálatok egyértelműen kimutatják, hogy a gépkocsi utastere napsütésben sokkal gyorsabban felmelegszik, mint azt bárki gondolná. Teljesen zárt ajtók és ablakok esetén a gépkocsi utasterének hőmérséklete gyorsan emelkedni kezd.
Egy ADAC mérés során, ahol a külső hőmérséklet 27 °C-ról 29 °C-ra emelkedett egy óra alatt, az utastér hőmérséklete drámaian megugrott:
| Idő (perc) | Külső hőmérséklet (C°) | Belső hőmérséklet (C°) |
|---|---|---|
| 0 | 27 | 27 |
| 10 | ~27-28 | 37,7 |
| 30 | ~28-29 | 50,3 |
| 60 | 29 | 53,3 |
Ez a táblázat rávilágít arra, hogy mindössze fél óra is elegendő ahhoz, hogy a belső hőmérséklet elérje az 50 °C-ot. A napon parkoló autó utastere akár 70 fokosra is felhevülhet, és már 20 Celsius-fokos külső hőmérséklet esetén is 46 fokosra melegszik.
Benzincső csatlakozó: 5/16 réz könyök
A vizsgálat azt is egyértelműen igazolta, hogy a részben, azaz 5 cm-re lehúzott ablak sem jelenthet elégséges megoldást a hőség kezelésére, hiszen az utastér belső hőmérséklete ilyenkor átlagosan mindössze 3 fokkal volt alacsonyabb, mint felhúzott ablakok mellett.
Szemléltető példa: Báránysütés az autóban
Ausztráliában a gyermekek biztonságára ügyelő Kidsafe szervezet a Nemzeti Gyermekbiztonsági Nap keretében a távoli kontinensen nagy népszerűségnek örvendő séf, Matt Moran közreműködésével szemléltette, hogyan lehet egy családi autóban húst sütni. A mutatványhoz a séf két szelet bárányhúst használt fel. Az egyiket a 35 fokot meghaladó hőségben a tűző napon álló gépkocsi műszerfalának tetejére, a másikat pedig az első ülések közötti középkonzolra egy-egy tepsiben helyezte el, majd az ajtókat bezárva a húsdarabokat magukra hagyta.
A kora délutáni időszakban az autó utasterében a hőmérséklet hamarosan elérte a 83 Celsius fokot, így a bárányszeletek - míg a rendezvény más programjai zajlottak - két óra alatt készre sültek. Az elkészült húsokat a híres séf a közönség előtt vette ki az autóból, majd azt kettészelve mutatta meg, hogy mennyire nem konvencionális sütőként működhet egy autó utastere. Ez a példa is jól mutatja, milyen extrém hőmérséklet alakulhat ki egy napon álló járműben.
Életveszély a zárt autóban: Gyermekek és háziállatok
Ami a legfontosabb: soha, még csak rövid időre se hagyjunk magára kisgyermeket - de házi kedvencet sem - az autóban. A fenti adatokból egyértelműen látszik, milyen kevés idő is elegendő ahhoz, hogy elviselhetetlen legyen a meleg. Durván megterheli a szervezetet, így életveszélynek tesszük ki a gyereket, nagymamát, kutyát, cicát, még akkor is, ha csak öt percre szaladunk be a boltba.
A hőguta sajnos halálos kimenetelű is lehet. Általában 40 °C feletti testhőmérsékletnél alakul ki, amikor a test verejtékezése leáll, a test hőmérséklete jelentősen megemelkedik, a bőr kipirul és forróvá válik, majd a keringés rendszere fokozatosan összeomlik. Eleinte az érintett csak azt érzi, hogy fáj a feje, rossz a közérzete, szédülni kezd, bágyadttá válik, majd hányinger kínozza. A későbbiekben a folyamat súlyosbodik, koncentrációzavar és hányás jelentkezhet, majd az autóban ülő személy elveszítheti az eszméletét.
Sajnos minden évben történnek tragédiák: csak az Egyesült Államokban évente több mint 50 gyermek veszíti életét annak következtében, hogy a nyári melegben őrizetlenül a gépkocsiban hagyják (2018-ban 53, 2019-ben 52 gyermek vált ily módon áldozattá). És ha már gyerekek: a babahordozót, gyerekülést is érdemes letakarni, ha a kocsiban hagyjuk, hogy elkerüljük felületük túlmelegedését.
Hogyan védekezhetünk a felforrósodás ellen?
Az első és legfontosabb lépés a forróság elleni védekezésben, ha árnyékos helyet keresünk parkolónak. Ez azonban egyrészt nem mindig lehetséges, másrészt pedig, ha hosszabb ideig parkolunk egy helyen, könnyen lehet, hogy mire újból autóba ülünk, egészen más szögből tűz rá a nap a kocsira.
Az ADAC tesztjéhez hét azonos kivitelű Dacia Dustert választottak ki, melyeket egymás mellé parkoltak, így egyidejűleg, egyforma körülmények között tudták megmérni, hogy a különféle praktikák és segédeszközök mennyire hatékonyak a felforrósodás elleni küzdelemben. Íme néhány eredmény:
| Védekezési mód | Eredmény |
|---|---|
| Fehér kendő a műszerfalon | 50 fokos maximumot mértek. |
| Fényvisszaverő fólia (belső elhelyezés) | Mindössze egy fokkal teljesít jobban a fehér kendőnél, így körülbelül 49 fokos maximumot eredményez. |
| Takaróponyva / félgarázs | Ez az első és hátsó szélvédőt, az oldalablakokat és az autó tetejét takarja el. Összességében tíz fokkal marad hűvösebb odabent, ez volt a tesztgyőztes. |
A fényvisszaverő napvédő fólia nagyon sok helyen beszerezhető, de nem mindegy, hova tesszük őket. Ha belül helyezzük el, mondjuk a műszerfalon, akkor mindössze egyetlen fokkal teljesít jobban a fehér kendőnél. A takaróponyva vagy más néven félgarázs, kiválasztásakor értelemszerűen figyelni kell a méretekre, de rendkívül hatékony a teljes utastér óvásában a naptól.
Sötétített ablakok és az autó színe
A fenti rangsorban ugyan nem szerepel, de a sötétített, színezett ablakok is sokat segíthetnek. Fontos azonban figyelni a szabályokra: az első szélvédőn csak egy adott szélességű csík, az első oldalablakokon kizárólag hővédő fólia, míg a B-oszloptól hátrafelé különböző mértékű sötétítések megengedettek. Az ADAC mérései szerint összességében csupán két Celsius fokot tudunk csökkenteni az utastér hőmérsékletén, de a hátsó üléssor felületén már komoly az eltérés: sötétítés nélkül 57, azzal pedig 48 fok a mért érték. Ennek ráadásul nemcsak a parkoló autónál vesszük hasznát, hanem útközben is, különösen hasznos, ha gyerekekkel utazunk.
Merőleges parkolás lépésről lépésre
Számít az autó színe is. A németek megmérték: kereken öt Celsiusszal melegedett fel jobban a fekete kocsi utastere, mint a fehéré. Előbbiben 53 fokot mértek, utóbbiban ugyanakkor csak 48-at. Tényleg rosszabbul fogyasztanak a sötét színű autók a kánikulában? Bár elsőre nevetségesen hangzik, sokan már a kocsi színét is hajlandóak lennének megváltoztatni, remélve, hogy ezzel megspórolnak néhány ezer forintot a kúton. Bár a fogyasztásra gyakorolt direkt hatás csekély, a felmelegedés mértékét jelentősen befolyásolja a szín.
Műszerfal és kormány letakarása
A levegő belső hőmérsékletén túl a felületek még forróbbak lehetnek. A teszt során például a kormányon is 70 Celsius fokot mértek. Ez bizony akár égési sérüléseket is okozhat, de legalábbis kellemetlen rámarkolni. A mérésekből ugyan kitűnik, hogy pusztán a letakarással nem faraghatunk sokat a levegő felmelegedésén, de a lefedett kormány például 26 fokkal lehet barátságosabb a kezünknek, ha előrelátóak vagyunk. Ezért nem árt legalább a műszerfalat és a kormányt letakarni.
Felkészülés indulás előtt és praktikák vezetés közben
A legjobb akaratunk ellenére is biztosak lehetünk benne, hogy a napon parkoló autóban meleg lesz, csak a mértéke kérdéses. Ezért aztán indulás előtt szánjunk pár percet az átszellőztetésre, és menet közben is nyugodtan engedjük le az ablakokat.
Ha klímás az autó, akkor máris több eszköz áll rendelkezésünkre a forróság ellen. De nem mindegy, hogyan használjuk. A legnagyobb hiba, ha a felforrósodott utastérben bent rekedt levegőt próbáljuk azonnal lehűteni. Érdemes először lehúzni az egyik első ablakot, majd a szemközti ajtót néhányszor kinyitni és becsukni. Az indulás utáni első egy-két percben pedig az is segíthet, ha résnyire lehúzott ablakokkal közlekedünk. Sokan azonnal belső levegőkeringetésre kapcsolják a klímát, pedig a szakértők szerint kezdetben célszerűbb a külső levegő üzemmódot használni. Miután a legforróbb levegő már eltávozott, néhány perc múlva érdemes átváltani belső keringetésre. Sokan ösztönösen az arcuk felé fordítják a szellőzőket, pedig ez nem a legjobb megoldás. Mivel a forró levegő felfelé gyűlik össze, a szakemberek azt javasolják, hogy kezdetben inkább a tető vagy a szélvédő irányába állítsuk a légáramlást. Legyen rendesen karbantartva a klímarendszer, és arra is figyeljünk oda, hogy ne legyen túlságosan nagy a különbség a külső és belső hőmérséklet között. Ne irányítsuk közvetlenül a testünkre a hideg levegőt, hidratáljunk rendesen és legyünk mértékletesek.
Mire figyeljünk az autó külső és belső állapotánál?
Azok a nyári napsütéssel összefüggő környezeti hatások, amelyektől szervezetünk kiszárad, bőrünk leég, szellemi teljesítményünk pedig romlik, az autónkat is megviselik. A kocsi külsején a fényezést hosszú távon bemattítja, a felső lakkréteget kikezdi az erős UV-sugárzás. Ha hosszú időre tervezünk a kocsival vagy idősebb autónk van, amit azért szeretnénk még szépnek látni néhány évig, érdemes minden parkolásnál, de főleg a hosszabb leállításoknál keresni az árnyékos helyeket. A viaszolás nyár előtt nem csak esztétikai célokat szolgál; a viaszréteg védi a fényezést az UV-sugárzástól, a madárürüléktől és a rovarmaradványoktól.
Gumiabroncsok
A gumiabroncsok élettartamát is rövidíti a gyakori erős napsütés, bár a mai gumikba a gyártók már olyan adalékanyagokat kevernek, amelyek UV-állóvá teszik a gumit. Ugyanakkor a gyakran, napon parkoló kocsik gumiabroncsain hamarabb észlelhetők a káros hatások. A keveset futó, egy gumigarnitúrával sok éven át használt kocsiknál különösen érdemes figyelni az árnyékban parkolásra, hosszú, napos területen történő parkolásoknál a gumik letakarása, árnyékolása is meghálálja magát idővel.
Klasszikus nyári feladat a guminyomás gyakoribb ellenőrzése is. Minden 10 fokos hőmérséklet-emelkedés 2 psi-vel (0,14 bar) növeli a gumiabroncs légnyomását. Ez azt jelenti, hogy egy 25 fokos tavaszi napon megfelelően felfújt gumi egy 40 fokos nyári napon már túlfújt lehet. A légnyomás ellenőrzése hideg gumikon kell történjen - lehetőleg reggel, mielőtt elindulsz. A meleg gumi légnyomása félrevezető lehet. Az ideális légnyomás megtalálható az autó ajtókeretében elhelyezett táblán, vagy a használati útmutatóban.
Gumi- és műanyagelemek, folyadékok, utastér
A karosszéria egyéb gumielemei, az ajtók tömítései, régebbi autóknál a szélvédőket keretező gumiágyazások is gyorsan öregszenek, hamarabb megkeményednek, kirepedeznek, ha gyakran éri ezeket erős UV-sugárzás. Védelmükre a klasszikus szilikon spray-s befújás nem ajánlott, vannak gumikeverékek, amelyeket kifejezetten károsít ez az anyag.
A műszaki elemek számára elméletileg nem probléma a magas környezeti hőmérséklet, hiszen a kocsi motorjának, hűtőrendszerének üzemi hőfoka jóval magasabb, mint akár a legmelegebb nyári nap léghőmérséklete. Amire viszont figyelni kell: a folyamatos melegben a csövek, tartályok tömítései, toldásai, csatlakozásai lazábban zárnak, a folyadékok könnyebben elillannak.
A leglátványosabban persze a bennünket a kocsiban körülvevő környezet öregszik. A puha műanyagbevonatok, a bőrök elhasználódása is felgyorsul a nagy melegben, de a tűző napon leparkolt autó akár 60-70 fokosra felforrósodó utasterében az elektronikai elemek, kijelzők is károsodhatnak, meghibásodhatnak - jobb esetben csak időlegesen, rossz esetben akár véglegesen. A megelőzést főként megint csak az árnyékban parkolással oldhatjuk meg, de ha ez nem lehet, hosszabb leállásoknál, főleg a nagy felületű, erősen döntött szélvédőjű kocsiknál a napvédő paraván használata is hasznos.
Amit soha ne hagyjunk az autóban a melegben
Miközben a legtöbb ember tudja, hogy nem szabad a gyerekeket és a háziállatot az autóban hagyni nyáron, de az egyéb dolgokról könnyen megfeledkeznek. Ne feledjük, ha kint legalább 30 fok van, az autó belső hőmérséklete gyorsan elérheti a 60 fokot, akár 90 perc alatt, ami már nem biztonságos a benne található dolgoknak.
Íme egy lista azokról a tárgyakról, amiket semmiképp ne hagyjunk az autóban a nagy melegben:
- Gyógyszerek: A legtöbb gyógyszer dobozán szerepel, hogy szobahőmérsékleten kell tárolni és nem szabad túl melegnek kitenni, a forróság csökkentheti a hatékonyságot és a stabilitást (az extrém meleg megváltoztatja az anyagok molekuláris szerkezetét) is. Ha bizonytalanok vagyunk, nézzük meg a csomagoláson az ideális tárolási hőmérsékletet.
- Naptejek: A naptejek felmelegednek az autóban, és használatkor megégethetik a bőrt, de gyakran az összetételük is megváltozik a meleg miatt.
- Öngyújtó: Kicsik, de veszélyesek, ha nyáron a meleg autóban hagyjuk őket. Felrobbanhatnak, ami kárt okozhat az autóban is. Minden terméken szerepel egy figyelmeztető címke, hogy ne tegyük ki 50 fok feletti hőmérsékletnek és közvetlen napsütésnek.
- Napszemüveg, szemüveg: A magas hőmérséklet lágyítja a szemüveg keretét és a tartókat is, ami miatt az alakja megváltozhat. Mellesleg a legtöbb szemüveg lencséje polikarbonátot tartalmaz, aminek 70 fok az olvadáspontja. A hőmérséklet torzíthatja az anyagot annyira, hogy a szemüveg használhatatlanná váljon.
- Elektromos eszközök (MP3 lejátszó, kamera, GPS, telefon, laptop, tablet): Soha ne hagyjuk az autóban az ilyen eszközöket. Nem csak a hő van rossz hatással rájuk, de veszélyes is lehet. A lencsék, memóriakártya és egyéb elemek akár pár perc forróság után roncsolódhatnak. Az elemeket is veszélyes az autóban hagyni, mert a káros sav kiszivároghat belőlük, ami légzési, szem és bőrirritációt okozhat.
- CD, DVD: A CD, DVD, Blu-ray legtöbbje polikarbonátból készül, ami könnyen elveszítheti az alakját, ha az autóban hagyjuk.
- Smink, rúzsok, hajlakk, dezodorok: Szobahőmérséklet feletti hőmérsékletben a rúzsok, ajakápolók, olajok, waxok megolvadnak. Még ha később le is hűtjük őket, a hő miatt megváltozhat az összetétele. A hajlakk, dezodorok tűzveszélyes anyagok: melegben a flakon nyomás alá kerül, és ha túl sok a nyomás, akár fel is robbanhat.
- Zsírkréta: A nyári melegben a műanyag könnyen megolvadhat a kocsiban, és makacs foltokat hagyhat.
- Műanyag palack (vízzel): Soha ne igyunk olyan műanyag palackból, amit előtte a kocsiban hagytunk, mert ha a palack megmelegszik, a készítéséhez használt vegyi anyagok beszennyezik az italt és mérgező anyagok juthatnak a szervezetünkbe.
- Dobozos szénsavas üdítő: A hő hatására ezek a kis palackok felrobbanhatnak.
- Csokoládé, cukorka, édességek: Ha az autóhoz visszaérve nem szeretnénk egy tócsa olvadt csokoládét találni, ne hagyjuk nyáron a kocsiban.
- Élelmiszerek (hús, tej, főtt étel): A húsok, tejek a legkellemetlenebbek, hiszen szörnyű szagot hagynak a kocsiban, ha felmelegednek. Főtt ételt szintén ne hagyjunk a kocsiban. Annak ellenére, hogy már korábban megfőztük, még mindig vannak olyan baktériumok, amik magas hőmérsékleten elég aktívak ahhoz, hogy jelentős gyomorbántalmakat okozhatnak.
Összegzés és további tippek
A nyári hőség megviseli az autót és utasait egyaránt. A megelőzés valóban drágább lehet rövid távon, de hosszú távon mindig megéri. A rendszeresség nem opcionális, az autó nem egy "beállítottam és elfelejtettem" típusú berendezés.
Fontos, hogy felkészülten vágjunk neki a nyári utazásoknak. Ismerjük meg autónk "nyelvét": minden furcsa zaj, szokatlan szag vagy vibrációnak üzenete van. A nyári hőségben a kis problémák gyorsan nagyokká válhatnak, ezért ha bármilyen gyanúsat észlelünk, ne várjunk vele, keressünk fel egy szakembert. Fontos tudni, hogy egy megbízható autómentés szolgáltatás elérhető legyen szükség esetén.